Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3755 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Jun Szogjol dél-koreai elnök bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.…
A grúz alkotmánybíróság kedden közölte, hogy elutasította Szalome Zurabisvili elnök keresetét az októberi parlamenti választás eredményének megsemmisítésére. Az államfő által…
A legfelsőbb bíróság két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Florian Bodog szenátort, volt egészségügyi minisztert hivatali visszaélés miatt. A politikust 2021-ben…
Mai adásunkban Szuszámi Zsuzsa beszélget Hegedűs D. Géza budapesti színművésszel a Marosvásárhelyen is bemutatott Hallgatni akartam című, Márai Sándor naplójának…
Az ünnepi időszakban megnövekedett átverésekre, az online tranzakciók veszélyeire figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság. A hatóság kedden kiadott közleményében úgy…
Csaknem teljesen elkészült a 2019 áprilisában egy tűzvészben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame-székesegyház. A hivatalos megnyitó december 7-én lesz, de a…
Jun Szogjol dél-koreai elnök bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott. Közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Jun Szogjol kedd este egy televízióban élőben közvetített műsorban jelentette be a szükségállapot bevezetését arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket". Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mondván, hogy az ellenzéki pártok "rabul ejtették" a parlamentáris döntéshozatali folyamatot. Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet.
A grúz alkotmánybíróság kedden közölte, hogy elutasította Szalome Zurabisvili elnök keresetét az októberi parlamenti választás eredményének megsemmisítésére. Az államfő által vitatott eredményű parlamenti választást a kormányzó Grúziai Álom párt nyerte meg a szavazatok közel 54 százalékával. Az ellenzék szerint azonban a győzelmet csalással szerezték meg. A választási eredmény és Grúzia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak múlt csütörtökön bejelentett felfüggesztése elleni tiltakozó akciók keddre virradóra immár az ötödik egymást követő éjszakán is folytatódtak. A grúz egészségügyi minisztérium szerint az összecsapásokban hétfőn este 26 ember megsebesült. Levan Ioseliani grúz emberi jogi biztos kínzással vádolta a rendőrséget az Európa-barát tüntetőkkel szemben. Elmondta, hogy mintegy 200 őrizetbe vett és sérült tüntetőt látogatott meg. Úgy vélte, hogy a sérülések súlyossága arra utal, hogy a rendőrség büntetőintézkedésként alkalmaz erőszakot a polgárokkal szemben.
A legfelsőbb bíróság két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Florian Bodog szenátort, volt egészségügyi minisztert hivatali visszaélés miatt. A politikust 2021-ben állította bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Két év felfüggesztett börtönre ítélték Olivia Andreea Marcut, aki Florian Bodog személyi tanácsadója volt a jelenlegi szenátor egészségügyi miniszteri mandátuma alatt. A két vádlottnak az egészségügyi minisztériumnak okozott több mint 74 400 lej kárt is meg kell térítenie. A vádirat szerint Florian Bodog miniszteri minőségében 2017 februárja és 2018 januárja között közvetlenül járt el annak érdekében, hogy Olivia Andreea Marcu 12 hónapon át megkapja személyi tanácsadói fizetését, noha nem jelent meg a munkahelyén.
Az elmúlt héten 816 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában - közölte az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP). A múlt év elejétől az idei év november 30-ig 26 231 kanyarós esetet jegyeztek fel, és 21-en haltak meg a betegségben. A közegészségügyi intézet hangsúlyozta, hogy az oltás megvédi a gyermekeket a kanyaró ellen. Az intézet szerint Romániában 10-ből 9 szülő oltatja be gyermekét.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint 2024 júniusának végén 22 420 841 aktív bankkártyát tartottak nyilván Romániában, több mint 669 ezerrel többet, mint 2023 végén. Június 30-án 10 229 bankautomata működött hazánkban, ezek száma nem nőtt. A pénztáraknál használt POS-terminálok száma viszont több mint 33 ezerrel 490 134-re emelkedett.
A Ford Otosan a román autóiparban elsőként mutatta be az első, hazánkban gyártott 100%-ban elektromos autót. A Puma Gen-E a 2019 őszétől Craiován gyártott azonos nevű autóból származik. Ez egyébként a vállalat legkelendőbb modellje Európában. Az új autó már megrendelhető itthon, de számos más országban is - közölte a Rador.
Mai adásunkban Szuszámi Zsuzsa beszélget Hegedűs D. Géza budapesti színművésszel a Marosvásárhelyen is bemutatott Hallgatni akartam című, Márai Sándor naplójának befejező részéből született produkcióról. Ezt követően László Tibor interjúját sugározzuk Horváth Bálinttal, a Magyar zeneszerzők című könyvsorozat Orbán Györgynek szentelt kötete szerzőjével.
„Egy magyar úr New York-ból” – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílik kiállítás kedden 19 órától a bukaresti Magyar Kulturális Központban. A száz éve született Kövi Pálnak emléket állító tárlat bemutatja az agrármérnök, futballista, vendéglős, üzletember és gasztronómus életét, személyiségét és munkásságát.
Kövi Pál egy valódi 20. századi polihisztor volt, akinek sikerült megreformálnia a New York-i, s talán az egész amerikai gasztronómiát az előkelő The Four Seasons étterme révén. A receptgyűjteményt és gasztronómiai írásokat tartalmazó Erdélyi lakoma című könyvével (Kriterion Kiadó, 1980) világhírűvé tette az erdélyi konyhaművészetet.
A Liszt Intézet közölte, hogy a kiállítás megnyitóján jelen lesz két budapesti vendég is: Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint dr. Török Róbert, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója, továbbá Trucza Adorján, a Taste of Trasylvania főszervezője.
Az Egyesült Államok további 725 millió dollár értékű - rakétákat és gyalogsági aknákat tartalmazó - katonai segélyt jelentett be Ukrajnának – derül ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményéből. Kevesebb mint két hónappal Donald Trump beiktatása előtt Joe Biden kormánya „biztosítani akarja, hogy Ukrajna rendelkezzen azokkal a képességekkel, amelyekre szüksége van az orosz agresszió elleni védekezéshez”.
Az Egyesült Államok a múlt hónapban jelentette be, hogy először szállít gyalogsági aknákat Ukrajnának. Ez bírálták az emberi jogi szervezetek, ugyanis a gyalogsági aknák olyan robbanószerkezetek, amelyek még jóval a konfliktusok befejezése után is embereket ölhetnek és csonkíthatnak meg.
Hétfő este, a múlt héten életbe lépett tűzszünet óta először lőtt az izraeli hadsereg libanoni célpontokat, válaszul a Hezbollah Izrael területére lőtt két aknagránátjára – jelentette az IDF.
A Hezbollah libanoni síita milícia a vitatott fennhatóságú, a szíriai-libanoni-izraeli határháromszögben fekvő Dov-hegyre lőtt két aknagránátot hétfőn, - mint állítják - válaszként Izrael korábbi, a tűzszünetet megsértő akcióira.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszrael Katz védelmi miniszter súlyos ellencsapásokra figyelmeztettek annak ellenére, hogy eltökélt szándékuk a tűzszünet fenntartása.
Az ünnepi időszakban megnövekedett átverésekre, az online tranzakciók veszélyeire figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság. A hatóság kedden kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy ebben az időszakban a támadók csalási forgatókönyveket dolgoznak ki a felhasználói viselkedések alapján, kihasználják az akcióvadászatot, online nyereményjátékokat, ajándékvásárlásokat, szállásfoglalásokat vagy repülőjegy-vásárlásokat azért, hogy adatokat szerezzenek a potenciális áldozataiktól hamis weboldalak segítségével. Ezek a taktikák magukban foglalják olyan linkek küldését, amelyek hamis vagy klón oldalakra irányítanak. Ezek az oldalak első pillantásra hasonlítanak a valódiakra, de valójában adatlopásra készültek.
A szakértők többek között olyan óvintézkedéseket ajánlanak figyelmünkbe, mint hogy kerüljük a linkek megnyitását ismeretlen vagy gyanús forrásokból, különösen szponzorált vagy közösségi médiában ajánlott bejegyzésekből; ellenőrizzük, hogy a nyereményjáték vagy promóció valóban létezik-e a kampányt szervező cég hivatalos csatornáin; vizsgáljuk meg a csalások terjesztésére szolgáló oldalak létrehozásának dátumát, ugyanis a csaló oldalak általában nemrégiben készültek.
Csaknem teljesen elkészült a 2019 áprilisában egy tűzvészben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame-székesegyház. A hivatalos megnyitó december 7-én lesz, de a felújított katedrális átadása már megtörtént. Az eseményen, amelyet élőben is közvetítettek, jelen volt Emmanuel Macron francia elnök, a felesége és a restaurációs munkákban résztvevő 2000 ember.
Az ötéves, külsejét tekintve korhű helyreállításnak köszönhetően a székesegyház változáson ment át. A csaknem hétszáz éves épület belső terét kortárs bútorokkal rendezték be. Az oltár és szentségtartó szekrény, valamint a szenteltvíztartó egyaránt minimalista díszítésűek és bronzból készültek. A tetőszerkezet újjáépítéséhez mintegy kétezer tölgyfát vágtak ki. A mesterek kézzel, eredeti középkori technikákkal dolgoztak. A katedrális mintegy 42 ezer négyzetméternyi homlokzatát megtisztították az évtizedek alatt rárakódott portól és koromtól.
A francia államfő december 7-én mond majd megnyitó beszédet a katedrális előtt, másnap, vasárnap pedig részt vesz a Notre-Dame-ban a tűzvész utáni első misén is, amely egy hétnaposra tervezett vallási ünnepségsorozat nyitóeseménye is lesz egyben. A jórészt helyreállított párizsi Notre-Dame-ot ezzel újra megnyitják a nagyközönség előtt, bár belső terében még dolgoznak majd a mesterek.
Jun Szogjol dél-koreai elnök bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott. Közölte, hogy a rendkívüli jogrend fenntartására kivezényelt katonákat visszahívták. Jun Szogjol kedd este egy televízióban élőben közvetített műsorban jelentette be a szükségállapot bevezetését arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, "szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőket". Úgy fogalmazott, hogy nem volt más választása, mondván, hogy az ellenzéki pártok "rabul ejtették" a parlamentáris döntéshozatali folyamatot. Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék azon kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarják menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítják a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet.
