Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3746 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
A grúz biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-vel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét tegnap este. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a tüntetőkkel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni.
A szavazókörzetek 99,54 százalékos feldolgozottságánál elmondható biztosan, hogy az RMDSZ bejutott a parlamentbe a tegnapi parlamenti választáson. A szövetség több…
Hazai idő szerint tegnap este 8 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon. Elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított…
Anarchiába süllyedt a harcok dúlta Gázai övezet egy ENSZ-küldöttség értékelése szerint. Adzsit Szunghaj, a világszervezet palesztin területekért felelős emberi jogi…
A belügyminisztérium közlése szerint szombat reggelig 124 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés. Ez 13 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel…
Az alkotmánybíróság hétfőre halasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését. A taláros testület tegnap a választási eredmények megsemmisítését kérő,…
A grúz biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-vel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét tegnap este. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a tüntetőkkel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni.
A parlament előtti Rusztaveli sugárúton tegnap is ezrek sereglettek össze a kormány lemondását és új választások kiírását követelve, bár a tüntetők száma a TASZSZ orosz hírügynökség szerint megcsappant az előző éjszakákhoz képest. Tbiliszben és Grúzia más nagyvárosaiban november 28-án törtek ki kormányellenes megmozdulások, miután a kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Nemrég ért véget a 18. Bukaresti Magyar Filmhét, ahol a közönség a magyar filmes termés színe- javát láthatta, illetve felújított archív filmeket és a legfiatalabb alkotók munkáit. November 16-án Szimler Bálint, a Fekete pont rendezője volt a vendégünk a stúdióban, vele készített hosszabb interjút Borbély Tamás. A mai Észpresszóban ennek a beszélgetésnek hallhatják a befejező részét, majd Bara Zsolt kéri mikrofon elé Pigniczky Rékát és Kiss Gergőt , az 56/Z dokumentumfilm rendezőit, majd Fésős Andrást, a Magasmentés című játékfilm rendezőjét – tartsanak velünk!
A szavazókörzetek 99,54 százalékos feldolgozottságánál elmondható biztosan, hogy az RMDSZ bejutott a parlamentbe a tegnapi parlamenti választáson. A szövetség több szavazatot gyűjtött, mint a nyári önkormányzati és európai parlamenti választáson, ezúttal a szenátusi listájára 589 459-en szavaztak, míg a képviselőházi listájára 584 025-en. Az exit poll eredmények ezúttal eltalálták a pártok sorrendjét, viszont megfigyelhető, hogy túlértékelték a hagyományos politikai erők támogatottságát, amelyek közül, az RMDSZ kivételével kevesebb szavazatot kaptak, ami nagyon megnehezíti egy működőképes kormánykoalíció felállítását. Az eredmények szerint az is biztossá vált, hogy függetlenül attól, mi történik az elnökválasztáson - amelynek a második fordulója még hátra van -, csak három-négypárti koalíció alakulhat, hacsak a választásokat megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szövetkezik a Románok Egyesüléséért Szövetséggel és más szélsőséges pártokkal. Az előzetes nyilatkozatok szerint azonban ennek kicsi a valószínűsége. Összesen hét párt jutott be a parlamentbe, az alábbiakban közöljük a szenátusi és a képviselőházi listára leadott szavazatokat tartalmazó táblázatokat.
Szenátus
Jelöltek Szavazat Százalék
1.PARTIDUL SOCIAL DEMOCRAT 2.061.419 - 22,55 %
2. ALIANȚA PENTRU UNIREA ROMÂNILOR 1.662.207 - 18,18 %
3. PARTIDUL NAȚIONAL LIBERAL 1.314.516 - 14,38 %
4. UNIUNEA SALVAȚI ROMÂNIA 1.110.821 - 12,15 %
5. PARTIDUL S.O.S. ROMÂNIA 698.517 - 7,64 %
6. UNIUNEA DEMOCRATĂ MAGHIARĂ DIN ROMÂNIA 589.459 - 6,45 %
Húszéves részvételi rekord körvonalazódik a hazai parlamenti választáson, amely ma zajlik. Az urnák reggel 7 és este 9 óra között vannak nyitva.
A 13 órás részvételi adatok szerint az országos részvétel 23,4 százalék, ami 60 százalékkal nagyobb, mint a 2020-as részvétel (14,6százalék). Most többen mentek szavazni, mint a múlt vasárnapi elnökválasztásokon (22,0 százalék), de a részvétel már meghaladja a nyári EP- és önkormányzati választás aktivitását is (22,3). Az RMDSZ becslései szerint akár rekordmagas részvétel is lehet az elmúlt 20 évre visszavetítve, amennyiben a jelenlegi dinamika kitart.
Jelenleg a havasalföldi és a fővárosi régióban magas a részvétel. A 2020-as választáshoz képest külföldön, Bukarestben átlag feletti a választói aktivitás. Szatmár, Szilágy, Kolozs és Maros megyékben tekinthető átlagon alulinak a magyar részvétel. Az RMDSZ arra figyelmeztetett, hogy a délután folyamán tovább nő a részvétel a nagyvárosokban. „Nagyon fontos, hogy minden magyar ember menjen el szavazni, hogy ne maradjunk alul. Idén december 1-jén a magyarok nem veszíthetnek!” - olvasható az RMDSZ közleményében.
A részvételi adatokból egyébként megfigyelhető, hogy az általában alacsonyabb részvételt produkáló Hargita és Kovászna megye ezúttal az élbolyban van, mi több, Hargita megye országos első, egy pár perccel ezelőtt meghaladta a 36 százalékot.
Az RMDSZ arra is figyelmeztetett, hogy a Hargita megyei kiugró részvétel miatt még nem dőlhet hátra a romániai magyarság, hiszen az esti órákban a nagyvárosok miatt módosulhat a sorrend, hiszen ott a fiatalabbak - főleg Bukarestben, de Kolozsváron és Temesváron is - általában az esti órákban mennek el szavazni nagyobb számban. Az RMDSZ külföldről sem számíthat sok szavazatra, így a szombaton megkezdődött voksolást eleve hátrányból kezdte a mai nap.
Hazai idő szerint tegnap este 8 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon. Elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított szavazókörzetet nyitották meg. Az ország határain kívül kialakított 950 szavazóhelyiségben két napon át várják a román állampolgárokat, hogy megválasszák a parlamenti képviselőket és szenátorokat. Így ma és holnap mindenütt a helyi idő szerint reggel 7 és este 9 óra között lehet szavazni. Utolsóként az egyesült államokbeli és a kanadai szavazókörzetek nyitnak majd ki, és ezek zárnak be a legkésőbb, romániai idő szerint december 2-án reggel 7 órakor. A 21 órai urnazáráskor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb éjfélig még leadhatják a szavazatukat. A külföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok bármelyik külföldi szavazóhelyiségnél voksolhatnak. A diaszpóra képviseletében 18 párt és két független jelölt indul a parlamenti választásokon. Ma délig több mint 25 ezer 300 külföldön tartózkodó román állampolgár voksolt.
Ma reggel 7 órakor véget ér a parlamenti választások kampánya. A választást holnap, december 1-jén tartják itthon. A Központi Választási Iroda (BEC) határozata szerint a kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni. A román képviselőháznak 330, a szenátusnak 136 tagja van jelenleg. A parlamenti választásokon itthon 31 párt és pártszövetség, illetve a nemzeti kisebbségek 19 szervezete állított jelölteket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO védőernyő alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket. Az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később, diplomáciai úton lehetne dönteni. Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, tegnap este ismertetett interjúban kijelentette: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba. Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború forró szakaszának - fogalmazott az ukrán államfő. Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak. Zelenszkij szerint azonban ha Ukrajna véget akar vetni a háború forró szakaszának, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, "mégpedig gyorsan". Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jön vissza újabb ukrán területekért.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt - derült ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből. A megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat. 68 százalék azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
"
["post_title"]=>
string(134) "Europbarométer: Az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió számára"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(119) "europbarometer-az-ukrajnai-haboru-a-bevandorlas-es-a-nemzetkozi-helyzet-a-legfontosabb-kerdesek-az-europai-unio-szamara"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-11-30 13:06:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-11-30 11:06:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=444995"
["menu_order"]=>
int(7834)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3698 (24) {
["ID"]=>
int(444993)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2024-11-30 13:04:23"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-11-30 11:04:23"
["post_content"]=>
string(782) "
Anarchiába süllyedt a harcok dúlta Gázai övezet egy ENSZ-küldöttség értékelése szerint. Adzsit Szunghaj, a világszervezet palesztin területekért felelős emberi jogi megbízottja tegnap hangsúlyozta, hogy az anarchia, amelyre már hónapokkal korábban figyelmeztettek Gázában, mostanra bekövetkezett. Mint mondta, különösen riasztó volt számára az éhínség mértéke. Szunghaj közölte, hogy a viszonyokat tovább nehezíti a közrend és a közbiztonság összeomlása. Megjegyezte, hogy széles körben elterjedtek a fosztogatások és a szűkössé vált erőforrásokért vívott harcok. Kijelentette, hogy tömegesen szükség van arra, hogy segélyszállítmányok jussanak be a Gázai övezetbe.
A belügyminisztérium közlése szerint szombat reggelig 124 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés. Ez 13 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti választási kampányban, és 34 százalékkal marad el az elnökválasztás első fordulóját megelőző kampányban jegyzettől A belügyminisztérium közölte, hogy a 124 bejelentés közül 12-t még vizsgálnak, 14 pedig alaptalannak bizonyult.
Az alkotmánybíróság hétfőre halasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését. A taláros testület tegnap a választási eredmények megsemmisítését kérő, Cristian Terheș államfőjelölt által beterjesztett alkotmányossági óvásának elbírálását is hétfőre halasztotta. Bár a testület nem fűzött indoklást a határozathoz, a román médiában ezt a döntést az előző napi határozattal hozták összefüggésbe, amikor - szintén a választáson a 9. helyen végző Cristian Terheș óvásának elbírálása kapcsán - az alkotmánybíróság elrendelte a november 24-i választásokon leadott mind a 9,5 millió érvényes és 223 ezer érvénytelen szavazat újraszámolását. A központi választási bizottság vasárnap este 22 órára tűzött ki határidőt a megyei, fővárosi kerületi és külföldi választási bizottságoknak arra, hogy az újraszámlálás eredményét jelentsék. Ugyanakkor tegnap délután a külügyminisztérium jelezte, hogy - bár mindenütt a leggyorsabb megoldást választják - vannak olyan külképviseletek, ahol csak a jövő hét elején, december másodikán vagy harmadikán tudják útnak indítani a szavazatokat tartalmazó csomagokat Romániába. Belföldön már megkezdődött a szavazatok újraszámolása.
A grúz biztonsági erők ismét vízágyúval és paprikaspray-vel oszlatták Tbilisziben a parlament előtt tüntetők tömegét tegnap este. A rendvédelmi szervek a törvényhozás homlokzatánál csaptak össze a tüntetőkkel, a tömegoszlató eszközök bevetése mellett azt követően döntöttek, hogy a demonstrálók petárdákkal és kövekkel kezdtek dobálózni.
A parlament előtti Rusztaveli sugárúton tegnap is ezrek sereglettek össze a kormány lemondását és új választások kiírását követelve, bár a tüntetők száma a TASZSZ orosz hírügynökség szerint megcsappant az előző éjszakákhoz képest. Tbiliszben és Grúzia más nagyvárosaiban november 28-án törtek ki kormányellenes megmozdulások, miután a kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.