Hétfőn 84 euró/MWh közelébe ugrott a holland TTF-gáztőzsde jegyzése. Az európai gázár egy hónap alatt mintegy 30 százalékkal, egy év alatt pedig a duplájánál is többel drágult, miközben a kontinens tárolói az évszakhoz képest szokatlanul üresen várják a telet - tudósít a portfolio.hu gazdasági lap.
A legfontosabb európai gáztőzsde szerint emögött a Hormuzi-szoros körül befagyott tárgyalások állnak: az amerikai-iráni harcok az elmúlt két hétben újra fellángoltak. Irán közlése szerint több mint egy tucat, az áthaladást megkísérlő hajót támadott meg, és azzal fenyegetőzik, hogy fokozza a támadásokat, ha Washington folytatja a csapásokat az ország területén. A piac pedig rendkívül érzékenyen reagál minden egyes eszkalációs hírre. Az igazi feszültséget az jelenti, hogy mindez a betárolási szezon végén, közvetlenül a fűtési szezon előtt történik.
Az uniós gáztárolók töltöttsége 68 százalékon áll, ami jelentősen elmarad az évszakra jellemző szintektől, az ötéves átlaghoz képest a lemaradás mintegy 19-20 százalékpont.Az Európai Bizottság szerint nincs közvetlen ellátásbiztonsági kockázat a téli szezonban.
A román államfő vasárnap a finnországi Rovaniemiben az európai állam- és kormányfőknek az Északi-sarkvidék régiójának jövőjéről szóló csúcstalálkozója keretében az Európai Unió következő költségvetéséről, a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, a védelmi iparban való együttműködésről, valamint az EU bővítési folyamatáról egyeztetett Friedrich Merznémet szövetségi kancellárral.
A találkozón áttekintették az Európai Unió következő időszakra szóló prioritásait, különösen a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat. Nicușor Dan elmondta, hogy Románia támogatja egy ambiciózus uniós költségvetés elfogadását, a kohéziós politika megerősítését és a mezőgazdaság megfelelő finanszírozását. Ugyanakkor sürgősnek tartaná a NATO az északi szárnyának megerősítését a jelenlegi orosz fenyegetések, köztük a dróntámadások körülményei között. Tárgyaltak továbbá a román és német hadiipari együttműködés lehetőségeiről, különös tekintettel a befektetésekre, a közös gyártásra és a technológiaátadásra.
Egy másik kiemelt téma az EU bővítése volt, amely Nicușor Dan szerint befektetés a kontinens biztonságába. A román államelnök kitért a Moldovai Köztársaság előrelépéseire, és sürgette a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, különösen a tárgyalási klaszterek mielőbbi megnyitását.
A román államfő jelenleg Finnországban tartózkodik, ahol ma részt vesz az Északi-sarkvidékkel foglalkozó EU-csúcson.
Az Aradi Magyar Napok után ma Temesváron, holnap pedig Lugoson vetítik a Nagy Dénes rendezésében elkészült dokumentumfilmet, amely a Kurtág – töredékek címet viseli, és amellyel az alkotók az idén 100 esztendős zeneszerző előtt tisztelegnek.
A mai vetítésre a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stúdiótermében kerül sor délután 6 órától, holnap pedig a zeneszerző szülővárosában, Lugoson vetítik a filmet a Lugosi Béla Moziban este 7 órától.
Budapesti padlásszobától Lugosig: Kurtág György története 100 év után visszatér szülővárosába.Hogyan telnek egy világhírű zeneszerző napjai, amikor egyetlen zenei részlet tökéletesítésén akár órákon át dolgozik?
Nagy Dénes Ezüst Medve-díjas filmrendező dokumentumfilmje, a Kurtág-töredékek egy különleges és rendkívül személyes utazásra hív Kurtág György világába – abba a zárt, mégis lenyűgöző alkotói univerzumba, ahol a kortárs zene egyik legnagyobb alakja ma is megszállottan dolgozik. A rendező és forgatócsapata úgy nyújt betekintést Kurtág életébe, hogy közben a rendezőt legkevésbé sem egy konvencionális életrajzi film lehetősége érdekelte. A kamerák nem kizárólag a zeneszerzőt mutatják meg alkotás közben, vagy a családja körében. A többévnyi és országokon átívelő forgatás során a stáb Kurtág közvetlen környezete mellett a világ számos pontjára eljutott a művészhez köthető személyekhez, helyszínekre.
Nagy Dénes rendező a temesvári, illetve a lugosi vetítésen is jelen lesz.
Jóváhagyta a Versenytanács is, hogy az Azomureș a Romgaz tulajdona legyen, így újabb lépés történt a megmaradás felé - tudosít a Krónika napilap.
A tranzakció vizsgálata során a versenyhatóság figyelembe vette a Romgaz által bemutatott terveket is, amelyek arra vonatkoztak, hogy az átvett tevékenységet hogyan fogják megszervezni és lebonyolítani, annak érdekében, hogy az piaci feltételek mellett működjön, a versenyjog és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok betartásával.
A Romgaz július elején hagyta jóvá a vegyipari üzem megvásárlását. A tranzakció teljes értékét 69 millió euróra becsülik, amelyet teljes egészében a Romgaz saját forrásaiból fedeznek. A formaságok lezárásával a Romgaz egy új szakaszba lép, amelynek középpontjában az átvett tevékenység integrálása és az Azomureș termelési tevékenységének újraindításához szükséges lépések előkészítése áll.
Hétfőn 84 euró/MWh közelébe ugrott a holland TTF-gáztőzsde jegyzése. Az európai gázár egy hónap alatt mintegy 30 százalékkal, egy év alatt pedig a duplájánál is többel drágult, miközben a kontinens tárolói az évszakhoz képest szokatlanul üresen várják a telet - tudósít a portfolio.hu gazdasági lap.
A legfontosabb európai gáztőzsde szerint emögött a Hormuzi-szoros körül befagyott tárgyalások állnak: az amerikai-iráni harcok az elmúlt két hétben újra fellángoltak. Irán közlése szerint több mint egy tucat, az áthaladást megkísérlő hajót támadott meg, és azzal fenyegetőzik, hogy fokozza a támadásokat, ha Washington folytatja a csapásokat az ország területén. A piac pedig rendkívül érzékenyen reagál minden egyes eszkalációs hírre. Az igazi feszültséget az jelenti, hogy mindez a betárolási szezon végén, közvetlenül a fűtési szezon előtt történik.
Az uniós gáztárolók töltöttsége 68 százalékon áll, ami jelentősen elmarad az évszakra jellemző szintektől, az ötéves átlaghoz képest a lemaradás mintegy 19-20 százalékpont.Az Európai Bizottság szerint nincs közvetlen ellátásbiztonsági kockázat a téli szezonban.
Elhunyt tegnap Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A hírt Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes közölte. Az 57 éves politikus tragikus hirtelenséggel bekövetkezett…
Elkezdte utalni a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) tegnap a mezőgazdasági támogatások előlegét. Az APIA közleménye szerint az előlegfizetési…
Az Állandó Választási Hatóság honlapján közzétett adatok szerint közel 7000 külföldön élő romániai választópolgár regisztrált levélszavazásra a december elején esedékes…
Drasztikusan csökkent a méztermelés Romániában a nyári szárazság miatt. A méhtenyésztők szakmai szövetsége a veszteségek kompenzálása érdekében méhcsaládonként 10 eurónyi támogatást kér a román államtól.
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén.
Hallottak már Dugonics Andrásról? A piarista szerzetes, egyetemi tanár és – nem mellékesen – az első magyar regény írója egy nap híján kétszáznyolcvannégy éve, 1740. október 18-án született Szegeden; ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér és ebből továbbra is adómentes 300 lej – jelentette be Marcel Ciolacu a háromoldalú egyeztető tanács ülését követően.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy a kormány növelni akarja ismét a bruttó minimálbért, ami aggodalmat okoz a kis- közepes-vállalkozások körében. A kormány deficitcsökkentési tervet készít, miközben a helyreállítási terv keretében biztosított uniós pénzek lehívása lassan halad, és reális a veszélye annak, hogy az alapok jelentős része Brüsszelben marad. Foglalkozunk még a Moldovai elnökválasztással is.
Szőcs Levente háttere a közel-keleti helyzet eszkalációjáról.
Garzó Ferenc jegyzete: Szép és csúnya munkahelyi elbocsátások
Románia idén biztosan a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik – jelentette ki csütörtök este Marcel Ciolacu. A miniszterelnök a România TV egyik műsorában beszélt a témáról. Kifejtette, a légi és a tengeri közlekedésben már csatlakozott az ország a schengeni övezethez, és meggyőződése, hogy év végéig megszületik a döntés a belső szárazföldi határellenőrzések megszüntetéséről is.
Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa múlt heti ülése előtt Gerhard Karner osztrák ügyvivő belügyminiszter kijelentette, hogy még nem érett meg az idő arra, hogy Romániát és Bulgáriát teljes mértékben felvegyék a schengeni térségbe, bár ebben a kérdésben már történt előrelépés. Az osztrák képviselő azt mondta, hogy bár van ok az optimizmusra, még nem jött el az ideje Románia és Bulgária teljes körű felvételének. Az RMDSZ elnöke nemrég leszögezte: reméli a Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának decemberi ülésén napirendre tűzik Románia teljes körű schengeni csatlakozását, Magyarország ebben Romániát továbbra is támogatja, és talán Ausztria is jobb belátásra lesz bírható. Így már decemberben kitűzhetik az időpontot a szárazföldi schengeni csatlakozásra, mint ahogy az elmúlt év végén határozatot hoztak a március végi légi és tengeri közlekedésre vonatkozó csatlakozásról.
Elhunyt tegnap Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A hírt Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes közölte. Az 57 éves politikus tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála megrázta a közvéleményt Magyarországonés a teljes Kárpát-medencében. Potápi Árpád szívügye volt a határon túli magyarság, rendszeresen járt Erdélybe is.
A kormány.hu honlapon elérhető életrajza szerint a politikus 1967. március 28-én, Bonyhádon született, ott is érettségizett majd a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola képesítés nélküli nevelője volt. 1991-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett Szegeden, 1991 és 1994 között pedig elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakát. A politikai életbe 1993-ban kapcsolódott be, az 1994-es országgyűlési választásokon ő volt a Fidesz bonyhádi kampányfőnöke. 2007-től a Tolna Megyei Választmány elnöke, 2011-től 2014 áprilisáig a Fidesz frakció egyik frakcióvezető-helyettese volt. 1998 óta egyéni mandátummal országgyűlési képviselő volt, 2018-ban hatodik alkalommal, nagy többséggel szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. 2011 és 2014 között az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke volt, 2014 óta pedig a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt.
Harmadik alkalommal kerül sor Bukarestben a Bucharest Graphic Days eseményre október 19 és november 10-e között.
A Bucharest Graphic Days egy komplex grafikai esemény és kiállítás, ahol a különféle grafikai tervezés formáival ismerkedhetnek a látogatók, illetve több ehhez kapcsolódó szakággal (képregény, plakát, stb). Az esemény nem titkolt célja az oktatási szándék, és ezt nemzetközi elismert művészek meghívásával teszik hangsúlyossá. A fesztiválon résztvevő grafikusok és művészek részvételével fókuszba kerül a grafikai jelenség szépsége és fontossága a publikum számára is. Idén nemzetközi felhívást tettek közzé plakátkészítésre, melynek témája a Hatalom.
A Liszt Intézet-Magyar Kulturális Központ Bukarest két Orosz István kiállítással vesz részt ezen az eseményen. A fesztivál központi helyszínén, a bukaresti Nemzeti Színház Rotonda termében Orosz István kultikussá vált kulturális plakátjai lesznek kiállítva.A megnyitón, október 19-éneste 18 órától jelen lesz Orosz István grafikusművész is.
Elkezdte utalni a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) tegnap a mezőgazdasági támogatások előlegét.
Az APIA közleménye szerint az előlegfizetési időszak első napján 50 137 mezőgazdasági termelőnek utalták az alaptámogatáshoz kapcsolódó előleget, összesen mintegy 35,53 millió euró értékben. Az előlegek kifizetése november 30-áig tart, addig több mint 1,2 milliárd eurót utalnak több mint 700 ezer mezőgazdasági termelőnek.
2025. január elsejétől 4050 lej lesz az országos bruttó minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács tanácskozását követően. Az intézkedést kifogásolta a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
Marcel Ciolacu azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy a minimálbér 4050 lejre emelésével Románia eleget tesz az uniós irányelvnek, miszerint az országos minimálbérnek az európai minimálbér 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie. A hazai minimálbér a január elsejétől hatályba lépő intézkedéssel eléri az európai minimálbér 47 százalékát.
Az intézkedést elhibázottnak értékelte a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára, aki szerint az év közepén már nőtt a minimálbér 12 százalékkal, és jövő év január elsejétől pedig újabb 11 százalékkal emelkedik, ami alkalmazottanként további 350 lejjel terheli meg havonta a vállalkozások költségvetését, és ez óriási anyagi erőfeszítést jelent a kisebb cégek számára.
Az Állandó Választási Hatóság honlapján közzétett adatok szerint közel 7000 külföldön élő romániai választópolgár regisztrált levélszavazásra a december elején esedékes parlamenti választásokra.
A külföldön dolgozó vagy külföldön tartózkodó román állampolgárok csütörtök éjfélig regisztrálhattak a levélszavazásra, összesen 6839-en tették ezt meg. A legtöbben Nagy-Britanniából (1544), Németországból (1359), Svájcból (524) és Hollandiából (462) kérték, hogy levélben szavazhassanak, de Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban és az Egyesült Államokban élő román állampolgárok is jelezték erre vonatkozó szándékukat.A külképviseleti szavazóhelyiségeknél történő voksolási szándékot szeptember végéig lehetett jelezni. Erre 6067-en regisztráltak, a legtöbb kérelem Hollandiából (1512), az Egyesült Királyságból (987), Németországból (643), Franciaországból (421) és Olaszországból (410) érkezett.
Ugyanakkor a külföldön élő, de román állampolgársággal is rendelkező szavazópolgárok közül 6751-en jelezték, hogy az idei elnökválasztáson külföldi szavazókörzetnél szavaznának, a levélszavazásra pedig 6916-an regisztráltak.
Drasztikusan csökkent a méztermelés Romániában a nyári szárazság miatt. A méhtenyésztők szakmai szövetsége a veszteségek kompenzálása érdekében méhcsaládonként 10 eurónyi támogatást kér a román államtól.
Ez gyorssegélyt jelentene a termelőknek, de hosszú távon az Európai Unión kívülről érkező áru korlátozásában látnák a megoldást, mert a termelők szerint az olcsó kínai és ukrajnai import tovább rontja a helyzetüket. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén.
Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa homíliájában azt mondta, hogy a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel a kezünkben, hanem Krisztussal és a boldogságos Szűzanyával érhetjük el. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Hallottak már Dugonics Andrásról? A piarista szerzetes, egyetemi tanár és – nem mellékesen – az első magyar regény írója egy nap híján kétszáznyolcvannégy éve, 1740. október 18-án született Szegeden; ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
A magyar nyelvújító mozgalom egyik úttörőjeként szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, amelyről ez olvasható Horányi Gábor Magyar tudósok című könyvében: „A rendelet értelmében a főkormányszékek azonnal kötelesek voltak bevezetni a német nyelvű ügyintézést, a vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak pedig három éven belül kellett teljesen áttérnie a német nyelvre. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német, hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek föl, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg németül, elbocsátották.”
A rendelet miatt sokan tiltakoztak, a szülők egy része nem engedte iskolába a gyermekét, Dugonics András pedig nem volt hajlandó német nyelven oktatni az egyetemen. „Ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak” – jegyezte fel akkoriban Dugonics, aki az idegen szavaknak nagy ellensége, az új szavaknak, magyaros mondásoknak, szokatlan jelzőknek, eredeti hasonlatoknak lelkes barátja volt.
Azt vallotta, hogy „nincs a világon semmi, amit magyarul ki ne lehessen mondani, csak ésszel és tudománnyal forgolódjon az ember”. Régi szavakat keltett életre, tájszavakat használt, ugyanakkor képzéssel és elvonással alkotott új szavakat is népszerűsített.
A magyar irodalom jó néhány új szót és kifejezést köszönhet neki, sőt a matematikai szaknyelvben még ma is használunk általa alkotott szavakat. Például: egyenlet, gömb, gyök, hasáb, háromszög, henger, köb, sugár és kör. A kör szót egyébként a körék szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt. Matematikai tárgyú műveiben a somma szón kívül egyetlen idegen szót sem használt, a somma – mint tudjuk – összeget jelent.
Most pedig ideje rátérni az Etelka című, első valódi magyar regényre, amelyet 1786-ban fejezett be Dugonics. Bár a cselekménye a honfoglalás korában játszódik, II. József németesítő politikája ellen íródott, ezért a cenzúra csak két évvel később, 1788-ban engedélyezte a megjelenését. Mellesleg az Etelka név is ebben a regényben született, miután a szerző átalakította az ősi hun Etele férfinevet. Dugonics András életének utolsó éveiben a történetírás és folklórkutatás iránt is érdeklődött, az ő nevéhez fűződik a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény, amely két évvel a halála után, 1820-ban jelent meg.
2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér és ebből továbbra is adómentes 300 lej - jelentette be Marcel Ciolacu a háromoldalú egyeztető tanács ülését követően.
Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának főtitkára szerint nem kellett volna emelni a minimálbért, mivel ez a második növelés hat hónapon belül. A főtitkár elmondta, a minimálbér január 1-jétől történő emelése 350 lejes többletköltséget jelent egy vállalkozónak minden alkalmazott után, ami hatalmas pénzügyi erőfeszítést jelent a kisvállalkozásoknak.
Nem emelkednek az adók 2025-ben – jelentette be Adrian Câciu, európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter. A 7 éves hiánycél elérésére vonatkozó költségvetési tervről elmondta, Romániában fokozatosan csökken a deficit, jövőben akár 0,7 százalékos zsugorodásra számítanak. Hozzátette, nem Románia az egyetlen ország, amely költségvetési hiányeljárás alatt áll Európában.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy a kormány növelni akarja ismét a bruttó minimálbért, ami aggodalmat okoz a kis- közepes-vállalkozások körében. A kormány deficitcsökkentési tervet készít, miközben a helyreállítási terv keretében biztosított uniós pénzek lehívása lassan halad, és reális a veszélye annak, hogy az alapok jelentős része Brüsszelben marad. Foglalkozunk még a Moldovai elnökválasztással is.
Szőcs Levente háttere a közel-keleti helyzet eszkalációjáról.
Garzó Ferenc jegyzete: Szép és csúnya munkahelyi elbocsátások
