Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen…
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt…
Vasúti alkalmazottak, tartalékos katonák, rendőrök, bányászok, erdészek, acélmunkások és a Metrorex alkalmazottai tüntetnek pénteken 13 órától a bukaresti Győzelem (Victoriei)…
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn megkezdődnek az érettségi kompetenciavizsgái. Román nyelvből január 27-29., anyanyelvből január 29-31., idegen…
A 150 éves az Erdélyi Múzeum folyóirat, ezért tudományos ülésszakkal, kerekasztal megbeszéléssel, valamint a lap idei számainak bemutatásával egybekötött ünnepi…
A teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül. Talán ez a mondat a legfájóbb abban az állásfoglalásban, amelyet pár napja az elmúlt év utolsó napján tett közzé a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
Ma van a magyar kultúra napja, amelyet Magyarországon és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel…
Többek között a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András zongoraművész is fellép az augusztusban kezdődő 27. George Enescu nemzetközi klasszikus zenei…
A kormánypártok közös elnökjelöltje, Crin Antonescu szerint elfogadhatatlan és veszélyes opció Románia számára Călin Georgescu államfővé választása. Az Antena3 hírtelevíziónak…
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen a már hagyománnyá vált díjátadóra is sort kerítettek, hiszen 2002 óta minden évben díjazzák a magyar kultúra terjesztésében és ápolásában tevékenykedőket.
A díjakat az RMDSZ választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság ítélte meg a kapott javaslatok alapján, a gálán pedig Balatoni Katalin, magyarországi helyettes államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke adták át szerda kora este. Az idei esztendő életműdíjasa a közismert képzőművész, Deak Árpád lett. Magyar Kultúráért emlékplakettet vehetett át Kemenes Henriette, az Újvárad vezető szerkesztője, a Soroglya népzenekar és a Rádió Plusz FM Nagyvárad. A három Magyar Kultúráért díj ezúttal Szőke Ferenc közművelődési szervezőhöz, Szabó József gyermekgyógyász, helytörténészhez, valamint a szentjobbi huszárokhoz került.
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért, többek között a pécskai Klebelsberg-kultusz megteremtéséért.
A Kölcsey-díjat 2004 óta adja át patinás múltú közművelődési társaság, a kitüntetett olyan személy – ritkán intézmény –, aki vagy amely sokat tett az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért. Nagy Istvánra többek között azért esett a választás, mert egyrészt önzetlenül segíti hosszú évek óta az egyesület tevékenységét a kiadványok szerkesztésével-tördelésével, másrészt elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Klebelsberg Kuno pécskai szobrának a felállításában, a néhai oktatásügyi miniszter kultuszának megteremtésében és ápolásában; idén 150 éve, hogy Klebelsberg megszületett Pécskán, és 25 esztendeje avatták fel a mellszobrát a városban. Pataky Lehel Zsolt számol be a szerda esti aradi Kölcsey-díjátadóról.
A magyar kultúra napján, január 22-én 18 órától lapszámbemutatóval egybekötött irodalmi esttel ünnepelt a 35 éves Helikon.
„Tehát a Helikon ihletadó szent hegy, lakóhelye az Apollón kíséretét alkotó múzsáknak, akiknek dalát ámulva hallgatja az egész természet” – olvasható az idén 35 éves Helikon ünnepi lapszámában. Január 22-én a kolozsvári a Vallásszabadság Házában Grezsa Csaba főkonzul és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntője után a lap korábbi és jelenlegi szerkesztői olvastak fel, illetve osztottak meg egy-egy Helikonhoz köthető emléket, érzést vagy anekdotát a közönséggel.
Az esten tehát feolvasott: Demeter Zsuzsa, Egyed Emese, Horváth Benji, Jakabffy Tamás, Király László, László Noémi, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin, Nagy Zalán, Papp Attila Zsolt és Szántai János.
Az eseményen Kántor Melinda és Dimény Áron színművészek olvastak fel a már helikoni magasságokba emelkedett egykori szerkesztők írásaiból.
Vasúti alkalmazottak, tartalékos katonák, rendőrök, bányászok, erdészek, acélmunkások és a Metrorex alkalmazottai tüntetnek pénteken 13 órától a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az úgynevezett salátarendelet és az új nyugdíjtörvény ellen, illetve amiatt, hogy nem alkalmazzák a vasúti alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt – jelentette be csütörtökön a romániai vasutasok szakszervezeti szövetsége (FSTFR).
A tiltakozó megmozdulásra 30 ezer résztvevőt várnak – derül ki a szövetség közleményéből. A tájékoztatás szerint más szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételére is számítanak.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn megkezdődnek az érettségi kompetenciavizsgái. Román nyelvből január 27-29., anyanyelvből január 29-31., idegen nyelvből február 3-5., digitális ismeretekből pedig február 5-7. között tartják a szóbeli vizsgákat.
Az írásbeli érettségi vizsgák időpontjai a következők: június 10. – román nyelv és irodalom; június 11. – a szaknak megfelelő kötelező tantárgy; június 13. – a szaknak megfelelő választott tantárgy; június 15. – anyanyelv és irodalom a kisebbségi diákok számára.Az érettségi eredményeit július 20-án teszik közzé, az óvásokat már aznap be lehet nyújtani. Július 23-25. között meg lehet tekinteni a dolgozatokat, és további óvásokat lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 30-án teszik közzé.
A 150 éves az Erdélyi Múzeum folyóirat, ezért tudományos ülésszakkal, kerekasztal megbeszéléssel, valamint a lap idei számainak bemutatásával egybekötött ünnepi esemény színhelye volt az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székháza. Ezt követően kolozsvári kollégánk László Tibor kérte mikrofon elé az Erdélyi Múzeum főszerkesztőjét Varga P. Ildikót.
A teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül. Talán ez a mondat a legfájóbb abban az állásfoglalásban, amelyet pár napja az elmúlt év utolsó napján tett közzé a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
A MÚRE azzal kapcsolatban mondott véleményt, hogy 2025. január elsejétől megszűnt napilapként megjelenni a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló és az Aradon kiadott Nyugati Jelen. Kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva Szőcs László főszerkesztővel, a MÚRE elnökével beszélgetett a romániai magyar nyomtatott napilapok jelenéről és lehetséges jövőjéről a szervezet állásfoglalása kapcsán.
„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
Felvetődhet a kérdés, hogy miért ezzel az idézettel kezdtem a nyelvi rovatunk mai részét. Szerdán, január 22-én volt a csupa kisbetűvel írandó magyar kultúra napja, amely szorosan összekapcsolódik Kölcsey Ferenc nevével: a költő, politikus és nyelvújító a kézirat szerint 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. 1989 óta erre az eseményre emlékezünk minden évben.
Az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg, viszont a költő összegyűjtött munkáinak 1832-es kiadásában és magán a(z) – Országos Széchényi Könyvtárban őrzött – kéziraton is a’ Magyar nép zivataros századaiból alcím szerepel.
A 19. századi irodalomtörténész, Gyulai Pál szerint Kölcsey az alcím mellőzésével akarta megtéveszteni a cenzúrát, de Porkoláb Tibor – aki ugyancsak irodalomtörténész – úgy véli, ez könnyedén cáfolható, hiszen az első megjelenéskor a szerző nem tartotta fontosnak, hogy odaírja az alcímet. Csak a későbbi közléseknél illesztette hozzá.
Köztudott, hogy a Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor megnyerte a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázatot; a zsűri egyik tagja Vörösmarty Mihály volt. A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban.
Most jött el az ideje, hogy leássunk a számos származékot maga mögött tudó kultúra szó gyökeréig. Az Etimológiai szótár szerint „az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége”, illetve „a műveltség egy területen, egy nép körében”. Gyakran használjuk még a két rövid u betűvel írandó kulturális szavunkat, amelynek jelentése „művelődési, a műveltséggel kapcsolatos”.
Egyébként egy nemzetközi szócsaládról van szó „a latin cultura (’megművelés, kiművelés’) nyomán, a colere, cultum (’megművel, gondoz’) igéből. A kultúr- előtagú összetételek német mintát követnek.”
A mai részt egy Bartók Bélától származó idézettel zárom: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Ma van a magyar kultúra napja, amelyet Magyarországon és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A magyar kultúra napját az idén is közösen ünneplik a román-magyar határ két oldalán található négy város - Nagyvárad, Debrecen, Margitta és Berettyóújfalu - kulturális intézményei, szervezetei. Ennek keretében a debreceni Kodály Filharmonikusok Nagyváradon adnak koncertet. Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Gyárfás Jenő műveiből nyílik időszaki kiállítás ma a képzőművész halálának 100. évfordulója alkalmából.
Többek között a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András zongoraművész is fellép az augusztusban kezdődő 27. George Enescu nemzetközi klasszikus zenei fesztiválon Bukarestben - derült ki a szervezők által közzétett programból. A Budapesti Fesztiválzenekar szeptember 17-én este 8 órától ad koncertet a Palota Teremben, míg Schiff András ugyanazon a napon délután 5 órakor a Román Atheneumban lép fel az Európai Kamarazenekarral. A szervezők tegnap kezdték árulni a fesztiválra szóló bérleteket az Eventim oldalán. Jegyek február 15-étől vásárolhatók. Az augusztus 24. és szeptember 21. között zajló fesztiválon ünneplik meg George Enescu halálának 70. évfordulóját. Több mint 4000 művész érkezik Bukarestbe hazánkból és a világ minden tájáról. 29 nap alatt több mint 95 koncert lesz.
A kormánypártok közös elnökjelöltje, Crin Antonescu szerint elfogadhatatlan és veszélyes opció Románia számára Călin Georgescu államfővé választása. Az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozva a politikus kifejtette: meg kell vizsgálni, miért szavaztak olyan sokan az elnökválasztás első fordulójában a korábbi független jelöltre. Antonescu szerint senki sem állítja, hogy Románia a földi paradicsom, de az életszínvonal javult. Antonescu szerint Klaus Iohannisnak le kellett volna mondania az új parlament megalakulása után az államfői tisztségről.
Temesvár két legnagyobb múltú kisebbségi színháza, az Állami Német Színház és a Csiky Gergely Állami Magyar Színház kivételes minifesztiválra hívja közönségét – közölte a magyar társulat. A temesvári magyar és német színház korábbi évadok kiemelkedő produkcióiból állít össze válogatást, így ünnepelve a város kulturális sokszínűségét. A közös miniévad szándéka, hogy egymás törzsközönségét megismertessék a társintézmény előadásaival, és hogy Temesvárra vonzzák Európa elismert színikritikusait és menedzsereit. A január 30. és február 3. között szervezendő minifesztivál keretében a nézők hét előadást láthatnak.
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen a már hagyománnyá vált díjátadóra is sort kerítettek, hiszen 2002 óta minden évben díjazzák a magyar kultúra terjesztésében és ápolásában tevékenykedőket.
A díjakat az RMDSZ választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság ítélte meg a kapott javaslatok alapján, a gálán pedig Balatoni Katalin, magyarországi helyettes államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke adták át szerda kora este. Az idei esztendő életműdíjasa a közismert képzőművész, Deak Árpád lett. Magyar Kultúráért emlékplakettet vehetett át Kemenes Henriette, az Újvárad vezető szerkesztője, a Soroglya népzenekar és a Rádió Plusz FM Nagyvárad. A három Magyar Kultúráért díj ezúttal Szőke Ferenc közművelődési szervezőhöz, Szabó József gyermekgyógyász, helytörténészhez, valamint a szentjobbi huszárokhoz került.
