Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
Tegnap jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Országos Tanácsa az alakulat volt elnökének, Crin Antonescunak az államfőjelöltségét. Adrian Veștea, a…
A Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB- szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, azonban stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását. A hitelminősítő…
Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására. A válságstábban…
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét…
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország továbbra is készen áll arra, hogy tető alá hozzák a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozót, de Washington részéről még nem kaptak erre vonatkozó kérést. Peszkov szerint az amerikaiaktól egyelőre hivatalosan nem kaptak semmilyen erre vonatkozó jelzést, és arról biztosította a közvéleményt, hogy Moszkva részéről megvan a hajlandóság a találkozó tető alá hozására.
Kína elutasította az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének, a CIA-nak azt a vádját, hogy a SARS-CoV-2, vagyis a koronavírus kínai laboratóriumból szivárgott volna ki - jelentette a France Presse hírügynökség. Mao Ning, a pekingi külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett, hogy a kínai és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőiből álló közös csoport azt a következtetést vonta le korábban, miszerint rendkívül valószínűtlen, hogy a vírus egy laboratóriumból szabadult volna ki. Ugyanakkor a CIA értékelése szerint a COVID-19 világjárvány valószínűbb, hogy laboratóriumban keletkezett, mint a természetben.
Tegnap jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Országos Tanácsa az alakulat volt elnökének, Crin Antonescunak az államfőjelöltségét. Adrian Veștea, a PNL ügyvivő főtitkára bejelentette, hogy a testület egyöntetűen szavazta meg Crin Antonescu jelöltségét. Antonescu megköszönte a bizalmat, és felkérte Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét, hogy álljon a választási kampány élére. Antonescu elmondta, hogy az országnak olyan csatát kell megvívnia, amilyenre senki nem számított, és amely sokkot jelent a társadalomnak. Hozzátette: minden pozitívum, amelyet megvalósított az ország, most veszélybe került. Antonescu jelöltségét korábban a Szociáldemokrata Párt vezető testülete is elfogadta. Mint ismert, a kormánykoalíció pártjai közös jelöltet állítanak Antonescu személyében a májusi államelnök-választáson.
Továbbra is az „oroszveszélytől” tart Sebastian Burduja energiaügyi miniszter, ezért ellenzi, hogy a magyar MVM átvegye a német E.ON romániai földgázüzletágát - adta hírül a Krónika hírportál. A miniszter elmondta, hogy a tranzakció több kérdést is felvet. Szerinte először is az MVM orosz kapcsolatairól van szó, hiszen gázt vásárol a Gazpromtól és nukleáris kapcsolatai is vannak Moszkvával. Továbbá a szerződésben a magyar cég fenntartja magának a jogot, hogy az átvett részvényeket harmadik félnek értékesítse, akár az Európai Unión kívül is” – mondta Burduja. Hozzátette, hogy az E-ON Furnizare több mint hárommillió ügyfelet tartalmazó adatbázissal rendelkezik, és a magyar cég szerinte nem adott garanciát az adatvédelemre, arra, hogy nem fogja semmilyen módon kihasználni az egyes háztartások fogyasztási profiljának elemzését - mondta az energiaügyi miniszter.
A Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB- szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, azonban stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását. A hitelminősítő úgy értékelte, hogy a bizonytalan politikai légkör várhatóan késleltetni fogja az új kormány költségvetés-konszolidációs programjának megvalósítását. Emlékeztetett, hogy a tavalyi választások előtti túlköltekezések miatt a költségvetési hiány 2024 végére megközelítette a GDP 8,7 százalékát. Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings december 18-án jelentette be, hogy megerősítette Románia BBB- szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, ám ő is stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását. Ez lényegében egy figyelmeztetés, és fennáll annak a veszélye, hogy tavasszal mindkét hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott országok közé sorolja Romániát.
Tánczos Barna pénzügyminiszter közölte, hogy a költségvetési hiány csökkentését és a gazdasági növekedést célzó kormányzati döntéseket a lehető leggyorsabb ütemben, az európai partnerekkel egyeztetett formában fogják végrehajtani. A miniszter a nemzetközi hitelminősítő hétvégi döntésére reagálva kifejtette, hogy az adósbesorolás stabilról negatívra rontása egyértelműen jelzi, hogy a költségvetési hiány csökkentésére, megfontolt költségvetésre, és az állam karcsúsítására szükség van ahhoz, hogy helyreállítsák a költségvetési egyensúlyt. Tánczos szerint sem a kiadások csökkentése, sem a gazdaság strukturális hiányosságainak felszámolása nem tűr halasztást. Reményét fejezte ki, hogy a hitelminősítők és a befektetők hamarosan meg fogják látni a kormányzati intézkedések hatását.
Már első intézkedéseivel nagy port kavart a néhány napja hivatalba lépett Donald Trump. Az új amerikai elnök többek között kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből és az Egészségügyi Világszervezetből, és bejelentette a Mexikói-öböl átnevezését. Székfoglalójában ugyanakkor teljességgel megfeledkezett Ukrajnáról, általában Európáról és az Egyesült Államok európai szövetségeseiről. Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész, Fülöp Zoltán színművész és Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus vehette át idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat a hétvégén Kolozsváron tartott díjátadó gálán. Az 13. alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, amelyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el magyar kultúra napja alkalmából irodalom, előadóművészet és képzőművészet kategóriában.
Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására. A válságstábban részt vesznek a belügyminisztérium, a rendőrség, a külügyminisztérium és a kulturális minisztérium képviselői. Ciolacu közölte, hogy ma a miniszterelnöki ellenőrző testületet a kulturális minisztériumba irányítja, ahol meg kell vizsgálniuk a hollandiai kiállítás megszervezésével kapcsolatos dokumentációt. Natalia Intotero kulturális miniszter szintén ma találkozik a holland királyi család tagjaival és az ország miniszterelnökével a lengyelországi Auschwitz haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett eseményen, így személyesen is közvetíti a román kormány üzenetét, miszerint a tárgyi örökség felbecsülhetetlen értékű darabjait mielőbb vissza kell szerezni - írta Ciolacu. Arról is beszámolt, hogy Cătălin Predoiu belügyminisztert utasította, hogy kriminalisztikai szakembereket küldjön sürgősen Hollandiába, akik feladata az ügyön dolgozó holland nyomozók munkájának segítése. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a dák muzeális tárgyak eltűnésének hírét mindenféle összeesküvés-elméletek terjesztésére használják egyesek. A kulturális minisztérium szombaton közölte, hogy a hollandiai Drents Múzeumból ismeretlen tettesek ellopták a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr.e. első századból származó dák aranykarperecet. Az elkövetők úgy hatoltak be a múzeumba, hogy robbantással betörték az épület egyetlen külső falát. Az ellopott darabok a román törvényeknek és a kiállítások szervezésére vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően be voltak biztosítva.
Eppo Bruins holland kulturális miniszter biztosította Romániát, hogy a holland hatóságok minden meg fognak tenni a hollandiai műkincslopás tetteseinek kézre kerítése és az ellopott kincs visszaszerzése érdekében. A De Telegraaf című napilap szerint számos fontos információval szolgált a holland nyomozóknak a múzeum térfigyelő kamerái felvételeinek elemzése, valamint az, hogy néhány látogató gyanúsan mozgott abban a teremben, ahol a később ellopott műtárgyak ki voltak állítva. Többet tudnak most már a három elkövető hollétéről is, akik az eredetileg használt autót felgyújtották, és egy másikra cserélték, majd az N33-as autópálya egyik viaduktja alatt, Rolde közelében átöltöztek. A holland rendőrség feltételezi, hogy az elkövetők Németországba menekültek. Azt sem zárják ki, hogy a rablásban közvetlenül vagy közvetve romániai bűnözők is részt vettek, és négy elkövetővel is számolnak.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
Az Európai Uniónak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy “felkészüljön a legrosszabbra” és szükség esetén “egyedül is képes legyen megvédeni magát” – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kiemelte, hogy az EU tagállamai együttesen GDP-jük még 2 százalékát sem költik a védelemre, míg Oroszország 9 százalékot fordít rá. Hozzátette, szerinte Oroszország a következő 3-5 évben tesztelheti az EU védelmi képességeit, ezért az Uniónak a következő évtizedben legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon, de eddig csak 13 milliárd eurót irányoztak elő a védelemre az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésében.
Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdán ígértet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy „egységes és erős” Európát hozzanak létre a Donald Trump amerikai elnök által képviselt politika „kihívásával” szemben.
„Már most világos, hogy Trump elnök kihívás lesz” – mondta Párizsban a német kancellár a Macron elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Európa nem fog meghátrálni vagy elbújni, hanem konstruktív és magabiztos partner lesz” – tette hozzá Olaf Scholz. A francia elnök arra kérte a 27 uniós tagállamot, és különösen a francia-német párost, hogy „teljes mértékben vegyék ki a részüket” egy „egységes, erős és szuverén” Európa létrehozásában, amely képes megvédeni érdekeit akkor, amikor az új amerikai elnök az EU-val szembeni vámok jelentős emelését ígéri, és katonai támogatásának csökkentését helyezte kilátásba. A két ország vezetője az európai autó-, acél- és vegyipar támogatására szólított fel Donald Trump keményebb intézkedésekre vonatkozó ígéreteivel szemben.
A francia elnök és a német kancellár munkaebéden találkozott egymással a február 23-i németországi parlamenti választások előtti egyik utolsó megbeszélésükön. A találkozót az 1963-ban aláírt Elysée-szerződés 62. évfordulóján rendezték meg, amely megpecsételte a második világháború utáni német-francia megbékélését.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország továbbra is készen áll arra, hogy tető alá hozzák a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozót, de Washington részéről még nem kaptak erre vonatkozó kérést. Peszkov szerint az amerikaiaktól egyelőre hivatalosan nem kaptak semmilyen erre vonatkozó jelzést, és arról biztosította a közvéleményt, hogy Moszkva részéről megvan a hajlandóság a találkozó tető alá hozására.
