A heti hírösszefoglalóban áttekintjük a hazai belpolitikai válságot, amely immár négy hónapja tart. Megvizsgáljuk, miért húzódik el ennyire ez a politikai krízis az Ilie Bolojan vezette kormány május eleji megbuktatása óta, illetve miért veszélyes hosszú távon fenntartani ezt a bizonytalan helyzetet. Továbbá szó lesz arról, hogy a PSD, az AUR és az SOS Románia egyre közelebb kerül egymáshoz, ez az együttműködés olyan váratlan helyzetet idézett elő az őszi parlamenti ülésszak elején, ami az RMDSZ-t arra kényszerítette, hogy megszavazza a két szélsőségesen nacionalista párt egy-egy tagjának a házbizottságba való bekerülését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmagyarázta, miért nem tekinthető ez szövetségre lépésnek az AUR-ral. Szó lesz még a németországi szász-anhalti tartományi választásról is, amely a szélsőséges AfD párt meggyőző győzelmét eredményezte.
Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják a Háárec izraeli napilap leleplezéséről, miszerint Netanjahu miniszterelnököt figyelmeztették egy lehetséges támadásra október 7. előtt, de ő nem adta át az üzenetet a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetőinek.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Látunk vagy drukkolunk? című jegyzetét.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára különböző védelmi eszközök beszerzésére a lég- és rakétavédelem területén, valamint egyebek mellett lőszerek és drónok vásárlására.
A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.
"
["post_title"]=>
string(74) "Az EB 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára"
["post_excerpt"]=>
string(179) "A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(65) "az-eb-61-milliard-euro-kifizeteset-hagyta-ma-jova-ukrajna-szamara"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 13:29:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 10:29:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467875"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3553 (24) {
["ID"]=>
int(467859)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:46"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:46"
["post_content"]=>
string(882) "
Negyed évszázaddal a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken a 25. évforduló alkalmából.
Az X-en közzétett üzenetében Kallas kiemelte: a szeptember 11-i események alapjaiban változtatták meg a világpolitikai viszonyokat és változtatták meg a történelem menetét.
Az Európai Tanács a közösségi oldalán külön bejegyzésben azt írta: szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot, de átalakította biztonsághoz való hozzáállást az unión belüli is.
"
["post_title"]=>
string(69) "Európai Tanács: Szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot"
["post_excerpt"]=>
string(286) "Negyed évszázaddal a szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki ma Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(62) "europai-tanacs-szeptember-11-e-orokre-megvaltoztatta-a-vilagot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:47"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:47"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467859"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3727 (24) {
["ID"]=>
int(467856)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:45:07"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:45:07"
["post_content"]=>
string(738) "
Az Ukrajna elleni orosz támadások újabb hulláma közepette ma váratlanul Kijevbe látogatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Látogatásának programját nem hozták nyilvánosságra.
Maciej Wewiór lengyel külügyi szóvivő a PAP hírügynökségnek azt mondta: Sikorski látogatása az Oroszország ellen harcoló Ukrajnával való szolidaritás jele. A kijevi hatóságok ma reggel, amikor Sikorski már Kijevben tartózkodott, előbb sárga, majd piros jelzésű riasztást adtak ki dróntámadás veszélye okán. A sárga riasztás dróntámadást jelez, a piros rakétatámadás veszélyére figyelmeztet.
A heti hírösszefoglalóban áttekintjük a hazai belpolitikai válságot, amely immár négy hónapja tart. Megvizsgáljuk, miért húzódik el ennyire ez a politikai krízis az Ilie Bolojan vezette kormány május eleji megbuktatása óta, illetve miért veszélyes hosszú távon fenntartani ezt a bizonytalan helyzetet. Továbbá szó lesz arról, hogy a PSD, az AUR és az SOS Románia egyre közelebb kerül egymáshoz, ez az együttműködés olyan váratlan helyzetet idézett elő az őszi parlamenti ülésszak elején, ami az RMDSZ-t arra kényszerítette, hogy megszavazza a két szélsőségesen nacionalista párt egy-egy tagjának a házbizottságba való bekerülését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmagyarázta, miért nem tekinthető ez szövetségre lépésnek az AUR-ral. Szó lesz még a németországi szász-anhalti tartományi választásról is, amely a szélsőséges AfD párt meggyőző győzelmét eredményezte.
Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják a Háárec izraeli napilap leleplezéséről, miszerint Netanjahu miniszterelnököt figyelmeztették egy lehetséges támadásra október 7. előtt, de ő nem adta át az üzenetet a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetőinek.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Látunk vagy drukkolunk? című jegyzetét.
A kanadai újságíró és irodalomtudós, Marshall McLuhan A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt évszázadokat, és úgy vélte, hogy a könyvek előbb-utóbb elveszítik a jelentőségüket.
A Hamász palesztin iszlamista csoport szerdán „rasszistának” és az „izraeli szélsőjobboldal” álláspontjával egyezőnek ítélte Donald Trump amerikai elnök javaslatát, hogy…
Tizenegyen meghaltak a svédországi Örebro egyik felnőttoktatási központjánál lezajlott lövöldözésben, köztük a feltételezett elkövető is, akinek semmilyen bűnelkövetői múltja nem…
Várhatóan ma dönt a bukaresti ítélőtábla a Nordis-ügy 11 gyanúsítottja előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészségi indítványról, miután tegnap elhalasztotta az erre…
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter kijelentette, hogy saját zsebből fizette ki tavaly azt a két repülőutat, amelyeken a Nordis-ügyben őrizetbe vett…
A 2025-ös költségvetést ismertették a pénzügyminisztérium illetékesei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttségével, és a nemzetközi pénzintézet képviselői semmiféle…
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint az általa vezetett szaktárca és az annak alárendelt intézmények egyetlen alkalmazottját sem fogják elbocsátani az…
Korodi Attila csíkszeredai polgármester szerint az általa vezetett hivatalban az állások 66 százaléka van elfoglalva, ezért bizonyos területeken szakemberhiánnyal küszködnek,…
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Mînzatu tegnap Bukarestben arra figyelmeztetett, hogy a nagy közösségimédia-platformoknak, köztük a TikToknak be kell…
A kanadai újságíró és irodalomtudós, Marshall McLuhan A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt évszázadokat, és úgy vélte, hogy a könyvek előbb-utóbb elveszítik a jelentőségüket.
Most 2025. február 6-át írunk, nem úgy tűnik, hogy bevált volna a jóslat, noha az elmúlt években jelentős változások voltak a könyvpiacon. Mivel képtelen lennék felvázolni a jövőt, néhány adat segítségével visszautazom a gyökerekig, ugyanis nemrég volt Johannes Gutenberg halálának 557. évfordulója; a német nyomdász 1468. február 3-án hunyt el.
Gutenberg két „életművet” hagyott örökül az emberiségnek: az egyik a könyvnyomtatás, a másik pedig az ősnyomtatványok, könyvek és töredékek összessége, amely ma a művelődéstörténeti kultúránk része.
Az ő nevéhez fűződik a Gutenberg-bibliaként emlegetett kiadvány, amely 1455 körül készült el az általa feltalált sajtón; egy-egy példánya több mint ezerkétszáznyolcvan oldalas, hasábonként negyvenkét sorral. Az ezenanapon.hu honlap szerint „minden oldalhoz körülbelül kétezer-ötszáz külön betűt, nyomdai jelet használtak fel, melyet kézzel készítettek és állítottak össze. Betűi modelljéül a gót betűs kódexírás szolgált. Naponta húsz-negyven oldalt tudtak nyomtatni”.
Bár még számos részletet említhetnék meg a világhírű könyvvel kapcsolatban, most rátérek a Szinpetriben, az Aggteleki-cseppkőbarlang közelében lévő Gutenberg Múzeumra, ahová 2019 nyarán sikerült ellátogatnom.
Mivel semmilyen eredeti tárgyi eszköz nem maradt meg Gutenbergtől, a múzeum tulajdonosa, Varga Béla és csapata rekonstruálta a nyomtatáshoz szükséges felszereléseket; a munkát több európai múzeummal egyeztetve kezdte el. „Először a gép készült el, majd a hozzá tartozó papírt előállító malom. Később sikerült a kétszázhatvankilenc karakterből álló betűkészlet másolatát is megszerezni, ami ötszáz éves. […] Ezekkel a saját eszközökkel készült el a 21. század legnagyobb könyve is” – olvasható a legnagyobbkonyv.hu elnevezésű honlapon. Maga a kiadvány a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült. A múzeumnak és a nagy könyvnek helyet adó épület a papírmalmot hajtó Jósva-patak melletti területen található, és külső-belső hangulatában is illeszkedik Gutenberg szellemiségéhez. A honlapon lévő információk szerint a létesítmény 2025. április 30-ig zárva tart, utána viszont érdemes lesz ellátogatni oda.
A Hamász palesztin iszlamista csoport szerdán „rasszistának” és az „izraeli szélsőjobboldal” álláspontjával egyezőnek ítélte Donald Trump amerikai elnök javaslatát, hogy az Egyesült Államok vegye át a Gázai övezet „ellenőrzését”. - A rasszista amerikai álláspont egybecseng az izraeli szélsőjobboldallal, amely népünk kiszorítására és ügyünk felszámolására törekszik - mondta Abdul Latif Al-Qanou, a palesztin iszlamista csoport szóvivője, aki szerint a palesztinok nem fognak elfogadni egy ilyen tervet. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy utasítsa el Trump javaslatát, és támogassa a palesztinok önrendelkezési jogát az izraeli megszállással szemben. Mint ismert, a palesztinok a Gázai övezetet egy jövőbeli saját állam részeként követelik Ciszjordániával és Kelet-Jeruzsálemmel együtt, mint fővárossal, így az enklávéban élő kétmillió ember kitelepítése és ingatlanfejlesztése az Egyesült Államok által véget vetne a palesztin állam eddigi elképzeléseinek.
Az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, Washingtonban. Az amerikai elnök megfogalmazása szerint egy "erős javaslatról" van szó, aminek értelmében az Egyesült Államok hosszú távon tulajdonosi helyzetben lenne a terület felett, és vállalná az újépítést, a fejlesztést. Donald Trump szerint a gázai övezetben élő 1,8 millió ember számára a térségben jó életkörülményeket ajánlanának fel, Jordánia, valamint Egyiptom bocsátana rendelkezésre területet a palesztin lakosság számára építendő települések számára. Az amerikai elnök szavai szerint a mai Gázai övezetben munkahelyek ezrei létesülnének, és “a Közel-Kelet riviérájává" válna, ami egy nemzetközi hely lenne, ahol élnek palesztinok is. Donald Trump hozzátette, hogy hamarosan több országgal is bővülhet majd az izraeli-arab megbékélésről szóló békeegyezmények rendszere, az Ábrahám-egyezmények köre. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai elnök elképzeléséről azt mondta, hogy megfontolásra érdemes.
Tizenegyen meghaltak a svédországi Örebro egyik felnőttoktatási központjánál lezajlott lövöldözésben, köztük a feltételezett elkövető is, akinek semmilyen bűnelkövetői múltja nem volt - közölte a helyi rendőrség vezetője. Ulf Kristersson miniszterelnök azt mondta, ez volt a legsúlyosabb tömeges lövöldözés Svédország történetében. A svéd média azt írta, hogy a teljesen feketébe öltözött gyilkos a lövöldözés után maga ellen fordította a fegyvert. A hatóságok egyelőre abból indulnak ki, hogy nem terrorista indíttatású cselekményről van szó, és a tettes egyedül cselekedett. A Stockholmtól mintegy 200 kilométerre fekvő városban lévő Campus Risbergska nevű oktatási központ az intézmény honlapja szerint 20 éven felülieknek kínál általános és középiskolai tanfolyamokat, továbbá svéd nyelvi kurzusokat bevándorlók számára, illetve szakképzéseket és egyéb programokat szellemi fogyatékkal élőknek.
Várhatóan ma dönt a bukaresti ítélőtábla a Nordis-ügy 11 gyanúsítottja előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészségi indítványról, miután tegnap elhalasztotta az erre vonatkozó ítéletet. Mivel a 24 órás őrizetbevételük időtartama lejárt, Laura Vicol és a férje, Vladimir Ciorbă tegnap késő este szabadon távozhattak a többi gyanúsítottal együtt a bíróságról. A tárgyalás szünetében Laura Vicol tagadta, hogy bárkit is feljelentett volna, amikor az újságírók arról kérdezték, hogy írt-e feljelentést Marcel Ciolacu miniszterelnök ellen. Az ügyészek szerint a Nordis-ügy gyanúsítottjai egy piramisszerűen felépített bűnszervezetet hoztak létre. Ennek vezetői több céget létesítettek, fiktív ingatlanprojektekkel szereztek ügyfeleket, és a vásárlók lakáselőlegeiből származó pénzt elsikkasztották. A házaspár a becsapott ügyfelek pénzét többek között luxuscikkekre és drága utazásokra költötte. Összesen 1,5 millió eurót fizettek ki magánrepülőgépek vagy helikopterek bérlésére, hogy belföldi és külföldi nyaralóhelyekre utazzanak. Ezeken a repülőutakon résztvett többek között Marcel Ciolacu miniszterelnök és Sorin Grindeanu közlekedési miniszter. A házaspár összesen közel 5 millió euró értékű luxusautókat is vásárolt. A nyomozati anyag szerint a bűnszervezet vezetői 2019 és 2024 között öt cégen keresztül összesen több mint 195 millió eurót kaptak az ügyfelektől.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter kijelentette, hogy saját zsebből fizette ki tavaly azt a két repülőutat, amelyeken a Nordis-ügyben őrizetbe vett Ciorbă házaspárral együtt vett részt. Grindeanu elmondta, hogy a Ciorbă házaspárral közös repülőutak időszakában nem tudott semmit a Nordis csoport vezetőinek bűncselekményeiről, és nem ismerte Laura Vicolt, mielőtt a PSD parlamenti képviselője lett. Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a pártban más sem tudott erről.
Mai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus megvitatja az idei költségvetés tervezetét. A két ház összevont házbizottsága által jóváhagyott menetrend szerint a költségvetési és pénzügyi bizottságnak 13 óráig kellett továbbítania a plénumnak a tervezetekről szóló jelentését. Tegnap reggel a költségvetés tervezetét az összes illetékes szakbizottság kedvezően véleményezte. A költségvetési és pénzügyi bizottság késő estébe nyúló vitán fogadta el a jogszabálytervezetet. A jövő évi büdzsé 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A 2025-ös költségvetést ismertették a pénzügyminisztérium illetékesei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttségével, és a nemzetközi pénzintézet képviselői semmiféle ajánlást nem fogalmaztak meg Románia számára - jelentette ki tegnap Tánczos Barna. A tárcavezető ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy hazánk nem fog a befektetésre nem ajánlott hitelminősítési kategóriába kerülni. Hangsúlyozta, a koalíció és a kormány is tudomásul vette, hogy az elmúlt hónapokban két nemzetközi hitelminősítő is negatívra rontotta Románia adósbesorolási kilátásait, éppen ezért 7 százalékos hiányra építették az idei költségvetést, illetve vállalták, hogy a következő hét évben fokozatosan 3 százalékra csökkentik a deficitet. Az IMF küldöttsége a héten a fővárosban tartózkodik, hogy áttekintse a legfrissebb gazdasági fejleményeket és frissítse gazdasági előrejelzéseit.
A képviselőház plénuma megszavazta ma, hogy 240-nel csökkentik az állások számát. A szenátus tegnap fogadta el, hogy 180-nal csökkentik dolgozók létszámát.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint az általa vezetett szaktárca és az annak alárendelt intézmények egyetlen alkalmazottját sem fogják elbocsátani az átszervezés következtében, annak ellenére, hogy idén tavalyhoz képest 5 százalékkal kevesebbet fordíthatnak bérekre. A parlamentben nyilatkozó politikus emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági tárca átszervezéséről szóló jogszabály a múlt év végén lépett hatályba. Ennek megfelelően idéntől a minisztériumnak alárendelt 166 önálló költségvetésű intézmény közül 78-at megszüntettek. A minisztériumnak jelenleg 13 500 alkalmazottja van, akik közül havonta többen nyugdíjba mennek, az állásuk pedig betöltetlen marad.
Korodi Attila csíkszeredai polgármester szerint az általa vezetett hivatalban az állások 66 százaléka van elfoglalva, ezért bizonyos területeken szakemberhiánnyal küszködnek, így nem elbocsátásokra, hanem szakemberek alkalmazására lenne szükségük. A városvezető szerint eddig jól gazdálkodtak, a bérek sem túl magasak, így ők nem fognak elbocsátani alkalmazottakat.
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Mînzatu tegnap Bukarestben arra figyelmeztetett, hogy a nagy közösségimédia-platformoknak, köztük a TikToknak be kell tartaniuk a tartalom moderálására vonatkozó törvényi előírásokat, mivel rendkívül fontos szereplői a demokráciának. Felidézte, hogy korábban az Európai Bizottság hivatalos eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet feltételezett megsértése miatt. Közölte: nem tudja, hogy az Európai Bizottság eljárása befejeződik-e a májusi romániai elnökválasztás előtt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak, így hazánknak is, drasztikusabb döntésekre is lehetőségük van, ha ezeket alaposan megindokolják.
A kanadai újságíró és irodalomtudós, Marshall McLuhan A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt évszázadokat, és úgy vélte, hogy a könyvek előbb-utóbb elveszítik a jelentőségüket.
Most 2025. február 6-át írunk, nem úgy tűnik, hogy bevált volna a jóslat, noha az elmúlt években jelentős változások voltak a könyvpiacon. Mivel képtelen lennék felvázolni a jövőt, néhány adat segítségével visszautazom a gyökerekig, ugyanis nemrég volt Johannes Gutenberg halálának 557. évfordulója; a német nyomdász 1468. február 3-án hunyt el.
Gutenberg két „életművet” hagyott örökül az emberiségnek: az egyik a könyvnyomtatás, a másik pedig az ősnyomtatványok, könyvek és töredékek összessége, amely ma a művelődéstörténeti kultúránk része.
Az ő nevéhez fűződik a Gutenberg-bibliaként emlegetett kiadvány, amely 1455 körül készült el az általa feltalált sajtón; egy-egy példánya több mint ezerkétszáznyolcvan oldalas, hasábonként negyvenkét sorral. Az ezenanapon.hu honlap szerint „minden oldalhoz körülbelül kétezer-ötszáz külön betűt, nyomdai jelet használtak fel, melyet kézzel készítettek és állítottak össze. Betűi modelljéül a gót betűs kódexírás szolgált. Naponta húsz-negyven oldalt tudtak nyomtatni”.
Bár még számos részletet említhetnék meg a világhírű könyvvel kapcsolatban, most rátérek a Szinpetriben, az Aggteleki-cseppkőbarlang közelében lévő Gutenberg Múzeumra, ahová 2019 nyarán sikerült ellátogatnom.
Mivel semmilyen eredeti tárgyi eszköz nem maradt meg Gutenbergtől, a múzeum tulajdonosa, Varga Béla és csapata rekonstruálta a nyomtatáshoz szükséges felszereléseket; a munkát több európai múzeummal egyeztetve kezdte el. „Először a gép készült el, majd a hozzá tartozó papírt előállító malom. Később sikerült a kétszázhatvankilenc karakterből álló betűkészlet másolatát is megszerezni, ami ötszáz éves. […] Ezekkel a saját eszközökkel készült el a 21. század legnagyobb könyve is” – olvasható a legnagyobbkonyv.hu elnevezésű honlapon. Maga a kiadvány a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült. A múzeumnak és a nagy könyvnek helyet adó épület a papírmalmot hajtó Jósva-patak melletti területen található, és külső-belső hangulatában is illeszkedik Gutenberg szellemiségéhez. A honlapon lévő információk szerint a létesítmény 2025. április 30-ig zárva tart, utána viszont érdemes lesz ellátogatni oda.