A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Oroszország kiutasított három moldovai diplomatát válaszul arra, hogy Chișinău nemrég kiutasított három orosz diplomatát. Az orosz külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezte…
Margot Friedländer, 103 éves holokauszttúlélõ kapta idén a Vesztfáliai Békedíjat. Az elismerést Frank-Walter Steinmeier német államfõ adta át a díjazottnak, méltatva az emberiségért, a demokráciáért és a toleranciáért végzett munkáját.
Műsorunk tartalmából: Mai adásunkban interjút hallhatnak Cseke Attila fejlesztési miniszterrel, aki rádiónknak elmondta, hogy az általa vezetett minisztérium kifizette a…
A kormány az új amerikai vámok által sújtott gazdasági ágazatok állami támogatását tervezi és a jövő héten egyeztet az intézkedésekről az érintettekkel – jelentette be a pénzügyminiszter.
Tánczos Barna pénzügyminiszter kijelentette, hogy az év első három hónapjában elfogadható ütemben történt az adó- és áfabeszedés, így jelenleg nem látja szükségét a módosításoknak.
A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség tavaly több mint 390 ezer lej értékben bírságolt a polgári védelmi óvóhelyek ellenőrzése nyomán – mondta Raed Arafat.
Közel ezren vonultak végig békésen a kolozsvári Sétatéren, hogy kiálljanak a nemrég bántalmazott magyar fiatalok mellett. A demonstrációt helyi ifjúsági szervezetek hirdették meg, elítélve az erőszak minden formáját.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, reakcióra vár a kormánykoalíciótól a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyében. Az Europa FM-nek adott interjújában elmondta: a hét eleji incidens mellett számos más magyarellenes megnyilvánulásról is tudomása van, amelyek szerinte elfogadhatatlanok.
Provokációk voltak csütörtökön Csíkszeredában is a labdarúgó második ligás Csíkszereda-Steaua meccs előtt. A fővárosi szurkolók követelőzőknek és éhezőknek nevezték a székelyföldieket a csíkszeredai Mikó-vár előtti téren kifeszített molinón.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt – adja hírül a Krónika.
Csaknem 1500 településen kevesebb orvos dolgozik, mint amennyire szükség lenne – jelentette be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Valeria Herdea…
Az alkotmánybíróság működését módosító törvénytervezetet nyújtott be tegnap az SOS Románia párt 34 képviselője és szenátora. A módosítások egyike szerint az alkotmánybíróság döntései megtámadhatók a legfelsőbb bíróságon.
Oroszország kiutasított három moldovai diplomatát válaszul arra, hogy Chișinău nemrég kiutasított három orosz diplomatát. Az orosz külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezte ki a bekéretett Lilian Darii nagykövetnek. A moldovai külügyminisztérium az orosz nagykövetség három alkalmazottját március 31-én nyilvánította persona non gratának.
Margot Friedländer, 103 éves holokauszttúlélõ kapta idén a Vesztfáliai Békedíjat. Az elismerést Frank-Walter Steinmeier német államfõ adta át a díjazottnak, méltatva az emberiségért, a demokráciáért és a toleranciáért végzett munkáját.
Friedländer 1921-ben született Berlinben, a második világháború során pedig a nácik a theresienstadti koncentrációs táborba vitték; családjából egyedül õ élte túl a holokausztot. A háború után több mint 60 éven át élt New Yorkban, majd 88 évesen tért vissza Berlinbe és ismét felvette a német állampolgárságot. Németországba visszatérve elõadásokat tartott a holokausztról iskolákban is. Mint mondta, küldetésének érzi, hogy elsõsorban a fiataloknak beszéljen a náci Németországban átéltekrõl.
Mai adásunkban interjút hallhatnak Cseke Attila fejlesztési miniszterrel, aki rádiónknak elmondta, hogy az általa vezetett minisztérium kifizette a különböző európai és országos fejlesztési programok keretében felhalmozott adósságokat, átlátható elbírálási kritériumokat honosítottak meg, csökkentették a bürokráciát. Emellett sikerült az országos helyreállítási programban 15 százalékról 29 százalékra növelni az uniós támogatások abszorpciós rátáját. A miniszter átszervezéseket, kiadáscsökkentő intézkedéseket jelentett be az alárendeltségébe tartozó intézményeknél, aminek köszönhetően 22,6 millió lejt takarítanak meg az Országos Lakásügynökség és a közhivatalnokok továbbképzéséért felelős intézmény átszervezésével. Ezeknek jogi önállósága megszűnik és beolvasztják őket a minisztériumba. Összesen 512 állást szüntetnek meg, amiből 74 betöltött. Emellett csökkentik mintegy kétharmaddal az igazgatótanácsi állások számát.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik az Egyesült Államok által a világ számos országával és az Európai Unióval szemben bevezetett vámtarifákról.
Garzó Ferenc: A rejtélyes közhangulat és a csalóka sokaság
A kormány az új amerikai vámok által sújtott gazdasági ágazatok állami támogatását tervezi és a jövő héten egyeztet az intézkedésekről az érintettekkel – jelentette be a pénzügyminiszter.
Tánczos Barna elmondta, hogy a Trump-kormányzat lépéseinek közvetlen és közvetett hatásai is vannak a román gazdaságra. A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy készülnek az európai válaszlépések is. Ezekről szintén jövő hét elején egyeztetnek az illetékes tagállami miniszterek, köztük Bogdan Ivan román gazdasági miniszter.
Tánczos Barna pénzügyminiszter kijelentette, hogy az év első három hónapjában elfogadható ütemben történt az adó- és áfabeszedés, így jelenleg nem látja szükségét a módosításoknak.
Ez szemben áll a Költségvetési Tanács elnökének, Daniel Dăianunak álláspontjával, aki szerint az elnökválasztás után adóemelések várhatók, mivel az adóbevételek nem a várt ütemben növekedtek. A pénzügyiminiszter kiemelte, hogy a nemzetközi gazdasági környezet változásai is befolyásolhatják a bevételeket, és idén minden minisztérium havi költségvetési korlátok betartására lett utasítva. Emellett emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjakat és a béreket a tavalyi szinten befagyasztották.
A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség tavaly több mint 390 ezer lej értékben bírságolt a polgári védelmi óvóhelyek ellenőrzése nyomán - mondta Raed Arafat.
A belügyi államtitkár szerint tavaly a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség 2.269 polgári védelmi óvóhelyet és 78 parancsnoki pontot ellenőrzött. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a nyilvános óvóhelyekért a helyi hatóságok, míg a magánépületekben lévő létesítményekért az ingatlantulajdonosok felelnek. Ezért az önkormányzatoknak és a lakástulajdonosi társulásoknak forrásokat kell elkülöníteniük a korszerűsítésükre. Raed Arafat elmondta azt is, hogy a hivatalos nyilvántartás szerint a hazai óvóhelyek férőhelyeinek száma meghaladja a 600 ezret, a bővítésük pedig a finanszírozástól függ.
Közel ezren vonultak végig békésen a kolozsvári Sétatéren, hogy kiálljanak a nemrég bántalmazott magyar fiatalok mellett. A demonstrációt helyi ifjúsági szervezetek hirdették meg, elítélve az erőszak minden formáját.
A megmozdulás előzménye, hogy március 31-én az Universitatea Cluj szurkolói egy futballmérkőzés után magyar fiatalokra támadtak, többjüket megverve. A felvonulás végén a BT Arena előtti kőpadlóra krétával rajzoltak békés együttélést szimbolizáló üzeneteket. A szervezők szerint a hallgatás beleegyezésnek számít, ezért fontos kiállni az erőszak ellen, és biztosítani, hogy mindenki otthon érezhesse magát Kolozsváron – nemzetiségétől függetlenül. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere elítélte a futballmérkőzés utáni erőszakot, és sürgette az ügy kivizsgálását. Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy az eset etnikai indíttatású lett volna - írja a maszol.ro portál.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, reakcióra vár a kormánykoalíciótól a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyében. Az Europa FM-nek adott interjújában elmondta: a hét eleji incidens mellett számos más magyarellenes megnyilvánulásról is tudomása van, amelyek szerinte elfogadhatatlanok.
A politikus beszámolt arról, hogy a belügyminiszterrel is egyeztetett az ügyről. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az állami intézményeknek minden ilyen esetben határozottan kellene fellépniük. A Kolozs megyei rendőrség közleménye szerint hétfő este három magyar fiatalt támadtak meg Kolozsváron, egyikük kórházi ellátásra szorult. Az ügyben vizsgálat folyik.
Provokációk voltak csütörtökön Csíkszeredában is a labdarúgó második ligás Csíkszereda-Steaua meccs előtt. A fővárosi szurkolók követelőzőknek és éhezőknek nevezték a székelyföldieket a csíkszeredai Mikó-vár előtti téren kifeszített molinón.
A fővárosi katonacsapat hívei a csütörtöki rangadó előtt és közben is botrányosan viselkedtek. Csíkszereda felé utazva előbb letörték a csíkszentkirályi turulmadaras emlékműre kihelyezett székely zászlót, majd a mérkőzés alatt folyamatosan a magyarságot és Magyarországot becsmérlő rigmusokat kántáltak. Emiatt rövid időre meg is állította a találkozót a játékvezető. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken megosztott információi szerint a találkozóval összefüggően "különösebb incidensek nem történtek" – írja a Maszol.ro portál.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt – adja hírül a Krónika.
A két vádlott: Marius-Constantin Siderof és Valentin Diaconu megúszta a büntetést, de a csütörtökön kimondott ítélet helyben hagyta, hogy kártérítést kell fizetniük a közéletben Pityókaként ismert Kovács Csaba csíkszeredai informatikusnak az úzvölgyi sírkertben elszenvedett ütlegelésekért.
Csaknem 1500 településen kevesebb orvos dolgozik, mint amennyire szükség lenne – jelentette be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Valeria Herdea szerint több megyében elsősorban a gyermekhematológiai, a gyermekpszichiátriai és a gyermek–tüdőgyógyászati ellátás terén jelentős a hiány.
Az alkotmánybíróság működését módosító törvénytervezetet nyújtott be tegnap az SOS Románia párt 34 képviselője és szenátora. A módosítások egyike szerint az alkotmánybíróság döntései megtámadhatók a legfelsőbb bíróságon.
Az SOS Románia változtatna az alkotmánybírák kinevezési eljárásán is. A tervezet azt is előírná, hogy a parlament kétharmados többséggel meneszthesse az alkotmánybírákat. Javasolják továbbá, hogy az államelnökjelöltségre vagy valamely jelölt vagy párt választási kampányának megakadályozására vonatkozó óvásokat az Állandó Választási Hatóság bírálja el, és ne az alkotmánybíróság, ahogy a jelenlegi törvény előírja.
Oroszország kiutasított három moldovai diplomatát válaszul arra, hogy Chișinău nemrég kiutasított három orosz diplomatát. Az orosz külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezte ki a bekéretett Lilian Darii nagykövetnek. A moldovai külügyminisztérium az orosz nagykövetség három alkalmazottját március 31-én nyilvánította persona non gratának.
