A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Februárban 32 százalékkal nőtt hazánk külkereskedelmi mérleghiánya éves összevetésben – közölte az Országos Statisztikai Intézet. Az export 0,7 százalékkal csökkent,…
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter és Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette ma, hogy elkezdődnek a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtérre vezető metrószakasz…
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezető testülete csütörtökre összehívta a párt politikai bizottságának ülését, hogy megszavazza Nicușor Dan független…
Utolsó szakaszába lép az észak-erdélyi autópályaprojekt: a hétvégén aláírják az utolsó hiányzó építési szerződést – jelentette be kedden Sorin Grindeanu…
Kedves hallgatóink, április 9-én, szerdán műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon az…
Ma játssza este 7 órától a budapesti Nemzeti Színház a Bánk bán című előadást a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház Ion Caramitru termében. Katona József drámáját Vidnyánszky Attila állította színpadra. A vendégszereplés a két színház közötti kétoldalú együttműködésnek köszönhetően jött létre.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő kijelentette, hogy az amerikai kormány által bevezetett új vámok negatív hatással lesznek az európai gazdaságra, így a hazaira is. Bolojan szerint az amerikai vámok megemelésének közvetlen hatására csökkenni fog az Egyesült Államokba exportáló, viszonylag kis számú román vállalat versenyképessége a tengerentúli piacokon. Elsősorban a gyógyszer-, acél- és alumíniumipari vállalatok lesznek érintettek. Jóval nagyobb hatása lesz viszont a vámoknak az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelemre, mert Washington az EU legfontosabb kereskedelmi partnere. Közvetve az európai ellátási láncokba integrálódott romániai vállalatok is érintettek lesznek, mivel Németország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere, és az Egyesült Államokba irányuló uniós export egyharmada a német gazdaságból származik - magyarázta Bolojan. Hozzátette: az EU által kilátásba helyezett viszontvámok csak növelnék a kereskedelmi háború költségeit, amelyek infláció, vásárlóerő-csökkenés és gazdasági recesszió formájában jelentkezhetnek. Közölte: az EU-tagállamok abban állapodtak meg, hogy Brüsszel a viszontvámokat több szakaszban vezeti be. Első intézkedésként 10-25 százalékos vámot vezetnek be az Egyesült Államokból érkező élelmiszeripari termékekre. Románia abban volt érdekelt, hogy az EU-ba importált nukleáris komponensek ne legyenek részei ennek a szankciós csomagnak, mert Bukarestnek fontos szerződése van a 3. és 4. cernavodai reaktor megépítéséről - magyarázta Ilie Bolojan.
Az ügyvivő államfő szerint semmi sem utal arra, hogy az Egyesült Államok katonákat készül kivonni Kelet-Európából. Ilie Bolojan elmondta, hogy Washington nem erősítette meg az amerikai katonák kivonására vonatkozó sajtóértesüléseket. Emlékeztetett: az amerikai diplomácia vezetője, Marco Rubio a NATO-külügyminiszterek legutóbbi találkozóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO mellett. Az NBC News arról számolt be, hogy a Pentagon magas rangú vezetői tízezer amerikai katona kivonását fontolgatják Kelet-Európából. A román védelmi minisztérium is közölte, hogy Bukarest eddig nem kapott hivatalos tájékoztatást Washingtontól az amerikai katonák esetleges kivonásáról.
Terv szerint halad Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez való csatlakozása, mivel a 25-ből már 13 bizottságban lezárta a tárgyalásokat, legutóbb a vállalatirányítási fejezetet zárták le - közölte tegnap Marcel Ciolacu miniszterelnök. A kormányfő hozzátette, hogy ez a lépés segíti az országos helyreállítási terv (PNRR) megvalósítását is, amelynek a vállalatirányítás az egyik legfontosabb mérföldköve. A kormány egyébként tegnapi ülésén az Európai Bizottság követelményeihez igazította az állami vállalatok irányításáról szóló jogszabályt. A sürgősségi rendelettel elfogadott új szabályozás célja az átláthatóság növelése és az állami vállalatok szubvenciófüggőségének csökkentése.
Februárban 32 százalékkal nőtt hazánk külkereskedelmi mérleghiánya éves összevetésben - közölte az Országos Statisztikai Intézet. Az export 0,7 százalékkal csökkent, ugyanakkor az import 6,3 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Az év első két hónapjában is a kivitel 0,7 százalékkal zsugorodott, míg a behozatal 8,2 százalékkal nőtt. Az év első két hónapjában a külkereskedelmi mérleghiány több mint 35 százalékkal emelkedett.
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter és Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette ma, hogy elkezdődnek a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtérre vezető metrószakasz fúrási munkálatai. A metró a Május 1 és a nemzetközi repülőtér között teremt majd földalatti összeköttetést.
A végzős diákok egyharmada nem menne át az érettségin a próbaérettségi eredményei szerint. A tanügyminisztérium által közölt összesítés szerint román nyelv és irodalomból az átmenési arány 66 százalék volt. Magyar nyelv és irodalomból a résztvevő diákok 82 százaléka írt 5-ösnél nagyobb jegyet.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezető testülete csütörtökre összehívta a párt politikai bizottságának ülését, hogy megszavazza Nicușor Dan független elnökjelölt támogatását. Ezt az USR alelnöke, Dominic Fritz jelentette be ma. Indoklása szerint világossá vált, hogy a párt elnökjelöltje, Elena Lasconi nem fog bejutni a második fordulóba. Elena Lasconi közölte, hogy nem fog visszalépni még akkor sem, ha megvonja tőle az USR a támogatást.
Legkevesebb 98-ra nőtt a halálos áldozatok száma ma reggelre, és több mint 150 ember megsérült abban a tragédiában, amely egy diszkóban történt előző nap a Dominikai Köztársaság fővárosában, Santo Domingóban. Beomlott a födém a Jet Set nevű diszkóban, amelyben merenguebemutatót tartottak, és a vendégek között politikusok, sportolók és más hírességek is voltak - közölték a hatóságok. Kevés a remény arra, hogy bárkit élve találnak még a romok között.
Japánba látogatott Mark Rutte NATO-főtitkár, aki közölte: a NATO aggódik Kína gyors ütemű fegyverkezése és a Tajvan közelében zajló hadgyakorlatok miatt. Felszólította a szervezet tagjait és a baráti országokat, hogy működjenek együtt a térségben a szabad és nyitott tengeri útvonalak fenntartása érdekében.
Utolsó szakaszába lép az észak-erdélyi autópályaprojekt: a hétvégén aláírják az utolsó hiányzó építési szerződést – jelentette be kedden Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
A Vaskapu (Poarta Sălajului) és Szilágynagyfalu (Nușfalău) közötti szakasz a sztráda utolsó, egyben legdrágább része is. A 6,62 milliárd lej értékű szerződés a legnagyobb a közúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CNAIR) történetében.
A kivitelező a török Makyol-Özaltın konzorcium. A 41 kilométer hosszú szakasz magában foglalja a Meszes alatt áthaladó alagutat.
Az észak-erdélyi autópálya építése 2004-ben kezdődött. Az amerikai Bechtellel kötött szerződés értéke 2,2 milliárd dollár volt, az átadási határidő pedig 2013. Többszöri újratárgyalás után a kormány 2013-ban felbontotta a szerződést, miután 1,5 milliárd dollár fizetett ki a Bechtelnek 52 kilométer teljesen és 64 kilométer részlegesen elkészült autópályáért.
Az eredetileg elképzelt 415 kilométer helyett legfeljebb 282 kilométer készülhet el, és keleti végpontja Brassó helyett Marosvásárhely lesz.
Kedves hallgatóink, április 9-én, szerdán műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon az 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Ma játssza este 7 órától a budapesti Nemzeti Színház a Bánk bán című előadást a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház Ion Caramitru termében. Katona József drámáját Vidnyánszky Attila állította színpadra. A vendégszereplés a két színház közötti kétoldalú együttműködésnek köszönhetően jött létre.
