A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
Nosztalgia, hagyományőrzés, kézműves foglalkozás – erről szólt a múlt szombaton megszervezett kukoricafosztás a Tornyai Tájházban, ahol fiatalok, középkorúak és idősek közösen elevenítették fel az őszi betakarításhoz kapcsolódó foglalatoskodást.
A nagyszülők nemzedékéhez tartozók megosztották emlékeiket az egykori kalákákról, a legkisebbek pedig amellett, hogy megtanulták, miért és hogyan kell fosztani és morzsolni a kukoricát, a csuhévirág- vagy csutkababa-készítés fortélyait is megtanulhatták. Az Arad megyei Tornyán létrehozott tájházban minden évszakban tartanak valamilyen foglalkozást, amellyel a háztáji gazdálkodást, a paraszti élet munkás napjait és a népi mesterségeket idézik fel. Pataky Lehel Zsolt riportja a kukoricafosztáson készült.
A médiafogyasztók bizalmának megszerzését, visszaszerzését tartja az újságírók egyik fontos feladatának Kacsó Sándor televíziós újságíró, akit a hétvégén elnökévé választott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE.
A hétvégén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott Igazgatótanácsban alelnöki megbízást kapott Forró László, a Bukaresti Rádió munkatársa és a Székelyhon portál főszerkesztője, Kozán István. A területi képviseletet temesvári kollégánk Bartha Csaba, Cseke Péter és Kurta Andrea látja el, az oktatásért és továbbképzésért pedig Rácz Éva kolozsvári kollégánk felel a következő 4 évben is.
A két mandátum után leköszönt Szűcs László utódjaként megválasztott Kacsó Sándor 1990-től a Román Közszolgálati Televízió bukaresti Magyar Szerkesztőségének munkatársa. Volt riporter, rovatszerkesztő és szerkesztő, valamint a szerkesztőség vezetője is 2002 és 2013 között. Több televíziós újságírói és filmes díjat is elnyert feleségével és alkotótársával, Bartha Ágnessel együtt.
Kacsó Sándor 2002-2016 között már volt a MÚRE Igazgatótanácsának, majd etikai testületének tagja.
Most arról kérdezte őt Rácz Éva, hogy milyen tervei vannak, és mivel kezdi a munkát.
A MÚRE hétvégi rendezvényén Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban osztotta ki a szakmai díjakat is. Az írott sajtóban dolgozóknak odaítélt Szilágyi Aladár-díjat Kiss Judit a Krónika és Papp Annamária a Szabadság munkatársa kapták. A rádiós újságírók Majtényi Ágnes-díját Gergely Zsuzsának a Kolozsvári Rádió munkatársának ítélték oda. A műszaki munkában dolgozó kollégáknak járó Benkő J. Zoltán-díjat Kosza Róbert az Erdély TV és a Hargita Stúdió operatőre kapta. Médiamenedzseri-díjat vehetett át Jakab Endre a Székelyföld Stúdió irányítója. A pályakezdő újságíróknak járó Balló Áron díjas Forró-Erős Dóra, a maszol.ro portál munkatársa lett. Ugyanezen az ünnepségen adták át a Tomcsányi Mária által alapított, pályakezdő rádiósoknak járó Tomcsányi Emlékdíjat, amelyet Biró Sándor a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV munkatársa kapott.
Holnap, azaz október 23-án lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója, ami több történetet is eszembe juttatott; magát a megnevezést csupa kisbetűvel kell írni.
Tizenegyedikes és tizenkettedikes diákként, vagyis 2001 és 2002 októberében is részt vettem a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőn, Budapesten, ahová 2006-ban, már egyetemistaként tértem vissza az október 23-i megemlékezés apropóján.
Tizennyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét előtérbe kerüljön nálam az 1956-os forradalom és szabadságharc témája: 2024 szeptemberétől a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa voltam Svájcban, ahol Bázelben, Bernben, illetve Zürichben is részt vettem a megemlékezéseken… egy-egy verset olvastam fel a jelenlévőknek.
Svájc hetven éve fontos szerepet játszott, ugyanis a méretéhez képest a legtöbb magyar menekültet fogadta be, most is vannak ott ötvenhatosok, néhányukkal például közeli ismeretségbe kerültem az ott töltött időszak alatt.
Most a bázeli megemlékezésig utazom vissza az időben, amelyet 2024. október 19-én szervezett a Baseli Magyar Egyesület két helyszínen, a Rosenfeld Parkban lévő kopjafánál, illetve a szemet gyönyörködtető, több mint ezeréves Münstersaalban. Utóbbi helyszínen dr. Seres Attila történész, a budapesti székhelyű VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa egyebek között ezt mondta a beszédében: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc óriási veszteség, tragédia volt a magyarság számára; fejet kell hajtanunk előtte, sőt a későbbi generációkat is emlékeztetnünk kell rá. Miért van mégis az, hogy nemcsak emlékezünk, hanem egyúttal ünneplünk is, ünnepeljük a forradalmunkat? […] Ez egy közhelyszerű dolog egyébként, de jólesik kimondani: a magyarság 1956-ban a jó oldalon állt – nem a rossz oldalon –, amit akkoriban egyöntetűen elismert a világ közvéleménye.”
A mai részt egy másik idézettel zárom, amely a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus nevéhez fűződik: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”
A budapesti származású, jelenleg Bukarestben is rendelő belgyógyász szakorvossal, antropozófus orvossal ma a lázról és fertőzéses betegségekről beszélgetünk.
A romániaik 89,7 %-a szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból.
Három év után második alkalommal érkezett a Bukaresti Liszt Intézetbe a Smart Hungary 2.0 innovációkat bemutató kiállítás a Román Design Hét felvezető eseményeként.
A város történetének eddigi legnagyobb költségvetését fogadta el az aradi képviselő-testület. A több mint 1,3 milliárd lejt kitevő büdzsé bevételének közel fele európai uniós forrásokból származik, és a kiadások több mint 50 százalékát nagy infrastrukturális beruházásokra fordítják.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét…
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta Kolozsvár és Nagybánya 42, illetve 32 kilométer hosszú terelő útjainak megépítését. Marcel Ciolacu kormányfő szerint a stratégiai beruházások értéke meghaladja a 12 milliárd lejt és hozzájárul a forgalom könnyítéséhez és a regionális fejlődéshez.
Molnár Zsolt fogja képviselni Romániát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatótanácsában. Az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér hazánkban - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet.
A bruttó átlagbér 8932 lej volt februárban, 22 lejjel nagyobb, mint az előző hónapban. A legnagyobb nettó átlagbért (11 619 lejt) az információtechnológiai ágazatban, illetve a dohánytermékek gyártása terén jegyezték (10.860 lej), míg a legkisebbet (3263 lej) a vendéglátóiparban és a ruhagyártásban (3345 lej).
Az előző év februárjához viszonyítva 9,7 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér az idei második hónapban.
Idén januárban tíz uniós tagállamban jegyeztek ezer eurónál alacsonyabb minimálbért, Románia is köztük van. Az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentése szerint az év első hónapjában Bulgáriában volt a legkisebb a minimálbér, 551 euró, Magyarországon 707, Lettországban 740, hazánkban pedig 814 euró volt ez az összeg. Ugyancsak 1 000 euró alatti, államilag garantált legkisebb fizetést regisztráltak Szlovákiában, Csehországban, Észtországban, Máltán,
Görögországban és Horvátországban. Hét tagállamban 1000 és 1500 euró között mozgott a minimálbér, míg 6 uniós országban meghaladta az 1500 eurót: Franciaországban 1.802, Belgiumban 2.070, Németországban 2.161, Hollandiában 2.193, Írországban 2.282 és Luxemburgban 2.638 euró volt a legkisebb fizetés.
A jelentésben nem szerepelt Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország, mert ezekben a tagállamokban nincs országosan megszabott minimálbér.
Mintegy 3 500 tartózkodási engedély nélküli külföldit azonosítottak tavaly a hatóságok hazánkban, közülük több mint 2800 személyt visszaküldtek a származási országukba – derül ki a Bevándorlási Főfelügyelőség adataiból.
2024-ben több mint 24 ezer vízumkérelmet és több mint 4 500 családegyesítés iránti kérelmet regisztráltak, és közel 106 ezer munkavallási engedélyt adott ki a Bevándorlási Főfelügyelőség, 7 %-al többet, mint az előző évben. Az adatok szerint a múlt évben 2023-hoz képest 75 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be a hatóságoknak külföldi állampolgárok. Ezek közül mintegy 2000 kérelmet oldottak meg, és több mint 700 esetben biztosítottak valamilyen védelmet a kérelmezőnek.
A főfelügyelőség beszámolt arról is, hogy az ukrajnai háború kezdete óta több mint 162 ezer menekült számára adtak ki tartózkodási engedélyt.
"
["post_title"]=>
string(75) "Mintegy 3 500 tartózkodási engedély nélküli külföldit azonosítottak"
["post_excerpt"]=>
string(168) "az ukrajnai háború kezdete óta több mint 162 ezer menekült számára adtak ki tartózkodási engedélyt - derül ki a Bevándorlási Főfelügyelőség adataiból."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(67) "mintegy-3-500-tartozkodasi-engedely-nelkuli-kulfoldit-azonositottak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-11 11:22:22"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:22:22"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449366"
["menu_order"]=>
int(6355)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3671 (24) {
["ID"]=>
int(449363)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-11 11:20:29"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:20:29"
["post_content"]=>
string(1445) "
A romániaiak közel 61 százaléka szerint Romániában rossz irányba mennek a dolgok, és 89,7 százalékuk szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból.
Az adatok szerint a válaszadók 44 százaléka Románia legnagyobb problémájának a korrupciót tartja; a politikai instabilitás és annak a jó kormányzásra gyakorolt hatása 22 százalékukat, a demokráciának az elnökválasztás szabadságát korlátozó bizonytalan állapota 17 százalékukat, a vásárlóerő csökkenését okozó gazdasági problémák 15 százalékukat aggasztja.
A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 40,6 százaléka szerint Románia uniós tagsága túlságosan korlátozza a nemzeti szuverenitást, míg 51,6 százalék ennek az ellenkezőjét gondolja. A válaszadók több mint kétharmada szeretné, ha növekednének a külföldi befektetések Romániában, ugyanakkor 71 százalékuknak jó, 24 százalékuknak pedig rossz a véleménye a Romániában befektető multinacionális vállalatokról.
A felmérés március 13-17. között készült 1 000 fős mintán, a hibaküszöb ± 3,1 %.
"
["post_title"]=>
string(66) "A romániaiak közel 61 %-a szerint rossz irányba mennek a dolgok"
["post_excerpt"]=>
string(181) "A romániaik 89,7 %-a szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(61) "a-romaniaiak-kozel-61-a-szerint-rossz-iranyba-mennek-a-dolgok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-11 11:20:31"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:20:31"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449363"
["menu_order"]=>
int(6356)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3720 (24) {
["ID"]=>
int(449355)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-11 09:44:47"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 06:44:47"
["post_content"]=>
string(1152) "
Három év után második alkalommal érkezett a Bukaresti Liszt Intézetbe a Smart Hungary 2.0 innovációkat bemutató kiállítás a Román Design Hét felvezető eseményeként.
A Liszt Intézet már több, mint egy évtizede partnere a román formatervezési seregszemlének, rendszeresen mutatja be magyar szakemberek munkáját a bukaresti és romániai rendezvényen. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ezzel a kiállítással a legpiacképesebb, a legfrissebb magyar innovációkat mutatja be az érdeklődőknek – mondta a csütörtök esti megnyitón Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója.
A Smart Hungary 2.0 innovációs kiállítás 2025. május 4-ig látogatható a Bukaresti Liszt Intézetben.
A város történetének eddigi legnagyobb költségvetését fogadta el az aradi képviselő-testület. A több mint 1,3 milliárd lejt kitevő büdzsé bevételének közel fele európai uniós forrásokból származik, és a kiadások több mint 50 százalékát nagy infrastrukturális beruházásokra fordítják.
A 23 fős városi tanács két RMDSZ-es tagjának sikerült elérni, hogy a magyar oktatási és kulturális intézmények, valamint az egyházak az előző évinél nagyobb összegekből gazdálkodhassanak, és hogy a magyar kulturális rendezvényekre fordítható költségvetési keretet is megemeljék. Veres Attila Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselő nyilatkozott az aradi költségvetésről, főleg a magyarokat érintő részről Pataky Lehel Zsoltnak.
A csiksomlyói hegynyeregben mutatja be Csillag az égen koncertműsorát a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company.
Az alternatív rock, folk-rock stílusú zenét játszó zenekar a koncerten saját, népzenei hangszerelésű dalait játssza, amelyek dramaturgiai ív mentén, néptáncosok és népdalénekesek segítségével egy történetet mesélnek el. A június 14-i koncert részleteit a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál tartott sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Bíró István összeállításában elsőként Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét halljuk.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
A szombatig Kovásznán és Csomakőrösön tartott 35. Csoma-Napok rendezvénysorozatról Ferencz Évát a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola vezetőjét kérdeztem.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakjaként is emlegetett József Attila 1905-ben, azaz százhúsz éve született, és a versei mellett egy-egy megszívlelendő gondolatmenetet is az utókorra hagyott. Például ezt: „Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai.”
Noha április 11-én többnyire József Attiláról beszélünk, nem feledkezhetünk meg Márai Sándorról, aki százhuszonöt éve, 1900. április 11-én látta meg a napvilágot. A kassai születésű író, költő és újságíró az 1930-as években korának egyik legismertebb és legnépszerűbb szerzője volt, de miután 1948-ban elhagyta a hazáját, a műveit kiiktatták a magyar irodalmi életből.
Az 1980-as években megpróbálták hazacsalogatni, ám ő nem adta be a derekát, sőt könyveinek kiadását sem engedélyezte. 1989-ben bekövetkezett halála után kezdték el munkáit újra megjelentetni Magyarországon, 1990-ben pedig posztumusz Kossuth-díjat kapott, majd az azt követő években hat filmet is készítettek a regényei alapján.
Márai mondta, hogy „az emigráns, mint az űrhajós, megtudja, hogy nincs fix pont, ahol megkapaszkodjon. Egyformán otthon van az otthonosságban és az otthontalanságban”.
A mai rész vége felé közeledve visszakanyarodnék a magyar költészet napjához, amely a Magyar Írószövetség szerint az elmúlt évtizedek során jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez. Magát a megnevezést a többi ünnephez, történelmi időszakhoz, nevezetes naphoz hasonlóan csupa kisbetűvel írjuk a szabályzat szerint.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét – jelentette be a kormányülés elején a miniszterelnök. Marcel Ciolacu szerint a kormány célja, hogy 2026 végéig mintegy 28 ezer hektár területen végezzenek erdősítési és újraerdősítési munkálatokat.
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta Kolozsvár és Nagybánya 42, illetve 32 kilométer hosszú terelő útjainak megépítését. Marcel Ciolacu kormányfő szerint a stratégiai beruházások értéke meghaladja a 12 milliárd lejt és hozzájárul a forgalom könnyítéséhez és a regionális fejlődéshez.
A miniszterelnök bejelentette, hogy egy német vállalat nyit új gyárat Romániában, ahol utasszállító repülőgépeknek fognak alkatrészeket gyártani. A kormány szerdai ülésén több, mint 14 millió lejt utalt ki az iskolák korszerűsítésére. Marcel Ciolacu szerint tanévkezdéskor egyetlen olyan iskola sem legyen Romániában, amelyiknek az udvaron van a mellékhelyisége.
Molnár Zsolt fogja képviselni Romániát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatótanácsában. Az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
A kabinet sajtóirodájának közleménye szerint a testület póttagja Románia részéről Ciprian Ioniță lesz. A kinevezéseket az indokolta, hogy a korábbi tagok megbízatása január 6-án lejárt, és az Európai Bizottság kérte Romániát, hogy jelöljön új tagokat a testületbe.
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér hazánkban - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet.
A bruttó átlagbér 8932 lej volt februárban, 22 lejjel nagyobb, mint az előző hónapban. A legnagyobb nettó átlagbért (11 619 lejt) az információtechnológiai ágazatban, illetve a dohánytermékek gyártása terén jegyezték (10.860 lej), míg a legkisebbet (3263 lej) a vendéglátóiparban és a ruhagyártásban (3345 lej).
Az előző év februárjához viszonyítva 9,7 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér az idei második hónapban.
