Nemzeti gyásznapon búcsúzott Norvégia V. Harald királytól. A 89 éves uralkodó augusztus 28-án hunyt el, több mint három évtizeden át állt az ország élén.A gyászszertartást szerdán tartották Oslóban.
A király koporsóját ünnepélyes menetben vitték a királyi palotától a katedrálisig, ahol több mint húsz ország vezetői és számos európai uralkodócsalád képviselői vettek részt a búcsúztatón. Az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A norvég főváros utcáin tízezrek kísérték figyelemmel a menetet. A gyászszertartás után négy F–35-ös vadászgép repült át az oslói dóm felett, majd Haraldot az Akershus erőd királyi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Ezzel hivatalosan is véget ért a tizenhárom napos nemzeti gyász.
V. Harald 35 éven át volt Norvégia királya. Utódja fia, VIII. Haakon lett.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint idén 1,2 tized százalékkal nőhet a világ szénkereslete, és elérheti a 8,94 milliárd tonnát - írja a portfolio.hu online gazdasági hírportál.
A háttérben elsősorban a közel-keleti konfliktus áll. Az amerikai-iráni háború kitörése óta a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítámányok akadozása az energiaárak megnövekedését eredményezte. Ez több országot arra ösztönöz, hogy a gázerőművek helyett ismét nagyobb arányban használjon szenet az áramtermeléshez.Szakemberek szerint, miközben világszerte gyorsul a zöld átállás, a geopolitikai válság miatt újra rekordközelbe kerülhet a világ egyik legszennyezőbb energiaforrásának felhasználása.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába, és nem vezényel katonákat az ukrajnai frontra – közölte tegnap az elnöki hivatal, cáfolva az interneten terjedő híreszteléseket.
Az elnöki hivatal szerint az álhírek terjedésének előzménye az, hogy mivel Bukarest partner az Ukrajnát támogató nemzetközi együttműködésekben, az államfő a parlament jóváhagyását kérte legfeljebb 20 román katona részvételéhez a többnemzetiségű erők műveleti parancsnokságában és az alárendelt vezetési struktúrákban. A román katonák kizárólag tervezési, irányítási és koordinációs feladatokat látnak el, harci tevékenységben nem vesznek részt.
Az elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a rotációs rendszerben működő parancsnokság a frontvonaltól több ezer kilométerre, Franciaországban és Nagy-Britanniában működik.
Szeptember 10. és szeptember 13. között ismét a magyar kultúra és a közösségi élmények központjává válik a Maros-parti város. Az aradi és Arad megyei magyarság legjelentősebb éves rendezvénysorozata a Megbékélés Parkjában, valamint számos helyi kulturális intézményben várja a látogatókat koncertekkel, családi és gasztronómiai programokkal.
Az ünnepségsorozat kínálatát jelentősen gazdagítják a Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központtal partnerségében megvalósuló események. Ma délután a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében nyílik meg a Gödöllői Királyi Kastély Erzsébet királyné és Magyarország című utazó kiállítása, amelyet egy kosztümös, rendhagyó tárlatvezetés tesz még emlékezetesebbé. A filmművészet kedvelőit vasárnap délután a helyi Művész Moziba várják, ahol a Kurtág – töredékek című dokumentumfilmet vetítik. A Nagy Dénes rendező jelenlétében zajló vetítés a Lugoson született, idén 100 esztendős Kurtág György, a világ egyik legjelentősebb élő kortárs zeneszerzője előtt tiszteleg. Az Ezüst Medve-díjas rendező és forgatócsapata úgy nyújt betekintést Kurtág György életébe, hogy közben a rendezőt legkevésbé sem egy konvencionális életrajzi film lehetősége érdekelte. A kamerák nem kizárólag a zeneszerzőt mutatják meg alkotás közben, vagy a családja körében. A többévnyi és országokon átívelő forgatás során a stáb Kurtág közvetlen környezete mellett a világ számos pontjára eljutott a művészhez köthető személyekhez, helyszínekre.
Nemzeti gyásznapon búcsúzott Norvégia V. Harald királytól. A 89 éves uralkodó augusztus 28-án hunyt el, több mint három évtizeden át állt az ország élén.A gyászszertartást szerdán tartották Oslóban.
A király koporsóját ünnepélyes menetben vitték a királyi palotától a katedrálisig, ahol több mint húsz ország vezetői és számos európai uralkodócsalád képviselői vettek részt a búcsúztatón. Az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A norvég főváros utcáin tízezrek kísérték figyelemmel a menetet. A gyászszertartás után négy F–35-ös vadászgép repült át az oslói dóm felett, majd Haraldot az Akershus erőd királyi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Ezzel hivatalosan is véget ért a tizenhárom napos nemzeti gyász.
V. Harald 35 éven át volt Norvégia királya. Utódja fia, VIII. Haakon lett.
Elsőfokú árvízvédelmi készültség lesz érvényben vasárnap délig hét megye folyóvizein – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA). A…
Erdélyszerte készülődnek megünnepelni az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 177 évforulóját, eseményeit. Sok helyen már ma elkezdődik az ünneplés. A hagyományos március 15-i koszorúzások és…
A választási szövetség elnökjelöltje az RMDSZ, a PSD és a PNL helyi szervezeteinek meghívására utazott a megyeszékhelyre, ahol többek között meglátogatta a Székely Nemzeti Múzeumot,…
Sokan a szabad égbolt alatt vagy autóikban töltötték az éjszakát, miután a dél-olaszországi Nápoly térséget csütörtök kora hajnalban 4,4-es erõsségû földrengés rázta meg – közölte az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet.
Üdvözölte a Hámász szóvivője Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatát, amely szerint úgy tűnik nem akarja végérvényesen kilakoltatni a palesztinokat a Gázai övezetből.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap, amikor felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében.
Amerikai küldöttség utazik Oroszországba, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről – jelentette be Donald Trump amerikai elnök.
Victor Pontát kizárták a Szociáldemokrata Pártból – az alakulat Országos Politikai Tanácsának tegnapi döntése értelmében. Az Agerpres hírügynökség szerint a…
Három nap alatt lehetetlen törvényesen összegyűjteni 200 ezer támogatói aláírást – hívta fel a figyelmet a George Simion az AUR és Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja elnök-jelöltségének bejelentésére reagálva a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem rektora.
A két ország az elmúlt évtizedekben több háborút is vívott Hegyi-Karabahért. A terület 2023-ban azeri fennhatóság alá került. Örmény és azeri tisztviselők csütörtökön bejelentették, hogy véglegesítették annak a békemegállapodásnak a szövegét, amelynek célja a dél-kaukázusi országok közötti, közel négy évtizede tartó konfliktus lezárása.
A békefolyamat korábban többször is megakadt, a felek sokáig nem tudtak megegyezni a tervezett szerződés tartalmáról.A két posztszovjet állam az 1980-as évek vége óta több háborút is vívott egymással. Az ezek közül első 1988-ban kezdődött, és 1994-ben azzal zárult, hogy az örmény többségű Hegyi-Karabah gyakorlatilag elszakadt Azerbajdzsántól. A terület felett évtizedekig Örményország gyakorolta a hatalmat, bár a nemzetközi jog szerint végig Azerbajdzsán része maradt.
Az Euronews arról tudósít, hogy az új realitást hamarosan békeszerződés is szentesíteni fogja, erről számolt be legalábbis a két ország külügyminisztere csütörtökön. A megállapodás szövegén már hosszú ideje dolgoznak a felek, de sokáig nem sikerült egyezségre jutniuk. Mostanra azonban az utolsó két vitás pontban is megállapodtak.A megállapodás 17 pontot fog tartalmazni.
A kormány 800 lejes támogatást hagyott jóvá a 2574 lejes nettó minimálbérnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számára – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Mihai Constantin.
A kormányszóvivő elmondta, hogy az intézkedéssel több mint 2,5 millió nyugdíjas jut anyagi segítséghez. A 800 lejes támogatást két részletben folyósítják: 400 lejt áprilisban és 400 lejt decemberben. Constantin tájékoztatása szerint az idei költségvetésben előirányzott támogatást a területi nyugdíjpénztárakon keresztül fizetik ki. A 2025. április elseje után nyugdíjazott személyek a decemberi 400 lejes támogatást kapják meg. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy ezt az összeget nem veszik figyelembe az ártámogatott gyógyszerekre, az inkluzivitási minimumjövedelemre és az ingyenes fürdőgyógyászati ellátásra való jogosultság megállapításakor.A munkaügyi minisztérium adatai szerint közel 2,7 millió nyugdíjasnak nem haladja meg a jövedelme a 2574 lejes nettó minimálbért, közülük 86 263-an külföldön élnek.
Elsőfokú árvízvédelmi készültség lesz érvényben vasárnap délig hét megye folyóvizein - közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA). A hidrológusok szerint péntek déltől vasárnap délig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki, és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet a Tisza, a Visó, az Iza, a Lápos, a Túr, a Nagy-Szamos, az Aranyos és a Beszterce (a Szeret mellékfolyója) vízgyűjtő területein.
Erdélyszerte készülődnek megünnepelni az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 177 évforulóját, eseményeit. Sok helyen már ma elkezdődik az ünneplés. A hagyományos március 15-i koszorúzások és felvonulások mellett több helyszínen különleges programpontokkal emlékeznek a forradalom hőseire például Csíkszeredában, ahol kétnapos ünnepségsorozat kezdődik ma. Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepi megemlékezés délután 16 órakor kezdődik a Postaréten, ahol hagyományos lovas felvonulás is lesz. Este 18 órától a Kultúrpalotában adják át a Könyv és Gyertya díjat, amelyet az RMDSZ Maros megyei szervezete 11 személynek ítélt oda. Az eseményen a világhírű Molnár Levente operaénekes is fellép.
A választási szövetség elnökjelöltje az RMDSZ, a PSD és a PNL helyi szervezeteinek meghívására utazott a megyeszékhelyre, ahol többek között meglátogatta a Székely Nemzeti Múzeumot, majd sajtótájékoztatón üzent a magyar közösség tagjainak március 15. alkalmából.
Üzenetében kifejtette, konzervatívnak tartja magát, így megérti mindazokat, akiknek fontos az identitás, a hagyományok, a közösség védelme. Meggyőződésének adott hangot, hogy egy ország gazdagabbá válik a vallási, kulturális és nyelvi sokszínűség ápolásával. Crin Antonescu kijelentette, a románoknak meg kell érteniük, hogy a magyarok ugyanolyan arányban lehetnek jó állampolgárai Romániának, mint a románok.
A Székelyföld területi autonómiára vonatkozó törekvésekről a koalíció közös elnökjelöltje azt mondta, a kulturális autonómiát mint az identitásmegőrzés eszközét nem tartja problémásnak, de a területi autonómiával, ha a román állam egységét sérti, nem ért egyet. Úgy vélekedett, hogy Románia közigazgatási átszervezését nagy körültekintéssel kell megvalósítani, párhuzamosan a decentralizációval, és széleskörű, az egész országot bevonó vitának kell megelőznie.
Sokan a szabad égbolt alatt vagy autóikban töltötték az éjszakát, miután a dél-olaszországi Nápoly térséget csütörtök kora hajnalban 4,4-es erõsségû földrengés rázta meg - közölte az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet.
A földrengés 01:25 körül következett be. Az epicentrumot a tengerben, Nápoly közelében, 2 kilométeres mélységben mérték. A magnitúdó megegyezik az elmúlt 40 év legerõsebb földrengésével, amelyet tavaly májusban regisztráltak. A Flegrei-félsziget Európa legnagyobb aktív szupervulkánja, amely nagyfokú vulkáni aktivitásáról ismert. A térségben nemrég újabb rengéssorozat kezdõdött, nagyobb földmozgások kíséretében.
Üdvözölte a Hámász szóvivője Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatát, amely szerint úgy tűnik nem akarja végérvényesen kilakoltatni a palesztinokat a Gázai övezetből.
A mozgalom ugyanakkor azt kéri Trumptól, hogy ne csatlakozzon a cionista jobboldal nézeteihez - írja a Reuters. A Hámász szóvivője Donald Trumpnak arra a szerdai nyilatkozatára reagált, amikor azt mondta, hogy senki nem utasít ki egyetlen palesztint sem Gázából.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap, amikor felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke jelentésében közölte, hogy Kurszk megye ukrán erők által megszállt részének 86 százalékát felszabadították, és az ellenséges hadseregnek a régióban lévő csoportját körülvették, elszigetelték, és tervszerűen megsemmisítik. Geraszimov bejelentette, hogy az orosz hadsereg Szumi megye irányában átlépte az orosz-ukrán államhatárt.
Amerikai küldöttség utazik Oroszországba, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről - jelentette be Donald Trump amerikai elnök.
Úgy vélte, hogy a helyzet "most Oroszországon múlik, de mindkét féllel jó a kapcsolat". A sajtó kérdésére Trump azt is elmondta, bevezethetne újabb pénzügyi intézkedéseket Oroszországgal szemben, ha elutasítja a tűzszünetet, de leszögezte, hogy ezt "nem akarja megtenni".
Victor Pontát kizárták a Szociáldemokrata Pártból – az alakulat Országos Politikai Tanácsának tegnapi döntése értelmében. Az Agerpres hírügynökség szerint a vezetőtestület egyetlen tagja ellenezte Victor Ponta kizárását, a többiek egyetértettek a javaslattal. Victor Ponta képviselő tegnap nyújtotta be a Központi Választási Irodához az elnökjelölési iratcsomóját.
Ma nyújtja be elnökjelölési iratcsomóját Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát elnöke a Központi Választási Irodához.
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője, Ionuț Moșteanu azt nyilatkozta, hogy a közvélemény-kutatások szerint nő Elena Lasconi támogatottsága, és a párt támogatását is élvezi.
Diana Sosoaca, az S.O.S. Románia párt elnöke a délelőtt nyújtotta be jelölését. Nyilatkozatában úgy vélte, jogi szempontból már nem tilthatják el, ugyanazt a jelöltet kétszer nem utasíthatják el ugyanazért a bűncselekményért.
Három nap alatt lehetetlen törvényesen összegyűjteni 200 ezer támogatói aláírást - hívta fel a figyelmet a George Simion az AUR és Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja elnök-jelöltségének bejelentésére reagálva a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem rektora.
Remus Pricopie emlékeztetett, hogy az elnökjelölési iratcsomók benyújtásának határideje március 15-e éjfél. Szerinte egy három nap alatt összeállított iratcsomónak komoly gyanút kellene ébresztenie a dokumentumok hitelességével kapcsolatban, ezért 'maximális éberséget' kér az illetékes hatóságoktól.
A két ország az elmúlt évtizedekben több háborút is vívott Hegyi-Karabahért. A terület 2023-ban azeri fennhatóság alá került. Örmény és azeri tisztviselők csütörtökön bejelentették, hogy véglegesítették annak a békemegállapodásnak a szövegét, amelynek célja a dél-kaukázusi országok közötti, közel négy évtizede tartó konfliktus lezárása.
A békefolyamat korábban többször is megakadt, a felek sokáig nem tudtak megegyezni a tervezett szerződés tartalmáról.A két posztszovjet állam az 1980-as évek vége óta több háborút is vívott egymással. Az ezek közül első 1988-ban kezdődött, és 1994-ben azzal zárult, hogy az örmény többségű Hegyi-Karabah gyakorlatilag elszakadt Azerbajdzsántól. A terület felett évtizedekig Örményország gyakorolta a hatalmat, bár a nemzetközi jog szerint végig Azerbajdzsán része maradt.
Az Euronews arról tudósít, hogy az új realitást hamarosan békeszerződés is szentesíteni fogja, erről számolt be legalábbis a két ország külügyminisztere csütörtökön. A megállapodás szövegén már hosszú ideje dolgoznak a felek, de sokáig nem sikerült egyezségre jutniuk. Mostanra azonban az utolsó két vitás pontban is megállapodtak.A megállapodás 17 pontot fog tartalmazni.
