Nemzeti gyásznapon búcsúzott Norvégia V. Harald királytól. A 89 éves uralkodó augusztus 28-án hunyt el, több mint három évtizeden át állt az ország élén.A gyászszertartást szerdán tartották Oslóban.
A király koporsóját ünnepélyes menetben vitték a királyi palotától a katedrálisig, ahol több mint húsz ország vezetői és számos európai uralkodócsalád képviselői vettek részt a búcsúztatón. Az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A norvég főváros utcáin tízezrek kísérték figyelemmel a menetet. A gyászszertartás után négy F–35-ös vadászgép repült át az oslói dóm felett, majd Haraldot az Akershus erőd királyi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Ezzel hivatalosan is véget ért a tizenhárom napos nemzeti gyász.
V. Harald 35 éven át volt Norvégia királya. Utódja fia, VIII. Haakon lett.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint idén 1,2 tized százalékkal nőhet a világ szénkereslete, és elérheti a 8,94 milliárd tonnát - írja a portfolio.hu online gazdasági hírportál.
A háttérben elsősorban a közel-keleti konfliktus áll. Az amerikai-iráni háború kitörése óta a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítámányok akadozása az energiaárak megnövekedését eredményezte. Ez több országot arra ösztönöz, hogy a gázerőművek helyett ismét nagyobb arányban használjon szenet az áramtermeléshez.Szakemberek szerint, miközben világszerte gyorsul a zöld átállás, a geopolitikai válság miatt újra rekordközelbe kerülhet a világ egyik legszennyezőbb energiaforrásának felhasználása.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába, és nem vezényel katonákat az ukrajnai frontra – közölte tegnap az elnöki hivatal, cáfolva az interneten terjedő híreszteléseket.
Az elnöki hivatal szerint az álhírek terjedésének előzménye az, hogy mivel Bukarest partner az Ukrajnát támogató nemzetközi együttműködésekben, az államfő a parlament jóváhagyását kérte legfeljebb 20 román katona részvételéhez a többnemzetiségű erők műveleti parancsnokságában és az alárendelt vezetési struktúrákban. A román katonák kizárólag tervezési, irányítási és koordinációs feladatokat látnak el, harci tevékenységben nem vesznek részt.
Az elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a rotációs rendszerben működő parancsnokság a frontvonaltól több ezer kilométerre, Franciaországban és Nagy-Britanniában működik.
Szeptember 10. és szeptember 13. között ismét a magyar kultúra és a közösségi élmények központjává válik a Maros-parti város. Az aradi és Arad megyei magyarság legjelentősebb éves rendezvénysorozata a Megbékélés Parkjában, valamint számos helyi kulturális intézményben várja a látogatókat koncertekkel, családi és gasztronómiai programokkal.
Az ünnepségsorozat kínálatát jelentősen gazdagítják a Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központtal partnerségében megvalósuló események. Ma délután a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében nyílik meg a Gödöllői Királyi Kastély Erzsébet királyné és Magyarország című utazó kiállítása, amelyet egy kosztümös, rendhagyó tárlatvezetés tesz még emlékezetesebbé. A filmművészet kedvelőit vasárnap délután a helyi Művész Moziba várják, ahol a Kurtág – töredékek című dokumentumfilmet vetítik. A Nagy Dénes rendező jelenlétében zajló vetítés a Lugoson született, idén 100 esztendős Kurtág György, a világ egyik legjelentősebb élő kortárs zeneszerzője előtt tiszteleg. Az Ezüst Medve-díjas rendező és forgatócsapata úgy nyújt betekintést Kurtág György életébe, hogy közben a rendezőt legkevésbé sem egy konvencionális életrajzi film lehetősége érdekelte. A kamerák nem kizárólag a zeneszerzőt mutatják meg alkotás közben, vagy a családja körében. A többévnyi és országokon átívelő forgatás során a stáb Kurtág közvetlen környezete mellett a világ számos pontjára eljutott a művészhez köthető személyekhez, helyszínekre.
Nemzeti gyásznapon búcsúzott Norvégia V. Harald királytól. A 89 éves uralkodó augusztus 28-án hunyt el, több mint három évtizeden át állt az ország élén.A gyászszertartást szerdán tartották Oslóban.
A király koporsóját ünnepélyes menetben vitték a királyi palotától a katedrálisig, ahol több mint húsz ország vezetői és számos európai uralkodócsalád képviselői vettek részt a búcsúztatón. Az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A norvég főváros utcáin tízezrek kísérték figyelemmel a menetet. A gyászszertartás után négy F–35-ös vadászgép repült át az oslói dóm felett, majd Haraldot az Akershus erőd királyi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Ezzel hivatalosan is véget ért a tizenhárom napos nemzeti gyász.
V. Harald 35 éven át volt Norvégia királya. Utódja fia, VIII. Haakon lett.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset…
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)…
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad,…
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő…
Ma kezdődik a nyolcadik osztályosok képességfelmérő próbavizsgája. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden…
Hiába zárták ki a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescut a megismételt elnökválasztásból, egy friss felmérés szerint…
Csíkszék és Kászonszék lakossága, Hargita Megye Tanácsa, Magyarország kormánya, csíkszeredai Főkonzulátusa, csíkszéki és kászonszéki önkormányzatok, ifjúsági és civil szervezetek képviselői,…
Felállt a jelöltek mezőnye a május 4-i elnökválasztás előtt. Néhány óvás elbírálása még hátravan, de ezek kimentele lényeges változást már nem hozhat. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a George Simion jelöltsége elleni óvást, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke indulhat a májusi elnökválasztáson.
Simion az utolsó előtti pillanatban jelentkezett a tisztségre, miután a Központi Választási Iroda korábban eldöntötte, hogy Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson. A szélsőjobboldali szavazatokért versenyez továbbá az AUR-ból korábban kivált Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă is.
Tolongás van a jobbközépen is, ahol az USR elnöke, Elena Lasconi nem tudta meggyőzni Nicuşor Dan főpolgármestert, a párt egykori alapítóját, hogy lépjen vissza a javára. Egy friss felmérés szerint egyébként nem is nagyon volna oka erre, hiszen a második legtámogatottabb jelölt, megelőzve a kormánypártok által támogatott Crin Antonescut is, miközben a tavaly novemberben döntős Lasconi ezúttal a futottak még kategóriában szerepel.
Kérdés persze, hogy mennyire lehet bízni a felmérés hitelességében, és általában a közvélemény-kutatásokban. Erről is beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres és a Transtelex munkatársával. Az interjút hétfőn reggel rögzítettük.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset után, amelyik több tucat ember halálát okozta. - Részvétünket fejezzük ki a szeretteiket elvesztett családoknak, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek. Románia szolidáris Észak-Macedónia népével ezekben a tragikus időkben - írta Bolojan. 59 személy életét vesztette egy diszkótűzben, további 150-en kórházba kerültek, akik közül 20-an válságos állapotban vannak. Az eset kísértetiesen hasonlít a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben történt tragédiához, hiszen az észak-macedón szórakozóhelyen is pirotechnikai eszközök pillanatok alatt lángra lobbantották a rendkívül gyúlékony anyaggal kibélelt szórakozóhely plafonját, ezért a menekülő fiatalok közül sokat agyontaposott a tömeg, mások bennégtek.
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a volt kormányfő is indulhat a májusi elnökválasztáson. Közleménye szerint a testület elutasította a Nicușor Dan, Cristian Terheș és Lavinia Șandru jelöltsége elleni óvásokat is. Az alkotmánybíróság ugyanakkor helybenhagyta a Központi Választási Iroda (BEC) korábbi döntéseit arról, hogy Călin Georgescu és Paul Ispas nem indulhat az elnökválasztáson. Az alkotmánybíróság összesen 15 óvást vizsgált meg. A testület a végleges határozatait továbbította a Központi Választási Irodához, és a későbbiekben közli az indoklásait is. Az SOS Románia párt elnöke, Diana Șoșoacă vasárnap megfellebbezte az alkotmánybíróságon a Központi Választási Iroda (BEC) határozatát az elnökjelöltsége elutasításáról. A BEC szombaton jelentette be, hogy az alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján kizárta az elnökválasztásról a politikust.
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad, még akkor is, ha az Egyesült Államok csökkenti a globális geopolitikai szerepvállalását. A politikus elmondta, hogy a nemzetközi helyzet jelenlegi változásai az 1989-es időszakot idézik, amikor a globális rendszer utolsó nagy geopolitikai átrendeződése történt. A hidegháború 89'-90'-ben véget ért, a hidegháborús kétpólusú rendszer egypólusúvá vált, az Egyesült Államok pedig három évtizeden át az egyetlen jelentős globális hatalom volt - magyarázta. Winkler szerint ez a rendszer ismét változik, és valószínűleg többpólusúvá válik. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy ebben a globális kontextusban az EU tagállamainak közös biztonság- és védelempolitikát kell kialakítaniuk, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben lehetséges lesz a közös hadsereg létrehozása. Mindenesetre szerinte a következő időszakban szorosabb lesz az EU tagállamainak katonai együttműködése.
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő tanácsadója. Diaconescu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: Románia elegendőnek tartja a NATO által nyújtott biztonsági garanciákat.Franciaország felajánlotta, hogy kiterjesztené európai partnereire is a nukleáris elrettentő képességét, amire Németország pozitívan reagált. Emmanuel Macron francia elnök annak kapcsán tette a javaslatot, hogy fölmerült: az Egyesült Államok csökkenti az Európa védelmében játszott szerepét. Ilie Bolojan ügyvivő államfő is leszögezte: nem tartja szükségesnek a nukleáris védőernyő kiterjesztését Románia fölé, mivel elegendő mértékű elrettentő erőnek tartja azt, hogy az ország területén NATO-csapatok állomásoznak.
Romániának ebben az évben nincs szüksége új adókra és illetékekre - közölte a hétvégén Tánczos Barna pénzügyminiszter. Leszögezte, hogy az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd folyamatos, és nem jelenti azt, hogy áprilisban egy olyan dokumentumot mutat be Bukarest, amely adó- vagy illetékemeléseket tartalmazna. Vállaltuk, hogy fenntartható ütemben állítjuk helyre a költségvetési egyensúlyt, drasztikus intézkedések nélkül, miközben továbbra is magas szinten tartjuk a beruházásokat - közölte Tánczos Barna. Közölte azt is, hogy a különleges ipari építményekre vonatkozó adó alkalmazási normákat március végig teszik közzé.
A pénzügyminisztérium tegnap közzétett adatai szerint tavaly decemberben 964 milliárd 345 millió lejre nőtt az államadósság, ami azt jelenti, hogy GDP-arányosan a tavaly novemberi 53,1 százalékról 54,6 százalékra nőtt a román államadósság. Az adósság nagy részét államkötvények jelentették.
A Richter-skálán 3,1-os erősségű földrengés volt ma 7 óra 33 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben - közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). A szeizmikus mozgás 21,7 kilométeres mélységben következett be, epicentruma 12 kilométerre volt Focșani-tól, 61 kilométerre Bârladtól, 77 kilométerre Buzăutól. Március eleje óta 20 földrengést észleltek Romániában, erősségük a Richter-skála szerint 2 és 3,3 között váltakozott.
Ma kezdődik a nyolcadik osztályosok képességfelmérő próbavizsgája. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden matematikából próbavizsgáznak a diákok, szerdán pedig anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók tudását. Az eredményeket március 31-én teszik közzé.
Hiába zárták ki a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali Călin Georgescut a megismételt elnökválasztásból, egy friss felmérés szerint a szuverenista oldal jelöltjének áll a zászló - adta hírül a Krónika. Az AtlasIntel közvélemény-kutató intézet által készített, ma ismertetett felmérés szerint függetlenül attól, hogy a jelölt George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vagy Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártja(POT) elnöke lesz, mindenképpen első helyen végez majd a május 4-ei első fordulóban. Simion a szavazatok 30,4 százalékával végezne az első helyen, míg a második Bukarest főpolgármestere, Nicușor Dan lenne 26 százalékkal. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu csupán a harmadik 17,9 százalékkal. A függetlenként induló volt szociáldemokrata párti miniszterelnök, Victor Ponta 9 százalékot kapna, míg Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a voksok 3,9 százalékára számíthat. A felmérésben megvizsgáltak néhány, a második fordulóra vonatkozó forgatókönyvet is. Ezek szerint Nicușor Dan minden ellenjelöltet legyőzne. Ha Simionnal kerülne be a második körbe, akkor a bukaresti főpolgármester a voksok 42,1 százalékát kapná, míg az AUR elnöke 35,3-at. A felmérés március 13. és 15. között készült 2381 fős mintán, a hibahatár 2 százalékos.
"
["post_title"]=>
string(109) "Felmérés - Az első fordulót továbbra is a szuverenisták nyernék meg, de a végső győzelmet elbuknák"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(95) "felmeres-az-elso-fordulot-tovabbra-is-a-szuverenistak-nyernek-meg-de-a-vegso-gyozelmet-elbuknak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-03-17 12:26:24"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-03-17 10:26:24"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=448424"
["menu_order"]=>
int(4539)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3716 (24) {
["ID"]=>
int(448195)
["post_author"]=>
string(3) "234"
["post_date"]=>
string(19) "2025-03-16 07:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-03-16 05:00:00"
["post_content"]=>
string(661) "
Mai egyházi műsorunkban Dobre Edvin árpástói református lelkész igehirdetését hallják.
Csíkszék és Kászonszék lakossága, Hargita Megye Tanácsa, Magyarország kormánya, csíkszeredai Főkonzulátusa, csíkszéki és kászonszéki önkormányzatok, ifjúsági és civil szervezetek képviselői, magyarországi és hazai meghívottak vettek részt március 15-én délután a Csíki medencét a Kászoni medencétől elválasztó Nyerges-tetőn tartott ünnepségen.
Felállt a jelöltek mezőnye a május 4-i elnökválasztás előtt. Néhány óvás elbírálása még hátravan, de ezek kimentele lényeges változást már nem hozhat. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a George Simion jelöltsége elleni óvást, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke indulhat a májusi elnökválasztáson.
Simion az utolsó előtti pillanatban jelentkezett a tisztségre, miután a Központi Választási Iroda korábban eldöntötte, hogy Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson. A szélsőjobboldali szavazatokért versenyez továbbá az AUR-ból korábban kivált Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă is.
Tolongás van a jobbközépen is, ahol az USR elnöke, Elena Lasconi nem tudta meggyőzni Nicuşor Dan főpolgármestert, a párt egykori alapítóját, hogy lépjen vissza a javára. Egy friss felmérés szerint egyébként nem is nagyon volna oka erre, hiszen a második legtámogatottabb jelölt, megelőzve a kormánypártok által támogatott Crin Antonescut is, miközben a tavaly novemberben döntős Lasconi ezúttal a futottak még kategóriában szerepel.
Kérdés persze, hogy mennyire lehet bízni a felmérés hitelességében, és általában a közvélemény-kutatásokban. Erről is beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres és a Transtelex munkatársával. Az interjút hétfőn reggel rögzítettük.
