Az izraeli hadsereg több alkalommal is fehér foszfort vethetett be Libanonban idén - derült ki a Human Rights Watch (HRW) ma közzétett jelentéséből, amelyben az emberi jogi szervezet egyúttal új nemzetközi szabályozásokat sürgetett a vegyi anyagra vonatkozóan. A fehér foszfor borzasztó égési sérüléseket és életre szóló testi, lelki és társadalmi-gazdasági károkat okoz. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint az izraeli hadsereg 23 alkalommal vethetett be fehér foszfort Dél-Libanonban március eleje és május vége között.
A magyar kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét. A kormányzati kommunikáció közlése szerint az első csomag" a Századvéggel foglalkozik, és azt mutatja meg, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján kerülhetett közpénz a szervezethez. Kifejtették, hogy a "háromezres kormányhatározatok" eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható.
Kanada az amerikai lépésekre válaszul életbe léptette tegnap a megemelt vámokat az Egyesült Államokból származó áruk szélesebb körére, amelyek összértéke mintegy 20 milliárd dollár. Az ottawai kormány intézkedésének mértéke és értéke megegyezik az Egyesült Államok által a közelmúltban megtett hasonló lépés mértékével. Az új kanadai behozatali vámok 15 és 50 százalék között mozognak. Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint országa gyors lépéseket tesz az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség csökkentése érdekében.
A szenátus alkotmányossági bizottsága kivizsgálja a Cristian Deliorga alkotmánybíró július 8-i, Bukarestből a görögországi Míkonoszra magánrepülőgéppel több politikus társaságában megtett útját - döntött a házbizottság. Az alkotmányossági bizottság jelenleg az Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és az alkotmánybíróság elnöke, Simina Tănăsescu augusztus 14-i találkozójának körülményeit vizsgálja. De a szenátus házbizottságának keddi határozata értelmében a parlamenti vizsgálatot kiterjesztik Deliorga esetére is. A bizottság feladatai közé tartozik a görögországi látogatás körülményeinek és céljának tisztázása. A sajtóban megjelent információk szerint Cristian Deliorga egy magánrepülőgéppel Míkonoszba utazott Florin Manole volt munkaügyi miniszterrel, Victor Ponta volt miniszterelnökkel, valamint más politikusokkal és üzletemberekkel. Az utazást a Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezte és fizette.
Az izraeli hadsereg több alkalommal is fehér foszfort vethetett be Libanonban idén - derült ki a Human Rights Watch (HRW) ma közzétett jelentéséből, amelyben az emberi jogi szervezet egyúttal új nemzetközi szabályozásokat sürgetett a vegyi anyagra vonatkozóan. A fehér foszfor borzasztó égési sérüléseket és életre szóló testi, lelki és társadalmi-gazdasági károkat okoz. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint az izraeli hadsereg 23 alkalommal vethetett be fehér foszfort Dél-Libanonban március eleje és május vége között.
A romániaik 89,7 %-a szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból.
Három év után második alkalommal érkezett a Bukaresti Liszt Intézetbe a Smart Hungary 2.0 innovációkat bemutató kiállítás a Román Design Hét felvezető eseményeként.
A város történetének eddigi legnagyobb költségvetését fogadta el az aradi képviselő-testület. A több mint 1,3 milliárd lejt kitevő büdzsé bevételének közel fele európai uniós forrásokból származik, és a kiadások több mint 50 százalékát nagy infrastrukturális beruházásokra fordítják.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét…
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta Kolozsvár és Nagybánya 42, illetve 32 kilométer hosszú terelő útjainak megépítését. Marcel Ciolacu kormányfő szerint a stratégiai beruházások értéke meghaladja a 12 milliárd lejt és hozzájárul a forgalom könnyítéséhez és a regionális fejlődéshez.
Molnár Zsolt fogja képviselni Romániát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatótanácsában. Az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását érintő törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetést sürgetnek a koalíciós pártok vezetőivel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség vezetői.
Szováta első helyen végzett gyógyfürdő kategóriában az ötödik alkalommal megszervezett Az év turisztikai célpontja országos versenyben, ahol a szakma képviselői és online szavazás dönti el a sorrendet.
Alaptalannak nevezte a román külügyminisztérium az orosz hatóságok döntését, amellyel nemkívánatos személynek nyilvánították a moszkvai román nagykövetség katonai attaséját.
A romániaiak közel 61 százaléka szerint Romániában rossz irányba mennek a dolgok, és 89,7 százalékuk szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból.
Az adatok szerint a válaszadók 44 százaléka Románia legnagyobb problémájának a korrupciót tartja; a politikai instabilitás és annak a jó kormányzásra gyakorolt hatása 22 százalékukat, a demokráciának az elnökválasztás szabadságát korlátozó bizonytalan állapota 17 százalékukat, a vásárlóerő csökkenését okozó gazdasági problémák 15 százalékukat aggasztja.
A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 40,6 százaléka szerint Románia uniós tagsága túlságosan korlátozza a nemzeti szuverenitást, míg 51,6 százalék ennek az ellenkezőjét gondolja. A válaszadók több mint kétharmada szeretné, ha növekednének a külföldi befektetések Romániában, ugyanakkor 71 százalékuknak jó, 24 százalékuknak pedig rossz a véleménye a Romániában befektető multinacionális vállalatokról.
A felmérés március 13-17. között készült 1 000 fős mintán, a hibaküszöb ± 3,1 %.
"
["post_title"]=>
string(66) "A romániaiak közel 61 %-a szerint rossz irányba mennek a dolgok"
["post_excerpt"]=>
string(181) "A romániaik 89,7 %-a szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(61) "a-romaniaiak-kozel-61-a-szerint-rossz-iranyba-mennek-a-dolgok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-11 11:20:31"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:20:31"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449363"
["menu_order"]=>
int(4218)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3736 (24) {
["ID"]=>
int(449355)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-11 09:44:47"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 06:44:47"
["post_content"]=>
string(1152) "
Három év után második alkalommal érkezett a Bukaresti Liszt Intézetbe a Smart Hungary 2.0 innovációkat bemutató kiállítás a Román Design Hét felvezető eseményeként.
A Liszt Intézet már több, mint egy évtizede partnere a román formatervezési seregszemlének, rendszeresen mutatja be magyar szakemberek munkáját a bukaresti és romániai rendezvényen. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ezzel a kiállítással a legpiacképesebb, a legfrissebb magyar innovációkat mutatja be az érdeklődőknek – mondta a csütörtök esti megnyitón Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója.
A Smart Hungary 2.0 innovációs kiállítás 2025. május 4-ig látogatható a Bukaresti Liszt Intézetben.
A város történetének eddigi legnagyobb költségvetését fogadta el az aradi képviselő-testület. A több mint 1,3 milliárd lejt kitevő büdzsé bevételének közel fele európai uniós forrásokból származik, és a kiadások több mint 50 százalékát nagy infrastrukturális beruházásokra fordítják.
A 23 fős városi tanács két RMDSZ-es tagjának sikerült elérni, hogy a magyar oktatási és kulturális intézmények, valamint az egyházak az előző évinél nagyobb összegekből gazdálkodhassanak, és hogy a magyar kulturális rendezvényekre fordítható költségvetési keretet is megemeljék. Veres Attila Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselő nyilatkozott az aradi költségvetésről, főleg a magyarokat érintő részről Pataky Lehel Zsoltnak.
A csiksomlyói hegynyeregben mutatja be Csillag az égen koncertműsorát a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company.
Az alternatív rock, folk-rock stílusú zenét játszó zenekar a koncerten saját, népzenei hangszerelésű dalait játssza, amelyek dramaturgiai ív mentén, néptáncosok és népdalénekesek segítségével egy történetet mesélnek el. A június 14-i koncert részleteit a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál tartott sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Bíró István összeállításában elsőként Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét halljuk.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
A szombatig Kovásznán és Csomakőrösön tartott 35. Csoma-Napok rendezvénysorozatról Ferencz Évát a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola vezetőjét kérdeztem.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakjaként is emlegetett József Attila 1905-ben, azaz százhúsz éve született, és a versei mellett egy-egy megszívlelendő gondolatmenetet is az utókorra hagyott. Például ezt: „Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai.”
Noha április 11-én többnyire József Attiláról beszélünk, nem feledkezhetünk meg Márai Sándorról, aki százhuszonöt éve, 1900. április 11-én látta meg a napvilágot. A kassai születésű író, költő és újságíró az 1930-as években korának egyik legismertebb és legnépszerűbb szerzője volt, de miután 1948-ban elhagyta a hazáját, a műveit kiiktatták a magyar irodalmi életből.
Az 1980-as években megpróbálták hazacsalogatni, ám ő nem adta be a derekát, sőt könyveinek kiadását sem engedélyezte. 1989-ben bekövetkezett halála után kezdték el munkáit újra megjelentetni Magyarországon, 1990-ben pedig posztumusz Kossuth-díjat kapott, majd az azt követő években hat filmet is készítettek a regényei alapján.
Márai mondta, hogy „az emigráns, mint az űrhajós, megtudja, hogy nincs fix pont, ahol megkapaszkodjon. Egyformán otthon van az otthonosságban és az otthontalanságban”.
A mai rész vége felé közeledve visszakanyarodnék a magyar költészet napjához, amely a Magyar Írószövetség szerint az elmúlt évtizedek során jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez. Magát a megnevezést a többi ünnephez, történelmi időszakhoz, nevezetes naphoz hasonlóan csupa kisbetűvel írjuk a szabályzat szerint.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét – jelentette be a kormányülés elején a miniszterelnök. Marcel Ciolacu szerint a kormány célja, hogy 2026 végéig mintegy 28 ezer hektár területen végezzenek erdősítési és újraerdősítési munkálatokat.
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta Kolozsvár és Nagybánya 42, illetve 32 kilométer hosszú terelő útjainak megépítését. Marcel Ciolacu kormányfő szerint a stratégiai beruházások értéke meghaladja a 12 milliárd lejt és hozzájárul a forgalom könnyítéséhez és a regionális fejlődéshez.
A miniszterelnök bejelentette, hogy egy német vállalat nyit új gyárat Romániában, ahol utasszállító repülőgépeknek fognak alkatrészeket gyártani. A kormány szerdai ülésén több, mint 14 millió lejt utalt ki az iskolák korszerűsítésére. Marcel Ciolacu szerint tanévkezdéskor egyetlen olyan iskola sem legyen Romániában, amelyiknek az udvaron van a mellékhelyisége.
Molnár Zsolt fogja képviselni Romániát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatótanácsában. Az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
A kabinet sajtóirodájának közleménye szerint a testület póttagja Románia részéről Ciprian Ioniță lesz. A kinevezéseket az indokolta, hogy a korábbi tagok megbízatása január 6-án lejárt, és az Európai Bizottság kérte Romániát, hogy jelöljön új tagokat a testületbe.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását érintő törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetést sürgetnek a koalíciós pártok vezetőivel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség vezetői.
A jogszabályjavaslat szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.
Szováta első helyen végzett gyógyfürdő kategóriában az ötödik alkalommal megszervezett Az év turisztikai célpontja országos versenyben, ahol a szakma képviselői és online szavazás dönti el a sorrendet.
Az idei turisztikai seregszemlén összesen tizenkét kategóriában hirdettek győztest. Az év mesebeli faluja kategóriában a Fehér megyei Torockót választották a legjobbnak. Az „inspiráló városok” kategória győztese Nagyvárad lett. Az év régiója kategóriában (hivatalosan elvarázsolt tájaknak nevezik) a Duna-delta lett a legjobb, és egyben megkapta az Év úti célja seregszemle nagydíját is. A szórakozás és kaland kategóriában a barcarozsnyói dinópark győzött, míg a kultúra és oktatás szekcióban a nagyszebeni Astra Falumúzeum lett a legjobb. A legjobban népszerűsített turisztikai úti célnak a Via Transilvanica túraútvonalat választották. Az év szállodája a mamaia-i Malibu Hotel lett, míg az év megyéje címen Brassó és Szeben osztozik.
Alaptalannak nevezte a román külügyminisztérium az orosz hatóságok döntését, amellyel nemkívánatos személynek nyilvánították a moszkvai román nagykövetség katonai attaséját.
Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés válaszlépés a román fél 'indokolatlan' döntésére, amellyel múlt hónapban nemkívánatos személynek nyilvánította Oroszország bukaresti nagykövetségének katonai attaséját és annak helyettesét.
A romániaiak közel 61 százaléka szerint Romániában rossz irányba mennek a dolgok, és 89,7 százalékuk szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból.
Az adatok szerint a válaszadók 44 százaléka Románia legnagyobb problémájának a korrupciót tartja; a politikai instabilitás és annak a jó kormányzásra gyakorolt hatása 22 százalékukat, a demokráciának az elnökválasztás szabadságát korlátozó bizonytalan állapota 17 százalékukat, a vásárlóerő csökkenését okozó gazdasági problémák 15 százalékukat aggasztja.
A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 40,6 százaléka szerint Románia uniós tagsága túlságosan korlátozza a nemzeti szuverenitást, míg 51,6 százalék ennek az ellenkezőjét gondolja. A válaszadók több mint kétharmada szeretné, ha növekednének a külföldi befektetések Romániában, ugyanakkor 71 százalékuknak jó, 24 százalékuknak pedig rossz a véleménye a Romániában befektető multinacionális vállalatokról.
A felmérés március 13-17. között készült 1 000 fős mintán, a hibaküszöb ± 3,1 %.
