A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
A három legnagyobb oktatási szakszervezeti szövetség látszatlépésnek tartja a munkaügyi minisztérium csütörtökre összehívott konzultációját. Közös közleményben hangsúlyozták: korábban már részletesen ismertették álláspontjukat a témáról, és nem támogatnak olyan minimális módosításokat, amelyek nem oldják meg az általuk jelzett problémákat.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség emlékeztetett: a kormány és a munkaügyi miniszter már egyértelművé tette számukra, hogy a felajánlott intézkedéseknél többre nincs lehetőség, ezért az újabb egyeztetésen való részvétel értelmetlen lenne.
A három szakszervezeti szövetség felszólította a parlamenti képviselőket és szenátorokat, hogy utasítsák el a javaslatot, vagy terjesszenek elő egy olyan törvénytervezetet, amely az oktatásban dolgozók munkájának jelentőségéhez méltó bérezést biztosít. Példaként a munkaügyi minisztérium és a Világbank képviselői által 2024-ben kidolgozott tervezetet említették.
Meghalt a Gas Lisbon tartályhajón keletkezett tűzben megsérült három tengerész egyike - közölte az egészségügyi minisztérium.
A 46 éves férfi testfelületének mintegy 30 százalékán szenvedett másodfokú égési sérüléseket, és a tulceai megyei kórházban ápolták.
Egy másik, 27 éves tengerész testfelületének körülbelül 10 százalékán égett meg. Õt továbbra is a kórház plasztikai sebészeti osztályán kezelik.
A harmadik sérültet a kórház általános sebészeti osztályára utalták be. Neki horzsolásai és egyéb sérülései vannak, állapota stabil.
A libériai felségjelzésű Gas Lisbon tartályhajó keddre virradóra gyulladt ki a román partok közelében feltehetően orosz dróntámadás következtében. A hajó az egyiptomi Alexandriából az ukrajnai Reni kikötő felé tartott. A legénység valamennyi tagját kimenekítették.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhexport feltételeinek alkalmazásában, hogy Románia fokozatosan visszatérhessen a piacra. Facebook-bejegyezése szerint a tárcavezető másodszor egyeztetett Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal.
Az Európai Bizottság döntése értelmében idén december 31-ig Románia teljes területéről megtiltották a juhok és kecskék exportját harmadik országokba, vagyis az Európai Unión kívülre, miközben az EU-tagállamokba irányuló szállítási tilalom is érvényben maradt. A szigorú intézkedést egy Maros megyében felbukkant kiskérődzők pestise járványgóc indokolta. A román agrárminisztérium mélyen aránytalannak ítélte a döntést, amelyhez az RMDSZ politikusa szerint az vezetett, hogy az Európai Bizottság elveszítette bizalmát a romániai állategészségügyi rendszerben. Ezért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (ANSVSA) most konkrét, hiteles és végrehajtható tervet kell kidolgoznia a juhokat és kecskéket érintő betegségek megfékezésére. A rendszernek konkrét bizonyítékokkal kell igazolnia a fertőzött és egészséges állatok elkülönítését, biztosítania kell az egyértelmű nyomon követhetőséget, és bizonyítani kell, hogy az érintett térségek mentesek a fertőző betegségek kockázatától – magyarázta Tánczos Barna.
A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
Csaknem 45 százalékkal többet fizettek tavaly a szülők gyermekeik taníttatására mint négy évvel korábban – derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének felméréséből.
Három évre kitiltották Ukrajnából a szélsőjobboldali SOS Románia párt elnökét, Diana Şoşoacát – az Ukrán Biztonsági Szolgálat határozatáról az Ukrainskaia…
Hét erdélyi városban, köztük Csíkszeredában is bemutatták februárban a Válótársas című improvizációs színházi előadást, amely a párkapcsolatokban előforduló helyzetekről és…
Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre, a Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint életét vesztette több…
Március 20-án éjfélig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a…
Csaknem 45 százalékkal többet fizettek tavaly a szülők gyermekeik taníttatására mint négy évvel korábban - derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének felméréséből.
A tanulmányból kiderül, hogy a szülők magánórákra költötték a legtöbb pénzt (évi 10 ezer lejt), és már az elemi osztályos gyerekek mellé is sokan fogadtak magántanárt. 2021-hez viszonyítva a szülők átlag 3 ezer 100 lejjel többet fizettek tavaly, a kiadások a magánórák esetében mintegy 3 ezer 700 lejjel, a délutáni iskolai felügyelet esetében megközelítőleg 2 ezer 500 lejjel nőttek.
A taníttatás évi költsége a gyerek korával egyenes arányban nő, az elemi osztályokban 6 ezer 803 lejre tehető, az általános iskolában már 10 ezer 781 lejre, a felső tagozaton pedig már 12 ezer 119 lejre rúg.
A felméréshez az adatokat a tavalyi év végén gyűjtötték.
"
["post_title"]=>
string(70) "A taníttatás évi költsége a gyerek korával egyenes arányban nő"
["post_excerpt"]=>
string(199) "Csaknem 45 százalékkal többet fizettek tavaly a szülők gyermekeik taníttatására mint négy évvel korábban - derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének felméréséből."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(62) "a-tanittatas-evi-koltsege-a-gyerek-koraval-egyenes-aranyban-no"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-03-19 14:14:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-03-19 12:14:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=448517"
["menu_order"]=>
int(4510)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3550 (24) {
["ID"]=>
int(448515)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-03-19 14:13:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-03-19 12:13:00"
["post_content"]=>
string(988) "
Három évre kitiltották Ukrajnából a szélsőjobboldali SOS Románia párt elnökét, Diana Şoşoacát - az Ukrán Biztonsági Szolgálat határozatáról az Ukrainskaia Pravda számolt be.
A szolgálat egyrészt azzal indokolta Şoşoacă kitiltását, hogy a politikus leveleket ír Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amelyben dícséri az ukrajnai inváziót és az ország annektálását kéri, másrészt azzal, hogy Şoşoacă megkérdőjelezi Ukrajna szuverenitását és nemzetközi szinten elismert határait, főként a nyugati és délnyugati régiók esetében, harmadrészt pedig azzal, hogy a Kreml narratíváját rendszeresen terjeszti a romániai és külföldi nyilvánosságban, foglalta össze a News.ro.
Ukrajna már 2023 márciusában is szankciók bevezetését kezdeményezte Diana Șoșoacă ellen.
A román hatóságoknak tartózkodniuk kellene a választójog sürgősségi kormányrendeletekkel történő gyakori módosításától, mivel ez a gyakorlat aláássa a jogbiztonságot és a demokratikus elveket, köztük a hatalmi ágak szétválasztásának elvét - mutatott rá a Velencei Bizottság a fővárosi sajtó által tegnap nyilvánosságra hozott véleményezésében.
Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló konzultatív testületétől az ET közgyűlésének elnöke kért állásfoglalást annak a tavaly márciusi sürgősségi kormányrendeletnek az ügyében, amellyel a bukaresti kormány a 2024-es európai parlamenti, illetve helyhatósági választások összevonásáról döntött, alig három hónappal a június 9-i voksolás előtt.
A Velencei Bizottság szerint kétféle választás összevonása önmagában nem ellentétes a nemzetközi szabványokkal, az viszont aggályos, hogy ezt a döntést nagyon későn, nyilvános közvita és politikai konszenzus nélkül, a kormány hozta meg, azonnal hatályba lépő, a parlament által csak megkésve ellenőrzött sürgősségi rendelettel.
A választási jog stabilitása a jogbiztonság egyik fontos követelménye, amely elengedhetetlen a választásokba vetett közbizalom megőrzéséhez, a választásokkal kapcsolatos "követendő gyakorlat kódexe" ezért előírja, hogy a választási törvények alapvető elemeit a voksolás előtt egy évvel már ne módosítsák - szögezte le a Velencei Bizottság.
"
["post_title"]=>
string(157) "Velencei Bizottság: A román hatóságoknak tartózkodniuk kellene a választójog sürgősségi kormányrendeletekkel történő gyakori módosításától"
["post_excerpt"]=>
string(115) "A választási jog stabilitása a jogbiztonság egyik fontos követelménye - szögezte le a a Velencei Bizottság."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(137) "velencei-bizottsag-a-roman-hatosagoknak-tartozkodniuk-kellene-a-valasztojog-surgossegi-kormanyrendeletekkel-torteno-gyakori-modositasatol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-03-19 14:08:17"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-03-19 12:08:17"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=448513"
["menu_order"]=>
int(4512)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3409 (24) {
["ID"]=>
int(448350)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2025-03-18 14:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-03-18 12:00:00"
["post_content"]=>
string(1394) "
Hét erdélyi városban, köztük Csíkszeredában is bemutatták februárban a Válótársas című improvizációs színházi előadást, amely a párkapcsolatokban előforduló helyzetekről és azok megoldásairól szól. A Gönczi Dorka mediátor és Varga Zsolt kommunikációs szakértő által létrehozott produkció különlegessége a rögtönzés. A színművészek - ezúttal Ábel Anita és Szabó Simon – különböző, azonosulásra is lehetőséget adó helyzeteket mutatnak meg, a szakemberek magyarázatai pedig árnyalják a történeteket.
A könnyed, mégis elgondolkodtató produkció szereplőit Benedek Csilla kérdezte.
Ezt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte. A tervek szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin megbeszélése két órán át tart majd az amerikai közvetítéssel előkészített tűzszüneti megállapodásról.
Legutóbb Steve Witkoff amerikai megbízott tárgyalt Vlagyimir Putyinnal múlt csütörtökön Moszkvában. Az akkori megbeszélést Donald Trump „jónak és eredményesnek” értékelte.
Ukrajna már a múlt hét elején elfogadta az Egyesült Államok által javasolt tűzszüneti megállapodást, amelyhez Oroszországnak még hozzá kell járulnia. Csütörtökön Putyin ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a tűzszünet ötlete helyes, azt támogatják is, ám a Kremlnek még feltételei vannak az egyezmény aláírásához.
A amerikai elnök bizakodó, a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott: a tárgyalások „nagyon jó esélyt biztosítanak arra, hogy ez a szörnyű, véres háború végre véget érjen”.
A NASA élő közvetítése szerint keddre virradóra hazaindult a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a két amerikai asztronauta, aki eredetileg egy bő hetet töltött volna az űrben, de számos technikai probléma miatt kilenc hónapra nyúlt a küldetésük.
Suni Williamsszel és Barry Wilmore-ral együtt Nick Hauge amerikai és Alekszandr Gorbunov orosz űrhajós is a SpaceX Dragon űrkapszulájában utazik, a tervek szerint a floridai partoknál
landolnak helyi idő szerint kedden 18 óra körül. A NASA élőben közvetítette, ahogy az űrkapszula kedden 1 óra 5 perckor elvált az űrállomástól, és megkezdte 17 órás utazását a Földre.
"A Crew-9 hazamegy" – jelentette Nick Hauge parancsnok, amint az űrkapszula elkezdte lassú eltávolodását az űrállomástól.
Williams és Wilmore tavaly június elején érkezett az űrállomásra, küldetésük célja az volt, hogy teszteljék a Boeing Starliner űrhajóját. A Starliner hajtóművével kapcsolatos problémák miatt azonban a NASA úgy döntött, hogy az űrállomás legénységének cserélődésekor, idén jöhetnek vissza a SpaceX űrhajójával.
Wilmore és Williams az elmúlt kilenc hónapban az űrállomás legénységének munkájába bekapcsolódva kísérleteket végezett, berendezéseket javított, és még űrsétákat is tett. Hatvankét órányi, kilenc alkalommal végzett űrsétájával Williams új rekordot állított fel a női űrhajósok között.
A NASA és a SpaceX űrvállalat pénteken éjjel indította az űrállomásra a Crew-10 missziót, amelynek az ISS-re vasárnap hajnalban megérkezett, négytagú legénysége – az amerikai Anne McClain és Nichole Ayers, a japán Onisi Takuja és az orosz Kirill Peszkov – váltotta a hazatérőket.
Az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintjére csökkent és október végéig várhatóan meg is szűnik a börtönök túlzsúfoltsága - jelentette be Dan Halchin, a büntetés-végrehajtó intézetek országos igazgatóságának (ANP) parancsnoka a 2024-re vonatkozó tevékenységi mérleget bemutató sajtóértekezletén.
Halchin kiemelte: míg 2014-ben az elítéltek száma 14 ezerrel haladta meg a férőhelyekét, mára ez a szám 2311-re esett vissza. Beszámolója szerint tavaly 31 helyszínen kezdték el az építési-bővítési munkálatokat, amelyek nyomán összesen 5441 új férőhely létesül. Ebből 2024 végéig elkészült 700, idén október végéig pedig átadnak még 3200-at.
Az ANP parancsnoka szerint ezekkel a fejlesztésekkel "teljes mértékben megszűnik a romániai büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága", azaz meglesz a fogvatartottak számának megfelelő infrastruktúra.
Az tavaly minden eddiginél nagyobb összeget, 255 millió lejt (20,5 milliárd forint) fordított beruházásokra – olvasható az ANP honlapján közzétett tevékenységi beszámolóban.
Romániát számos esetben elmarasztalta és kártérítésre ítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága a túlzsúfolt börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt. 2018-ban a romániai börtönökbe és börtönkórházakba mintegy 26 800 fekvőhelyet zsúfoltak be, de ezek közül csak 17 500 volt olyan cellában, ahol az elítélteknek biztosítani tudták az előírt négy négyzetméteres helyet.
Az ANP szerint jelenleg 24 544 szabadságvesztésre ítélt ember tölti büntetését 35 büntetés-végrehajtó intézetben és öt börtönkórházban.
A nemzetközi adományozók 5,8 milliárd eurót ajánlottak fel a szíriai civil lakosság és a hazájukból elmenekült szíriaiak megsegítésére – jelentette be Dubravka Suica, a Földközi-tenger térségéért felelős uniós biztos Brüsszelben hétfőn, a Szíria és a régió jövőjének támogatására összehívott kilencedik adományozói konferenciát követően.
A sikeres szíriai átmenet szükségleteinek kielégítése címmel, az Európai Unió és az ENSZ által szervezett konferenciát követően az X-en közzétett üzenetében Dubravka Suica kijelentette: a brüsszeli konferencia megerősítette a nemzetközi közöség rendíthetetlen elkötelezettségét Szíria támogatása mellett.
Elmondta, a bejelentett támogatás teljes összege elérte 5,8 milliárd eurót, amelyből az Európai Unió 2,5 milliárd eurót vállalt. A nemzetközi adományozók vissza nem térítendő támogatás formájában 4,2 milliárd eurót bocsátanak Szíria lakossága, illetve a szíriai menekülteket befogadó országok megsegítésére, hitelek formájában pedig 1,6 milliárd eurót - tájékoztatott.
Az EU és a tagállamok továbbra is az elsődleges adományozók, a nemzetközi közösség által felajánlott támogatás 80 százalékát közösen vállalják - emelte ki.
"A kötelezettségvállalások megnövekedett összege rendíthetetlen elkötelezettségünket tükrözik" - tette hozzá az uniós biztos.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az idén folyósítandó támogatást az EU a korábban bejelentett 560 millió euróról 720,5 millió euróra növelte. Az összeg a Szíriában élő lakosság, valamint a szíriai menekültek és a befogadó közösségek támogatását szolgálja majd Libanonban, Jordániában és Irakban. Ezenkívül az EU 2026-ra 600 millió eurót különített el a felsorolt országok számára, valamint további 1,1 milliárd eurót a szíriai menekültek és a törökországi befogadó közösségek támogatására 2025-ben és 2026-ban - tájékoztatott a brüsszeli bizottság.
Az Európai Unió ez idáig több mint 37 milliárd eurót nyújtott a szíriaiak támogatására, illetve mozgósított humanitárius és stabilizációs támogatásként a 2011-ben kezdődött szíriai válság következményeinek kezelésére. A nemzetközi közösség és az Európai Unió szolidaritást vállal a szíriaiakkal, támogatja a Szíria által vezetett átmenetet, a stabilitás megteremtését és a fellendülést - írták.
A Szíria és a régió megsegítésére szervezett kilencedik brüsszeli adományozói konferencián csaknem nyolcvan ország és nemzetközi szervezet vett részt, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatával összhangban megújították elkötelezettségüket az ENSZ által vezetett, a konfliktus átfogó politikai megoldása érdekében kifejtett erőfeszítése mellett - tette hozzá tájékoztatásában az Európai Bizottság.
Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre, a Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint életét vesztette több mint 320 gázai hétfőről keddre virradó éjjel.
Mintegy két hónappal az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet életbe lépése után Izrael számos célpontot támadott a Gázai övezetben. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint legkevesebb kétszázharminc ember vesztette életét.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszrael Kac védelmi miniszter arra utasította az IDF-et, hogy határozottan lépjen fel a Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben.
A közlemény szerint "a Hamász ismételten megtagadta túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottól és a közvetítőktől kapott."
"Az IDF jelenleg a Hamász terrorszervezet célpontjait támadja szerte a Gázai övezetben annak érdekében, hogy elérje a háború céljait, ahogyan azokat a politikai szint meghatározta, benne az összes túszunk, az élők és a halottak szabadon bocsátását. Izrael ezentúl növekvő katonai erővel lép fel a Hamász ellen. A hadműveleti tervet a hétvégén ismertette az IDF, és jóváhagyta a politikai vezetés."
Az IDF bejelentette a tanítás felfüggesztését kedden a gázai övezet szomszédságában, és leállították a vasúti közlekedést is Askelon és Szderot között a biztonsági előírások alapján.
A Hamász Izrael lépéseinek következményeire figyelmeztetett a támadás után. "Netanyahu és szélsőséges kormánya úgy döntött, hogy megszegi a tűzszüneti megállapodást, ezzel veszélyeztetve a Gázai övezetben őrzött túszok sorsát. Követeljük, hogy a közvetítők vonják felelősségre Netanjahut és Izraelt a megállapodás megsértéséért" - írták közleményükben.
"Izraelnek meg kell értenie, hogy a támadások folytatása halálos ítéletet jelent a Gázai övezetben lévő izraeli túszokra" - mondta az Al-Arabi csatornán a Hamász szóvivője, Szami Abu Zuhri.
A jemeni húszik bejelentették, hogy visszatérnek az "aktív tevékenységhez, Gáza és a palesztin nép támogatásához, amíg az agresszió meg nem szűnik".
Izrael és a Hamász között január 15-én jött létre, majd néhány nap múlva lépett életbe a tűzszünet. A megállapodásnak két szakasza volt, az elsőben szabadon engedtek harminchárom izraeli túszt hét hét alatt, cserébe több száz palesztin fogolyért. Eközben az IDF leállította a Gázai övezet támadását, és kivonult az ellenőrzése alatt álló területekről. A megállapodás 16. napján a feleknek meg kellett volna kezdniük a tárgyalásokat a tűzszünet második szakaszáról, amelynek végén a megmaradt túszokat is szabadon engedték volna.
A jemeni húszi lázadók 48 órán belül másodszor támadták a Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót kedden hajnalban a Vörös-tengeren, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok támadta hadállásaikat. A lázadók azt közölték, hogy folytatják akcióikat, mert Izrael hajnalban légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben.
A húszik közleményt adtak ki, és ebben azt állították, hogy két cirkálórakétával és két drónnal támadták a Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren, valamint cirkálórakétával egy amerikai rombolót.
Vasárnap a húszik a Harry Trumant és kísérő hajóit 18 ballisztikus, illetve cirkálórakétával, valamint egy drónnal támadták meg.
Ezek előzménye, hogy az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat hajtott végre ellenük Jemenben a szárazföldön, mert más hajókat is támadtak ismét a Vörös-tengeren. A washingtoni Fehér Ház hétvégi közleménye szerint "a húszik 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat és 145 esetben amerikai kereskedelmi hajókat 2023 óta".
A húszik elítélték a Gázai övezet elleni kedd hajnali izraeli légicsapást, és bejelentették, hogy folytatják akcióikat a palesztin néppel való szolidaritásuk jeléül.
Az Egyesült Államok Iránt fogja felelőssé tenni a Teherán támogatását élvező jemeni húszi lázadók újabb támadásaiért - közölte Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalon hétfőn közzétett bejegyzésében.
"Senkit ne tévesszen meg! A húszik, ezen aljas, jemeni székhelyű gengszterek és bűnözők, akiket gyűlöl a jemeni a nép, támadásainak százai mind Iránból erednek, illetve Iránból kezdeményezik őket. A húszik minden további támadásának megtorlására nagy erővel fog érkezni válasz, s nincs garancia arra, hogy ez az erő megálljon ott. Irán elszabadult terroristák +ártatlan áldozatát+ játszotta, akik felett elvesztették az ellenőrzést, de nem vesztették el az ellenőrzést! Ők diktálnak minden egyes lépést, fegyvereket adnak nekik, pénzzel és rendkívül kifinomult katonai eszközökkel, valamint úgynevezett hírszerzési értesülésekkel látja el őket. A húszik által kilőtt minden egyes lövést ettől a pillanattól fogva úgy tekintünk, mintha azt iráni fegyverekből és az iráni vezetés adta volna le, illetve Iránt fogjuk felelősnek tartani és fogja elszenvedni a következményeket, és ezek súlyos következmények lesznek!" - hangsúlyozta Trump üzenetében.
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője szerint a Jemenre mért csapások első hullámában több mint 30 célpontra mértek csapást, ideértve kiképző létesítményeket és a húszik magas rangú drónszakértőit is. Mint mondta, a támadásnak nem civil halálos áldozatai is vannak. Hangsúlyozta, hogy az amerikai csapásoknak nem céljuk a rezsimváltás, de addig használnak elsöprő halálos erőt, amíg el nem érik azt a céljukat, hogy a húszik felhagyjanak támadásaikkal.
Alexus Grynkewich altábornagy, az amerikai egyesített vezérkari főnökség műveleti igazgatója hétfőn közölte, hogy a mostani kormányzat műveletei a jemeni felkelőkkel szemben abban térnek el a korábbi adminisztrációétól, hogy sokkal tágabb a célpontok köre.
Az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat indított a jemeni húszik ellen, mert a lázadók ismét a Vörös-tengeren áthaladó hajókat támadtak. A Fehér Ház hétvégi közleménye szerint "a húszik 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat és 145 esetben amerikai kereskedelmi hajókat 2023 óta".
A katonai akció megkezdésére Trump elnök adott parancsot. Egyúttal figyelmeztette a húszikat, hogy ha nem hagynak fel a támadásokkal, "olyan pokol zúdul a fejükre, amilyet még sohasem láttak".
Trump már a Truth Social közösségi portálon megjelent hétvégi posztjában is figyelmeztette Iránt, hogy azonnal hagyjon fel a húszik támogatásával.
Donald Trump amerikai elnök és más amerikai tisztségviselők "meggondolatlan és provokatív" kijelentéseket tettek "alaptalan vádakkal" és erő alkalmazásával fenyegették Iránt - áll Amír Szajid Iraváni iráni ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának hétfőn küldött levelében.
"Irán határozottan és kategorikusan elutasít minden vádat a Biztonsági Tanács jemeni fegyverembargóra vonatkozó határozatainak megsértését, valamint a térségbéli destabilizációs tevékenységekben való részvételt illetően" - olvasható az üzenetben, amelybe a Reuters betekintést nyert.
Március 20-án éjfélig regisztrálhatnak az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján azok a külföldön élő román állampolgárok, akik levélben szavaznának a május 4-i elnökválasztáson.
Ma délig 5425 erre vonatkozó igénylést jegyeztek a www.votstrainatate.ro platformon, a legtöbben Németországból és Nagy-Britanniából jelezték, hogy levélben szavaznának.
A levélszavazásra regisztrálóknak ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben meg kell adniuk a nevüket, a személyi számukat, a lakcímüket, az e-mail címüket, illetve meg kell jelölniük, hogy Romániába vagy a diplomáciai képviseletre küldik-e el a levélben leadott szavazatukat. Az űrlaphoz a választópolgároknak csatolniuk kell a személyi igazolványuk szkennelt másolatát, valamint a külföldi hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyt.
A www.votstrainatate.ro portálon január 20-ától regisztrálhatnak azok a román állampolgárok, akik levélben vagy valamelyik külképviseleten szavaznának. A külképviseleteken történő szavazásra 2025. március 4-én éjfélig lehetett regisztrálni.
Az AEP ismételten felhívta a figyelmet, hogy a külföldi szavazókörzeteknél azok a külföldön élő román állampolgárok is szavazhatnak majd, akik nem regisztráltak a www.votstrainatate.ro portálon.
A hárompárti kormánykoalíció végét jelentené, ha a közös államelnökjelöltje nem nyerné meg a májusi választást – véli az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor a Digi24 hírcsatorna hétfő esti műsorában leszögezte: ha a 3000 polgármesterrel, parlamenti többséggel rendelkező többség öt hónappal a parlamenti választások után nem képes megnyerni az elnökválasztást, az azt jelenti, hogy nincs társadalmi támogatottsága. „Ezt mindannyiunknak tudatosítani kell” – fűzte hozzá Kelemen Hunor.
A közelmúlt tapasztalatait felidézve a szövetségi elnök kifejtette: az államfőnek szüksége van parlamenti többségre, hogy megvalósíthatta a saját elképzeléseit. Traian Băsescu is megteremtette a maga számára a szükséges többséget, Iohannis is ezt tette, és a következő elnök is ezt fogja tenni – magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint ha Antonescu veszít, akkor a jelenlegi kormánynak őszre már nem lesz működőképes többsége a törvényhozásban.
A székelyföldi románok megsértődtek azon, hogy Antonescu szerint létezik Székelyföld
Kifogásolja a kormánykoalíció közös államfőjelöltjének múlt héten tett, Székelyföldre vonatkozó kijelentéseit a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A szervezet közleményében "mélységes kiábrándultságának" adott hangot, és "teljesen oda nem illőnek" minősítette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által is támogatott Crin Antonescu azon kijelentését, melyet a tömbmagyar régió kapcsán tett, amikor közölte: "Mindenki megszokta, hogy létezik Székelyföld". A civil fórum a régió nevét kisbetűvel írja, és hangsúlyozza: ez egy "olyan konstrukció, mely alkotmányos és törvényes szempontból nem létezik Romániában".
Felhívja a figyelmet ugyanakkor, hogy ezekben a megyékben különböző nemzetiségű emberek élnek, akiket Bukarest mellőz, és másodrendű állampolgárokként kezel. A civil szervezet kijelentésével a kisebbségben lévő székelyföldi románságra utal.
A civil fórum Antonescu látogatásának állomásait is kifogásolta, tételesen azt, hogy meglátogatta a magyar közösség számára reprezentatív Mikó Imre-szobrot és a Székely Nemzeti Múzeumot, de mellőzte a román kulturális intézményeket, "érdeklődés nélkül" haladt el az ortodox katedrális mellett - írták.
Csaknem 45 százalékkal többet fizettek tavaly a szülők gyermekeik taníttatására mint négy évvel korábban - derül ki a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezetének felméréséből.
A tanulmányból kiderül, hogy a szülők magánórákra költötték a legtöbb pénzt (évi 10 ezer lejt), és már az elemi osztályos gyerekek mellé is sokan fogadtak magántanárt. 2021-hez viszonyítva a szülők átlag 3 ezer 100 lejjel többet fizettek tavaly, a kiadások a magánórák esetében mintegy 3 ezer 700 lejjel, a délutáni iskolai felügyelet esetében megközelítőleg 2 ezer 500 lejjel nőttek.
A taníttatás évi költsége a gyerek korával egyenes arányban nő, az elemi osztályokban 6 ezer 803 lejre tehető, az általános iskolában már 10 ezer 781 lejre, a felső tagozaton pedig már 12 ezer 119 lejre rúg.
A felméréshez az adatokat a tavalyi év végén gyűjtötték.
