A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
A három legnagyobb oktatási szakszervezeti szövetség látszatlépésnek tartja a munkaügyi minisztérium csütörtökre összehívott konzultációját. Közös közleményben hangsúlyozták: korábban már részletesen ismertették álláspontjukat a témáról, és nem támogatnak olyan minimális módosításokat, amelyek nem oldják meg az általuk jelzett problémákat.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség emlékeztetett: a kormány és a munkaügyi miniszter már egyértelművé tette számukra, hogy a felajánlott intézkedéseknél többre nincs lehetőség, ezért az újabb egyeztetésen való részvétel értelmetlen lenne.
A három szakszervezeti szövetség felszólította a parlamenti képviselőket és szenátorokat, hogy utasítsák el a javaslatot, vagy terjesszenek elő egy olyan törvénytervezetet, amely az oktatásban dolgozók munkájának jelentőségéhez méltó bérezést biztosít. Példaként a munkaügyi minisztérium és a Világbank képviselői által 2024-ben kidolgozott tervezetet említették.
Meghalt a Gas Lisbon tartályhajón keletkezett tűzben megsérült három tengerész egyike - közölte az egészségügyi minisztérium.
A 46 éves férfi testfelületének mintegy 30 százalékán szenvedett másodfokú égési sérüléseket, és a tulceai megyei kórházban ápolták.
Egy másik, 27 éves tengerész testfelületének körülbelül 10 százalékán égett meg. Õt továbbra is a kórház plasztikai sebészeti osztályán kezelik.
A harmadik sérültet a kórház általános sebészeti osztályára utalták be. Neki horzsolásai és egyéb sérülései vannak, állapota stabil.
A libériai felségjelzésű Gas Lisbon tartályhajó keddre virradóra gyulladt ki a román partok közelében feltehetően orosz dróntámadás következtében. A hajó az egyiptomi Alexandriából az ukrajnai Reni kikötő felé tartott. A legénység valamennyi tagját kimenekítették.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhexport feltételeinek alkalmazásában, hogy Románia fokozatosan visszatérhessen a piacra. Facebook-bejegyezése szerint a tárcavezető másodszor egyeztetett Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal.
Az Európai Bizottság döntése értelmében idén december 31-ig Románia teljes területéről megtiltották a juhok és kecskék exportját harmadik országokba, vagyis az Európai Unión kívülre, miközben az EU-tagállamokba irányuló szállítási tilalom is érvényben maradt. A szigorú intézkedést egy Maros megyében felbukkant kiskérődzők pestise járványgóc indokolta. A román agrárminisztérium mélyen aránytalannak ítélte a döntést, amelyhez az RMDSZ politikusa szerint az vezetett, hogy az Európai Bizottság elveszítette bizalmát a romániai állategészségügyi rendszerben. Ezért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (ANSVSA) most konkrét, hiteles és végrehajtható tervet kell kidolgoznia a juhokat és kecskéket érintő betegségek megfékezésére. A rendszernek konkrét bizonyítékokkal kell igazolnia a fertőzött és egészséges állatok elkülönítését, biztosítania kell az egyértelmű nyomon követhetőséget, és bizonyítani kell, hogy az érintett térségek mentesek a fertőző betegségek kockázatától – magyarázta Tánczos Barna.
A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
A nyomozó hatóságokhoz fordult a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora George Simion támogatói aláírásainak ügyében. Remus Pricopie közölte:…
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint…
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset…
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)…
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad,…
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő…
A nyomozó hatóságokhoz fordult a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora George Simion támogatói aláírásainak ügyében.
Remus Pricopie közölte: okirat-hamisítás gyanújával tett feljelentést, amelyben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének ellentmondó, meglátása szerint önfeljelentésnek is beillő nyilatkozataira hivatkozik.
Március 12-én az AUR elnöke még azt nyilatkozta, hogy a Călin Georgescu jelöltségével kapcsolatos helyzet tisztázódása előtt nem gyűjtött támogatói aláírásokat, de március 15-ig össze tud gyűjteni 200 ezret. Ehhez képest nem sokkal később közölte, hogy Georgescu felhívására már március 9-én elkezdte az aláírásgyűjtést, majd 600 ezer aláírást csatolt az iratcsomójához.
Pricopie emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben a legfőbb ügyészség eljárást indított Simion ellen azzal a gyanúval, hogy segített az európai parlamenti választásokon való indulásához szükséges aláíráslista meghamisításában Silvestru Șoșoacának.
Ugyanakkor egy 2024-es interjúban Simion arról beszélt, hogy „senki nem gyűjti legálisan az aláírásokat”. „Ez a nyilatkozat önfeljelentésnek is minősülhe” - szögezte le a SNSPA rektora, kérve a hatóságokat, hogy a választási eljárás átláthatósága és integritása érdekében mielőbb vizsgálják ki a jelzetteket.
A tűzszüneti javaslatról egyeztethet kedden Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte Steve Witkoff az amerikai elnök különleges megbízottja. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jó és pozitív párbeszédre számít a két elnök részéről. Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően. A különleges megbízott a Putyinnal folytatott múlt heti egyeztetését pozitívnak és megoldás-központúnak nevezte.
Oroszország garanciákat fog kérni arra, hogy a NATO kizárja Ukrajna tagságát, és hogy Ukrajna semleges marad bármilyen békemegállapodásban – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija orosz lapnak. Ezeknek a garanciáknak része kell, hogy legyen Ukrajna semleges státusza, a NATO-csatlakozás elutasítása – mondta az orosz politikus. Mint ismert, az Egyesült Államok és Ukrajna megállapodott abban, hogy 30 napos tűzszünetet javasol Oroszországnak. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy támogatja a tűzszünetet, de egyúttal felsorolta a béke elérésének szigorú feltételeit. Az egyik vitatott terület Oroszország nyugati, kurszki régiója, ahol Ukrajna tavaly augusztusban katonai akciót indított és területeket foglalt el.
Az Oroszország által a tűzszünethez szabott feltételek azt bizonyítják, hogy valójában nem akar békét, mert olyan követelményeket támaszt, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék - jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma Brüsszelben. Az Ukrajna támogatására irányuló tervről, amelynek keretében az önként csatlakozó országok 20 és 40 milliárd euró közötti katonai támogatást nyújthatnak Kijevnek, Kallas elmondta, hogy a tagállamok védelmi minisztereiknek is véleményt kell mondaniuk. Hozzátette: széles politikai támogatás van e kezdeményezés mögött, de rengeteg részletet kell még kidolgozni.
Az amerikai hadsereg precíziós támadásként tucatnyi célpont ellen hajtotta végre a jemeni húszik elleni légicsapást, és ezek folytatódnak, ameddig a fegyveres szervezet fel nem hagy a tengeri hajók elleni akciókkal - közölte Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere. Hegseth hozzátette, hogy nem pusztán nemzetbiztonsági szempontok, de gazdaságiak is közrejátszanak, ugyanis amikor a globális hajózást és kereskedelmet éri a fenyegetés, ami miatt az áruszállítás két héttel tovább tart, és több millió dollárral nagyobb költséget okoz, akkor az azt jelenti, hogy egy terrorista szervezet túszává váltak. A miniszter emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban ismét a terrorszervezetek listájára helyezte a húszikat, ahonnan Joe Biden előző amerikai elnök idején eltávolították a Jement uraló csoportot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andrij Hnatov tábornokot nevezte ki a hadsereg új vezérkari főnökének - közölte tegnap az ukrán vezérkar. Hnatov korábban a vezérkari főnök helyettese volt. A vezérkar korábbi főnöke, Anatolij Barhilevics a védelmi minisztérium új főfelügyelője lesz.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen a résztvevők megállapították, hogy a választások szervezése az ütemtervnek megfelelően halad. Közölték, hogy az online térben is alkalmazni fogják a választási kampányra vonatkozó törvényeket.
Felállt a jelöltek mezőnye a május 4-i elnökválasztás előtt. Néhány óvás elbírálása még hátravan, de ezek kimentele lényeges változást már nem hozhat. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a George Simion jelöltsége elleni óvást, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke indulhat a májusi elnökválasztáson.
Simion az utolsó előtti pillanatban jelentkezett a tisztségre, miután a Központi Választási Iroda korábban eldöntötte, hogy Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson. A szélsőjobboldali szavazatokért versenyez továbbá az AUR-ból korábban kivált Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă is.
Tolongás van a jobbközépen is, ahol az USR elnöke, Elena Lasconi nem tudta meggyőzni Nicuşor Dan főpolgármestert, a párt egykori alapítóját, hogy lépjen vissza a javára. Egy friss felmérés szerint egyébként nem is nagyon volna oka erre, hiszen a második legtámogatottabb jelölt, megelőzve a kormánypártok által támogatott Crin Antonescut is, miközben a tavaly novemberben döntős Lasconi ezúttal a futottak még kategóriában szerepel.
Kérdés persze, hogy mennyire lehet bízni a felmérés hitelességében, és általában a közvélemény-kutatásokban. Erről is beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres és a Transtelex munkatársával. Az interjút hétfőn reggel rögzítettük.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset után, amelyik több tucat ember halálát okozta. - Részvétünket fejezzük ki a szeretteiket elvesztett családoknak, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek. Románia szolidáris Észak-Macedónia népével ezekben a tragikus időkben - írta Bolojan. 59 személy életét vesztette egy diszkótűzben, további 150-en kórházba kerültek, akik közül 20-an válságos állapotban vannak. Az eset kísértetiesen hasonlít a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben történt tragédiához, hiszen az észak-macedón szórakozóhelyen is pirotechnikai eszközök pillanatok alatt lángra lobbantották a rendkívül gyúlékony anyaggal kibélelt szórakozóhely plafonját, ezért a menekülő fiatalok közül sokat agyontaposott a tömeg, mások bennégtek.
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a volt kormányfő is indulhat a májusi elnökválasztáson. Közleménye szerint a testület elutasította a Nicușor Dan, Cristian Terheș és Lavinia Șandru jelöltsége elleni óvásokat is. Az alkotmánybíróság ugyanakkor helybenhagyta a Központi Választási Iroda (BEC) korábbi döntéseit arról, hogy Călin Georgescu és Paul Ispas nem indulhat az elnökválasztáson. Az alkotmánybíróság összesen 15 óvást vizsgált meg. A testület a végleges határozatait továbbította a Központi Választási Irodához, és a későbbiekben közli az indoklásait is. Az SOS Románia párt elnöke, Diana Șoșoacă vasárnap megfellebbezte az alkotmánybíróságon a Központi Választási Iroda (BEC) határozatát az elnökjelöltsége elutasításáról. A BEC szombaton jelentette be, hogy az alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján kizárta az elnökválasztásról a politikust.
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad, még akkor is, ha az Egyesült Államok csökkenti a globális geopolitikai szerepvállalását. A politikus elmondta, hogy a nemzetközi helyzet jelenlegi változásai az 1989-es időszakot idézik, amikor a globális rendszer utolsó nagy geopolitikai átrendeződése történt. A hidegháború 89'-90'-ben véget ért, a hidegháborús kétpólusú rendszer egypólusúvá vált, az Egyesült Államok pedig három évtizeden át az egyetlen jelentős globális hatalom volt - magyarázta. Winkler szerint ez a rendszer ismét változik, és valószínűleg többpólusúvá válik. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy ebben a globális kontextusban az EU tagállamainak közös biztonság- és védelempolitikát kell kialakítaniuk, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben lehetséges lesz a közös hadsereg létrehozása. Mindenesetre szerinte a következő időszakban szorosabb lesz az EU tagállamainak katonai együttműködése.
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő tanácsadója. Diaconescu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: Románia elegendőnek tartja a NATO által nyújtott biztonsági garanciákat.Franciaország felajánlotta, hogy kiterjesztené európai partnereire is a nukleáris elrettentő képességét, amire Németország pozitívan reagált. Emmanuel Macron francia elnök annak kapcsán tette a javaslatot, hogy fölmerült: az Egyesült Államok csökkenti az Európa védelmében játszott szerepét. Ilie Bolojan ügyvivő államfő is leszögezte: nem tartja szükségesnek a nukleáris védőernyő kiterjesztését Románia fölé, mivel elegendő mértékű elrettentő erőnek tartja azt, hogy az ország területén NATO-csapatok állomásoznak.
A nyomozó hatóságokhoz fordult a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) rektora George Simion támogatói aláírásainak ügyében.
Remus Pricopie közölte: okirat-hamisítás gyanújával tett feljelentést, amelyben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének ellentmondó, meglátása szerint önfeljelentésnek is beillő nyilatkozataira hivatkozik.
Március 12-én az AUR elnöke még azt nyilatkozta, hogy a Călin Georgescu jelöltségével kapcsolatos helyzet tisztázódása előtt nem gyűjtött támogatói aláírásokat, de március 15-ig össze tud gyűjteni 200 ezret. Ehhez képest nem sokkal később közölte, hogy Georgescu felhívására már március 9-én elkezdte az aláírásgyűjtést, majd 600 ezer aláírást csatolt az iratcsomójához.
Pricopie emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben a legfőbb ügyészség eljárást indított Simion ellen azzal a gyanúval, hogy segített az európai parlamenti választásokon való indulásához szükséges aláíráslista meghamisításában Silvestru Șoșoacának.
Ugyanakkor egy 2024-es interjúban Simion arról beszélt, hogy „senki nem gyűjti legálisan az aláírásokat”. „Ez a nyilatkozat önfeljelentésnek is minősülhe” - szögezte le a SNSPA rektora, kérve a hatóságokat, hogy a választási eljárás átláthatósága és integritása érdekében mielőbb vizsgálják ki a jelzetteket.
