Elfogadta az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács csütörtökön az Oroszországgal szembeni 21. szankciós csomagot, amely szigorú gazdasági korlátozásokat vezet be az orosz energia-, pénzügyi és kriptoszektort érintően az Ukrajna elleni háború folytatása miatt. Az új intézkedések azokat az ágazatokat célozzák, amelyek a legnagyobb hatással vannak az orosz gazdaságra és az ország háborús képességeire. A csomag részeként az elmúlt négy év legnagyobb egyedi szankciós listabővítésére is sor került: 48 személyt és 170 szervezetet vettek fel a korlátozó intézkedések hatálya alá. A Tanács hangsúlyozta, hogy az új szankciók célja tovább gyengíteni Oroszország gazdasági és katonai képességeit.
Friedrich Merz német kancellár felmentette tisztségéből Patrick Schnieder közlekedési minisztert, mert elégedetlen volt a német vasúthálózat és a közlekedési infrastruktúra állapotával - jelentette a Bild. A lap szerint a döntés a kormány átfogó átalakításának része. Merz egyre elégedetlenebb volt azzal, hogy Schnieder rekordnagyságú költségvetés mellett sem tudott érdemi előrelépést elérni a vasúthálózat és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésében. A kabinetátalakítás Jens Spahn, a CDU egyik legbefolyásosabb politikusának váratlan lemondása után gyorsult fel. Spahn egy béranyasággal kapcsolatos ügy miatt távozott a kormányból.
Újabb, Ukrajnába tartó tartályhajót ért támadás péntekre virradóra a Fekete-tengeren, a román partok közelében - közölte a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU). A libériai zászló alatt közlekedő tartályhajó az Egyesült Államok északi részén található Norfolkból szállított szenet Ukrajnába. A tanker a Duna-delta Szentgyörgy-ágának torkolatánál található Szentgyörgy településtől 22 tengeri mérföldre dél-keletre tartózkodott, amikor támadás érte. A segélykérés nyomán a román tengeri életmentő ügynökség (ARSVOM) két hajója a helyszínre sietett, de a legénységből senki sem sérült meg és evakuálni sem kellett őket. A hajó folytatni tudta útját a part irányába, hogy műszaki vizsgálatnak vessék alá. A héten ez a második tartályhajó, mely az orosz-ukrán háborúval összefüggésben sérült meg a román partok közelében. Kedden egy szintén libériai zászló alatt közlekedő, cseppfolyósított gázt szállító tankert ért találat a román partoktól 37 kilométerre.
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy az ügyvivő kormány ebben az időszakban az összes jogszabályt a törvényes eljárás betartásával fogadta el, és mindegyik megkapta a szükséges jóváhagyásokat az igazságügyi minisztériumtól és a véleményező tárcáktól. Az ügyvivő miniszterelnököt arról kérdezték a Victoria-palotában tartott tegnapi sajtótájékoztatóján, hogyan kommentálja Adrian Toni Neacșu ügyvéd, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagjának állításait, miszerint az ügyvivő kormány túllépi törvényes hatáskörét, amikor hosszú távú stratégiákra és közpolitikákra vonatkozó határozatokat fogad el. Bolojan válaszában hangsúlyozta, hogy az összes jogszabályt a törvényes eljárások szerint, a megfelelő jóváhagyások megszerzésével fogadták el. Szerinte ezek az intézkedések Románia számára nehéz időszakban szükségesek és időszerűek voltak, és olyan közpolitikák folytatását szolgálják, amelyeket törvények és az uniós helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó programok rögzítenek. Hozzátette: örül annak, hogy a kormány csütörtökön két olyan stratégiát is elfogadott, amelyek két PNRR-mérföldkő teljesítését zárják le, így a kabinet egy-két héten belül teljesítheti a helyreállítási tervhez kapcsolódó összes vállalását.
Elfogadta az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács csütörtökön az Oroszországgal szembeni 21. szankciós csomagot, amely szigorú gazdasági korlátozásokat vezet be az orosz energia-, pénzügyi és kriptoszektort érintően az Ukrajna elleni háború folytatása miatt. Az új intézkedések azokat az ágazatokat célozzák, amelyek a legnagyobb hatással vannak az orosz gazdaságra és az ország háborús képességeire. A csomag részeként az elmúlt négy év legnagyobb egyedi szankciós listabővítésére is sor került: 48 személyt és 170 szervezetet vettek fel a korlátozó intézkedések hatálya alá. A Tanács hangsúlyozta, hogy az új szankciók célja tovább gyengíteni Oroszország gazdasági és katonai képességeit.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint…
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset…
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)…
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad,…
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő…
A tűzszüneti javaslatról egyeztethet kedden Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte Steve Witkoff az amerikai elnök különleges megbízottja. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jó és pozitív párbeszédre számít a két elnök részéről. Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően. A különleges megbízott a Putyinnal folytatott múlt heti egyeztetését pozitívnak és megoldás-központúnak nevezte.
Oroszország garanciákat fog kérni arra, hogy a NATO kizárja Ukrajna tagságát, és hogy Ukrajna semleges marad bármilyen békemegállapodásban – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija orosz lapnak. Ezeknek a garanciáknak része kell, hogy legyen Ukrajna semleges státusza, a NATO-csatlakozás elutasítása – mondta az orosz politikus. Mint ismert, az Egyesült Államok és Ukrajna megállapodott abban, hogy 30 napos tűzszünetet javasol Oroszországnak. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy támogatja a tűzszünetet, de egyúttal felsorolta a béke elérésének szigorú feltételeit. Az egyik vitatott terület Oroszország nyugati, kurszki régiója, ahol Ukrajna tavaly augusztusban katonai akciót indított és területeket foglalt el.
Az Oroszország által a tűzszünethez szabott feltételek azt bizonyítják, hogy valójában nem akar békét, mert olyan követelményeket támaszt, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék - jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma Brüsszelben. Az Ukrajna támogatására irányuló tervről, amelynek keretében az önként csatlakozó országok 20 és 40 milliárd euró közötti katonai támogatást nyújthatnak Kijevnek, Kallas elmondta, hogy a tagállamok védelmi minisztereiknek is véleményt kell mondaniuk. Hozzátette: széles politikai támogatás van e kezdeményezés mögött, de rengeteg részletet kell még kidolgozni.
Az amerikai hadsereg precíziós támadásként tucatnyi célpont ellen hajtotta végre a jemeni húszik elleni légicsapást, és ezek folytatódnak, ameddig a fegyveres szervezet fel nem hagy a tengeri hajók elleni akciókkal - közölte Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere. Hegseth hozzátette, hogy nem pusztán nemzetbiztonsági szempontok, de gazdaságiak is közrejátszanak, ugyanis amikor a globális hajózást és kereskedelmet éri a fenyegetés, ami miatt az áruszállítás két héttel tovább tart, és több millió dollárral nagyobb költséget okoz, akkor az azt jelenti, hogy egy terrorista szervezet túszává váltak. A miniszter emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban ismét a terrorszervezetek listájára helyezte a húszikat, ahonnan Joe Biden előző amerikai elnök idején eltávolították a Jement uraló csoportot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andrij Hnatov tábornokot nevezte ki a hadsereg új vezérkari főnökének - közölte tegnap az ukrán vezérkar. Hnatov korábban a vezérkari főnök helyettese volt. A vezérkar korábbi főnöke, Anatolij Barhilevics a védelmi minisztérium új főfelügyelője lesz.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő a májusi elnökválasztást megszervezni hivatott állami intézmények vezetőivel találkozott ma délelőtt. Az elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen a résztvevők megállapították, hogy a választások szervezése az ütemtervnek megfelelően halad. Közölték, hogy az online térben is alkalmazni fogják a választási kampányra vonatkozó törvényeket.
Felállt a jelöltek mezőnye a május 4-i elnökválasztás előtt. Néhány óvás elbírálása még hátravan, de ezek kimentele lényeges változást már nem hozhat. Az alkotmánybíróság tegnap elutasította a George Simion jelöltsége elleni óvást, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke indulhat a májusi elnökválasztáson.
Simion az utolsó előtti pillanatban jelentkezett a tisztségre, miután a Központi Választási Iroda korábban eldöntötte, hogy Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson. A szélsőjobboldali szavazatokért versenyez továbbá az AUR-ból korábban kivált Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă is.
Tolongás van a jobbközépen is, ahol az USR elnöke, Elena Lasconi nem tudta meggyőzni Nicuşor Dan főpolgármestert, a párt egykori alapítóját, hogy lépjen vissza a javára. Egy friss felmérés szerint egyébként nem is nagyon volna oka erre, hiszen a második legtámogatottabb jelölt, megelőzve a kormánypártok által támogatott Crin Antonescut is, miközben a tavaly novemberben döntős Lasconi ezúttal a futottak még kategóriában szerepel.
Kérdés persze, hogy mennyire lehet bízni a felmérés hitelességében, és általában a közvélemény-kutatásokban. Erről is beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres és a Transtelex munkatársával. Az interjút hétfőn reggel rögzítettük.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő tegnap kifejezte Románia szolidaritását az észak-macedóniai néppel a Szkopjétől körülbelül 100 kilométerre fekvő Kocsaniban történt tűzeset után, amelyik több tucat ember halálát okozta. - Részvétünket fejezzük ki a szeretteiket elvesztett családoknak, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek. Románia szolidáris Észak-Macedónia népével ezekben a tragikus időkben - írta Bolojan. 59 személy életét vesztette egy diszkótűzben, további 150-en kórházba kerültek, akik közül 20-an válságos állapotban vannak. Az eset kísértetiesen hasonlít a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben történt tragédiához, hiszen az észak-macedón szórakozóhelyen is pirotechnikai eszközök pillanatok alatt lángra lobbantották a rendkívül gyúlékony anyaggal kibélelt szórakozóhely plafonját, ezért a menekülő fiatalok közül sokat agyontaposott a tömeg, mások bennégtek.
Tegnapi ülésén az alkotmánybíróság elutasította a George Simion és Victor Ponta jelöltsége elleni óvásokat, így a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a volt kormányfő is indulhat a májusi elnökválasztáson. Közleménye szerint a testület elutasította a Nicușor Dan, Cristian Terheș és Lavinia Șandru jelöltsége elleni óvásokat is. Az alkotmánybíróság ugyanakkor helybenhagyta a Központi Választási Iroda (BEC) korábbi döntéseit arról, hogy Călin Georgescu és Paul Ispas nem indulhat az elnökválasztáson. Az alkotmánybíróság összesen 15 óvást vizsgált meg. A testület a végleges határozatait továbbította a Központi Választási Irodához, és a későbbiekben közli az indoklásait is. Az SOS Románia párt elnöke, Diana Șoșoacă vasárnap megfellebbezte az alkotmánybíróságon a Központi Választási Iroda (BEC) határozatát az elnökjelöltsége elutasításáról. A BEC szombaton jelentette be, hogy az alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján kizárta az elnökválasztásról a politikust.
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tegnap az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, hogy szerinte némileg megváltozik ugyan a NATO, de fennmarad, még akkor is, ha az Egyesült Államok csökkenti a globális geopolitikai szerepvállalását. A politikus elmondta, hogy a nemzetközi helyzet jelenlegi változásai az 1989-es időszakot idézik, amikor a globális rendszer utolsó nagy geopolitikai átrendeződése történt. A hidegháború 89'-90'-ben véget ért, a hidegháborús kétpólusú rendszer egypólusúvá vált, az Egyesült Államok pedig három évtizeden át az egyetlen jelentős globális hatalom volt - magyarázta. Winkler szerint ez a rendszer ismét változik, és valószínűleg többpólusúvá válik. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy ebben a globális kontextusban az EU tagállamainak közös biztonság- és védelempolitikát kell kialakítaniuk, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben lehetséges lesz a közös hadsereg létrehozása. Mindenesetre szerinte a következő időszakban szorosabb lesz az EU tagállamainak katonai együttműködése.
Romániának nincs szüksége további nukleáris biztosítékokra, nem fog nukleáris védernyőt igényelni Franciaországtól – jelentette ki Cristian Diaconescu, Ilie Bolojan ügyvivő államfő tanácsadója. Diaconescu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: Románia elegendőnek tartja a NATO által nyújtott biztonsági garanciákat.Franciaország felajánlotta, hogy kiterjesztené európai partnereire is a nukleáris elrettentő képességét, amire Németország pozitívan reagált. Emmanuel Macron francia elnök annak kapcsán tette a javaslatot, hogy fölmerült: az Egyesült Államok csökkenti az Európa védelmében játszott szerepét. Ilie Bolojan ügyvivő államfő is leszögezte: nem tartja szükségesnek a nukleáris védőernyő kiterjesztését Románia fölé, mivel elegendő mértékű elrettentő erőnek tartja azt, hogy az ország területén NATO-csapatok állomásoznak.
Romániának ebben az évben nincs szüksége új adókra és illetékekre - közölte a hétvégén Tánczos Barna pénzügyminiszter. Leszögezte, hogy az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd folyamatos, és nem jelenti azt, hogy áprilisban egy olyan dokumentumot mutat be Bukarest, amely adó- vagy illetékemeléseket tartalmazna. Vállaltuk, hogy fenntartható ütemben állítjuk helyre a költségvetési egyensúlyt, drasztikus intézkedések nélkül, miközben továbbra is magas szinten tartjuk a beruházásokat - közölte Tánczos Barna. Közölte azt is, hogy a különleges ipari építményekre vonatkozó adó alkalmazási normákat március végig teszik közzé.
A tűzszüneti javaslatról egyeztethet kedden Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte Steve Witkoff az amerikai elnök különleges megbízottja. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jó és pozitív párbeszédre számít a két elnök részéről. Az orosz és ukrán fél közötti közvetítésben aktívan szerepet vállaló diplomata kifejtette, hogy jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz a háborúban álló két fél, mint történt az az amerikai kapcsolatfelvételt megelőzően. A különleges megbízott a Putyinnal folytatott múlt heti egyeztetését pozitívnak és megoldás-központúnak nevezte.
