Csütörtökön, október 15-én ért véget a négynapos bukaresti jazzfesztivál - a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében idén nyolcadik alkalommal valósult meg a Bukaresti Magyar Jazznapok, amely 2026. október 12. és 15. között négy különböző helyszínen várta a jazzrajongókat a román fővárosban. A négynapos fesztivált a „Kőrössy 100” emlékév jegyében a kolozsvári születésű, a romániai jazzélet úttörőjeként tisztelt legendás jazzzongorista, Kőrössy Jancsi emlékének szentelték, születésének centenáriuma alkalmából.
Bukarestben, a Hard Rock Caféban fog koncertezni október 27-én, kedden este 9 órakor az erdélyi gyökerű Ineffable együttes, amely Shakespeare-szonetteket zenésített meg saját modern zenei stílusában - Bara Zsolt és Borbély Tamás összeállításait hallhatják a mai műsorban erről a két eseményről * tartsanak velünk!
Románia szövetségesei segítségét kérte a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítéséhez arra az időszakra, amíg megérkeznek az uniós SAFE program keretében megrendelt védelmi eszközök - közölte Brüsszelben Nicușor Dan. Az államfő szerint Franciaország már jelezte, hogy kész biztosítani a szükséges felszerelést. Nicușor Dan emlékeztetett, hogy Románia korábban hasonló támogatást kért a szövetségeseitől, amikor a Duna menti határtérségben megszaporodtak a drónincidensek. Akkor az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia és Portugália nyújtott segítséget.
Románia államháztartási hiánya az idei első kilenc hónapban a bruttó hazai termék 3,82 százalékának megfelelő 78 milliárd 520 millió lejt tett ki - közölte a pénzügyminisztérium. Tavaly ugyanebben az időszakban a deficit meghaladta a 102 milliárd lejt, vagyis a GDP 5,35 százaléka volt. Így a GDP-arányos hiány egy év alatt 1,53 százalékponttal csökkent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter szerint a költségvetési hiány mérséklésével párhuzamosan több mint 25 milliárd lejjel, mintegy 108 milliárd lejre emelkedtek az állami beruházások. Az év első kilenc hónapjában az államháztartás bevételei éves összevetésben 11,8 százalékkal nőttek, de a kiadások is 5,5 százalékkal bővültek.
A Tasznim hírügynökség szerdai beszámolója szerint Maszúd Peszeskján elnök aláírta a vonatkozó törvényt, melynek értelmében Irán nem enged be NAÜ-ellenőröket…
Ezt Donald Trump amerikai elnök közölte a Truth Social közösségi médiaoldalán. A bejegyzés szerint adminisztrációjának tagjai a gázai helyzetről zajló…
Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este egy tévéinterjúban azt mondta: az intézkedésekről szóló jogszabályt július 7-ig kell megszövegezni. Anastasiu…
Ezt Alexandru Rogobete szaktárcavezető jelentette ki, pontosítva, hogy a kórházi ágyaknak a kormányprogramban előírt 20 százalékos csökkentése valójában az egészségügyi…
A Hivatalos Közlönyben közzétett határozat értelmében a Szociáldemokrata Pártot képviselő Marian Neacșu láttamozza a költségvetési vonzatú jogszabálytervezeket, valamint biztosítja a…
A Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című…
A kormány tegnapi ülésén elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért…
Három év után először beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Emmanuel Macron francia elnök. Az Elysée-palota közleményben tudatta, hogy a hívás két órán át tartott, valamint hogy Macron tűzszünetre és az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások megkezdésére szólította fel Putyint.
A Kreml „érdeminek" minősítette a hívást, hozzátéve, hogy Putyin megismételte francia kollégájának, hogy az ukrajnai háború a Nyugat tevékenységének közvetlen következménye, mivel a Nyugat figyelmen kívül hagyta Oroszország biztonsági érdekeit, így nem maradt más választásuk, mint a háború.
Putyin azt is megjegyezte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti bármilyen békemegállapodásnak átfogónak és hosszú távúnak kell lennie, valamint az „új területi realitásokon" kell alapulnia.
A két elnök megállapodott abban, hogy folytatják a megbeszéléseket, illetve összehangolják erőfeszítéseiket Iránnal kapcsolatban.
Szerda hajnalban Oroszország újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe – számolt be a bukaresti védelmi minisztérium.
A közlemény szerint a román hadsereg a katasztrófavédelmet is riasztotta, és RO-Alert üzenettel figyelmeztettee az ukrán határral szomszédos Tulcea megye lakosságát drónok vagy lelőtt dróndarabok becsapódásának veszélyére.
A védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat”.
Közbenaz Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nagy hatótávolságú drónjai mértek csapást kedden Oroszország közepén, Izsevszkben a Kupol elnevezésű gyárra, ahol légvédelmi rakétarendszereket és drónokat gyártanak az orosz hadsereg számára.
Az SZBU szerint az Ukrajnától több mint 1300 kilométerre, Udmurtföldön lévő elektromechanikai üzem a légvédelmi rakétarendszerek gyártására szakosodott, továbbá a Garpija nevű csapásmérő drón fejlesztője is. A gyár nemzetközi szankciók alatt áll, mint az orosz hadiipari komplexum része.
A Tasznim hírügynökség szerdai beszámolója szerint Maszúd Peszeskján elnök aláírta a vonatkozó törvényt, melynek értelmében Irán nem enged be NAÜ-ellenőröket az országba, amíg nukleáris létesítményeinek biztonsága nem garantált.
Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, Irán azt várja el, hogy a bécsi szervezet ítélje el az Egyesült Államok és Izrael iráni nukleáris létesítményei ellen elkövetett támadásait, és ismerje el az iráni nukleáris programot.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint a NAÜ ellenőrei az országban tartózkodnak, azonban nem engedélyezik számukra a belépést azokba a megrongált nukleáris létesítményekbe, amelyeket Izrael és az Egyesült Államok bombázott. Jelenleg fegyverszünet van érvényben.
Ezt Donald Trump amerikai elnök közölte a Truth Social közösségi médiaoldalán. A bejegyzés szerint adminisztrációjának tagjai a gázai helyzetről zajló „hosszú és termékeny” találkozón vettek részt Izrael képviselőivel.
Donald Trump szavai szerint a fegyvernyugvás hatvan napja alatt minden érintett fél a háború lezárásán dolgozik majd.
Közölte: a végleges tűzszüneti javaslatot – az annak életbe lépése érdekében közvetítőként dolgozó – Egyiptom és Katar mutatja majd be.
Az amerikai elnök egyben felszólította a Hamászt, hogy fogadja el a megállapodást, mert ennél jobbra nem számíthat.
Három nap alatt közel 1500 embert – köztük rengeteg civilt – öltek meg a Szíriában idén márciusban, amikor egy felkelésre válaszolva az alavita kisebbség ellen megtorlásba kezdtek a fegyveresek – írta oknyomozó riportjában a Reuters.
A Reuters több mint 200 áldozat családjával beszélt a mészárlás helyszínein tett látogatások során és telefonon, valamint 40 biztonsági tisztviselővel, harcossal és parancsnokkal, illetve a kormány által kinevezett nyomozókkal és közvetítőkkel. Emellett megszerezték egy Telegram-chatcsoport üzeneteit is, amelyet a védelmi minisztérium egyik tisztviselője hozott létre az Aszad-párti felkelésre adott kormányzati válaszlépések koordinálására. A hírügynökség újságírói több tucat videót vizsgáltak meg, megszerezték a térfigyelő kamerák felvételeit, és átnézték az áldozatok neveit tartalmazó kézzel írott listákat is.
A hírügynökség szerint a parancsnoki láncból az látszik, hogy lázadás miatt közvetlenül Damaszkuszban rendelték el a megtorlást olyan emberek, akik Szíria új vezetői mellett dolgoznak.
Ahogy arról tegnapi híradónkban beszámoltunk, az amerikai elnök feloldotta a Szíria elleni szankciókat arra hivatkozva, hogy a decemberben hatalomra került radikális iszlamista kormány pozitív intézkedéseket hozott.
Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este egy tévéinterjúban azt mondta: az intézkedésekről szóló jogszabályt július 7-ig kell megszövegezni.
Anastasiu elmondta, hogy a kabinet egy úgynevezett salátarendeletbe foglalja majd a deficitcsökkentő lépéseket, a tervezetet pedig csak nagyon rövid időre bocsátja közvitára. A sietséget a nyár közelségével indokolta. Mint mondta, a halogatás több hónapos késést eredményezhet, miközben küszöbön áll a hitelminősítők romániai látogatása. Az intézkedések hiányában „nem kerülhetjük el a lehető legrosszabb forgatókönyvet”, vagyis azt, hogy az ország adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerüljön – magyarázta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint „ez a 2010-es görögországi forgatókönyvet jelentené”.
A kormány hétfői ülésén már elfogadott egy költségcsökkentő intézkedést: bruttó 300 lejre korlátozta a veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékot. Ez több közalkalmazotti osztály esetében tíz százalékot meghaladó bevételkiesést jelent.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja szerdán is spontán munkabeszüntetéssel tiltakozott a bevételeik csökkentése ellen.
A Sed Lex szakszervezeti szövetség elnöke, Vasile Marica az Agerpresnek elmondta: a tiltakozó akciókra nem az érdekvédelem döntött.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság alkalmazottainak egy része kedden is spontán munkabeszüntetéssel fejezte ki elégedetlenségét a kormány döntése miatt.
Az Országos Szakszervezeti Több szintén szerdán bejelentette, hogy 9 és 14 óra között a vízügyi igazgatóság alkalmazottai tüntetni fognak a bérpótlék csökkentése miatt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) közleménye szerint júniusban 6,101 milliárd euró került be a devizatartalékba. Az összeg elsősorban a pénzintézetek kötelező jegybanki tartalékainak módosulásából, az EU heyreállítási alapjából és más forrásokból származott.
Ugyanakkor 3,481 milliárd eurót fordítottak az államadósság részleteinek és kamatainak a törlesztésére.
A BNR aranytartaléka változatlanul 103,6 tonna, ami a jelenlegi nemzetközi árfolyamok szerint 9,346 milliárd eurót ér.
A deviza- és az aranytartalék együtt meghaladta a 67,5 milliárd eurót június végén.
Az államadósság júliusban esedékes törlesztései 476 millió eurót tesznek ki.
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe – számolt be a védelmi minisztérium.
A közlemény szerint a román hadsereg a katasztrófavédelmet is riasztotta, és RO-Alert üzenettel figyelmeztettee az ukrán határral szomszédos Tulcea megye lakosságát drónok vagy lelőtt dróndarabok becsapódásának veszélyére.
A védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat”.
Ezt Alexandru Rogobete szaktárcavezető jelentette ki, pontosítva, hogy a kórházi ágyaknak a kormányprogramban előírt 20 százalékos csökkentése valójában az egészségügyi rendszer és a kórházi szolgáltatások átszabásáról szól. „Éppen ellenkezőleg, személyzetbővítésre lehet szükségünk, ha bővítjük a járóbeteg-szakrendelést” - tette hozzá a miniszter, aki azt is hangsúlyozta, hogy nem lesznek kórházbezárások.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős.
A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap epehólyagműtéten esett át.
Április végén a Prahova megyei törvényszék helyt adott Elena Udrea keresetének, amelyben a hátralevő börtönbüntetésének csökkentését kérte a Costa Ricán és Bulgáriában őrizetben töltött, összesen nyolc hónapos időszak levonásával.
A volt miniszter 2022 júniusában kezdte meg hat évre szóló börtönbüntetésének letöltését, miután előbb Costa Ricára vagy Bulgáriába szökött az ítélet elől.
A Hivatalos Közlönyben közzétett határozat értelmében a Szociáldemokrata Pártot képviselő Marian Neacșu láttamozza a költségvetési vonzatú jogszabálytervezeket, valamint biztosítja a szállítási, munka- és egészségügyi, mezőgazdasági, igazságügyi és energiaügyi tárca koordinációját. Emellett Marian Neacșu koordinálja a kormánynak alárendelt intézményeket és állami protokollingatlanokat kezelő vállalatot.
Az RMDSZ-es Tánczos Barna a fejlesztési és a kulturális tárca, illetve az etnikumközi kapcsolatok hivatalának tevékenységét koordinálja.
A független Michael-Dragoș Anastasiu koordinálja az állam reformjával és a közintézmények hatékonyabbá tételével kapcsolatos jogszabálytervezek kidolgozását. Emellett láttamozza az európai beruházások és projektek minisztériuma, illetve az oktatási minisztérium költségvetési vonzatú jogszabálytervezeteit.
A liberális Marian-Cătălin Predoiu a belügyi tárca vezetése mellett koordinálja közrenddel, a közbiztonsággal és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos jogszabálytervezek kidolgozását, valamint biztosítja a pénzügyi, az oktatási és az európai projektek minisztériumaának politikai koordinációját.
Az USR-s Liviu-Ionuț Moșteanu védelmi miniszter kormányfőhelyettesként láttamozza a külügyminisztérium, a környezetvédelmi minisztérium és a gazdasági minisztérium költségvetési vonzatú jogszabálytervezeteit.
A Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása, amelyet Csíkszeredában lehet megtekinteni július 30-ig. Mindenek előtt erről hallhatnak Bíró István hangképes összeállításában. Ezt követően majd Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezi Bertóti Johanna költőt, dalszerző-énekest a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent Szerelmes állatok című gyermekvers-kötetéről.
A kormány tegnapi ülésén elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A jogszabály előírja azt is, hogy a nehéz körülmények között dolgozó közalkalmazottak évente 3-5 napos fizetett pótszabadságra jogosultak, ami kevesebb az eddig engedélyezetthez képest. Az új szabályozás a jövő év végéig lesz hatályban. Ezek az intézkedések a deficit csökkentését, illetve az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát biztosítják - olvasható a kormány közleményében. A kabinet emellett hatályon kívül helyezte azt a cikkelyt is, amely szerint július 1-től létre kellett volna hozni az adóhatóság keretében működő országos adócsalási ügynökség megyei kirendeltségeit. Ezeket a struktúrákat továbbra is regionális szintről irányítják.
Három év után először beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Emmanuel Macron francia elnök. Az Elysée-palota közleményben tudatta, hogy a hívás két órán át tartott, valamint hogy Macron tűzszünetre és az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások megkezdésére szólította fel Putyint.
A Kreml „érdeminek" minősítette a hívást, hozzátéve, hogy Putyin megismételte francia kollégájának, hogy az ukrajnai háború a Nyugat tevékenységének közvetlen következménye, mivel a Nyugat figyelmen kívül hagyta Oroszország biztonsági érdekeit, így nem maradt más választásuk, mint a háború.
Putyin azt is megjegyezte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti bármilyen békemegállapodásnak átfogónak és hosszú távúnak kell lennie, valamint az „új területi realitásokon" kell alapulnia.
A két elnök megállapodott abban, hogy folytatják a megbeszéléseket, illetve összehangolják erőfeszítéseiket Iránnal kapcsolatban.
Szerda hajnalban Oroszország újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe – számolt be a bukaresti védelmi minisztérium.
A közlemény szerint a román hadsereg a katasztrófavédelmet is riasztotta, és RO-Alert üzenettel figyelmeztettee az ukrán határral szomszédos Tulcea megye lakosságát drónok vagy lelőtt dróndarabok becsapódásának veszélyére.
A védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat”.
Közbenaz Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nagy hatótávolságú drónjai mértek csapást kedden Oroszország közepén, Izsevszkben a Kupol elnevezésű gyárra, ahol légvédelmi rakétarendszereket és drónokat gyártanak az orosz hadsereg számára.
Az SZBU szerint az Ukrajnától több mint 1300 kilométerre, Udmurtföldön lévő elektromechanikai üzem a légvédelmi rakétarendszerek gyártására szakosodott, továbbá a Garpija nevű csapásmérő drón fejlesztője is. A gyár nemzetközi szankciók alatt áll, mint az orosz hadiipari komplexum része.
