A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
A három legnagyobb oktatási szakszervezeti szövetség látszatlépésnek tartja a munkaügyi minisztérium csütörtökre összehívott konzultációját. Közös közleményben hangsúlyozták: korábban már részletesen ismertették álláspontjukat a témáról, és nem támogatnak olyan minimális módosításokat, amelyek nem oldják meg az általuk jelzett problémákat.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség emlékeztetett: a kormány és a munkaügyi miniszter már egyértelművé tette számukra, hogy a felajánlott intézkedéseknél többre nincs lehetőség, ezért az újabb egyeztetésen való részvétel értelmetlen lenne.
A három szakszervezeti szövetség felszólította a parlamenti képviselőket és szenátorokat, hogy utasítsák el a javaslatot, vagy terjesszenek elő egy olyan törvénytervezetet, amely az oktatásban dolgozók munkájának jelentőségéhez méltó bérezést biztosít. Példaként a munkaügyi minisztérium és a Világbank képviselői által 2024-ben kidolgozott tervezetet említették.
Meghalt a Gas Lisbon tartályhajón keletkezett tűzben megsérült három tengerész egyike - közölte az egészségügyi minisztérium.
A 46 éves férfi testfelületének mintegy 30 százalékán szenvedett másodfokú égési sérüléseket, és a tulceai megyei kórházban ápolták.
Egy másik, 27 éves tengerész testfelületének körülbelül 10 százalékán égett meg. Õt továbbra is a kórház plasztikai sebészeti osztályán kezelik.
A harmadik sérültet a kórház általános sebészeti osztályára utalták be. Neki horzsolásai és egyéb sérülései vannak, állapota stabil.
A libériai felségjelzésű Gas Lisbon tartályhajó keddre virradóra gyulladt ki a román partok közelében feltehetően orosz dróntámadás következtében. A hajó az egyiptomi Alexandriából az ukrajnai Reni kikötő felé tartott. A legénység valamennyi tagját kimenekítették.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhexport feltételeinek alkalmazásában, hogy Románia fokozatosan visszatérhessen a piacra. Facebook-bejegyezése szerint a tárcavezető másodszor egyeztetett Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal.
Az Európai Bizottság döntése értelmében idén december 31-ig Románia teljes területéről megtiltották a juhok és kecskék exportját harmadik országokba, vagyis az Európai Unión kívülre, miközben az EU-tagállamokba irányuló szállítási tilalom is érvényben maradt. A szigorú intézkedést egy Maros megyében felbukkant kiskérődzők pestise járványgóc indokolta. A román agrárminisztérium mélyen aránytalannak ítélte a döntést, amelyhez az RMDSZ politikusa szerint az vezetett, hogy az Európai Bizottság elveszítette bizalmát a romániai állategészségügyi rendszerben. Ezért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (ANSVSA) most konkrét, hiteles és végrehajtható tervet kell kidolgoznia a juhokat és kecskéket érintő betegségek megfékezésére. A rendszernek konkrét bizonyítékokkal kell igazolnia a fertőzött és egészséges állatok elkülönítését, biztosítania kell az egyértelmű nyomon követhetőséget, és bizonyítani kell, hogy az érintett térségek mentesek a fertőző betegségek kockázatától – magyarázta Tánczos Barna.
A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
A romániaik 89,7 %-a szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból.
Három év után második alkalommal érkezett a Bukaresti Liszt Intézetbe a Smart Hungary 2.0 innovációkat bemutató kiállítás a Román Design Hét felvezető eseményeként.
A város történetének eddigi legnagyobb költségvetését fogadta el az aradi képviselő-testület. A több mint 1,3 milliárd lejt kitevő büdzsé bevételének közel fele európai uniós forrásokból származik, és a kiadások több mint 50 százalékát nagy infrastrukturális beruházásokra fordítják.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét…
Hivatali visszaélés miatt vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Gálfi Árpád ellen - közölte tegnap a vádhatóság. A DNA közleménye szerint a székelyföldi várost két mandátumon keresztül, 2016 és 2024 között vezető Gálfi Árpád ellen ötrendbeli hivatali visszaélés miatt emeltek vádat. A DNA szerint bizonyítékok vannak arra, hogy Gálfi Árpád polgármesterként 2019-ben a város képviselő-testületének jóváhagyása nélkül szerződött egy helyi ügyvédi irodával azzal acéllal, hogy az jogi szolgáltatásokat nyújtson a város peres ügyeiben. A volt polgármester az ügyvédi irodával kötött öt szerződés révén 27 500 lejjel károsította meg a várost, amihez a büntető- és késedelmi kamatok is hozzáadódnak – írták.
Az ügyben a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal négy akkori alkalmazottja ellen is vádat emeltek, az ügyészek szerint ők különböző iratok aláírásával segítették a volt elöljárót abban, hogy a szerződések törvényesnek tűnjenek. A négy alkalmazottat -akik közül kettő jelenleg is a polgármesteri hivatalban dolgozik - szintén hivatali visszaéléssel vádolja a DNA. A peres eljáráshoz polgári félként a megkárosított székelyudvarhelyi önkormányzat is csatlakozott.
A vádiratot istartalmazó iratcsomót a Hargita megyei Törvényszéken iktatták - írta a DNA.
"
["post_title"]=>
string(100) "Vádat emelt a DNA Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Gálfi Árpád és 4 alkalmazott ellen"
["post_excerpt"]=>
string(101) "A vádiratot istartalmazó iratcsomót a Hargita megyei Törvényszéken iktatták - közölte a DNA."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(91) "vadat-emelt-a-dna-szekelyudvarhely-korabbi-polgarmestere-galfi-arpad-es-4-alkalmazott-ellen"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-11 11:32:56"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:32:56"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449375"
["menu_order"]=>
int(4213)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3552 (24) {
["ID"]=>
int(449372)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-11 11:29:52"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:29:52"
["post_content"]=>
string(1551) "
Adathalász e-mailekben küldött hamis banki adatokkal loptak el milliókat gyanútlan áldozataiktól egy romániai központtal működő bűnözői csoport előállított tagjai - közölte tegnap az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust.
A közlemény szerint a román hatóságok a francia és brit kollégáikkal együttműködve számolták fel a bűnözői csoportot, amely létező vállalkozásoktól származó, valódinak látszó e-maileket küldtek áldozataiknak. Az adathalász e-mailekben hamis banki adatokat adtak meg, a vállatok ügyfelei így az elkövetők számlájára fizették a követelt összegeket. A csalók becslések szerint legalább hárommillió eurósnyereségre tettek szert a hamis üzleti e-mailek küldésével. A csalással nemcsak az ügyfeleket, hanem az érintett vállalatokat is megkárosították. Jelenleg 113 áldozatot azonosítottak több európai országban,különösen sokat az Egyesült Királyságban – írták.
Hazánkban 31 helyszínen, Nagy-Britanniában öt helyszínentartottak házkutatásokat április 9-én. Az akciónapon végzett rajtaütés 13 gyanúsítottal szembeni megelőző intézkedések meghozatalához vezetett Romániában, valamint 7 gyanúsított előállításához az Egyesült Királyságban - tették hozzá.
Januárhoz képest februárban 23 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5351 lejre nőtt a nettó átlagbér hazánkban - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet.
A bruttó átlagbér 8932 lej volt februárban, 22 lejjel nagyobb, mint az előző hónapban. A legnagyobb nettó átlagbért (11 619 lejt) az információtechnológiai ágazatban, illetve a dohánytermékek gyártása terén jegyezték (10.860 lej), míg a legkisebbet (3263 lej) a vendéglátóiparban és a ruhagyártásban (3345 lej).
Az előző év februárjához viszonyítva 9,7 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér az idei második hónapban.
Idén januárban tíz uniós tagállamban jegyeztek ezer eurónál alacsonyabb minimálbért, Románia is köztük van. Az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentése szerint az év első hónapjában Bulgáriában volt a legkisebb a minimálbér, 551 euró, Magyarországon 707, Lettországban 740, hazánkban pedig 814 euró volt ez az összeg. Ugyancsak 1 000 euró alatti, államilag garantált legkisebb fizetést regisztráltak Szlovákiában, Csehországban, Észtországban, Máltán,
Görögországban és Horvátországban. Hét tagállamban 1000 és 1500 euró között mozgott a minimálbér, míg 6 uniós országban meghaladta az 1500 eurót: Franciaországban 1.802, Belgiumban 2.070, Németországban 2.161, Hollandiában 2.193, Írországban 2.282 és Luxemburgban 2.638 euró volt a legkisebb fizetés.
A jelentésben nem szerepelt Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország, mert ezekben a tagállamokban nincs országosan megszabott minimálbér.
Mintegy 3 500 tartózkodási engedély nélküli külföldit azonosítottak tavaly a hatóságok hazánkban, közülük több mint 2800 személyt visszaküldtek a származási országukba – derül ki a Bevándorlási Főfelügyelőség adataiból.
2024-ben több mint 24 ezer vízumkérelmet és több mint 4 500 családegyesítés iránti kérelmet regisztráltak, és közel 106 ezer munkavallási engedélyt adott ki a Bevándorlási Főfelügyelőség, 7 %-al többet, mint az előző évben. Az adatok szerint a múlt évben 2023-hoz képest 75 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be a hatóságoknak külföldi állampolgárok. Ezek közül mintegy 2000 kérelmet oldottak meg, és több mint 700 esetben biztosítottak valamilyen védelmet a kérelmezőnek.
A főfelügyelőség beszámolt arról is, hogy az ukrajnai háború kezdete óta több mint 162 ezer menekült számára adtak ki tartózkodási engedélyt.
"
["post_title"]=>
string(75) "Mintegy 3 500 tartózkodási engedély nélküli külföldit azonosítottak"
["post_excerpt"]=>
string(168) "az ukrajnai háború kezdete óta több mint 162 ezer menekült számára adtak ki tartózkodási engedélyt - derül ki a Bevándorlási Főfelügyelőség adataiból."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(67) "mintegy-3-500-tartozkodasi-engedely-nelkuli-kulfoldit-azonositottak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-11 11:22:22"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:22:22"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449366"
["menu_order"]=>
int(4217)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3515 (24) {
["ID"]=>
int(449363)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-11 11:20:29"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:20:29"
["post_content"]=>
string(1445) "
A romániaiak közel 61 százaléka szerint Romániában rossz irányba mennek a dolgok, és 89,7 százalékuk szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból.
Az adatok szerint a válaszadók 44 százaléka Románia legnagyobb problémájának a korrupciót tartja; a politikai instabilitás és annak a jó kormányzásra gyakorolt hatása 22 százalékukat, a demokráciának az elnökválasztás szabadságát korlátozó bizonytalan állapota 17 százalékukat, a vásárlóerő csökkenését okozó gazdasági problémák 15 százalékukat aggasztja.
A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 40,6 százaléka szerint Románia uniós tagsága túlságosan korlátozza a nemzeti szuverenitást, míg 51,6 százalék ennek az ellenkezőjét gondolja. A válaszadók több mint kétharmada szeretné, ha növekednének a külföldi befektetések Romániában, ugyanakkor 71 százalékuknak jó, 24 százalékuknak pedig rossz a véleménye a Romániában befektető multinacionális vállalatokról.
A felmérés március 13-17. között készült 1 000 fős mintán, a hibaküszöb ± 3,1 %.
"
["post_title"]=>
string(66) "A romániaiak közel 61 %-a szerint rossz irányba mennek a dolgok"
["post_excerpt"]=>
string(181) "A romániaik 89,7 %-a szerint nemzeti érdek, hogy az ország az EU-ban és a NATO-ban maradjon - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának adataiból. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(61) "a-romaniaiak-kozel-61-a-szerint-rossz-iranyba-mennek-a-dolgok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-04-11 11:20:31"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 08:20:31"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=449363"
["menu_order"]=>
int(4218)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3514 (24) {
["ID"]=>
int(449355)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2025-04-11 09:44:47"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-04-11 06:44:47"
["post_content"]=>
string(1152) "
Három év után második alkalommal érkezett a Bukaresti Liszt Intézetbe a Smart Hungary 2.0 innovációkat bemutató kiállítás a Román Design Hét felvezető eseményeként.
A Liszt Intézet már több, mint egy évtizede partnere a román formatervezési seregszemlének, rendszeresen mutatja be magyar szakemberek munkáját a bukaresti és romániai rendezvényen. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ezzel a kiállítással a legpiacképesebb, a legfrissebb magyar innovációkat mutatja be az érdeklődőknek – mondta a csütörtök esti megnyitón Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója.
A Smart Hungary 2.0 innovációs kiállítás 2025. május 4-ig látogatható a Bukaresti Liszt Intézetben.
A város történetének eddigi legnagyobb költségvetését fogadta el az aradi képviselő-testület. A több mint 1,3 milliárd lejt kitevő büdzsé bevételének közel fele európai uniós forrásokból származik, és a kiadások több mint 50 százalékát nagy infrastrukturális beruházásokra fordítják.
A 23 fős városi tanács két RMDSZ-es tagjának sikerült elérni, hogy a magyar oktatási és kulturális intézmények, valamint az egyházak az előző évinél nagyobb összegekből gazdálkodhassanak, és hogy a magyar kulturális rendezvényekre fordítható költségvetési keretet is megemeljék. Veres Attila Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselő nyilatkozott az aradi költségvetésről, főleg a magyarokat érintő részről Pataky Lehel Zsoltnak.
A csiksomlyói hegynyeregben mutatja be Csillag az égen koncertműsorát a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company.
Az alternatív rock, folk-rock stílusú zenét játszó zenekar a koncerten saját, népzenei hangszerelésű dalait játssza, amelyek dramaturgiai ív mentén, néptáncosok és népdalénekesek segítségével egy történetet mesélnek el. A június 14-i koncert részleteit a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál tartott sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Bíró István összeállításában elsőként Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét halljuk.
Kőrösi Csoma Sándor – A magyar eredet olvasatai témakörű tudományos konferenciával, majd a kolozsvári Puck Bábszínház Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című előadásával kezdődött csütörtök délelőtt Kovásznán a 35. Csoma-Napok, amely a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar tudósának, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetisztika megalapítójának életére és munkásságára emlékezik.
A szombatig Kovásznán és Csomakőrösön tartott 35. Csoma-Napok rendezvénysorozatról Ferencz Évát a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola vezetőjét kérdeztem.
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakjaként is emlegetett József Attila 1905-ben, azaz százhúsz éve született, és a versei mellett egy-egy megszívlelendő gondolatmenetet is az utókorra hagyott. Például ezt: „Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai.”
Noha április 11-én többnyire József Attiláról beszélünk, nem feledkezhetünk meg Márai Sándorról, aki százhuszonöt éve, 1900. április 11-én látta meg a napvilágot. A kassai születésű író, költő és újságíró az 1930-as években korának egyik legismertebb és legnépszerűbb szerzője volt, de miután 1948-ban elhagyta a hazáját, a műveit kiiktatták a magyar irodalmi életből.
Az 1980-as években megpróbálták hazacsalogatni, ám ő nem adta be a derekát, sőt könyveinek kiadását sem engedélyezte. 1989-ben bekövetkezett halála után kezdték el munkáit újra megjelentetni Magyarországon, 1990-ben pedig posztumusz Kossuth-díjat kapott, majd az azt követő években hat filmet is készítettek a regényei alapján.
Márai mondta, hogy „az emigráns, mint az űrhajós, megtudja, hogy nincs fix pont, ahol megkapaszkodjon. Egyformán otthon van az otthonosságban és az otthontalanságban”.
A mai rész vége felé közeledve visszakanyarodnék a magyar költészet napjához, amely a Magyar Írószövetség szerint az elmúlt évtizedek során jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez. Magát a megnevezést a többi ünnephez, történelmi időszakhoz, nevezetes naphoz hasonlóan csupa kisbetűvel írjuk a szabályzat szerint.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét – jelentette be a kormányülés elején a miniszterelnök. Marcel Ciolacu szerint a kormány célja, hogy 2026 végéig mintegy 28 ezer hektár területen végezzenek erdősítési és újraerdősítési munkálatokat.
Hivatali visszaélés miatt vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Gálfi Árpád ellen - közölte tegnap a vádhatóság. A DNA közleménye szerint a székelyföldi várost két mandátumon keresztül, 2016 és 2024 között vezető Gálfi Árpád ellen ötrendbeli hivatali visszaélés miatt emeltek vádat. A DNA szerint bizonyítékok vannak arra, hogy Gálfi Árpád polgármesterként 2019-ben a város képviselő-testületének jóváhagyása nélkül szerződött egy helyi ügyvédi irodával azzal acéllal, hogy az jogi szolgáltatásokat nyújtson a város peres ügyeiben. A volt polgármester az ügyvédi irodával kötött öt szerződés révén 27 500 lejjel károsította meg a várost, amihez a büntető- és késedelmi kamatok is hozzáadódnak – írták.
Az ügyben a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal négy akkori alkalmazottja ellen is vádat emeltek, az ügyészek szerint ők különböző iratok aláírásával segítették a volt elöljárót abban, hogy a szerződések törvényesnek tűnjenek. A négy alkalmazottat -akik közül kettő jelenleg is a polgármesteri hivatalban dolgozik - szintén hivatali visszaéléssel vádolja a DNA. A peres eljáráshoz polgári félként a megkárosított székelyudvarhelyi önkormányzat is csatlakozott.
A vádiratot istartalmazó iratcsomót a Hargita megyei Törvényszéken iktatták - írta a DNA.
