A Fidesz-kormány gyűlöletkampányait szervező cég tulajdonosa, Balásy Gyula felajánlotta médiavállalkozását a magyar államnak.
Balásy a Kontroll podcastcsatornának adott interjúban jelentette be döntését.
Az interjúban közölte azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. A vállalkozó könnyeivel küszködve beszélt arról: nem tervez elmenni Magyarországról.
A 24.hu emlékeztet, hogy Balásy vállalkozása 2016 után robbant be igazán, az elmúlt tíz évben pedig hatalmas bevételekhez jutott a kormányzati kampányoknak és állami kommunikációs megbízásoknak köszönhetően. Olyan kormányzati kommunikációs kampányokat valósíthattak meg, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, de az ő nevéhez fűzödtek a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos kormányzati hirdetések is.
A G7 gazdasági portál szerint a NER kedvenc médiavállalkozójának cégei összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása. A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket” – reagált Facebook-oldalán a Tisza-kormány leendő kultúráért felelős minisztere. Tarr Zoltán hozzátette: „amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja. A bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2180 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 7,6 banis (1,5 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.
A román fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama több mint 1,5 százalékkal (7 banival) 4,4644 lejre nőtt a csütörtöki 4,3965 lejről.
Az arany grammonkénti ára is enyhén nőtt, 653,5585 lejről 653,5812 lejre.
A tranzakció értékét a felek nem hozták nyilvánosságra. Némethi András Barna, a bukaresti székhelyű cég vezérigazgatója közölte: hat hónapon keresztül vizsgálták, hogy előnyös-e ez a tranzakció.
A Libri-Bookline jelenléte a Curtea Veche részvényesei között hozzásegít, hogy egy modern, a nyugat-európai modellhez közel álló kiadóvá váljon a cég - fogalmazott.
A Curtea Veche a romániai könyvszakma meghatározó szereplői közé tartozik. 2024-ben az 55 dolgozót foglalkoztató cég árbevétele 16,5 százalékkal, 16 millió lejre csökkent, s 2012 óta első ízben zárta veszteséggel az évet.
Tavaly augusztustól, az államháztartás konszolidációját célzó megszorító intézkedések részeként, a kormány a könyvek áfáját 5 százalékról 11 százalékra emelte.
A 20. alkalommal megrendezett Gopo-díj gálán hétfő este Tompa Eszter nyerte el a legjobb női főszereplőnek járó elismerést a Kontinental ’25 című filmben nyújtott alakításáért – számolt be róla a Filmtett és a Marosvásárhelyi Rádió.
A filmben Tompa Eszter egy magyar végrehajtót, Orsolyát alakítja, aki egy kolozsvári pincében élő hajléktalan férfi kilakoltatására készül. A férfi azonban nem sokkal a figyelmeztetés után öngyilkos lesz, ami mélyen megrázza a nőt. Orsolya ezt követően fokozatosan egy önmarcangoló, kilátástalan lelkiállapotba süllyed, miközben sem családja, sem a közönyös, rezignált társadalmi környezet nem tud számára valódi kiutat kínálni. A Filmtett beszámolója szerint Radu Jude alkotása összesen hét jelölést kapott, amelyek közül hármat díjra is váltott: a legjobb film, a legjobb női főszereplő, valamint a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában győzött.
A bukaresti Nemzeti Színház épületében tartott gála legnagyobb nyertese a Sárga nyakkendő (Cravata Galbenă) volt, amely hét díjat gyűjtött be. A Sergiu Celibidache életét feldolgozó alkotás többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb vágás, a legjobb hang, valamint a legjobb jelmez és díszlet kategóriákban is diadalmaskodott, emellett a közönségdíjat is elnyerte.
Két elismeréssel térhetett haza Igor Cobileanski, aki a legjobb rendező díja mellett a legjobb élőszereplős rövidfilmért járó Gopót is megkapta. A legjobb férfi mellékszereplő kategóriában Téglás István is a jelöltek között szerepelt, ám végül nem ő kapta az elismerést.
Az összes 2026-os díjazott:
A legjobb film: Kontinental ’25 (r. Radu Jude) A legjobb rendező: Igor Cobileanski (Comatogen) A legjobb férfi főszereplő: Ben Schnetzer (Cravata Galbenă) A legjobb női főszereplő: Tompa Eszter (Kontinental ’25) A legjobb férfi mellékszereplő: Gabriel Spahiu (Kontinental ’25) A legjobb női mellékszereplő: Marina Palii (Dinți de lapte) Fiatal tehetség: Emma Ioana Mogoș (Dinți de lapte) A legjobb forgatókönyv: Igor Cobileanski, Alin Boeru (Comatogen) A legjobb operatőr: George Dăscălescu (Catane) A legjobb vágó: Mircea Olteanu (Cravata galbenă) A legjobb hangmester: Constantin Fleancu, Cristinel Șirli (Cravata galbenă) A legjobb smink és frizura: Lynda Armstrong, Margo Ștefan, Bianca Boeroiu, Gabriela Cretan, Clara Tudose (Cravata galbenă) A legjobb díszlet: Vlad Vieru (Cravata galbenă) A legjobb jelmez: Alessandro Lai, Alina Cristina Dan, Oana Gorunescu, Carmen Moldovan (Cravata galbenă) A legjobb eredeti filmzene: Marius Leftărache, Nicolas Becker (Dinți de lapte) A legjobb európai film: Sirât (r. Oliver Laxe) A legjobb elsőfilm: Catane (r. Ioana Mischie) A legjobb dokumentumfilm: Tata (r. Lina Vdovîi, Radu Ciorniciuc) A legjobb rövid animációs film: Magicianul (r. Bogdan Mureșanu) A legjobb élőszereplős rövidfilm: Nebunul (r. Igor Cobileanski) Közönségdíj: Cravata Galbenă Éleműdíj: Laurențiu Damian, Ovidiu Schumacher és Dorina Lazăr Különdíj: Sebastian Cosor és Ștefan Popescu
A Fidesz-kormány gyűlöletkampányait szervező cég tulajdonosa, Balásy Gyula felajánlotta médiavállalkozását a magyar államnak.
Balásy a Kontroll podcastcsatornának adott interjúban jelentette be döntését.
Az interjúban közölte azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. A vállalkozó könnyeivel küszködve beszélt arról: nem tervez elmenni Magyarországról.
A 24.hu emlékeztet, hogy Balásy vállalkozása 2016 után robbant be igazán, az elmúlt tíz évben pedig hatalmas bevételekhez jutott a kormányzati kampányoknak és állami kommunikációs megbízásoknak köszönhetően. Olyan kormányzati kommunikációs kampányokat valósíthattak meg, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, de az ő nevéhez fűzödtek a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos kormányzati hirdetések is.
A G7 gazdasági portál szerint a NER kedvenc médiavállalkozójának cégei összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása. A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket” – reagált Facebook-oldalán a Tisza-kormány leendő kultúráért felelős minisztere. Tarr Zoltán hozzátette: „amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja. A bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője ma, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében…
Véget ért az amerikai-ukrán delegációk ukrán rendezésről folytatott kétnapos tanácskozása Floridában. A tárgyalások után kiderült, hogy újabb fogolycsere lehetséges Oroszországgal.…
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök…
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor…
A gázolaj ára tartósan magas maradhat, és a literenkénti 10 lej lehet az új referenciaérték - véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke. Elemzésében a szakember kifejtette, hogy strukturális változások zajlanak az energiapiacon, ezért nem reális az a várakozás, hogy az üzemanyagárak visszatérnek a korábbi alacsony szintekre. Rámutatott, hogy Európában egyre inkább az energiaellátás biztonsága kerül előtérbe az alacsony árakkal szemben, ami drágább beszerzéseket, hosszabb szállítási útvonalakat és készletezést jelent. Hangsúlyozta azt is, hogy az energia mára már nem pusztán piaci termék, hanem geopolitikai eszköz, így az ára nemcsak a kereslet-kínálat, hanem a kockázatok és a nemzetközi feszültségek alakulását is tükrözi. Chisăliță szerint az árak tartósan magas szintjéhez hozzájárul az is, hogy Európa finomítói kapacitásai csökkentek, miközben az adók és illetékek 'láthatatlan alsó küszöböt' képeznek, amely alá az árak nem tudnak tartósan csökkenni, mert az állam ezt nem engedi. (Agerpres)
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője ma, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az iráni háború következményei kapcsán. Az MTI beszámolója szerint Birol úgy véli, a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Elmondta, hogy míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" – magyarázta. Az Nemzetközi Energiaügynökség vezetője nagyon súlyosnak nevezte a közel-keleti helyzetet, és hangsúlyozta: ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem kerülheti el a hatásait. A világgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelent a Hormuzi-szoros blokádja, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítás mintegy ötöde halad át. A február 28-án kirobbant iráni háború kezdete óta a szorost gyakorlatilag lezárták. A drágulás enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az intézkedés az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása, és a hatodik ilyen lépés. Birol közölte: az IEA jelenleg további készletfelszabadítás lehetőségéről egyeztet ázsiai és európai kormányokkal.
Szlovéniában úgy néz ki, hogy Robert Golobnak, a kormányzó balközép Szabadság Mozgalma nyerte meg a tegnapi parlamenti választásokat. Az eredmények szinte teljes feldolgozottsága szerint a 90 fős parlamentben a Szabadság Mozgalom 29, a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28 mandátumot kap. Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is. A szinte végleges eredmények szerint egyik párt sem szerzett önállóan többséget. Az államfő korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki igazolni tudja a szükséges, legalább 46 képviselőnyi parlamenti támogatást.
Véget ért az amerikai-ukrán delegációk ukrán rendezésről folytatott kétnapos tanácskozása Floridában. A tárgyalások után kiderült, hogy újabb fogolycsere lehetséges Oroszországgal. Legalábbis ezt közölte tegnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij ismét sürgette nyugati szövetségeseit, hogy tartsák fenn a szankciós nyomást Moszkván és keményebb büntetőintézkedéseket követelt az orosz árnyékflottával szemben.
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására - közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára. A CBS és a Fox News televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz. Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trumppal, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is. Kifejtette, megérti Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, de megértést kér, hiszen a Hormuzi-szoros felszabadításának kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így nem tudtak felkészülni – magyarázta a NATO-főtitkár.
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor Dan államfő. Hangsúlyozta, hogy a román állampolgároknak - beleértve a diaszpórában élőket is - joguk van korszerű, digitalizált és minőségi közszolgáltatásokhoz. Beszámolt arról, hogy a napokban Brüsszelben tárgyalt Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettessel a közigazgatás digitalizációjáról és az állami vállalatok reformjáról. Az államfő szerint lehetőséget kell biztosítani a távoli elektronikus azonosításra és dokumentumok aláírására, a közszolgáltatások többségének pedig egyszerűnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai tegnap este az ukrán légtérben, Tulcea megye határ menti térségében, Sulinától keletre. A légvédelmi rendszereket készültségbe helyezték - tájékoztatott a védelmi minisztérium. Légtérvédelmi járőrszolgálatot vettek be, de végül nem észleltek légtérsértést.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya tavaly december végén 2,69 százalék volt, szemben a szeptember végi 2,87 százalékkal. Ez az az arány tehát enyhe csökkenést mutat. Egy évvel korábban, azonban, 2024 decemberében 2,48 százalékos volt a nemteljesítő hitelek aránya, ahhoz képest enyge növekedést jegyeztek.
Egy szolgálati időn kívüli csendőr megtalált és visszaszolgáltatott egy pénzzel és iratokkal teli övtáskát - számolt be a Bákó megyei csendőrség. A közlemény szerint a csendőr egy bevásárlóközpont parkolójában találta meg az övtáskát, amely 4500 eurót, 7564 lejt, valamint bankkártyákat és személyes iratokat tartalmazó pénztárcát rejtett. Az övtáska tulajdonosának felkutatásához a csendőr a kollégái segítségét kérte, akik a helyszínre érkezve a táskában talált névjegykártya alapján felvették a kapcsolatot az érintettel. Az illetőt a bevásárlóközponthoz hívták, ahol jegyzőkönyv alapján visszakapta az értékeit.
Újabb medvetámadás történt Maros megyében. Egy 58 éves férfira támadt egy barnamedve tegnap a Torboszló és Székelyabod közötti erdőben. Az áldozat sérüléseket szenvedett az alsó végtagjain, és eltört az egyik keze - közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség. A szenátus a múlt héten fogadta el első házként a medvék kilövési kvótájának megduplázását. A jogszabályról a képviselőháznak kell döntenie.
Megduplázódott a román határon feltartóztatott lopott járművek száma az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest - közölte a határrendőrség. Januárban és februárban 44 lopottként körözött vagy annak gyanított járművet azonosítottak a határátkelőkön, köztük 36 személygépkocsit és 8 motorkerékpárt. Tavaly ugyanebben az időszakban 21 ilyen járművet tartóztattak fel a határrendőrök. A járművek többsége pedig Németországból, Olaszországból, Csehországból és Ausztriából származott.
A kormány a héten fogja megvitatni, hogy milyen intézkedéseket hoz az üzemanyag árának folyamatos emelkedése miatt. A standard gázolaj közeledik a 10 lejes pszichológiai küszöbhöz, míg a standard benzin ára elérte a 9 lej 26 banit, így a literenkénti 10 lej már nem csupán egy elképzelhető forgatókönyv, hanem az új valóság. Miközben a benzinár napról-napra emelkedik, az emberek megoldásokat várnak a kormánytól. A miniszterelnök szerint a szakértői csoportok egész hétvégén egy intézkedéscsomagon dolgoztak, amelyet a hét elején véglegesítenek. Ilie Bolojan kormányfő azt mondja, nem kívánnak önkényes árplafont bevezetni, ami a benzinkutak kiürüléséhez vezethetne. Úgy véli, egy esetleges jövedékiadó-csökkentésnek garantálnia kell az árak mérséklődését. A legnagyobb félelmek azzal kapcsolatosak, hogy a megdrágult üzemanyag mennyire befolyásolja általában az árakat, hiszen a kisvállalkozók és a kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az üzemanyag drágulása hamarosan megjelenik az alapvető élelmiszerek árában is. Feliciu Paraschiv, a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetségének alelnöke a közszolgálati rádiónak elmondta: a kenyér és a pékáruk költségei magasak, beleértve az energiaköltségeket is, mivel elektromos vagy gáztüzelésű kemencékben sütik őket, teherautókkal szállítják, és nagy a térfogatuk, de alacsony az áruk. Az egységnyi szállítási költség magas, ezért a termékek ára eltérő mértékben fog emelkedni. A kenyér és a pékáruk esetében valószínűleg az év végéig 8%-os áremelkedésre számíthatunk. Ugyanez lesz a helyzet a tejipari termékek és a szalámik esetében is, ott is körülbelül 8, talán 10% körüli drágulás várható” – magyarázta Feliciu Paraschiv.
A gázolaj ára tartósan magas maradhat, és a literenkénti 10 lej lehet az új referenciaérték - véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke. Elemzésében a szakember kifejtette, hogy strukturális változások zajlanak az energiapiacon, ezért nem reális az a várakozás, hogy az üzemanyagárak visszatérnek a korábbi alacsony szintekre. Rámutatott, hogy Európában egyre inkább az energiaellátás biztonsága kerül előtérbe az alacsony árakkal szemben, ami drágább beszerzéseket, hosszabb szállítási útvonalakat és készletezést jelent. Hangsúlyozta azt is, hogy az energia mára már nem pusztán piaci termék, hanem geopolitikai eszköz, így az ára nemcsak a kereslet-kínálat, hanem a kockázatok és a nemzetközi feszültségek alakulását is tükrözi. Chisăliță szerint az árak tartósan magas szintjéhez hozzájárul az is, hogy Európa finomítói kapacitásai csökkentek, miközben az adók és illetékek 'láthatatlan alsó küszöböt' képeznek, amely alá az árak nem tudnak tartósan csökkenni, mert az állam ezt nem engedi. (Agerpres)
