A Fidesz-kormány gyűlöletkampányait szervező cég tulajdonosa, Balásy Gyula felajánlotta médiavállalkozását a magyar államnak.
Balásy a Kontroll podcastcsatornának adott interjúban jelentette be döntését.
Az interjúban közölte azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. A vállalkozó könnyeivel küszködve beszélt arról: nem tervez elmenni Magyarországról.
A 24.hu emlékeztet, hogy Balásy vállalkozása 2016 után robbant be igazán, az elmúlt tíz évben pedig hatalmas bevételekhez jutott a kormányzati kampányoknak és állami kommunikációs megbízásoknak köszönhetően. Olyan kormányzati kommunikációs kampányokat valósíthattak meg, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, de az ő nevéhez fűzödtek a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos kormányzati hirdetések is.
A G7 gazdasági portál szerint a NER kedvenc médiavállalkozójának cégei összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása. A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket” – reagált Facebook-oldalán a Tisza-kormány leendő kultúráért felelős minisztere. Tarr Zoltán hozzátette: „amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja. A bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2180 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 7,6 banis (1,5 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.
A román fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama több mint 1,5 százalékkal (7 banival) 4,4644 lejre nőtt a csütörtöki 4,3965 lejről.
Az arany grammonkénti ára is enyhén nőtt, 653,5585 lejről 653,5812 lejre.
A tranzakció értékét a felek nem hozták nyilvánosságra. Némethi András Barna, a bukaresti székhelyű cég vezérigazgatója közölte: hat hónapon keresztül vizsgálták, hogy előnyös-e ez a tranzakció.
A Libri-Bookline jelenléte a Curtea Veche részvényesei között hozzásegít, hogy egy modern, a nyugat-európai modellhez közel álló kiadóvá váljon a cég - fogalmazott.
A Curtea Veche a romániai könyvszakma meghatározó szereplői közé tartozik. 2024-ben az 55 dolgozót foglalkoztató cég árbevétele 16,5 százalékkal, 16 millió lejre csökkent, s 2012 óta első ízben zárta veszteséggel az évet.
Tavaly augusztustól, az államháztartás konszolidációját célzó megszorító intézkedések részeként, a kormány a könyvek áfáját 5 százalékról 11 százalékra emelte.
A 20. alkalommal megrendezett Gopo-díj gálán hétfő este Tompa Eszter nyerte el a legjobb női főszereplőnek járó elismerést a Kontinental ’25 című filmben nyújtott alakításáért – számolt be róla a Filmtett és a Marosvásárhelyi Rádió.
A filmben Tompa Eszter egy magyar végrehajtót, Orsolyát alakítja, aki egy kolozsvári pincében élő hajléktalan férfi kilakoltatására készül. A férfi azonban nem sokkal a figyelmeztetés után öngyilkos lesz, ami mélyen megrázza a nőt. Orsolya ezt követően fokozatosan egy önmarcangoló, kilátástalan lelkiállapotba süllyed, miközben sem családja, sem a közönyös, rezignált társadalmi környezet nem tud számára valódi kiutat kínálni. A Filmtett beszámolója szerint Radu Jude alkotása összesen hét jelölést kapott, amelyek közül hármat díjra is váltott: a legjobb film, a legjobb női főszereplő, valamint a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában győzött.
A bukaresti Nemzeti Színház épületében tartott gála legnagyobb nyertese a Sárga nyakkendő (Cravata Galbenă) volt, amely hét díjat gyűjtött be. A Sergiu Celibidache életét feldolgozó alkotás többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb vágás, a legjobb hang, valamint a legjobb jelmez és díszlet kategóriákban is diadalmaskodott, emellett a közönségdíjat is elnyerte.
Két elismeréssel térhetett haza Igor Cobileanski, aki a legjobb rendező díja mellett a legjobb élőszereplős rövidfilmért járó Gopót is megkapta. A legjobb férfi mellékszereplő kategóriában Téglás István is a jelöltek között szerepelt, ám végül nem ő kapta az elismerést.
Az összes 2026-os díjazott:
A legjobb film: Kontinental ’25 (r. Radu Jude) A legjobb rendező: Igor Cobileanski (Comatogen) A legjobb férfi főszereplő: Ben Schnetzer (Cravata Galbenă) A legjobb női főszereplő: Tompa Eszter (Kontinental ’25) A legjobb férfi mellékszereplő: Gabriel Spahiu (Kontinental ’25) A legjobb női mellékszereplő: Marina Palii (Dinți de lapte) Fiatal tehetség: Emma Ioana Mogoș (Dinți de lapte) A legjobb forgatókönyv: Igor Cobileanski, Alin Boeru (Comatogen) A legjobb operatőr: George Dăscălescu (Catane) A legjobb vágó: Mircea Olteanu (Cravata galbenă) A legjobb hangmester: Constantin Fleancu, Cristinel Șirli (Cravata galbenă) A legjobb smink és frizura: Lynda Armstrong, Margo Ștefan, Bianca Boeroiu, Gabriela Cretan, Clara Tudose (Cravata galbenă) A legjobb díszlet: Vlad Vieru (Cravata galbenă) A legjobb jelmez: Alessandro Lai, Alina Cristina Dan, Oana Gorunescu, Carmen Moldovan (Cravata galbenă) A legjobb eredeti filmzene: Marius Leftărache, Nicolas Becker (Dinți de lapte) A legjobb európai film: Sirât (r. Oliver Laxe) A legjobb elsőfilm: Catane (r. Ioana Mischie) A legjobb dokumentumfilm: Tata (r. Lina Vdovîi, Radu Ciorniciuc) A legjobb rövid animációs film: Magicianul (r. Bogdan Mureșanu) A legjobb élőszereplős rövidfilm: Nebunul (r. Igor Cobileanski) Közönségdíj: Cravata Galbenă Éleműdíj: Laurențiu Damian, Ovidiu Schumacher és Dorina Lazăr Különdíj: Sebastian Cosor és Ștefan Popescu
A Fidesz-kormány gyűlöletkampányait szervező cég tulajdonosa, Balásy Gyula felajánlotta médiavállalkozását a magyar államnak.
Balásy a Kontroll podcastcsatornának adott interjúban jelentette be döntését.
Az interjúban közölte azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. A vállalkozó könnyeivel küszködve beszélt arról: nem tervez elmenni Magyarországról.
A 24.hu emlékeztet, hogy Balásy vállalkozása 2016 után robbant be igazán, az elmúlt tíz évben pedig hatalmas bevételekhez jutott a kormányzati kampányoknak és állami kommunikációs megbízásoknak köszönhetően. Olyan kormányzati kommunikációs kampányokat valósíthattak meg, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, de az ő nevéhez fűzödtek a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos kormányzati hirdetések is.
A G7 gazdasági portál szerint a NER kedvenc médiavállalkozójának cégei összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása. A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket” – reagált Facebook-oldalán a Tisza-kormány leendő kultúráért felelős minisztere. Tarr Zoltán hozzátette: „amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja. A bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A…
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A…
A Wetterstein‑hegységben lebontják a Schneeferner sífelvonót, amely a világ egyik legnagyobb szintkülönbségét hidalta át. A létesítmény tartóoszlopainak stabilitását már nem…
Mindaddig nem járul hozzá Magyarország Ukrajna uniós támogatásához, amíg Kijev fenntartja az olajszállítások blokádját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági…
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak,…
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei,…
A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A reform központi elemei alkotmányos szintű változtatások, legfontosabb része a bírói és az ügyészi karrier szétválasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az igazságszolgáltatáson belüli csoportosulások, a politikai érdekcsoportok befolyásolását.
A referendum kérdése erőteljes belpolitikai vitát kavar Olaszországban. A jobboldali párok azzal érvelnek, hogy csak így lehet véget vetni az évtizedek óta tartó bírói önkénynek, az úgynevezett vörös tógák hatalmának. Az ellenzék szerint az új rendszer meggyengíti a bírói függetlenséget és kiszolgáltatottá teszi az ügyészeket a mindenkori hatalomnak.
A voksolás egyfajta bizalmi szavazás a kormányról. Győzelem esetén Giorgia Meloni miniszterelnök megerősödik a jövő évi választások előtt; vereség esetén az ellenzék „vérszemet kap”.
A Wetterstein‑hegységben lebontják a Schneeferner sífelvonót, amely a világ egyik legnagyobb szintkülönbségét hidalta át. A létesítmény tartóoszlopainak stabilitását már nem lehetett biztosítani, mert a gleccser gyors ütemben olvad.
A Bajor Tudományos Akadémia korábban törölte a déli gleccsermaradványokat a hivatalos listáról, és a kutatók szerint a megmaradt négy bajorországi gleccser is súlyos veszteségeket szenvedett: felületük egynegyede eltűnt két év alatt.
Az Európai Unió Copernicus programja szerint az elmúlt három év volt a valaha mért legmelegebb, a gleccserek felülete pedig 2015 óta több mint 40 százalékkal csökkent világszerte.
Az ENSZ pont szombaton tartja a gleccserek világnapját, hogy felhívja a világ figyelmét a megóvásuk fontosságára.
Mindaddig nem járul hozzá Magyarország Ukrajna uniós támogatásához, amíg Kijev fenntartja az olajszállítások blokádját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán. A tárcavezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára reagált, amely szerint az Európai Unió a magyar vétó ellenére is megtalálhatja a módját a 90 milliárd eurós támogatás folyósításának.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az uniós szabályok egyhangúságot írnak elő, és Magyarország álláspontja változatlan – „előbb az olaj, aztán a pénz”. A miniszter szerint Ukrajnának helyre kell állítania a kőolajszállítást, és garanciát kell adnia arra, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló korlátozásra.
A külügyminiszter hozzátette: amíg ez nem történik meg, a magyar kormány nem támogatja újabb uniós források átutalását Ukrajnának.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak, hogy az Egyesült Államok újabb erőket vezényel a térségbe. Trump korábban azt mondta, nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését Irán ellen, ugyanakkor hangsúlyozta: minden lehetőség nyitva marad.
A Pentagon három partraszálló hajót és mintegy 2 500 tengerészgyalogost küld a Közel-Keletre, néhány nappal azután, hogy egy másik, hasonló egységet is átirányítottak a Csendes-óceán térségéből. A frissen érkező alakulatok az ott állomásozó több mint 50 ezer amerikai katonához csatlakoznak.
Irán a Közel-Keleten túlra is kiterjesztené fenyegetéseit
Az iráni hadsereg szóvivője, Abolfazl Sekarcsi tábornok közölte: a világ bármely pontján veszélybe kerülhetnek az ország „ellenségei”, beleértve parkokat, szabadidős létesítményeket és turisztikai célpontokat is.
A legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei írásos üzenetben méltatta az irániak kitartását a perzsa újév, a Norúz alkalmából. Hamenei azóta nem jelent meg nyilvánosan, hogy apja, Ali Hamenei ajatollah egy izraeli légicsapásban életét vesztette, ő maga pedig megsebesült.
A korlátozott információk miatt továbbra sem ismert, milyen károkat szenvedtek el Irán katonai, nukleáris vagy energetikai létesítményei a február vége óta tartó amerikai és izraeli támadásokban, és az sem egyértelmű, ki irányítja ténylegesen az országot. Az tény, hogy Irán rakéta- és dróntámadásai továbbra is akadályozzák az olajszállítást, ami világszerte növeli az energia- és élelmiszerárakat.
Izrael folytatja a Hezbollah elleni támadásokat Libanonban
A hadsereg szombat hajnalban újabb csapássorozatot indított Bejrút déli negyedeiben. A libanoni kormány szerint eddig több mint ezer ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A háború kezdete óta Iránban több mint 1 300, Izraelben 15 ember vesztette életét az iráni rakétatámadások következtében, és amerikai oldalon is legalább 13 katona halt meg.
A háború céljairól továbbra is eltérő magyarázatok hangzanak el Washingtonból és Jeruzsálemből: a kezdeti remények között szerepelt egy Iránon belüli felkelés kirobbantása, illetve az ország nukleáris és rakétaprogramjának felszámolása.
Az iráni háború aggasztó hiányt okozhat Európa légvédelmében
Amerikai védelmi tisztviselők az AP hírügynökségnek megerősítették: a Patriot elfogórakéták egy részét a Közel‑Keletre irányították át, hogy támogassák Washington hadműveleteit az Iránnal zajló háborúban.
Két tisztviselő szerint ez aggasztó hiányokat okozhat Európa légvédelmében Oroszországgal szemben, míg egy harmadik úgy fogalmazott: a NATO továbbra is „bőséges” kapacitással rendelkezik a kontinens védelmére. A források névtelenséget kértek, mivel érzékeny katonai műveletekről van szó.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt közleményben reagált a hírekre. Azt hangsúlyozta: az amerikai hadseregnek bőséges fegyver- és lőszerkészlete áll rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsa a Trump elnök által meghirdetett „Végtelen Düh” hadművelet céljait – és akár azon túlmutató feladatokat is.
Az amerikai védelmi miniszter vallási retorikája ismét vitákat vált ki
Pete Hegseth, aki hivatalba lépése óta rendszeresen jeleníti meg konzervatív, evangéliumi keresztény meggyőződését a Pentagon működésében, most a háború miatt került a figyelem középpontjába. A tárcavezető több alkalommal hangsúlyozta: az Egyesült Államok keresztény nemzet, és a katonáknak is „Istenhez kell fordulniuk”.
A konfliktus kiéleződése óta Hegseth retorikája új jelentést kapott. A Pentagon egyik tájékoztatóján a Zsoltárok könyvéből idézte Dávid győzelmi imáját: „Áldott legyen az Úr, az én sziklám! Ő tanította a kezemet harcra, az ujjaimat viadalra.”
Több amerikai szakértő is felvetette: a vallási utalások egy iszlám teokráciával vívott háború idején különösen érzékenynek számítanak.
Mára virradóra ismét drágultak az üzemanyagok. A legfrissebb áremelés után a standard benzin ára minden fővárosi töltőállomáson meghaladja a 9 lejt, kivéve a Socar három egységét. A standard gázolaj erősen közelíti a 10 lejes határt, a prémium változat pedig már át is lépte azt.
Egy hét alatt a dízel 80 banival, a benzin 58 banival drágult. A Profit.ro elemzése szerint a háború kitörése óta a gázolaj ára már 1 lej 50 banival, vagyis 18 százalékkal nőtt.
A versenyhivatal szerint nincs szó kartellről: a drágulást elsősorban a nemzetközi energiapiaci feszültségek és a közel-keleti konfliktus okozza.
Románia is csatlakozik a Hormuzi‑szoros megnyitását célzó nemzetközi nyilatkozathoz. A román államfő hangsúlyozta: Románia nem vesz részt a közel‑keleti konfliktusban, ugyanakkor kész támogatni azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek mérsékelhetik az energiaárak emelkedését és biztosíthatják a szabad hajózást a Hormuzi-szoros térségében.
Nagy‑Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán közös nyilatkozata elítéli a kereskedelmi hajók elleni akciókat, és felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a civil energetikai létesítmények elleni támadásokkal. A részt vevő országok késznek mutatkoznak hozzájárulni a szoros biztonságához, és együttműködnek az energiapiac stabilizálása érdekében.
Copilot
Az Egyesült Államok átmenetileg felfüggeszti az iráni olajra kivetett szankciók egy részét. A döntés azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket péntektől kezdve rakodtak hajókra, és április 19‑ig marad érvényben. A lépés célja a globális olajpiac stabilizálása, miután a Brent hordónkénti ára a közel-keleti háború miatt 70 dollárról 106 dollár közelébe emelkedett. Szakértők szerint a szankciók enyhítése nem növeli érdemben a kínálatot, mivel Irán eddig is jelentős mennyiséget juttatott ki a piacra a korlátozások ellenére.
A háború világszerte ellátási zavarokat okozhat a csúcstechnológiai iparágakban is, mivel a támadások megbénították a héliumtermelést Katarban, amely a világpiac harmadát látja el.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei, hogy segítségükre siessenek a Hormuzi-szorosba. Itthon feszült gazdasági helyzet közepette a koalíciós pártok az idei állami költségvetés kapcsán szólalkoztak össze, de sokáig nem akadályozhatták a büdzsé elfogadását, mert a politikai stabilitás manapság értékes valuta. Szó lesz arról is, hogy Ausztráliában melyek az első tapasztalatok azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megtiltották a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy Donald Trump politikájában központi szerepet kap a vallási ideológia, és ez az Irán elleni katonai akcióra is igaz.
Garzó Ferenc olvassa fel A polgár és a fogalmak harca című jegyzetét.
Az izraeli hadsereg légiereje "likvidálta" az iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét - jelentette ma a hadsereg. Korábban az iráni állami televízió is bejelentette, hogy Ali Mohammad Naini, a Forradalmi Gárda szóvivője életét vesztette egy támadásban.
Az izraeli rendőrség és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat közölte, hogy azzal vádolnak egy, a Vaskupola légvédelmi rendszerben szolgált tartalékos katonát, hogy fizetségért érzékeny biztonsági információkat adott át Iránnak. A közlemény szerint a huszonhat éves jeruzsálemi Raz Cohent letartóztatták.
Az izraeli egészségügyi minisztérium ma reggel közölte, hogy az iráni háború kezdete óta 4099 sebesültet szállítottak kórházba, közülük nyolcvanat jelenleg is ott kezelnek.
Legalább ötvenen megsérültek egy autóalkatrész-gyárban kitört tűzben a Dél-Korea középső részén fekvő Tedzsonban ma - közölték a helyi hatóságok. A közlés szerint több mint 200 tűzoltót és 70 járművet vezényeltek a helyszínre az oltáshoz.
A helyi tűzoltóság közlése szerint 35 sérült állapota súlyos. Egyelőre nem tudni, hogy hány munkás maradt bent az épületben. A tűz lehetséges okait nem közölték.
Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Japán közös közleményben fejezte ki készségét a biztonságos hajózás helyreállítására a Hormuzi-szorosban - a londoni miniszterelnöki hivatal által tegnap ismertetett közleménye szerint a hat ország felszólította Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a szoros hajóforgalmát fenyegető tevékenységének, fejezze be a vízi út elaknásítását és hagyjon fel a hajók elleni drón- és rakétatámadásokkal.
Késznek mutatkoznak hozzájárulni a biztonságos áthaladást célzó erőfeszítésekhez, de nem részletezik, mely országok vesznek részt az „előkészítő tervezésben”, és nem szólnak arról sem, hogy hajlandók-e haditengerészeti erőt küldeni a térségbe.
