A Fidesz-kormány gyűlöletkampányait szervező cég tulajdonosa, Balásy Gyula felajánlotta médiavállalkozását a magyar államnak.
Balásy a Kontroll podcastcsatornának adott interjúban jelentette be döntését.
Az interjúban közölte azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. A vállalkozó könnyeivel küszködve beszélt arról: nem tervez elmenni Magyarországról.
A 24.hu emlékeztet, hogy Balásy vállalkozása 2016 után robbant be igazán, az elmúlt tíz évben pedig hatalmas bevételekhez jutott a kormányzati kampányoknak és állami kommunikációs megbízásoknak köszönhetően. Olyan kormányzati kommunikációs kampányokat valósíthattak meg, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, de az ő nevéhez fűzödtek a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos kormányzati hirdetések is.
A G7 gazdasági portál szerint a NER kedvenc médiavállalkozójának cégei összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása. A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket” – reagált Facebook-oldalán a Tisza-kormány leendő kultúráért felelős minisztere. Tarr Zoltán hozzátette: „amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja. A bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2180 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 7,6 banis (1,5 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.
A román fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama több mint 1,5 százalékkal (7 banival) 4,4644 lejre nőtt a csütörtöki 4,3965 lejről.
Az arany grammonkénti ára is enyhén nőtt, 653,5585 lejről 653,5812 lejre.
A tranzakció értékét a felek nem hozták nyilvánosságra. Némethi András Barna, a bukaresti székhelyű cég vezérigazgatója közölte: hat hónapon keresztül vizsgálták, hogy előnyös-e ez a tranzakció.
A Libri-Bookline jelenléte a Curtea Veche részvényesei között hozzásegít, hogy egy modern, a nyugat-európai modellhez közel álló kiadóvá váljon a cég - fogalmazott.
A Curtea Veche a romániai könyvszakma meghatározó szereplői közé tartozik. 2024-ben az 55 dolgozót foglalkoztató cég árbevétele 16,5 százalékkal, 16 millió lejre csökkent, s 2012 óta első ízben zárta veszteséggel az évet.
Tavaly augusztustól, az államháztartás konszolidációját célzó megszorító intézkedések részeként, a kormány a könyvek áfáját 5 százalékról 11 százalékra emelte.
A 20. alkalommal megrendezett Gopo-díj gálán hétfő este Tompa Eszter nyerte el a legjobb női főszereplőnek járó elismerést a Kontinental ’25 című filmben nyújtott alakításáért – számolt be róla a Filmtett és a Marosvásárhelyi Rádió.
A filmben Tompa Eszter egy magyar végrehajtót, Orsolyát alakítja, aki egy kolozsvári pincében élő hajléktalan férfi kilakoltatására készül. A férfi azonban nem sokkal a figyelmeztetés után öngyilkos lesz, ami mélyen megrázza a nőt. Orsolya ezt követően fokozatosan egy önmarcangoló, kilátástalan lelkiállapotba süllyed, miközben sem családja, sem a közönyös, rezignált társadalmi környezet nem tud számára valódi kiutat kínálni. A Filmtett beszámolója szerint Radu Jude alkotása összesen hét jelölést kapott, amelyek közül hármat díjra is váltott: a legjobb film, a legjobb női főszereplő, valamint a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában győzött.
A bukaresti Nemzeti Színház épületében tartott gála legnagyobb nyertese a Sárga nyakkendő (Cravata Galbenă) volt, amely hét díjat gyűjtött be. A Sergiu Celibidache életét feldolgozó alkotás többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb vágás, a legjobb hang, valamint a legjobb jelmez és díszlet kategóriákban is diadalmaskodott, emellett a közönségdíjat is elnyerte.
Két elismeréssel térhetett haza Igor Cobileanski, aki a legjobb rendező díja mellett a legjobb élőszereplős rövidfilmért járó Gopót is megkapta. A legjobb férfi mellékszereplő kategóriában Téglás István is a jelöltek között szerepelt, ám végül nem ő kapta az elismerést.
Az összes 2026-os díjazott:
A legjobb film: Kontinental ’25 (r. Radu Jude) A legjobb rendező: Igor Cobileanski (Comatogen) A legjobb férfi főszereplő: Ben Schnetzer (Cravata Galbenă) A legjobb női főszereplő: Tompa Eszter (Kontinental ’25) A legjobb férfi mellékszereplő: Gabriel Spahiu (Kontinental ’25) A legjobb női mellékszereplő: Marina Palii (Dinți de lapte) Fiatal tehetség: Emma Ioana Mogoș (Dinți de lapte) A legjobb forgatókönyv: Igor Cobileanski, Alin Boeru (Comatogen) A legjobb operatőr: George Dăscălescu (Catane) A legjobb vágó: Mircea Olteanu (Cravata galbenă) A legjobb hangmester: Constantin Fleancu, Cristinel Șirli (Cravata galbenă) A legjobb smink és frizura: Lynda Armstrong, Margo Ștefan, Bianca Boeroiu, Gabriela Cretan, Clara Tudose (Cravata galbenă) A legjobb díszlet: Vlad Vieru (Cravata galbenă) A legjobb jelmez: Alessandro Lai, Alina Cristina Dan, Oana Gorunescu, Carmen Moldovan (Cravata galbenă) A legjobb eredeti filmzene: Marius Leftărache, Nicolas Becker (Dinți de lapte) A legjobb európai film: Sirât (r. Oliver Laxe) A legjobb elsőfilm: Catane (r. Ioana Mischie) A legjobb dokumentumfilm: Tata (r. Lina Vdovîi, Radu Ciorniciuc) A legjobb rövid animációs film: Magicianul (r. Bogdan Mureșanu) A legjobb élőszereplős rövidfilm: Nebunul (r. Igor Cobileanski) Közönségdíj: Cravata Galbenă Éleműdíj: Laurențiu Damian, Ovidiu Schumacher és Dorina Lazăr Különdíj: Sebastian Cosor és Ștefan Popescu
A Fidesz-kormány gyűlöletkampányait szervező cég tulajdonosa, Balásy Gyula felajánlotta médiavállalkozását a magyar államnak.
Balásy a Kontroll podcastcsatornának adott interjúban jelentette be döntését.
Az interjúban közölte azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. A vállalkozó könnyeivel küszködve beszélt arról: nem tervez elmenni Magyarországról.
A 24.hu emlékeztet, hogy Balásy vállalkozása 2016 után robbant be igazán, az elmúlt tíz évben pedig hatalmas bevételekhez jutott a kormányzati kampányoknak és állami kommunikációs megbízásoknak köszönhetően. Olyan kormányzati kommunikációs kampányokat valósíthattak meg, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, de az ő nevéhez fűzödtek a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos kormányzati hirdetések is.
A G7 gazdasági portál szerint a NER kedvenc médiavállalkozójának cégei összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása. A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket” – reagált Facebook-oldalán a Tisza-kormány leendő kultúráért felelős minisztere. Tarr Zoltán hozzátette: „amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja. A bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”
Olaszországban a választók többsége elutasította a Giorgia Meloni vezette kormány igazságügyi reformját. A kétnapos népszavazáson a résztvevők több mint 53…
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért el jelentős eredményeket Franciaország nagyvárosaiban a vasárnap lezárult helyhatósági választásokon.…
Átfogó kereskedelmi és biztonsági megállapodást írt alá Ausztrália és az Európai Unió Canberrában. A felek célja a kétoldalú kereskedelem felszabadítása…
A magyar külügyminiszter megerősítette, hogy rendszeresen beszél orosz kollégájával az EU-s külügyi ülések szüneteiben Péter Szijjártó hozzátette: nemcsak az orosz,…
Romániában teljesen átalakítanák az orvosképzési rendszert – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárca most először rendelkezik pontos adatokkal…
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága hétfőn 96 százalékos szavazattöbbséggel határozatot fogadott el, amelyben megerősíti elkötelezettségét a felelős…
Az Európai Autógyártók Szövetségének friss adatai szerint februárban összességében nőtt az új autók forgalomba helyezése Európában, Románia azonban uniós viszonylatban…
Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban…
A hadsereg C‑130 Hercules szállítógépe nem sokkal felszállás után zuhant le az ecuadori és perui határ közelében, Puerto Leguizamóban. A fedélzeten 125 katona és személyzeti tag tartózkodott, közülük legalább 66-an életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. A gép roncsai a dzsungelben szóródtak szét, a mentést a nehéz terep is akadályozza. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a balesetet. A védelmi miniszter „mély fájdalomnak” nevezte a tragédiát, Gustavo Petro elnök pedig „horrorisztikus balesetről” beszélt, és a katonai flotta modernizálásának szükségességét hangsúlyozta.
Olaszországban a választók többsége elutasította a Giorgia Meloni vezette kormány igazságügyi reformját. A kétnapos népszavazáson a résztvevők több mint 53 százaléka nemmel szavazott, a részvételi arány pedig közel 59 százalék volt.
Meloni „elszalasztott lehetőségnek” nevezte a reform bukását, de hangsúlyozta: tiszteletben tartja a döntést, és a kormány folytatja munkáját.
Az ellenzék ezzel szemben politikai üzenetet lát az eredményben. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Giuseppe Conte szerint az olaszok „felmondtak a kormánynak”, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein pedig a fiatalok magas részvételét emelte ki. A bírák és ügyészek szövetsége üdvözölte a döntést, több bíróságon ünneplés tört ki.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért el jelentős eredményeket Franciaország nagyvárosaiban a vasárnap lezárult helyhatósági választásokon. A párt továbbra is főként Dél-Franciaországban erős, de ezen kívül nem sikerült bővítenie a bázisát. A tömörülés országos ambíciói szempontjából ez visszalépés a 2027-es elnökválasztás előtt – mutat rá a Le Monde.
A hagyományos bal‑ és jobboldali pártok több fontos városban is jól szerepeltek. A szocialisták megtartották Párizst, Marseille-t és több nagyvárost, ám a szélsőbaloldalinak tartott Engedetlen Franciaországgal (LFI) kötött helyi szövetségek több helyen kudarcot vallottak, ami újabb belső konfliktusokat robbantott ki.
A jobbközép Les Républicains a kisebb településeken maradt erős, de a nagyvárosokban nem tudott áttörni. A választások megerősítették: Franciaország politikai rendszere négypólusúvá vált, és a régi bal–jobb váltógazdaság nem tér vissza.
Az SOS párt alapítóját és európai parlamenti képviselőjét ma hallgatja meg az Európai Parlament jogi bizottsága, miután a román Legfőbb Ügyészség kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
Diana Șoșoacát fasiszta és idegengyűlölő eszmék népszerűsítésével, valamint személyi szabadság megsértésével vádolják.
Ha a bizottság jelentését jóváhagyják, a végső szavazás az Európai Parlament plenáris ülésén áprilisban történhet meg. Șoșoacă visszautasítja a vádakat, és az eljárást „politikai kivégzésnek” nevezi.
Átfogó kereskedelmi és biztonsági megállapodást írt alá Ausztrália és az Európai Unió Canberrában. A felek célja a kétoldalú kereskedelem felszabadítása és jelentős bővítése: az EU azt várja, hogy exportja egyharmaddal nőhet, Ausztrália pedig mezőgazdasági termékei könnyebb európai piacra jutását reméli.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök kiemelte, hogy a megállapodást a világ második legnagyobb gazdaságával kötötték. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a két felet földrajzilag jelentős távolság választja el, „de a világról alkotott képünket illetően nem is lehetnénk közelebb egymáshoz”.
A megállapodás a védelmi együttműködést is erősíti, különös tekintettel a tengeri biztonságra, a kibertérre és a hibrid fenyegetések elleni fellépésre. Az egyezményt még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.
A magyar külügyminiszter megerősítette, hogy rendszeresen beszél orosz kollégájával az EU-s külügyi ülések szüneteiben
Péter Szijjártó hozzátette: nemcsak az orosz, hanem amerikai, török, izraeli, szerb és más vezetőkkel is egyeztet az EU-ülések előtt és után – amikor az EU olyan döntéseket hoz, amelyek közvetlen hatással vannak Magyarország külkapcsolataira, különösen azokra az országokra, amelyekkel Magyarország gazdaságilag vagy energetikailag összefonódott.
Szijjártó „ostobaságnak” nevezte, hogy bármilyen biztonsági protokollt megsértett volna.
Szijjártó lehallgatásáról a Washington Post írt először. A cikk azzal vádolta a magyar külügyminisztert, hogy rendszeresen beszél az Európai Unió Tanácsának ülései közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász a 24.hu-nak úgy értékelte: Szijjártó viselkedése lehet politikailag vitatható, de jogilag semmiképp nem tekinthető kémkedésnek. Az EU‑tanács ülésein elhangzó információk nem minősített adatok, a miniszterek szabadon eldönthetik, mit mondanak el más országoknak. Jogi értelemben ez nem titoksértés, hanem politikai döntés – érvelt a nemzetközi jogász.
A Mandiner portál nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyből kiderült, hogy a Direkt36 és a VSquare újságírója, Panyi Szabolcs kapcsolatban áll külföldi titkosszolgálatokkal. Panyi a hangfelvételen arról beszél, hogy megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit. Panyi arról is beszél, hogy baráti kapcsolatban áll a Tisza külügyminiszter-jelöltjével, és hogy befolyással bír Orbán Anita személyzeti döntéseire.
Panyi a 24.hu-nak elismerte a felvétel hitelességét, de azt állította: próbált úgy tenni, mintha nagyobb befolyása lenne, mert úgy ítélte meg, így jobban fel tudja deríteni Szijjártó Péter orosz kapcsolatait, de nyilvánvalóan nincs befolyása a külügyminisztériumban dolgozókra egy esetleges kormányváltás után.
Orbán Anita elismerte, hogy 2010 előtt volt róla szó, hogy Panyi a kampánystábja tagja legyen, de cáfolta, hogy vele vagy más újságírókkal egyeztetne esetleges személyügyi kérdésről.
A szlovák államfő hivatala közölte: Peter Pellegrini nem kíván belefolyni a magyar választási kampányba, miután nyilvánosságra került a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetés leirata. A Panyi Szabolcs által közzétett dokumentum szerint a magyar külügyminiszter 2020-ban azt kérte az orosz féltől, hogy a választási kampányban fogadják Moszkvában Pellegrinit, ezzel növelve a kormányzó szociáldemokraták újraválasztásának esélyeit. A találkozó meg is történt. A leiratban Szijjártó arról is beszélt, fontos lenne, hogy a korábban magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt bejusson a pozsonyi parlamentbe.
Romániában teljesen átalakítanák az orvosképzési rendszert – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárca most először rendelkezik pontos adatokkal arról, hány orvos vonul nyugdíjba a következő években, és mely szakterületeken alakul ki kritikus hiány. A miniszter szerint eddig főként az egyetemek javaslatai alapján határozták meg a rezidenshelyek számát, ami jelentős aránytalanságokat okozott.
A jövőben demográfiai és munkaerő‑piaci adatok alapján döntik el, hány rezidensre van szükség évente. Rogobete úgy fogalmazott: a rendszer egyensúlyának helyreállítása hosszú folyamat lesz, és legalább öt‑hat évre van szükség a stabilizáláshoz.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága hétfőn 96 százalékos szavazattöbbséggel határozatot fogadott el, amelyben megerősíti elkötelezettségét a felelős kormányzás mellett, a jelenlegi koalíciós felállásban – írja az Agerpres.
A határozat szerint az USR hangsúlyozza: a lakosság joggal várja el többek között a privilégiumok csökkentését, a túlzott költségvetési hiány mérséklését, az infláció kordában tartását, az állam modernizálását és az ország európai pályán tartását.
A dokumentum bírálja a PSD elmúlt hetekben folytatott politikáját, amely az USR szerint rövid távú érdekeket szolgál, a stabilitás és a közérdek rovására.
Ugyanakkor figyelmeztették a PSD-t: ha az AUR-ral együtt megszavaz egy bizalmatlansági indítványt, és ezzel politikai instabilitást idéz elő, nem fogják támogatni egy új többség kialakítását a PSD-vel.
A PSD április 20-án belső konzultációt tart a kormányból való esetleges kilépésről.
Az Európai Autógyártók Szövetségének friss adatai szerint februárban összességében nőtt az új autók forgalomba helyezése Európában, Románia azonban uniós viszonylatban a legnagyobb visszaesést szenvedte el. Míg az EU-ban átlagosan 1,4 százalékkal bővült a piac, addig Romániában 24,3 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.
A hónap során mindössze 8985 személyautó került forgalomba, szemben a tavalyi közel tizenkétezerrel. Az év első két hónapjában is jelentős, közel 29 százalékos volt a visszaesés. Ezzel szemben Olaszország, Spanyolország és Nagy‑Britannia erős növekedést mutatott. Európában februárban az új autók kétharmada már környezetkímélő modell volt, az elektromos és plug‑in hibrid eladások pedig tovább emelkedtek.
Az amerikai elnök által megütött békülékeny hangnem ellenére a közel-keleti hadszíntéren változatlan a helyzet.
Irán kedden több hullámban lőtt ki rakétákat Izraelre. A fővárosban, Tel-Avivban légiriadók szólaltak meg, több épület megsérült.
Donald Trump amerikai elnök előző nap azt mondta, hogy „nagyon jó és produktív” tárgyalások zajlanak a konfliktus lezárásáról Iránnal. Teherán ezt kategorikusan tagadja, és azt állítja: Trump „fakenews”-t használ a piacok manipulálására. Ez utalás arra, hogy közvetlenül a tőzsdenyitás előtt hangzott elnök az amerikai elnök hétfői bejelentése, amelynek hatása meg is mutatkozott a részvényárfolyamokon.
Trump nyilatkozata után az olajárak zuhantak, majd az iráni cáfolat következtében ismét 100 dollár fölé ugrott az irányadó Brent-olaj hordónkénti ára.
Románia nem tervezi katonák küldését a Hormuzi-szoros térségébe – hangsúlyozta a védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes, Radu Miruță. A politikus szerint Románia csupán részt vesz a nemzetközi egyeztetésekben, amelyek a térség stabilitásának biztosítására irányulnak, és a nyilatkozatokat nem szabad kiragadni a kontextusukból.
Ezzel arra a múlt heti bejelentésre utalt, miszerint Románia is csatlakozik a Hormuzi‑szoros megnyitását célzó nemzetközi nyilatkozathoz.
Miruță rámutatott: egyelőre nem született döntés arról, hogy Románia konkrétan milyen módon járulhat hozzá a Közel-Keletről érkező kőolajat szállító tartályhajók által használt térség biztonságához. Románia lehetőségei korlátozottak, de több területen is rendelkezik releváns tapasztalattal és képességekkel, például az aknamentesítés vagy a hírszerzés terén.
Közben a normál gázolaj ára átlépte a 10 lejes lélektani határt. A Versenytanács által működtetett, az árakat valós időben közlő portál adatai szerint már két nagy forgalmazónál is kétszámjegyű összegbe kerül a legolcsóbb gázolaj.
A normál benzin ára egyetlen nagy forgalmazónál sem változott.
A kormány ma délutáni ülésén várhatóan üzemanyag-válsághelyzetet hirdet ki, hogy mérsékelje a drágulásokat. Korlátozzák a forgalmazók árrését, engedélyhez kötik az üzemanyagok exportját, és lépéseket tesznek a nyerészkedés ellen. Egyes elemzők szerint a tervezett intézkedések ellátási zavarokhoz vezethetnek; fennáll a veszélye annak is, hogy a következő hónapokban benzin- és gázolajhiány alakul ki.
Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban arról, hogy kormányon maradnak vagy nem. Addig nyolc regionális tanácskozást szerveznek erről a témáról.
A kormány holnap sürgősségi kormányrendelet fogad el a gazdaság és a lakosság védelmét szolgáló intézkedésekről a kőolajválság idejére – közölte ma a kormány. A kabinet közleménye szerint a kormány válsághelyzetet hirdet a kőolajtermékek piacán jelentkezett zavar miatt. A krízis ideje alatt 6 hónapos időtartamra védelmi intézkedéseket vezetnek be, amelyek legfeljebb 3 hónapos időszakokra meghosszabbíthatók, mindaddig, amíg fennállnak azok a körülmények, amelyek a válsághelyzet kialakulásához vezettek. Az egyik legfontosabb intézkedés, hogy korlátozzák a benzin, a gázolaj és az azok előállításához használt nyersanyagok kereskedelmi árrését a gazdasági tevékenység teljes láncán – olvasható a közleményben. Megtiltják a benzin és a gázolaj exportját. A válság ideje alatt a végső ár mérséklése érdekében csökkentik a benzinben található bioüzemanyag mennyiségét is. Emellett a Pénzügy-, a Gazdasági és az Energiaügyi Minisztérium, valamint a Versenyhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a piacot, és értékel minden egyéb szükséges intézkedést.
A hadsereg C‑130 Hercules szállítógépe nem sokkal felszállás után zuhant le az ecuadori és perui határ közelében, Puerto Leguizamóban. A fedélzeten 125 katona és személyzeti tag tartózkodott, közülük legalább 66-an életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. A gép roncsai a dzsungelben szóródtak szét, a mentést a nehéz terep is akadályozza. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a balesetet. A védelmi miniszter „mély fájdalomnak” nevezte a tragédiát, Gustavo Petro elnök pedig „horrorisztikus balesetről” beszélt, és a katonai flotta modernizálásának szükségességét hangsúlyozta.
