A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos vezetősége felhatalmazta parlamenti frakcióit az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtásához szükséges hat törvénytervezet támogatására, és rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezik a jövő hétre. A PNL hangsúlyozta, hogy a jogszabályok elfogadása elengedhetetlen a negyedik kifizetési kérelemhez kapcsolódó mintegy hárommilliárd eurós uniós támogatás lehívásához, hozzátéve, hogy a politikai viták nem veszélyeztethetik az ország érdekeit.
Közben parlamenti válságbizottság felállítását javasolja a Szociáldemokrata Párt (PSD).
Sorin Grindeanu pártelnök szerint a politikai presztízsharcok miatt veszélybe került a nemzeti helyreállítási terv végrehajtása. A politikus kiemelte: négy kulcsfontosságú törvény azonnali elfogadásával Románia több mint hárommilliárd eurós uniós forráshoz juthatna autópályák és kórházak építésére.
A szociáldemokraták ugyanakkor mereven elutasítják a közalkalmazotti bértörvény jelenlegi tervezetét. Grindeanu szerint az ugyanis csökkentené a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a katonák jövedelmét.
A PSD vezetője sürgős beavatkozást sürget az üzemanyagárak emelkedése, a kórházi létszámhiány és a kataszteri hivatal leállása miatt megbénult ingatlanpiac helyreállítására is.
A Crosspoint Real Estate elemzése szerint a leállás a legrosszabbkor jött. A lakáspiac ugyanis pont most élénkült meg: a tavaszi hónapokban több mint 26 százalékkal nőtt a tranzakciók száma.
A július 15-i hackertámadás miatt egy hete nem elérhetők a telekkönyvi kivonatok. Emiatt az adásvételek mellett az engedélyezések is teljesen elakadtak.
A helyzet azért kritikus, mert augusztus 1-jétől 9-ről 21 százalékra nő az új lakások áfája. A csúszás így lakásonként több ezer eurós pluszköltséget jelenthet a vevőknek.
A közlemény szerint az elektronikus személyi igazolvánnyal rendelkezők is gond nélkül jelentkezhetnek a programba. A pontosításra azért volt szükség, mert a sajtóban hírek jelentek meg a rendszer állítólagos leállásáról.
Az alapkezelő kiemelte: a jelentkezési űrlap külön opciót tartalmaz a hagyományos, a régi és az új, elektronikus okmányok számára is. Az egyetlen valódi újdonság a tavalyi évhez képest, hogy idén már motorkerékpárokra is lehet igényelni a támogatást.
Az új típusú kártyák tulajdonosainak az „elektronikus személyi igazolvány” menüpontot kell választaniuk. A két betűből és hét számból álló okmányszámot pedig egyben, a szám mezőbe kell beírniuk. A pontos kitöltési útmutató elérhető az AFM hivatalos honlapján.
A hírt Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök jelentette be. A Romgaz és az OMV Petrom jövőre tervezi a kitermelés megkezdését.
A kormányfő kiemelte, hogy a beruházás stratégiai jelentőségű. Az új gázmennyiség hozzájárul a hazai ipar újraindításához, biztosítja a műtrágyagyártást, valamint stabil árakat garantál a lakossági fogyasztóknak a következő években.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos vezetősége felhatalmazta parlamenti frakcióit az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtásához szükséges hat törvénytervezet támogatására, és rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezik a jövő hétre. A PNL hangsúlyozta, hogy a jogszabályok elfogadása elengedhetetlen a negyedik kifizetési kérelemhez kapcsolódó mintegy hárommilliárd eurós uniós támogatás lehívásához, hozzátéve, hogy a politikai viták nem veszélyeztethetik az ország érdekeit.
Közben parlamenti válságbizottság felállítását javasolja a Szociáldemokrata Párt (PSD).
Sorin Grindeanu pártelnök szerint a politikai presztízsharcok miatt veszélybe került a nemzeti helyreállítási terv végrehajtása. A politikus kiemelte: négy kulcsfontosságú törvény azonnali elfogadásával Románia több mint hárommilliárd eurós uniós forráshoz juthatna autópályák és kórházak építésére.
A szociáldemokraták ugyanakkor mereven elutasítják a közalkalmazotti bértörvény jelenlegi tervezetét. Grindeanu szerint az ugyanis csökkentené a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a katonák jövedelmét.
A PSD vezetője sürgős beavatkozást sürget az üzemanyagárak emelkedése, a kórházi létszámhiány és a kataszteri hivatal leállása miatt megbénult ingatlanpiac helyreállítására is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést ma Vilniusban Nicușor Dan államfő. ‘Románia nagyon fontos ország’ – jelentette ki Zelenszkij a…
Bessenyei Gedő Istvánt, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját választotta elnökévé a Magyar Színházi Szövetség, a MASZÍN. Az…
Gergely Balázst, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét választották a hétvégén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökévé. A poszt azt…
Parajdra és Háromszékre, az árvíz sújtotta településekre látogatott szombaton Nicușor Dan államelnök több miniszter kíséretében. Az államfő látogatását először Kelemen…
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról a természeti katasztrófáról, amely a parajdi sóbányánál történt, hiszen akár oda is veszhetett…
Az orosz hadsereg 4 rakétát és 80 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra. A támadásban több mint tízen megsebesültek, 12 helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök - jelentették katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok. A légvédelem 52 drónt ártalmatlanított. Az orosz drónok 12 helyszínen célba találtak. A légicsapás fő célterülete Harkiv, Csernyihiv, Donyeck és Herszon megye volt.
Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztás második fordulóját a szavazatok 50,89 százalékával a lengyel országos választási bizottság (PKW) honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint. Nawrocki kihívója, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a voksok 49,11 százalékát kapta a választás vasárnap tartott második fordulójában. Karol Nawrocki csaknem 10,6 millió szavazatot szerzett, többet, mint Andrzej Duda leköszönő elnök az előző, 2020-as választáson, amelyen a két befutó jelölt közül az akkor szintén pályázó Rafal Trzaskowski alulmaradt. A részvételi arány meghaladta a 71 százalékot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó jelölt, Karol Nawrocki győzelméhez a lengyel elnökválasztáson, majd közölte: biztos abban, hogy az Európai Unió továbbra is nagyon jó együttműködést fog folytatni Lengyelországgal. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy értékelt, hogy óriási patrióta győzelem született a lengyelországi elnökválasztáson, ami új lehetőséget ad a varsói kormány által szándékosan lerombolt magyar-lengyel államközi kapcsolatok helyreállítására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést ma Vilniusban Nicușor Dan államfő. 'Románia nagyon fontos ország' - jelentette ki Zelenszkij a Bukaresti Kilencek és az északi országok vilniusi csúcstalálkozójára érkezésekor. Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy kétoldalú és európai szintű közös kérdésekről fognak tárgyalni a román államfővel, akit meghívott Ukrajnába. Nicușor Dannak ez az első külföldi útja államfővé választása óta. A litván fővárosban közös sajtótájékoztatót fog tartani Mark Rutte NATO-főtitkárral, Volodimir Zelenszkij ukrán és Andrzej Duda lengyel elnökkel, valamint Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel.
Bessenyei Gedő Istvánt, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját választotta elnökévé a Magyar Színházi Szövetség, a MASZÍN. Az egyesület közölte, hogy a tisztség azt követően üresedett meg, hogy Balázs Attila, a korábbi elnök lemondott a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház főigazgatói tisztéről. A színházat működtető temesvári önkormányzat azóta Horváth Hunort nevezte ki ideiglenes igazgatónak a temesvári teátrum élére. A szatmárnémeti, a nagyváradi, a temesvári, a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a kézdivásárhelyi színházakat tömörítő szakmai szervezet évente több fesztivált szervez, egyebek között Bukarestben is a Bukfesztet. Az új elnök bejelentette, hogy reményei szerint a közeljövőben sikerül egy budapesti fesztivált is életre hívni.
Gergely Balázst, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét választották a hétvégén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökévé. A poszt azt követően üresedett meg, hogy korábban az egyesületet 12 éven át vezető Széman Péter lemondott az EMKE éléről. Gergely Balázs elmondta, hogy az EMKE megújítását egy korszerű, közösségközpontú szervezetként képzeli el, amely nemcsak a múltat őrzi, hanem a jelen kihívásaira is választ ad.
A legrosszabb forgatókönyvre is felkészülve 45 ház kiürítését rendelte el a Hargita megyei vészhelyzeti bizottság Parajdon, ahol a hatóságok úgy értékelték: fennáll a veszélye annak, hogy a vízzel elöntött régi sóbánya teteje beomlik. Több helyen is kráterek keletkeztek a bánya tetején. A hétvégén Parajdra látogattak az ország vezetői, kezdve az államfővel a pénzügyminiszteren át a gazdasági miniszterig. Első alkalommal jelent meg a helyszínen a parajdi sóbányát üzemeltető Salrom Országos Sótársaság igazgatója. A politikusok biztosították a helyieket, hogy anyagi támogatást biztosítanak a bányában dolgozóknak, illetve azoknak is, akik a turizmusból élnek. Nagy-Bodó Szilárd, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa számolt be a helyszínen szerzett tapasztalatairól.
Az Újvárad folyóirat 4-5. összevont lapszámának irodalom rovata közli a Kortárs Hangon pályázat idei lapdíjas szerzői – Aux Eliza, Buna Blanka Boróka, Csóka Zsófia és Zayas-Torres Eduardo írásait. Verset Vass Tibor, Demény Péter, Terék Anna és Farkas Arnold Levente publikál.
Komp-színház címmel Lovassy Cseh Tamás jegyzi a lapszám esszéjét. Magyari Sára a társadalom rovatban a Kamaszok című film alapján közöl publicisztikát. Szabó Benedek esztéta a Galéria rovatban közöl tanulmányt a tavaly elhunyt Szabó Eszter Ágnes művészetéről. A Dialog / Párbeszéd rovatban Kemenes Eli Radu Țuculescu íróról, míg Gálfalvi Ágnes Gavril Cadariuról, a marosvásárhelyi bábszínház vezetőjéről közöl emlékezést.
Gidó Attilával, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával Szűcs László készített interjút Erdélyi zsidó identitás, száz év tükrében címmel. A kritika rovatban Bozsódi-Nagy Orsolya elemzi Brody Corbet A brutalista című filmjét, míg Hegyi Réka a Szigligeti Színház Szerelmem, Lüszisztraté című Vișniec-előadását méltatja.
Nagy Dóra Kata a Radnóti Miklós Budapestje című kötetet, Szalók Cecília pedig Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét recenzálja. A lapszám vezércikke Belakni jó a kultúrteret címmel a Léda-ház újranyitását köszönti. A 2025/4-5. lapszám kapható a jobb könyvesboltokban, nagyváradi lapárusoknál, print és online változata előfizethető a holnap.ro könyváruházban, és olvasható a laptapir.hu oldalon.
Parajdra és Háromszékre, az árvíz sújtotta településekre látogatott szombaton Nicușor Dan államelnök több miniszter kíséretében. Az államfő látogatását először Kelemen Hunor jelentette be, aki közölte, hogy meghívta az államfőt a természeti katasztrófa által sújtotta vidékekre. Előző nap az RMDSZ közbenjárására az Országos Vészhelyzeti Bizottság elfogadta azt a határozatot, amely alapján a kormány anyagi támogatást adhat a parajdi sóbányának. A határozat szerint a gazdasági minisztérium tesz javaslatot a bánya helyreállítására, a környezetvédelmi minisztérium pedig a felszíni munkálatokra, patakrendezésre, záportározó tervezésére. Mindehhez a kormány biztosítja a szükséges finanszírozást.
A látogatáson részt vett Bogdan Ivan gazdasági miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. A helyi hatóságok a kormány sürgős beavatkozását kérték a parajdi sóbányánál kialakult válsághelyzet megoldására. Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfő tárcaközi munkacsoportot hozott létre a károk felmérésére és a helyzet megoldására.
A parajdi sóbánya körüli helyzet súlyos, és már rég meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket a katasztrófa elkerülése érdekében, jelentette ki Nicușor Dan államfő a helyszíni látogatása során adott sajtónyilatkozatban. Azt mondta, hogy a helyzetet meg lehetett volna előzni. Elmondása szerint a mintegy 130 munkást, akik jelenleg nem tudnak dolgozni, kompenzációval segítik, és a turizmusból élő helyiek számára is támogató intézkedéseket dolgoznak ki, ahogy tették azt a koronavírus-járvány időszakban.
Az államfő elmondta, hogy a Salrom vállalta, hogy három héten belül egy úgynevezett bypass csövet telepít, amely elvezeti a bányába beszivárgó vizet. Ezt követően, megfelelő erősségű szivattyúkkal elvezethetik a vizet a patakba, figyelembe véve a víz sótartalmát. A hosszú távú megoldások között szerepel a patak medrének szabályozása, vagy akár a vízgyűjtő tó létrehozása. Az államfő hozzátette, hogy a megoldások kidolgozása érdekében komplex tanulmányokat végeznek, amelyek várhatóan 3-4 hónapig tartanak - tudósított a Marosvásárhelyi Rádió.
A miniszterek arról biztosították a bányászokat, hogy a kormány decemberig folyósítani fogja a bérüket. Constantin Dan Dobrea, az országos sóipari vállalat, a Salrom igazgatója elmondta, hogy az Európai Sótermelők Szövetsége készen áll felszerelést és szakértőket küldeni Parajdra a sóbánya helyzetének megoldása érdekében. A segítség nagy kapacitású szivattyúkból áll, amelyek segítségével eltávolítják a beömlött vizet a bányából. Az igazgató azt is elmondta, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakértői, valamint nemzetközi szakértők érkeznek majd Parajdra, hogy felmérjék a bánya helyzetét. A Salrom igazgatója beszámolt arról is, hogy bányamentők szálltak le a bánya mélyére mintát venni a tárnában felgyűlt vízből, és kiderült, hogy a sókoncentráció 160 gramm literenként, ami azt jelenti, hogy a víz még mindig oldja a sót, hiszen 300 grammos koncentrációnál áll le csak ez a folyamat.
Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök szombaton bejelentette, elrendelte ellenőrző testületének kiküldését a parajdi sóbányához, hogy gyorsan és alaposan feltárják az árvíz nyomán kialakult helyzet okait és felelőseit. - Nicușor Dan államelnök úr álláspontjával teljesen összhangban tegnap (pénteken - szerk. megj.) utasítottam a miniszterelnöki ellenőrző testület vezetőjét a parajdi sóbánya helyzetének kivizsgálására, az idáig vezető okok és felelősök gyors és alapos feltárására - írta Predoiu a kormány Facebook-oldalára az Agerpres jelentése szerint.
Az államfő ellátogatott az elmúlt napok áradásai által leginkább sújtott települések egyikére, a háromszéki Kökösbácstelekre is. Ott Nicușor Dan a katasztrófavédelem szakértőivel, a helyi és megyei elöljárókkal folytatott rövid egyeztetést követően a sajtónak kijelentette, hogy rendszerszintű beavatkozásokra van szükség azokban a térségekben, amelyeket rendszeresen áradások fenyegetnek. Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy szándékában áll nyomást gyakorolni az állam azon intézményeire, amelyeknek feladata a szükséges beruházások elvégzése, amelyek több térségben elmaradtak.
Az elnök Facebook-oldalán az árvizekkel kapcsolatban azt írta, hogy “a helyzet súlyos, de ismert, és mégis évek óta semmit sem tettek. Túl sok területen működésképtelen az állam, és nyomást kell gyakorolnunk, hogy működőképessé váljon. A megoldások megvannak: a gátak megerősítése és megemelése, szisztematikus intézkedések és valódi beruházások a megelőzésbe. Romániának át kell térnie a reagálásról a megelőzésre” - üzente a közösségi oldalán az államfő.
A mai egy órás műsor tartalmából: május 25-én, vasárnap a bukaresti német lutheránus templom adott otthont a Bukaresti Unitárius Szórványközpont szervezésében létrejött unitárius napnak, amelyen a fővárosi unitáriusok mellett részt vettek a Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkör képviselői, Sepsiszentgyörgy és Brassó vidékéről.
A műsorban Bíró Attila esperes, Gyerő Dávid bukaresti beszolgáló unitárius lelkész és Fekete Tünde műépítész, többek között a fővárosi unitárius közösségről, hitéletről, egy bukaresti unitárius imhaház létrehozásának lehetőségéről meséltek Borbély Tamás kollégánknak - őket hallhatják az adás első felében.
Az Észpresszóban ugyanakkor Zsidó Ferenc A fák magukhoz húzzák az esőt című, 2024-ben a csíkszeredai Gutenberg kiadó gondozásában megjelent nagysikerű regényéről, illetve a kolozsvári Kiss András levéltáros emlékezetéről, hagyatékáról hallhatnak – Kiss András munkásságának jeletőségéről Pakó László és Flóra Ágnes történészek nyilatkoztak László Tibor kolozsvári munkatársunknak – tartsanak velünk!
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról a természeti katasztrófáról, amely a parajdi sóbányánál történt, hiszen akár oda is veszhetett az erdélyi gyógyturizmus egyik éke, az évente több mint félmillió látogatót vonzó parajdi sóbánya, amelyet teljes egészében elöntött a víz. Szó lesz még a Kovászna megyei árvizekről is, illetve az alkotmánybíróságnak arról a vitatott döntéséről, amely szerint ezentúl nem lesznek nyilvánosak a tisztségviselők vagyonnyilatkozatai, és ezekben az első fokú rokonok vagyonát sem kell már feltüntetni. A döntés jelentős mértékben visszavetheti a hazai korrupcióellenes harcot.
Szőcs Levente összefoglalója arról, hogy arról, hogy a francia parlament alsóháza elfogadta az eutanáziáról szóló törvényt.
Megkezdődnek ma az első kormányalakítási tárgyalások az Európa-barát pártokkal. Nicușor Dan államfő a reggel úgy nyilatkozott, a mai egyeztetésen még nem esik szó a tisztségek elosztásáról, ugyanakkor továbbra is úgy látja, hogy két-három héten belül beiktatják az új kormányt.
A kormányfő személye kapcsán Nicușor Dan kijelentette: kemény intézkedésekre készülnek, ezért a javasolt személynek hitelesnek kell lennie. Azt is elmondta: a tárgyalásokon részt vevő politikai szereplők és szakértők egyetértettek abban, hogy a munkára kivetett adót nem tanácsos megemelni.
Az orosz hadsereg 4 rakétát és 80 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra. A támadásban több mint tízen megsebesültek, 12 helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök - jelentették katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok. A légvédelem 52 drónt ártalmatlanított. Az orosz drónok 12 helyszínen célba találtak. A légicsapás fő célterülete Harkiv, Csernyihiv, Donyeck és Herszon megye volt.
