Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett bolgár hivatali partnerével, Rumen Radevvel a fekete-tengeri biztonsági helyzet romlásáról és a kereskedelmi hajók elleni támadásokról. Bolojan határozottan elítélte a Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében történt támadásokat. Hangsúlyozta, hogy a polgári hajózás elleni ilyen cselekmények elfogadhatatlanok, és súlyosan sértik a tengerjogot és a nemzetközi jogot. A román kormány szerint a támadások Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következményei. A két miniszterelnök Románia és Bulgária együttműködésének erősítéséről, valamint a Törökországgal való szorosabb koordinációról is tárgyalt a regionális és tengeri biztonság fokozása érdekében. Ma Nicușor Dan államelnök is telefonbeszélgetést folytat bolgár kollégájával, Iliana Iotovával ugyanerről a témáról. (Agerpres)
Nicușor Dan államfő üdvözölte tegnap, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kihirdette a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatási jogait bővítő törvénymódosítást. Az úgy értékelte: az új szabályozás megerősíti az Európai Unió hivatalos nyelveiként elismert kisebbségi nyelveken szervezett oktatás jogi kereteit, és egyértelművé teszi, hogy az anyanyelv minden körülmények között használható, nem csak a tanórákon. "Úgy véljük, hogy Ukrajna ily módon megerősíti európai uniós tagjelölti pozícióját, Románia pedig határozottan támogatja Ukrajna integrációjának folyamatát" - szögezte le a román elnök. Bukarest továbbra is együttműködik a román közösségekkel és az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy a jogszabályok végrehajtása lehetőséget biztosítson a román gyermekek számára az anyanyelvükön való tanulásra, a középiskolát is beleértve - ígérte Nicușor Dan. Nicusor Dan kifejezte reményét, hogy a román-ukrán együttműködés és őszinte párbeszéd egyre jobb eredményeket hoz mindkét ország számára, ugyanakkor leszögezte: Románia aktívan képviseli érdekeit, és kiemelt figyelmet fordít az ország határain kívül élő románok jogainak érvényesítésére. Az ukrán parlament hétfőn fogadta el a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást, amelyet nem sokkal a parlamenti szavazás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alá is aláírt.
Az Ukrinform hírügynökség szerint a módosítások az iskolai oktatást, az oktatási dokumentumok kiállítását, a külső értékelések lebonyolítását, valamint az oktatási intézmények különleges jogállásának megőrzését érintik. Az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol Ukrajna valamely őshonos népének vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségnek a nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett az oktatás során, valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén. A törvény lehetővé teszi, hogy az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kapjon.
A védelmi minisztérium ma reggel közölte, hogy radarrendszere három légi célpontot észlelt tegnap este a román-ukrán határ közelében, ukrajnai oldalon, Vilkove városhoz közel. A légvédelmet riadókészültségbe helyezték, de légtérsértés nem történt, a légi riasztást pedig ma reggel lefújták.
A román sajtóban olyan hírek jelentek meg tegnap, miszerint Nicușor Dan államelnök kész feloszlatni a parlamentet és előrehozott választást kiírni, ha a pártok nem szavazzák meg Luca Niculescu negyedik miniszterelnök-jelölt kormányát. A hírt senki nem erősítette meg, egyes elemzők szerint az államfő így akar nyomást gyakorolni a PSD-re, hogy döntsön a kormányba lépés mellett, de mások pártok manipulációs kísérletét sem zárták ki.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett bolgár hivatali partnerével, Rumen Radevvel a fekete-tengeri biztonsági helyzet romlásáról és a kereskedelmi hajók elleni támadásokról. Bolojan határozottan elítélte a Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében történt támadásokat. Hangsúlyozta, hogy a polgári hajózás elleni ilyen cselekmények elfogadhatatlanok, és súlyosan sértik a tengerjogot és a nemzetközi jogot. A román kormány szerint a támadások Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következményei. A két miniszterelnök Románia és Bulgária együttműködésének erősítéséről, valamint a Törökországgal való szorosabb koordinációról is tárgyalt a regionális és tengeri biztonság fokozása érdekében. Ma Nicușor Dan államelnök is telefonbeszélgetést folytat bolgár kollégájával, Iliana Iotovával ugyanerről a témáról. (Agerpres)
A közelmúltban szülőfalujában, Makfalván, is bemutatták Bernád Ilona bába, népi természetgyógyász és néprajzos szakíró tizenegyedik kötetét, amely a „NŐ –…
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 17-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es…
A szélsőjobbos politikus, volt államfőjelölt ellen a vád az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekben való bűnrészesség – értesült az Agerpres…
Brit harci repülőgépek kezdenek járőrözést Lengyelország légterében az orosz részről megnyilvánuló légi fenyegetések, köztük a drónberepülések elhárítása végett – közölte…
A közalkalmazottak hétfőn a kormány és a parlament előtt tartottak tiltakozó megmozdulást a kormány által kilátásba helyezett létszámleépítéseket kifogásolva. Ilie…
A közelmúltban szülőfalujában, Makfalván, is bemutatták Bernád Ilona bába, népi természetgyógyász és néprajzos szakíró tizenegyedik kötetét, amely a „NŐ – örökkévaló pillanat. Amit a néphagyomány ad nekünk” címet viseli. A könyv olyan hagyományokat mutat be, mint a Boldogasszony-tisztelet, a beavatási szokások, a Hold és a nő kapcsolata, a természetes szülés és gyermekáldás, a népi gyógyítás, valamint a szakrális és hagyományos konyhai kultúra. A Natura Stúdió mai adásában Molnár Krisztina faggatja Bernád Ilona néprajzos szakírót.
A szeptember 21-éig, vasárnapig tartó George Enescu nemzetközi klasszikus zenei fesztiválon szeptember 17-én, szerdán két olyan koncert is szerepel a programban, amelynek magyar fellépői vannak. Délután 5 órától az Atheneumban Schiff András világhírű zongoraművész ad koncertet zongoristaként és zenei vezetőként az Európa Kamarazenekar élén, amely két Mozart-zongoraversenyt és két Dvořák-szerenádot ad elő.
Este 8 órától a Palota Teremben (Sala Palatului) a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekar lép színpadra. Ennek a koncertnek a programjában kizárólag Bartók-művek szerepelnek, bemutatják A csodálatos mandarin című balettet a Duda Éva Társulattal együttműködve, majd A kékszakállú herceg vára egyfelvonásos Bartók-operát, amelyben Juditot Láng Dorottya mezzoszoprán, A kékszakállú herceget pedig Cser Krisztián basszus alakítja. A fesztivál legtöbb koncertje élőben követhető a www.festivalenescu.ro honlapon.
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 17-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket köszönjük!
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) van B terve arra az esetre, ha Ilie Bolojan miniszterelnök nem járul hozzá az alapélelmiszerek árrésstopjának meghosszabbításához - közölte kedden az alakulat parlamenti képviselője, Marius Budăi.
A volt munkaügyi miniszter szerint, amint kivezetik az árrésstopot, „száz százalékosan” nőni fog a 17 érintett alapélelmiszer ára. A politikus felszólította a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), magyarázzák el az embereknek, „miért akarják, hogy nőjenek az élelmiszerárak, és milyen egyezségük van a kiskereskedelmi láncokkal”.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz egy reggeli interjúban meggyőződését fejezte ki, hogy „egy piacgazdaságban a kormányzati beavatkozások a tapasztalatok szerint rendszerint a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki”. A kis jövedelműeket már eszközökkel kell támogatni – tette hozzá.
Az Avangarde legfrissebb felmérése szerint 57 százalék egyetért azzal, hogy az ország bruttó hazai termékének (GDP) 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa, 38 százalék ellenzi ezt.
A megkérdezettek csaknem fele - 47 százaléka - szerint a jelenlegi geopolitikai és katonai kontextusban elképzelhető, hogy Oroszország megtámadja Romániát, 43 százalék nem osztja ezt a véleményt.
A felmérésben részt vevők 37 százaléka szerint Romániának egyáltalán nem szabad beavatkoznia az orosz-ukrán háborúba, az ország támogatásának a humanitárius segítségnyújtásra kell korlátozódnia. 33 százalék szerint Romániának nagyobb szerepet kellene vállalnia ebben, 26 százalék szerint pedig elegendő, amennyit jelenleg tesz ezen a téren.
A felmérésben részt vevők közel fele - 47 százaléka – szerint a Moldovai Köztársaságnak valamikor egyesülnie kellene Romániával, míg 46 százalék nem ért egyet ezzel.
A közvélemény-kutatás szeptember 8. és 14. között készült 1000 fős mintán, a hibahatár +/- 3,4 százalék.
A Florin Manole munkaügyi miniszter által ismertett „első munkahely” címet viselő program azoknak a fiataloknak szól, akik már nem tanulnak, de még nem volt munkahelyük. A javaslat lényege, hogy az állam 12 hónapig 1000 lejjel, további 12 hónapig pedig 1250 lejjel járul hozzá a fiatalok fizetéséhez. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem terheli az állami költségvetést, mert uniós forrásokból finanszírozható.
Szintén uniós forrásokból finanszíroznák a másik intézkedést, amellyel a vállalatokat támogatnák a munkavállalók képzésében vagy átképzésében.
A PSD javasolja továbbá a munkaerő-piaci integrációt szolgáló regionális képzési központok létrehozását, valamint a munkahelyükre visszatérő anyák támogatását 12 hónapig havi 2250 lejjel. Mindezek mellett a PSD napi 50 lejre emelné az étkezési utalványok értékét, ami legalább 3 millió alkalmazott jövedelmét növelné.
A szélsőjobbos politikus, volt államfőjelölt ellen a vád az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekben való bűnrészesség – értesült az Agerpres hírügynökség igazságügyi forrásokból.
Ugyanebben az ügyben bíróság elé állítják Horațiu Potra zsoldosvezért is.
Az ügyészek szerint Horațiu Potra és zsoldoscsapata a múlt év végi elnökválasztás érvénytelenítése után megpróbált beszivárogni az utcai tüntetésekbe, hogy káoszt teremtsen. A tervet Călin Georgescu és közeli ismerősei dolgozták ki közvetlenül az elnökválasztás érvénytelenítése után egy ciolpani-i farmon szervezett titkos találkozón.
Brit harci repülőgépek kezdenek járőrözést Lengyelország légterében az orosz részről megnyilvánuló légi fenyegetések, köztük a drónberepülések elhárítása végett - közölte hétfőn a londoni védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a brit királyi légierő (RAF) Typhoon típusú repülőgépei a NATO Keleti Őrszem (Eastern Sentry) nevű műveletéhez csatlakoznak más szövetséges országok, köztük Dánia, Franciaország és Németország légierőivel együtt a NATO keleti szárnyának védelmében.
A gépek a kelet-angliai RAF-támaszpontról szállnak majd fel, és tevékenységüket Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek segítik - áll a brit védelmi tárca hétfő esti beszámolójában.
A minisztérium felidézi, hogy a napokban orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe. A közlemény szerint ez volt a NATO-légtér legjelentősebb mértékű megsértése Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatali idejének kezdete óta, ráadásul a hétvégén a román légtérbe is belépett egy orosz drón.
Az ügy miatt hétfőn bekérették a brit külügyminisztériumba Oroszország londoni nagykövetét, Andrej Kelint, akinek a tárca szóvivője szerint tudomására hozták azt a brit álláspontot, hogy Lengyelország és a NATO légterének példátlan mértékű múlt heti megsértése - amelyet újabb behatolás követett szombaton a román légtérbe - teljesen elfogadhatatlan.
Az orosz nagykövettel közölték azt is, hogy a NATO új technológiákkal - köztük drónérzékelőkkel és drónelhárító fegyverekkel - erősíti keleti szárnyának védelmét.
Oroszországnak meg kell értenie, hogy folytatódó agressziójával csak tovább erősíti a NATO-szövetségesek egységét és eltökéltségét Ukrajna támogatására, és bármiféle újabb légtérsértés elhárítására a NATO ismét erőt fog alkalmazni - fogalmazott a londoni külügyi tárca szóvivője.
A kezdeményezés évente legalább 5500 beteg javát szolgálja a határ két oldalán, Szeged és Temesvár térségében – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
A közel 2,5 millió euró költségvetésű projekt 2027 decemberéig tart, és különös hangsúlyt fektet a sebészeti ellátást igénylő betegségek kezelésére és a gyorsabb felépülést lehetővé tevő, minimálisan invazív ellátás mind gyakoribb alkalmazására.
A projekt költségeinek 80 százalékát fedezi az uniós támogatás. Részt vesz benne az SZTE mellett a temesvári orvosi és gyógyszerészeti egyetem, valamint a temesvári megyei kórház.
Románia jelenleg inkább nem támogatná egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajnában – jelentette ki hétfő este az államfő.
Az Antena 3 televíziónak adott interjúban Nicușor Dan elmondta, a további fejlemények függvényében az ország felülvizsgálhatja ezt az álláspontját.
Mint ismert, múlt héten számos orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe, a NATO további harci repülőgépeket küldött a szövetség keleti szárnyára. Ezzel összefüggésben merült fel a javaslat a védelmi terület kiterjesztésére Ukrajna nyugati részére, valamint az oda behatoló orosz drónok és rakéták lelövésére.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök egy hétfői Telegram-bejegyzésben azt írta, ha repüléstilalmi övezetet hoznak létre Ukrajnában, és a NATO-országok elkezdik lelőni az orosz drónokat, „az csak egy dolgot jelentene: a NATO háborúját Oroszországgal”.
A lengyel elnök felszólította a NATO-t, hogy erősítse meg elrettentő képességeit az orosz drónok lengyel légtérbe történő behatolását követően
Karol Nawrocki a Bild című német újságnak adott interjút hétfőn, egy nappal németországi látogatását megelőzően. A lengyel elnök figyelmztetett: a szövetségeseknek mindent meg kell tenniük a háborúra való felkészülésért, „mert csak ez biztosítja a békét”.
Nawrocki még ma továbbutazik Franciaországba, ahol megbeszélést folytat Emmanuel Macron francia államfővel.
A közalkalmazottak hétfőn a kormány és a parlament előtt tartottak tiltakozó megmozdulást a kormány által kilátásba helyezett létszámleépítéseket kifogásolva.
Ilie Bolojan liberális miniszterelnök korábbi bejelentése alapján az állami állások mintegy 40 százalékát számolnák fel a központi és helyi közigazgatásban, de ez valójában az alkalmazottak mintegy 10 százalékának - 13 ezer embernek - az elbocsátását jelentené, a többi felszámolandó állás ugyanis betöltetlen.
A szakszervezetek főként azt kifogásolják, hogy a kormány egyeztetések és hatástanulmányok nélkül akarja meghozni a közigazgatási alkalmazottakat érintő intézkedéseket, amelyek nemcsak a munkához való alkotmányos jogot és a közszolgálati karrier stabilitását sértik, hanem az állam működését is veszélyeztetik.
A közigazgatási reform eredetileg a szeptember elején elfogadott második deficitcsökkentő csomag részét képezte, de elnapolták a kormánypártok közötti nézeteltérések miatt.
A törésvonalak mélyülése az Európai Parlament csoportjai között, vagy akár azokon belül, nem jelenti azt, hogy Ursula von der Leyen pozíciója veszélybe került volna, véli Winkler Gyula EP-képviselő, akivel az Európai Bizottság elnökének - minden korábbinál feszültebb környezetben megtartott - évértékelőjéről beszélgettünk.
A közelmúltban szülőfalujában, Makfalván, is bemutatták Bernád Ilona bába, népi természetgyógyász és néprajzos szakíró tizenegyedik kötetét, amely a „NŐ – örökkévaló pillanat. Amit a néphagyomány ad nekünk” címet viseli. A könyv olyan hagyományokat mutat be, mint a Boldogasszony-tisztelet, a beavatási szokások, a Hold és a nő kapcsolata, a természetes szülés és gyermekáldás, a népi gyógyítás, valamint a szakrális és hagyományos konyhai kultúra. A Natura Stúdió mai adásában Molnár Krisztina faggatja Bernád Ilona néprajzos szakírót.
