Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
A kormány beiktatásához szükséges többség sorsa továbbra is azoknak a pártoknak a kezében van, amelyek döntő befolyással lehetnek a szavazásra, és egyelőre korántsem született megállapodás.
A Nemzeti Liberális Párt hajlandó lenne támogatni egy technokrata kormányt, de egy olyan politikai kabinetet is, amelyben a PSD kapna minisztériumokat, miközben a liberálisok ellenzékben maradnának. Ezzel szemben a Mentsétek meg Romániát Szövetség jobboldali kormányt szeretne a PNL és az RMDSZ részvételével. A PSD politikai kormányt akar, és részvételét ahhoz köti, hogy a PNL vagy az RMDSZ egyértelműen vállaljon szerepet a kormányzásban. A szociáldemokraták azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a liberálisoknak csak egy része lépjen be a kabinetbe, mégpedig azok, akik Adrian Veșteát támogatták. Az AUR eközben ismételten bejelentette: csak akkor szavaz meg egy kormányt, ha Călin Georgescut szabadon engedik. A parlamenti frakciók képviselőivel folytatott tegnapi egyeztetések után Luca Niculescu elvileg számíthat a nemzeti kisebbségek 17 képviselőjének, a Béke – Románia az első frakció hét, valamint az Együtt Romániáért frakció 16 parlamenti tagjának a támogatására.
Ha Luca Niculescu kormánya nem kapja meg a parlamenti támogatást, továbbra is napirenden marad az előrehozott választások lehetősége. Nicușor Dan államfő a központi sajtó információi szerint nem közölte Luca Niculescuval, hogy feloszlatja a parlamentet, ha nem szerzi meg a beiktatáshoz szükséges szavazatokat. Ugyanakkor utalt arra, hogy az előrehozott választások most már „valószínűbb forgatókönyvnek” számítanak – közli a Digi24 hírtelevízió.
A Nemzetközi Valutaalap jelentősen lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó 2026-os előrejelzését, és a bruttó hazai termék 0,5%-os zsugorodását becsüli.
Az áprilisban közzétett előrejelzésben az intézmény még 0,7%-os gazdasági növekedést várt. Az új becslések a rövid távú kilátások romlását jelzik. Az IMF becslése szerint a román gazdaság 2027-ben visszatér a növekedéshez. Az éves átlagos infláció 2026-ban várhatóan 8,2% lesz, majd 2027-re 4,1%-ra mérséklődik - írja a Biziday gazdasági portál.
Az augusztusi 6,17 százalékról 6,61 százalékra nőtt szeptemberben az éves infláció Romániában - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Az intézmény adatai szerint a szolgáltatások díja 11,12 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek7,06 százalékkal, az élelmiszerek pedig 3 százalékkal drágultak egy év alatt. A Román Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében a korábbi 5,5 százalékról 6,1 százalékra módosította a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna újból fegyvereket fog exportálni, miután a 2022-es orosz invázió miatt bevezetett hadiállapotban felhagyott ezzel a…
Legkorábban szeptember végén vagy október elején kezdődhetnek meg a „Szülőföldön magyarul” program keretében járó oktatási-nevelési támogatás kifizetései. A bruttó 100 000 forintos…
A kormány csütörtöki ülésén meghosszabbította 2026. március 31-ig az alapélelmiszerek árréskorlátozását – jelentette be Facebook-oldalán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető…
A verskedvelők fővárosa volt a múlt héten Bukarest, hiszen XV. alkalommal szervezte meg a Román Irodalmi Múzeum a Bukaresti Nemzetközi Versfesztivált, amely melyen négy kontinens több mint 30 országából mintegy 200 költővel találkozhatnak a verskedvelők.
A múlt hétvégén kezdődött meg az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata. Péntek délutántól vasárnap estig a Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélés parkjában családi programokkal, hagyományos és kézműves termékek vásárával, ügyességi vetélkedőkkel, népi játszóházzal és koncertekkel várták az érdeklődőket.
Szeptember 11-én néhány ismert közmondás volt a főszereplő, ma újabbak kerülnek elő, ráadásul leásunk a gyökerekig. A Nyelvművelő szótár szerint évszázadok tapasztalata, életbölcsessége fejeződik ki a közmondásokban, többnyire kijelentő vagy felszólító, illetve tiltó mondat alakjában.
Kende Hanna 100. születésnapja alkalmából rendezték meg szeptember közepén Kolozsváron a IV. Nemzetközi gyerekpszichodráma konferenciát. Ebből az alkalomból mutatták be…
Kedves hallgatóink, holnap, szeptember 25-én karbantartás miatt nem lesz hallható a Bukaresti Rádió műsora a nemeszsuki (Kolozs megye) adótorony körzetében…
Október 8-ra halasztotta az alkotmánybíróság a döntést a bírói nyugdíjak alkotmányosságáról. A testület ugyanarra az időpontra napolta el a Bolojan-kormány, felelősségvállalással elfogadott törvénytervezeteivel kapcsolatos három ellenzéki óvás elbírálását is.
Elutasította szerdán a képviselőház a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt. Az indítvány 87 támogató és a 200…
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna újból fegyvereket fog exportálni, miután a 2022-es orosz invázió miatt bevezetett hadiállapotban felhagyott ezzel a tevékenységgel- tudósít az Euronews.
A döntés lehetővé teszi a partnereknek, hogy fronton tesztelt fegyvereket vásárolhassanak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna megkezdi a hazai gyártású fegyverek exportját. Ezzel a 2022 óta érvényben lévő hadiállapottal bevezetett korlátozásokat oldotta fel. Mint azt az ENSZ Közgyűlésen elmondta, Ukrajna "meg akarja mutatni" partnereinek, hogy az ukrán fegyverek „megbízhatóak és modernek. Nem kell a nulláról kezdeni, készen állunk megosztani azokat a fegyvereinket, amelyek már bizonyítottak a gyakorlatban" – mondta.Az ukrán fegyverek exportját eddig az orosz invázió miatt korlátozták. Idáig a gyártósorokról legördülő termékek mindegyikét az ukrán hadseregnek küldték.
Az ukrán fegyvergyárak hónapok óta tárgyalnak Volodimir Zelenszkijjel arról, hogy az oldja fel a hazai gyártású katonai felszerelések értékesítésére vonatkozó korlátozásokat. Az eladások szempontjából a legfontosabb termékek a drónok.
Ilie Bolojan szerint október közepéig elkészül az a beruházási terv, amely lehetővé teszi, hogy Románia lehívja a SAFE program keretében biztosított 16,6 milliárd eurós hitelkeretet.
A hitelből 12,5 milliárd eurót védelmi beruházásokra, 4,2 milliárdot a katonai és civil célokat egyaránt szolgáló közlekedési infrastruktúrára fordítanának. A hitel kamata a piaci kamatok negyedét teszi ki, 40 éves futamidővel és 10 év türelmi idővel vehető igénybe. A projektet november végéig nyújtják be az Európai Bizottságnak. A kormány szerint a kölcsön segíti majd a költségvetési egyensúly javítását, és öt éven át teljes egészében fedezi a haderőfejlesztési kiadásokat.
Legkorábban szeptember végén vagy október elején kezdődhetnek meg a „Szülőföldön magyarul” program keretében járó oktatási-nevelési támogatás kifizetései.
A bruttó 100 000 forintos összegre jogosult határon túli magyar diákok és szüleik ekkor kaphatják meg a pénzt, közölték a program erdélyi lebonyolítói. A késedelem oka adminisztratív jellegű: az idei évtől megszűnt az OTP Bank közvetítői szerepe, így a támogatást közvetlenül bankszámlára utalják. A feldolgozás még folyamatban van, az értesítéseket eddig nem küldték ki az érintetteknek. A kifizetések pontos időpontját a lebonyolítók később jelentik be.
A megbeszélésen jelen volt Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila fejlesztési miniszter, Ionuț Moșteanu védelmi miniszter és Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Sorin Grindeanu egy szerda esti televíziós műsorban reményét fejezte ki, hogy a koalíciós pártoknak sikerül megállapodásra jutniuk a kiigazításról, tekintve, hogy az Európai Bizottsággal kötött egyezség értelmében idén Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 8,4 százalék lehet. Ugyancsak Sorin Grindeanu kifejtette azt is, hogy az Anghel Saligny településfejlesztési program munkálatai ezzel együtt folytatódhatnának, és szükség is lenne rájuk, hiszen az országban még mindig sok olyan település van, hol nincs vezetékes víz, és nincs kiépítve a gázhálózat. Ezeket a a munkálatokat romániai vállalatok végzik, így a beruházások hatása a gazdaságban is tetten érhető lenne.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány a jövő hét elején, legkésőbb a keddi rendkívüli ülésen jóváhagyja a költségvetés-kiigazítást, biztosítva ezzel a folyó kiadásokat, kiegészítve a szociális segélyekhez és bizonyos beruházásokhoz szükséges összegeket. A kormányfő szerint ezt a kiigazítást feszültségek kísérik, tekintettel a beruházások sürgető pénzigényére.
A kormány csütörtöki ülésén meghosszabbította 2026. március 31-ig az alapélelmiszerek árréskorlátozását - jelentette be Facebook-oldalán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A tárcavezető egy korábbi bejegyzésének kiegészítéseként közölte a hírt. Eredeti posztjában üdvözölte a koalíciós pártok döntését az árrésstop meghosszabbításáról, és megköszönte a Versenytanács által szolgáltatott adatokat, amelyek szerinte alátámasztották az intézkedés szükségességét. Az alapélelmiszerek árrésének korlátozását 2023 augusztusában vezették be. Az intézkedés 2024-ben is érvényben maradt, tavaly év végén meghosszabbították idén június 30-ig, majd szeptember végéig.
A verskedvelők fővárosa volt a múlt héten Bukarest, hiszen XV. alkalommal szervezte meg a Román Irodalmi Múzeum a Bukaresti Nemzetközi Versfesztivált, amely melyen négy kontinens több mint 30 országából mintegy 200 költővel találkozhatnak a verskedvelők.
A 2010-ben a Román Irodalmi Múzeum által útnak indított egy hetes rendezvénysorozat költészeti élmények mellett kiállításokat, konferenciákat, performanszokat és zenés momentumokat is kínált a közönségnek. A fesztivál újító jellegének köszönhetően 2021-ben megkapta a DASA Díjat az Európai Múzeumok Akadémiája részéről.
Milyen volt a fesztivál fogadtatása? – kérdeztem Ioan Cristescu fesztivál igazgatótól, a Román Irodalmi Múzeum menedzserétől.
A múlt hétvégén kezdődött meg az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata. Péntek délutántól vasárnap estig a Szabadság-szobornak otthont adó Román–magyar megbékélés parkjában családi programokkal, hagyományos és kézműves termékek vásárával, ügyességi vetélkedőkkel, népi játszóházzal és koncertekkel várták az érdeklődőket.
A fesztiválhétvége után is folytatódik az Aradi Magyar Napok, majdnem három héten át színházi előadások, történelmi szimpóziumok, humorestek, könyvbemutatók szerepelnek a programban. A fő rendezvény idén is az október 6-i megemlékezés, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának, az aradi 13 vértanú kivégzésének 176. évfordulója. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az Aradi Magyar Napok hétvégi rendezvényeiből kínál ízelítőt.
Szeptember 11-én néhány ismert közmondás volt a főszereplő, ma újabbak kerülnek elő, ráadásul leásunk a gyökerekig. A Nyelvművelő szótár szerint évszázadok tapasztalata, életbölcsessége fejeződik ki a közmondásokban, többnyire kijelentő vagy felszólító, illetve tiltó mondat alakjában.
Milyen lehetnek a tartalmukat tekintve? Irodalmias színezetűek, választékosak, mint például A pénz nem boldogít, illetve népies szemléletűek, gúnyosak. Utóbbi kategóriára jó példa a Minden zsák megtalálja a maga foltját közmondásunk.
Eddig számos közkeletű igazságot kifejező szállóige vált közmondássá: többek között a Vespasianus római császárnak tulajdonított mondás, a Pénznek nincs szaga is ebbe a csoportba tartozik. Most muszáj visszamennem az időben Kr. u. 69-ig, amikor a már említett császár a trónra kerülését követően minden lehetőséget megragadott a pénzszerzésre, főként azután, hogy elődje, Néró őrült költekezése teljesen kiürítette a kincstárat. Az egyik anekdota szerint az ő uralkodása alatt a vizelésért is kellett adózni, és amikor a fia, Titus tiltakozott emiatt, Vespasiuanus Titus orra alá dugta az első befizetésből származó pénzdarabot, s közben azt kérdezte, hogy bántja-e őt a szaga. A fia tagadó válaszára ezt mondta: „Pedig látod, ez abból a vizeletből való.”
Noha az idézett történet nem megszokott ebben a rovatban, fontosnak tartottam rávilágítani arra, hány meg hány hasonló szólást, szállóigét, közmondást építünk be a mindennapjainkba, anélkül, hogy tudnánk az eredetüket. És többségükből önkorlátozó hiedelmek lesznek, amelyek nemegyszer gátolnak az előrelépésben, például abban, hogy megkérjük a munkánk árát. A pénz nem boldogít állandó ismételgetése valószínűleg nem fog segíteni ebben. De ez már egy másik szakterület…
Most visszatérek a Nyelvművelő szótárhoz, miszerint „a közmondás ötletes, csattanós megfogalmazása, szemléletes képszerűsége, ritmikus, rímes vagy alliteráló volta miatt hasznos és fontos eszköze a stílus árnyalásának, ízesítésének”. A közmondásokkal érdemes csínján bánni az értekező prózában, a hivatalos, illetve a tudományos írásbeliségben, mivel oda kevésbé illenek. A mai rész vége felé közeledve egy újabb idézetet ragadnék ki a Nyelvművelő szótárból. „A közmondások szerkezeti helye, illetve feladata az érvelés, a mondanivaló kifejtésének indítása, még inkább lezárása, összegzése. Az egyéni gondolatsorra a jól kiválasztott közmondás ütheti rá a közösségi bölcsesség és tapasztalat pecsétjét.”
Kende Hanna 100. születésnapja alkalmából rendezték meg szeptember közepén Kolozsváron a IV. Nemzetközi gyerekpszichodráma konferenciát. Ebből az alkalomból mutatták be az immár világsikernek örvendő a gyerekpszichodráma rejtelmeit feltáró kötetének Koros Fekete Sándor által fordított román kiadását is. A Natura Stúdió mai adásában a a 100 éves Kende Hannát, a csoportos gyermekpszichodráma módszerének kifejlesztőjét hallhatják.
Kedves hallgatóink, holnap, szeptember 25-én karbantartás miatt nem lesz hallható a Bukaresti Rádió műsora a nemeszsuki (Kolozs megye) adótorony körzetében középhullámon a 909-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Október 8-ra halasztotta az alkotmánybíróság a döntést a bírói nyugdíjak alkotmányosságáról. A testület ugyanarra az időpontra napolta el a Bolojan-kormány, felelősségvállalással elfogadott törvénytervezeteivel kapcsolatos három ellenzéki óvás elbírálását is.
A testület alkotmányosnak nyilvánította ugyanakkor az autonóm szabályozó hatóságok működésének hatékonyabbá tételét célzó jogszabályjavaslatot - értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Elutasította szerdán a képviselőház a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt. Az indítvány 87 támogató és a 200 ellenszavazatot kapott, 15 szenátor tartózkodott a szavazáson. A dokumentumot hétfői ülésén vitatta meg az alsóház Diana Buzoianu miniszter jelenlétében.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna újból fegyvereket fog exportálni, miután a 2022-es orosz invázió miatt bevezetett hadiállapotban felhagyott ezzel a tevékenységgel- tudósít az Euronews.
A döntés lehetővé teszi a partnereknek, hogy fronton tesztelt fegyvereket vásárolhassanak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna megkezdi a hazai gyártású fegyverek exportját. Ezzel a 2022 óta érvényben lévő hadiállapottal bevezetett korlátozásokat oldotta fel. Mint azt az ENSZ Közgyűlésen elmondta, Ukrajna "meg akarja mutatni" partnereinek, hogy az ukrán fegyverek „megbízhatóak és modernek. Nem kell a nulláról kezdeni, készen állunk megosztani azokat a fegyvereinket, amelyek már bizonyítottak a gyakorlatban" – mondta.Az ukrán fegyverek exportját eddig az orosz invázió miatt korlátozták. Idáig a gyártósorokról legördülő termékek mindegyikét az ukrán hadseregnek küldték.
Az ukrán fegyvergyárak hónapok óta tárgyalnak Volodimir Zelenszkijjel arról, hogy az oldja fel a hazai gyártású katonai felszerelések értékesítésére vonatkozó korlátozásokat. Az eladások szempontjából a legfontosabb termékek a drónok.
