Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Több intézménynél is spontán tiltakozások robbantak ki tegnap, miután a kormány bejelentette: csökkenteni kívánja a nehéz munkakörülményekért járó pótlékot.
Közvetlen fenyegetést jelent Moszkva számára Észtországnak az a kinyilvánított szándéka, hogy engedélyezi területének használatát atomtöltet hordozására alkalmas NATO-repülőgépek számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben újságíróknak nyilatkozva.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy interjút hallhatnak Markó Attila parlamenti képviselővel, aki a szórványt képviseli a törvényhozói testületben. A politikusnak…
Az Uniós állam- és kormányfők találkozóját követő sajtótájékoztatóján Nicușor Dan elnök kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve ‘egy helyben toporog’ és szükség van a fellendítésére.
Az országos helyreállítási tervről és Románia költségvetési hiányának csökkentéséről tárgyalt az EU-csúcs alkalmával Nicusor Dan államfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Összesen 7,8 milliárd euró értékű beruházás megvalósítása kérdéses a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt projektek közül – jelentette ki Dragoș Pîslaru.
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki a munkaügyi minisztérium holnapján csütörtök este közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
Havi bruttó 300 lejre korlátozza a kormány a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát – derül ki a munkaügyi minisztérium holnapján csütörtök este közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
Július elsején tárgyalja az alkotmánybíróság a Mihai Busuioc alkotmánybírói kinevezésére vonatkozó beadványt. A Szociáldemokrata Párt jelöltjének alkotmánybírói kinevezéséről szóló parlamenti határozatot a SOS Románia támadta meg az alkotmánybíróságon.
Több intézménynél is spontán tiltakozások robbantak ki tegnap, miután a kormány bejelentette: csökkenteni kívánja a nehéz munkakörülményekért járó pótlékot.
A Kormány Főtitkárságától az Országos Statisztikai Intézetig számos állami intézmény dolgozói vonultak utcára, amiért nem konzultáltak velük a fizetéscsökkentést célzó rendelettervezetről. A nagy szakszervezeti szövetségek képviselői hétfő reggel ülnek össze, hogy közös választ dolgozzanak ki a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseire. Közben az Oktatási Minisztérium előtt is tüntettek – immár második napja – diákok és egyetemisták. A demonstrációk az ösztöndíjrendszer átalakításának terve miatt zajlanak, korábban Bukarest mellett több nagyobb egyetemi városban is utcára vonultak a fiatalok.
Washington után Peking is bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi megállapodást írt alá.
Az egyezség értelmében Kína továbbra is engedélyezi a kritikus ásványi anyagok kivitelét, az USA pedig cserébe megszüntet egy sor korlátozó intézkedést, amelyet az ázsiai ország ellen hozott. A májusi genfi tárgyalásokon már eldőlt, hogy a két ország enyhít a vámháborún, amely már kétoldalú kereskedelem nagy részének befagyasztásával fenyegetett.
Közvetlen fenyegetést jelent Moszkva számára Észtországnak az a kinyilvánított szándéka, hogy engedélyezi területének használatát atomtöltet hordozására alkalmas NATO-repülőgépek számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter egy hírportálnak azt mondta csütörtökön, hogy országa, amely szomszédos Oroszországgal és NATO-támaszpont működik a területén, hajlandó atomtöltet hordozására alkalmas F-35 típusú gépeket befogadni.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben újságíróknak nyilatkozva.
Az orosz elnök szerint a két fél által a korábbi tárgyalásokon benyújtott javaslatok homlokegyenest ellenkezők egymással, de reményét fejezte ki, hogy a folytatólagos párbeszéd segít szűkíteni a szakadékot.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy interjút hallhatnak Markó Attila parlamenti képviselővel, aki a szórványt képviseli a törvényhozói testületben. A politikusnak a napokban jelent meg a 101 hónap - Élettörténet az igazságtalanságtól az igazságig című könyve, amelyben összefoglalja azt a csaknem 8 és fél évet, amikor meghurcolta őt és családját a román igazságszolgáltatás. A politikust erről az időszakról kérdeztük, arról, hogy miként élte meg ezt a csaknem nyolc és fél évet, illetve mi újat tesz hozzá a könyv a már ismert történetéhez.
Az Uniós állam- és kormányfők találkozóját követő sajtótájékoztatóján Nicușor Dan elnök kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve 'egy helyben toporog' és szükség van a fellendítésére.
Az államfő szerint egyensúlyba kell hozni az államháztartást, hogy a magánszektor oxigénhez jusson és fejlődni tudjon. Úgy fogalmazott, hogy le kell nyelni egy keserű pirulát a gazdaság helyreállításához. Nicușor Dan úgy vélekedett, hogy a kormány megszorító intézkedéseinek egy része számos társadalmi igazságtalanságot fog orvosolni. 'Ha az emberek ilyen intézkedéseket látnak, az elégedetlenségük csökkenni fog' - magyarázta.
Az országos helyreállítási tervről és Románia költségvetési hiányának csökkentéséről tárgyalt az EU-csúcs alkalmával Nicusor Dan államfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Az államfő elmondta, hogy a kormány ismertetni fogja az Európai Bizottsággal a deficitcsökkentő intézkedéscsomagját, amelynek bizonyos elemei szerepelnek a kormányprogramban is. Közlése szerint az intézkedések első csoportjáról szóló törvénytervezetet rendkívüli júliusi ülésszakában fogja elfogadni a parlament. Az intézkedések egy része augusztus elsejétől, a másik része jövő év január elsejétől lép hatályba - részletezte Nicușor Dan.
Összesen 7,8 milliárd euró értékű beruházás megvalósítása kérdéses a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt projektek közül - jelentette ki Dragoș Pîslaru.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter emlékeztetett arra, hogy Románia számára 13,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 14,9 milliárd euró kedvezményes hitel áll rendelkezésre az EU helyreállítási alapjában. Közlése szerint jelenleg zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal arról, hogy melyek azok a beruházások a PNRR-ben, amelyeket meg lehet valósítani a 2026-os határidőig.
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak - derül ki a munkaügyi minisztérium holnapján csütörtök este közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
Az állami támogatásban a legtöbb havi nettó 1940 lejes jövedelmű egyedülálló személyek és azok a családok részesülnek, amelyek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az 1784 lejt. A 2025. július 1. és 2026. március 31. között nyújtott támogatás finanszírozása becslések szerint 1,041 milliárd lejjel terheli meg a költségvetést.
Havi bruttó 300 lejre korlátozza a kormány a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát - derül ki a munkaügyi minisztérium holnapján csütörtök este közzétett sürgősségirendelet-tervezetből.
A tervezet előírja azt is, hogy a nehéz, ártalmas vagy veszélyes munkakörülmények között dolgozó közalkalmazottak évente 1-től 3 napig terjedő fizetett pótszabadságra jogosultak. A kormány becslése szerint a sürgősségi rendelet hatálybalépése ebben az évben 1,3 milliárd lejes megtakarítást eredményez. Szakszervezeti források szerint a jogszabályt mai ülésén fogadja el a kormány.
Három hónappal, szeptember végéig meghosszabbítják az alapélelmiszerekre érvényes árrés korlátozását.
A mezőgazdasági minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezete szerint a két éve érvényben lévő intézkedés 14 alapélelmiszerre vonatkozik, ezek között lévén a fehér kenyér, a tej és tehéntúró, a joghurt, a fehérliszt, a kukoricaliszt, a tojás, a napraforgó olaj, a friss sertés és csirkehús, a friss zöldségek és gyümölcsök, a burgonya, a cukor, a tejföl, a vaj és a préselt lekvár.
Július elsején tárgyalja az alkotmánybíróság a Mihai Busuioc alkotmánybírói kinevezésére vonatkozó beadványt. A Szociáldemokrata Párt jelöltjének alkotmánybírói kinevezéséről szóló parlamenti határozatot a SOS Románia támadta meg az alkotmánybíróságon.
A párt szerint Mihai Busuioc kinevezése törvénytelen, mert jelöltként nem tett eleget az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez előírt feltételeknek. A Szociáldemokrata Párt jelöltje Mihai Enachét váltja a testületben, akinek a mandátuma július 12-én jár le.
Több intézménynél is spontán tiltakozások robbantak ki tegnap, miután a kormány bejelentette: csökkenteni kívánja a nehéz munkakörülményekért járó pótlékot.
A Kormány Főtitkárságától az Országos Statisztikai Intézetig számos állami intézmény dolgozói vonultak utcára, amiért nem konzultáltak velük a fizetéscsökkentést célzó rendelettervezetről. A nagy szakszervezeti szövetségek képviselői hétfő reggel ülnek össze, hogy közös választ dolgozzanak ki a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseire. Közben az Oktatási Minisztérium előtt is tüntettek – immár második napja – diákok és egyetemisták. A demonstrációk az ösztöndíjrendszer átalakításának terve miatt zajlanak, korábban Bukarest mellett több nagyobb egyetemi városban is utcára vonultak a fiatalok.
