Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
A francia kormány elítélte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője elleni, általa fenyegetésnek minősített irányi nyilatkozatokat és ismét felszólította Iránt, hogy biztosítsa az ENSZ nemzetközi szervezete alkalmazottainak biztonságát az ország területén.
A budapesti Pride rekord-résztvevőszáma katasztrófa Orbán Viktornak és figyelmeztetés a román politikusok számára – erről beszélt Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke a Digi24 hírtelevízió műsorában.
Közel egy hónapi tárgyalások után létrejött az új koalíciós kormány, amely legfontosabb feladatának – alapvetően létértelmének – tartja a költségvetési…
A kormány első intézkedéseivel privilégiumokat szüntet meg és a kisjövedelműeket segíti – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Rámutatott, hogy a pénteki kormányülésen a kabinet biztosította, hogy a villanyáramra vonatkozó árplafon megszűnése után se maradjanak segítség nélkül a kisjövedelmű fogyasztók, akik ezután energiautalványokat kapnak.
Jövő héten mutatják be a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot – jelentette be a tegnapi kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón Ilie Bolojan. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Románia gazdasági szempontból súlyos helyzetben van.
Év végéig nem ír ki újabb versenytárgyalásokat a költségvetésből finanszírozott beruházásokra a kormány – jelentette be Ilie Bolojan. Ezt a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy a következő hat hónapban rangsorolni fogják a folyamatban lévő állami befektetéseket.
Az ország közigazgatási átszervezését leghamarabb 2028-ban lehet megvalósítani – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan. Addig a kormányfő szerint meg lehet találni a megfelelő módot a megtervezésére, majd megvalósítására.
Májusban 4 millió 689 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, csaknem 3 ezerrel többet, mint az előző hónapban. Az átlagnyugdíj 2763 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból. Több mint fél millió nyugdíjas korábban a mezőgazdaságban dolgozott, ők átlagban 679 lejes nyugdíjban részesültek.
Ion Iliescu állapota stabil, de továbbra is intenzív osztályon kezelik. A bukaresti „Agrippa Ionescu” kórház mai közleménye szerint Ion Iliescu volt román államfő tudatánál van, keringése stabil, önállóan lélegzik, azonban kiegészítő oxigénellátásra szorul. A 95 éves politikust június 9-én szállították kórházba légzési nehézségek miatt – emlékeztet a DIGI24 hírtelevízió.
Az Amerikai Egyesült Államok kész megszüntetni a Teherán elleni szankciókat, amennyiben az iráni vezetés békés politikát folytat - mondta az amerikai elnök a Fox News-on tegnap sugárzott interjúban. Azzal kapcsolatban, hogy a teheráni rezsim újrakezdheti-e az atomfegyver kifejlesztésére vonatkozó programját, Donald Trump azt mondta, szerint Irán belefáradt az elmúlt időszak eseményeibe.
A francia kormány elítélte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője elleni, általa fenyegetésnek minősített irányi nyilatkozatokat és ismét felszólította Iránt, hogy biztosítsa az ENSZ nemzetközi szervezete alkalmazottainak biztonságát az ország területén.
Abbasz Araqchi iráni külügyminiszter pénteken mondta azt, hogy elutasítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bármely kérését, hogy iráni nukleáris létesítményeket látogasson meg. Rafael Grossi, a szervezet igazgatója vasárnap azt mondta, hogy Irán néhány hónapon belül előállíthat dúsított uránt, ami megkérdőjelezi az iráni atomprogram létesítményei elleni amerikai csapások hatékonyságát.
A budapesti Pride rekord-résztvevőszáma katasztrófa Orbán Viktornak és figyelmeztetés a román politikusok számára – erről beszélt Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke a Digi24 hírtelevízió műsorában.
A budapesti felvonuláson résztvevő román politikus hangsúlyozta: amikor valaki a polgári jogokkal játszik, a társadalom akár tömegesen is visszavághat. A politikus szerint a rendezvény betiltása feleslegesen növelte a feszültséget. Ștefănuță úgy véli: jogi következményeket nem a résztvevőknek, hanem a rendezvény jogtalan betiltását elrendelő hatóságoknak kellene viselniük. Szombaton Budapesten rekordszámú, több mint 200 000 ember vett részt a Pride felvonuláson, annak ellenére, hogy a Magyar Kormány és a hatóságok betiltották a rendezvényt.
Közel egy hónapi tárgyalások után létrejött az új koalíciós kormány, amely legfontosabb feladatának – alapvetően létértelmének – tartja a költségvetési hiány csökkentését. Ilie Bolojan miniszterelnök – aki rotációs rendszerben a ciklus első félidejében irányítja a kormányt – be is jelentett néhány költségcsökkentő intézkedést, azonban egyelőre várat magára egy koherens program az államháztartás kiegyensúlyozására. A koalícióalakítás hátteréről és az új kormány előtt álló kihívásokról beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres hírügynökség és a Transtelex munkatársával.
A kormány első intézkedéseivel privilégiumokat szüntet meg és a kisjövedelműeket segíti – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Rámutatott, hogy a pénteki kormányülésen a kabinet biztosította, hogy a villanyáramra vonatkozó árplafon megszűnése után se maradjanak segítség nélkül a kisjövedelmű fogyasztók, akik ezután energiautalványokat kapnak.
A támogatás havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványok formájában történik. Azok a családok jogosultak energiautalványra, ahol az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb 1.784 lej, illetve azok az egyedül élő személyek, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg az 1.940 lejt.
A kormányülésen újabb három hónapra meghosszabbították az alapélelmiszerek július 1-jén lejáró árrésstopját. A szabályozás 17 fajta termékre terjed ki, amelyek esetében a kereskedők továbbra is legfeljebb 20%-os kereskedelmi árrést alkalmazhatnak. Ezek között van a többi között a fehér kenyér, a tehéntej, az ömlesztett túró, a nullás fehér búzaliszt, a kukoricaliszt, a tyúktojás, a napraforgóolaj, a csirkehús, a sertéshús, a zöldségek és gyümölcsök, a cukor és a vaj.
A költségcsökkentő intézkedések részeként a kormány racionalizálta az állami Eximbankot felügyelő tárcaközi bizottság tagjainak számát a jelenlegi 17-ről 5-re csökkentette és juttatásaikat is levágta. A bizottság tagjai korábban havi 3-4 ülésért nettó 4000 eurós jövedelemben részesültek. Ezentúl körülbelül 1000 eurót fognak kapni – magyarázta Ilie Bolojan.
Jövő héten mutatják be a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot – jelentette be a tegnapi kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón Ilie Bolojan. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Románia gazdasági szempontból súlyos helyzetben van.
A kabinet első olvasatban tárgyalta a közalkalmazottak bérpótlékáról szóló sürgősségi rendelet tervezetét. A kormányülés végén a miniszterelnök a bérpótlékokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek nyújtásához egyértelmű teljesítménykritériumok szükségesek, amelyeket a következő időszakban fognak elemezni. Beszélt arról is, hogy az általa vezetett kabinetnek elő kell készítenie egy adóügyi intézkedéscsomagot. Rámutatott, a jelenlegi háromkulcsos áfa helyett valószínűleg kétkulcsost vezetnek be. Az erről szóló döntést is a jövő héten jelentik be az indoklással együtt.
A költségvetés kiigazításakor csökkenteni fogják a politikai pártok állami támogatását - jelentette be Ilie Bolojan tegnapi sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta: személyes véleménye, hogy a megszorításoknak a politikai pártokra és a vezető pozíciókban lévő személyekre is ki kell terjedniük. Hozzátette, hogy a kormány egyik feladata a múltban felhalmozódott rossz döntések korrekciója.
Év végéig nem ír ki újabb versenytárgyalásokat a költségvetésből finanszírozott beruházásokra a kormány – jelentette be Ilie Bolojan. Ezt a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy a következő hat hónapban rangsorolni fogják a folyamatban lévő állami befektetéseket.
A kormány így akarja biztosítani azoknak a beruházásoknak a finanszírozását, amelyeket 'ésszerű időn belül' meg lehet valósítani, és amelyek hatással vannak a közösségekre. Hozzátette, felgyorsítják az uniós alapokból finanszírozott beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárásokat.
Az ország közigazgatási átszervezését leghamarabb 2028-ban lehet megvalósítani – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan. Addig a kormányfő szerint meg lehet találni a megfelelő módot a megtervezésére, majd megvalósítására.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az átszervezéshez új sarkalatos törvényekre, erős parlamenti támogatásra van szükség. Hangsúlyozta azt is, hogy elsősorban a helyi közigazgatás hatékonyságán kell javítani. Jutalmazni kell a jól gazdálkodó önkormányzatokat, és csökkenteni azoknak a településeknek az állami támogatását, amelyek vezetői a helyi adókat nem képesek maradéktalanul behajtani – magyarázta Bolojan.
Májusban 4 millió 689 ezer nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, csaknem 3 ezerrel többet, mint az előző hónapban. Az átlagnyugdíj 2763 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból. Több mint fél millió nyugdíjas korábban a mezőgazdaságban dolgozott, ők átlagban 679 lejes nyugdíjban részesültek.
