Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
A Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című…
A kormány tegnapi ülésén elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért…
Az országban ma folytatódtak a tiltakozások különböző állami intézményeknél, miután a kormány elfogadta a veszélyes munkakörülményekért járó pótlékok csökkentéséről szóló…
Egyezségre jutott az Európai Unió és Ukrajna a szabadkereskedelmi megállapodásuk átalakításáról. A legfontosabb feladat a blokkba irányuló ukrán mezőgazdasági export…
Donald Trump amerikai elnök aláírta a Szíria elleni szankciók feloldásáról, illetve enyhítéséről szóló rendeletét, életben hagyva ugyanakkor az Aszad-rezsim egykori…
Tiltakozó akcióra készülnek a pedagógusok. Az oktatási érdekvédelmi szervezetek négy napon keresztül demonstrálnak a kormány és a pártok székhelye előtt…
Mától többe kerül a villamosenergia és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, miután a hatósági árplafont kivezették. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság közölte, hogy…
A Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása, amelyet Csíkszeredában lehet megtekinteni július 30-ig. Mindenek előtt erről hallhatnak Bíró István hangképes összeállításában. Ezt követően majd Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezi Bertóti Johanna költőt, dalszerző-énekest a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent Szerelmes állatok című gyermekvers-kötetéről.
A kormány tegnapi ülésén elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely bruttó 300 lejre korlátozza a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A jogszabály előírja azt is, hogy a nehéz körülmények között dolgozó közalkalmazottak évente 3-5 napos fizetett pótszabadságra jogosultak, ami kevesebb az eddig engedélyezetthez képest. Az új szabályozás a jövő év végéig lesz hatályban. Ezek az intézkedések a deficit csökkentését, illetve az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát biztosítják - olvasható a kormány közleményében. A kabinet emellett hatályon kívül helyezte azt a cikkelyt is, amely szerint július 1-től létre kellett volna hozni az adóhatóság keretében működő országos adócsalási ügynökség megyei kirendeltségeit. Ezeket a struktúrákat továbbra is regionális szintről irányítják.
Az országban ma folytatódtak a tiltakozások különböző állami intézményeknél, miután a kormány elfogadta a veszélyes munkakörülményekért járó pótlékok csökkentéséről szóló rendeletet. Többek között a pénzügyminisztérium, az adóhatóság és az alárendelt egységek alkalmazottai kezdtek spontán tüntetésbe. Az adóhatóság alkalmazottainak érdekeit védő szakszervezet azzal fenyegetőzött, hogy megbénítják az egész országot, ha a kormány nem tér jobb belátásra. Hasonló tiltakozás zajlott a bukaresti bíróságokon, ahol a jegyzők tiltakoztak, de a Vrancea, Bacău és Gorj megyei vízügynél is kivonultak az intézmények székhelyei elé a dolgozók. A román vízügyben dolgozók érdekeit képviselő szakszervezet tiltakozó levelet küldött Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszternek a létszámcsökkentésre, a hatóság átszervezésére és a bérek csökkentésére vonatkozó javaslatok miatt.
Egyezségre jutott az Európai Unió és Ukrajna a szabadkereskedelmi megállapodásuk átalakításáról. A legfontosabb feladat a blokkba irányuló ukrán mezőgazdasági export körüli viták rendezése volt, és az Európai Bizottság szerint ezt a feladatot sikerült teljesíteni azzal, hogy tegnap a felek aláírtak egy kereskedelempolitikai megállapodást. Az EU 2022-ben felfüggesztette az ukrán agrárszektor termékeire kivetett vámokat és mennyiségi korlátozásokat, de június elején visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer. Ukrajna vállalta, hogy 2028-ig bevezeti az uniós mezőgazdasági szabályokat, beleértve az állatjóléti követelményeket és a növényvédő szerekre vonatkozó előírásokat is, valamint megnyitja a piacát az uniós baromfi-, sertés- és cukorexport előtt.
Donald Trump amerikai elnök aláírta a Szíria elleni szankciók feloldásáról, illetve enyhítéséről szóló rendeletét, életben hagyva ugyanakkor az Aszad-rezsim egykori tisztségviselőire vonatkozó büntetőintézkedéseket. A rendelkezés alapján enyhülnek a kereskedelmi korlátozások, így a szíriai termékek kivitelének tilalma. Az indoklás szerint az elmúlt fél évben az új szíriai kormány pozitív intézkedéseket hozott.
Oroszország azt állítja, hogy elfoglalta egész Luhanszkot. A hírt Ukrajna még nem erősítette meg. A megszállt ukrán Luhanszk orosz kormányzója szerint erőik teljesen elfoglalták a térséget, azon négy régió egyikét, amelyeket Oroszország 2022 szeptemberében illegálisan annektált Ukrajnától. Luhanszk régió már 2014-ben részben a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alá került. A 2022 őszén indított ellentámadásuk során az ukránoknak sikerült visszafoglalniuk néhány területet.
Tiltakozó akcióra készülnek a pedagógusok. Az oktatási érdekvédelmi szervezetek négy napon keresztül demonstrálnak a kormány és a pártok székhelye előtt július 9. és 15. között. A szakszervezetek szerint a tanítási óraszám növelése „felelőtlen” döntés lenne, mivel a tanárok már így is túlterheltek. A tervezett megmozdulásokról az Egyetem Előtti Oktatás Szakszervezetének Maros megyei elnökét, Molnár Zoltánt kérdezte Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa.
A szenátus elnöke, a liberális Mircea Abrudean bejelentette, hogy a ma kezdődő parlamenti szünetben rendkívüli ülésszakot tart a felsőház a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról és a bírák vagy ügyészek nyugdíjkorhatáráról szóló tervezet megvitatása érdekében. A politikus elmondta, hogy az utóbbi törvénytervezetet a szenátus munkaügyi bizottsága tárgyalja, és várhatóan módosulni fog.
Tegnapi együttes ülésén a képviselőház és a szenátus elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint a bukaresti vagy Ilfov megyei ingatlanokkal rendelkező törvényhozók nem számolhatják el a fővárosi szállásukért fizetett bérleti díjakat. A tervezet szerint nem számolhatják el a bérleti díjat azok a törvényhozók sem, akiknek a házastársa rendelkezik ingatlannal a fővárosban vagy Ilfov megyében. A képviselőház tegnap elfogadta azt a törvénytervezetet is, amely rendeletek kiadására hatalmazza fel a kormányt a parlamenti szünet idejére.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai tegnapi ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg - számolt be az elnöki hivatal. Az egyik forgatókönyv a régi bánya felújítására vonatkozik. A másik elképzelés az, hogy létrehoznak egy új bányát a sókitermelés újraindítására és egy másikat a látogatók számára. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a parajdi sóbányának nem csak gazdasági, hanem társadalmi és turisztikai jelentősége van, és a biztonságos működtetése elengedhetetlen a munkavállalók, a helyi közösség és a természeti erőforrások védelméhez - olvasható a közleményben.
Mától többe kerül a villamosenergia és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, miután a hatósági árplafont kivezették. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság közölte, hogy július 1-től a villamosenergia piaca teljes mértékben szabad, a fogyasztók szabadpiaci áron kapják az energiát. A kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű energiautalványra lesznek jogosultak. Az állami támogatásban a legtöbb havi nettó 1940 lejes jövedelmű egyedülálló személyek és azok a családok részesülnek, amelyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az 1784 lejt. Az RCA esetében két éve, az Euroins biztosítótársaság csődje után szabott ki árplafont a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság.
Cseke Attila fejlesztési miniszter ma új óvodát avatott Piatra-Neamţon. Ebből az alkalomból a tárcavezető arról biztosította a közvéleményt, hogy az idén is biztosított az óvodaépítési program folytatásához szükséges finanszírozás. Elmondta, hogy 246 ilyen beruházás van különböző fázisban, ebből 23 óvodát már átadtak, a többi pedig kivitelezés vagy tervezés alatt áll. Közölte, hogy az óvodaépítési kormányprogram elsőbbséget élvez. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a következő időszakban nem engedélyezik új sportcsarnokok, művelődési házak és mozik építését.
A Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása, amelyet Csíkszeredában lehet megtekinteni július 30-ig. Mindenek előtt erről hallhatnak Bíró István hangképes összeállításában. Ezt követően majd Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezi Bertóti Johanna költőt, dalszerző-énekest a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent Szerelmes állatok című gyermekvers-kötetéről.
