Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Július 14-én a francia történelem egyik kulcsfontosságú eseményére, a francia forradalom kezdetére emlékeznek. 1789-ben ezen a napon rohamozták meg és rombolták le a párizsiak a zsarnokság gyűlölt jelképét, a Bastille börtönt.
A francia fővárosban ma megrendezték a hagyományos katonai díszszemlét Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlétében, valamint a francia légierő repülőgépeinek légi bemutatóját.
Nem sikerült végső megállapodásra jutni az Oroszország elleni 21. szankciós csomagról az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán, bár már nagyon közel vannak hozzá – jelentette be Kaja Kallas.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő sajtótájékoztatóján kiemelte: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára, hiszen valamennyi EU-tagállam gazdasága számára az lenne a legkedvezőbb, ha a háború véget érne. A főképviselő hangsúlyozta, a külügyminiszterek áttekintették az ukrajnai harctéri helyzetet és az ország energiaellátásának felkészítését a következő télre. Figyelmeztetett arra, hogy Oroszország várhatóan ismét támadásokat indít az ukrán villamosenergia-hálózat ellen, ezért Ukrajnának generátorokra, pótalkatrészekre és helyreállítási forrásokra van szüksége. Felszólította a megfelelő készletekkel rendelkező tagállamokat, hogy bocsássák azokat Ukrajna rendelkezésére.
Kaja Kallas külön kitért az egyre intenzívebb orosz kibertámadásokra is. Közölte: az Európai Unió és az Egyesült Királyság első alkalommal összehangoltan vetett ki szankciókat a kibertámadásokat támogató teljes hálózatra. Ez az EU történetének legnagyobb kiberszankciós csomagja.
A palesztinokról szólva Kallas kijelentette: az Európai Unió továbbra is a palesztin nép legnagyobb támogatója és a kétállami megoldás leghatározottabb szószólója az izraeli-palesztin konfliktusban. A főképviselő hangsúlyozta, az Európai Unió mind a 27 tagállama egyetért abban, hogy az izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Több mint 9600 jelentkező részvételével zajlik ma a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbája az erre kijelölt 42 vizsgaközpontban – tájékoztatott az oktatási minisztérium. A megmérettetés négy órán át, reggel 9-től 13 óráig tart, és csak azok a pedagógusok vehetnek részt rajta, akik teljesítették a következő előírt feltételeket: legalább egy tanévet tanítottak, és a jelenlegi tanévben 'jó', vagy 'nagyon jó' minősítést kaptak, és legalább 8-as átlagot értek el a két tanfelügyeleti órahallgatáson és a szakmai portfólióra kapott jegyekből, de az ezekre kapott jegyek egyike sem kisebb 7-esnél.
Az első eredményeket július 21-én teszik közzé, az óvásokat aznap és másnap délig lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 27-én közlik. A sikeres vizsga feltétele a legalább 8-as osztályzat megszerzése.
A véglegesítő vizsga jogosít fel a tanári szakma gyakorlására a közoktatásban.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Ilie Bolojan kormányfő sajtótájékoztatón mutatta be szerdán a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elemeit. Ezek között szerepel, hogy augusztus elsejétől a korábbi három…
A Tasznim hírügynökség szerdai beszámolója szerint Maszúd Peszeskján elnök aláírta a vonatkozó törvényt, melynek értelmében Irán nem enged be NAÜ-ellenőröket…
Ezt Donald Trump amerikai elnök közölte a Truth Social közösségi médiaoldalán. A bejegyzés szerint adminisztrációjának tagjai a gázai helyzetről zajló…
Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este egy tévéinterjúban azt mondta: az intézkedésekről szóló jogszabályt július 7-ig kell megszövegezni. Anastasiu…
Ezt Alexandru Rogobete szaktárcavezető jelentette ki, pontosítva, hogy a kórházi ágyaknak a kormányprogramban előírt 20 százalékos csökkentése valójában az egészségügyi…
A Hivatalos Közlönyben közzétett határozat értelmében a Szociáldemokrata Pártot képviselő Marian Neacșu láttamozza a költségvetési vonzatú jogszabálytervezeket, valamint biztosítja a…
Ilie Bolojan kormányfő sajtótájékoztatón mutatta be szerdán a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elemeit. Ezek között szerepel, hogy augusztus elsejétől a korábbi három kulcsos helyett kétkulcsos - 11 és 21 százalékos - áfát (TVA-t) vezetnek be. A kedvezményes 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni. Az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója 10 százalékkal nő augusztus elsejétől.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést (CASS) kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy jelenleg az országban 6 millióan fizetik ezt a járulékot, miközben 16 millióan részesülnek az ingyenes állami egészségügyi ellátásban. Az intézkedéssel 8 millióra növelnék a járulékfizetők számát.
Átmeneti intézkedésként javasolják, hogy a nyugdíjak és fizetések a jövő évben se növekedjenek - mondta miniszterelnök. Bolojan nyomatékosította: a juttatások befagyasztása kizárólag a jövő év végéig lesz érvényes.
Jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra emelik az osztalékadót és bevezetik a bankok extraprofitadóját. Növelik továbbá a szerencsejátékokból és sportfogadásokból származó nyereségek adóját, hogy legalább 30 százalékkal több bevétele legyen ezekből az államnak.
Két órával növelik a kötelező heti óraszámot a közoktatásban és a felsőoktatásban. A miniszterelnök szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a heti 40 órából, amennyit egy tanárnak az iskolában vagy az iskoláért kell dolgoznia, az eddigi 16 óra helyett 18 órát, a 18 óra helyett pedig 20 órát kell majd tanítania. Bolojan szerint az intézkedés nem érinti a pedagógusok fizetését, de megtakarításokat eredményez, hiszen felére csökken az óraadó tanárok óráinak száma, és az így megspórolt pénzt a tanügy finanszírozására lehet majd felhasználni.
Korlátozzák a tanulóknak szánt érdemi ösztöndíjak számát, a szociális ösztöndíjakat pedig pontosan meghatározott kritériumok alapján ítélik oda. A kormányfő hangsúlyozta: tudja, hogy ez nem egy népszerű intézkedés, de ebben az esetben is korrektül kell eljárnia a kormánynak. Rámutatott: az elmúlt években olyan mértékben nőtt az ösztöndíjra jogosult diákok - főként iskolai tanulók - száma, hogy a támogatások kifizetése már fenntarthatatlanná vált az állami büdzsé számára.
Változatlanok maradnak Románia védelmi kiadási kötelezettségvállalásai. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi NATO-csúcson Románia szinte az összes európai országgal együtt vállalta, hogy 2035-ig GDP-arányosan 5 százalékra a növeli a védelmi kiadásait, és ezt a vállalását Románia be akarja tartani.
A közeljövőben esedékes költségvetés-kiigazításkor pedig csökkenteni fogják a politikai pártok állami támogatását.
Ilie Bolojan miniszterelnök azt is bejelentette, hogy július végéig a kormány egy második deficitcsökkentő csomagot is elfogad, amelynek része lesz a különnyugdíjak szabályozása, illetve az önfenntartó állami intézmények és az állami vállalatok reformja. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a különnyugdíjak szabályozása az országos helyreállítási tervben is szerepel. A csomagnak része lesz a helyi önkormányzatok kiadásának reformja, illetve a gyors egymásutánban bevezetett bérpótlékok felülvizsgálata. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy egyes minisztériumokban a bérpótlékok elérik az alapbér 45-50 százalékát is.
Növelni fogják a bányajáradékokat is, és drágábban fogják értékesíteni az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokat.
A deficitcsökkentő csomagot ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy az intézkedések nélkül Románia brutális recesszióba kerülhet. Ha nem csökken a költségvetési hiány, a román állam fizetésképtelenné válhat, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni a kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat. Emlékeztetett arra, hogy az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához.
Amíg a darukezelő, a villanyszerelő és tűzszerész részletes tanfolyam során tanulja meg, hogyan mentse meg magát és másokat, addig a párkapcsolati élet esetében nincs felkészítő gyakorlatsorozat és nem fogja mentor az ember kezét az első „bevetéseken” - hívja fel a figyelmet a budapesti igazságügyi válási és párkapcsolati mediátor, akinek társával (Varga Zsolt kommunikációs szakemberrel) közösen létrehozott improvizációs színházi műsorait az erdélyi közönség is rendszeresen láthatja.
A Natura Stúdió mai adásában Gönczi Dorkával és hivatásával ismerkedünk. Hallgassa meg a műsort!
Három év után először beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Emmanuel Macron francia elnök. Az Elysée-palota közleményben tudatta, hogy a hívás két órán át tartott, valamint hogy Macron tűzszünetre és az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások megkezdésére szólította fel Putyint.
A Kreml „érdeminek" minősítette a hívást, hozzátéve, hogy Putyin megismételte francia kollégájának, hogy az ukrajnai háború a Nyugat tevékenységének közvetlen következménye, mivel a Nyugat figyelmen kívül hagyta Oroszország biztonsági érdekeit, így nem maradt más választásuk, mint a háború.
Putyin azt is megjegyezte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti bármilyen békemegállapodásnak átfogónak és hosszú távúnak kell lennie, valamint az „új területi realitásokon" kell alapulnia.
A két elnök megállapodott abban, hogy folytatják a megbeszéléseket, illetve összehangolják erőfeszítéseiket Iránnal kapcsolatban.
Szerda hajnalban Oroszország újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe – számolt be a bukaresti védelmi minisztérium.
A közlemény szerint a román hadsereg a katasztrófavédelmet is riasztotta, és RO-Alert üzenettel figyelmeztettee az ukrán határral szomszédos Tulcea megye lakosságát drónok vagy lelőtt dróndarabok becsapódásának veszélyére.
A védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat”.
Közbenaz Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nagy hatótávolságú drónjai mértek csapást kedden Oroszország közepén, Izsevszkben a Kupol elnevezésű gyárra, ahol légvédelmi rakétarendszereket és drónokat gyártanak az orosz hadsereg számára.
Az SZBU szerint az Ukrajnától több mint 1300 kilométerre, Udmurtföldön lévő elektromechanikai üzem a légvédelmi rakétarendszerek gyártására szakosodott, továbbá a Garpija nevű csapásmérő drón fejlesztője is. A gyár nemzetközi szankciók alatt áll, mint az orosz hadiipari komplexum része.
A Tasznim hírügynökség szerdai beszámolója szerint Maszúd Peszeskján elnök aláírta a vonatkozó törvényt, melynek értelmében Irán nem enged be NAÜ-ellenőröket az országba, amíg nukleáris létesítményeinek biztonsága nem garantált.
Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, Irán azt várja el, hogy a bécsi szervezet ítélje el az Egyesült Államok és Izrael iráni nukleáris létesítményei ellen elkövetett támadásait, és ismerje el az iráni nukleáris programot.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint a NAÜ ellenőrei az országban tartózkodnak, azonban nem engedélyezik számukra a belépést azokba a megrongált nukleáris létesítményekbe, amelyeket Izrael és az Egyesült Államok bombázott. Jelenleg fegyverszünet van érvényben.
Ezt Donald Trump amerikai elnök közölte a Truth Social közösségi médiaoldalán. A bejegyzés szerint adminisztrációjának tagjai a gázai helyzetről zajló „hosszú és termékeny” találkozón vettek részt Izrael képviselőivel.
Donald Trump szavai szerint a fegyvernyugvás hatvan napja alatt minden érintett fél a háború lezárásán dolgozik majd.
Közölte: a végleges tűzszüneti javaslatot – az annak életbe lépése érdekében közvetítőként dolgozó – Egyiptom és Katar mutatja majd be.
Az amerikai elnök egyben felszólította a Hamászt, hogy fogadja el a megállapodást, mert ennél jobbra nem számíthat.
Három nap alatt közel 1500 embert – köztük rengeteg civilt – öltek meg a Szíriában idén márciusban, amikor egy felkelésre válaszolva az alavita kisebbség ellen megtorlásba kezdtek a fegyveresek – írta oknyomozó riportjában a Reuters.
A Reuters több mint 200 áldozat családjával beszélt a mészárlás helyszínein tett látogatások során és telefonon, valamint 40 biztonsági tisztviselővel, harcossal és parancsnokkal, illetve a kormány által kinevezett nyomozókkal és közvetítőkkel. Emellett megszerezték egy Telegram-chatcsoport üzeneteit is, amelyet a védelmi minisztérium egyik tisztviselője hozott létre az Aszad-párti felkelésre adott kormányzati válaszlépések koordinálására. A hírügynökség újságírói több tucat videót vizsgáltak meg, megszerezték a térfigyelő kamerák felvételeit, és átnézték az áldozatok neveit tartalmazó kézzel írott listákat is.
A hírügynökség szerint a parancsnoki láncból az látszik, hogy lázadás miatt közvetlenül Damaszkuszban rendelték el a megtorlást olyan emberek, akik Szíria új vezetői mellett dolgoznak.
Ahogy arról tegnapi híradónkban beszámoltunk, az amerikai elnök feloldotta a Szíria elleni szankciókat arra hivatkozva, hogy a decemberben hatalomra került radikális iszlamista kormány pozitív intézkedéseket hozott.
Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este egy tévéinterjúban azt mondta: az intézkedésekről szóló jogszabályt július 7-ig kell megszövegezni.
Anastasiu elmondta, hogy a kabinet egy úgynevezett salátarendeletbe foglalja majd a deficitcsökkentő lépéseket, a tervezetet pedig csak nagyon rövid időre bocsátja közvitára. A sietséget a nyár közelségével indokolta. Mint mondta, a halogatás több hónapos késést eredményezhet, miközben küszöbön áll a hitelminősítők romániai látogatása. Az intézkedések hiányában „nem kerülhetjük el a lehető legrosszabb forgatókönyvet”, vagyis azt, hogy az ország adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerüljön – magyarázta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint „ez a 2010-es görögországi forgatókönyvet jelentené”.
A kormány hétfői ülésén már elfogadott egy költségcsökkentő intézkedést: bruttó 300 lejre korlátozta a veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékot. Ez több közalkalmazotti osztály esetében tíz százalékot meghaladó bevételkiesést jelent.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja szerdán is spontán munkabeszüntetéssel tiltakozott a bevételeik csökkentése ellen.
A Sed Lex szakszervezeti szövetség elnöke, Vasile Marica az Agerpresnek elmondta: a tiltakozó akciókra nem az érdekvédelem döntött.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság alkalmazottainak egy része kedden is spontán munkabeszüntetéssel fejezte ki elégedetlenségét a kormány döntése miatt.
Az Országos Szakszervezeti Több szintén szerdán bejelentette, hogy 9 és 14 óra között a vízügyi igazgatóság alkalmazottai tüntetni fognak a bérpótlék csökkentése miatt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) közleménye szerint júniusban 6,101 milliárd euró került be a devizatartalékba. Az összeg elsősorban a pénzintézetek kötelező jegybanki tartalékainak módosulásából, az EU heyreállítási alapjából és más forrásokból származott.
Ugyanakkor 3,481 milliárd eurót fordítottak az államadósság részleteinek és kamatainak a törlesztésére.
A BNR aranytartaléka változatlanul 103,6 tonna, ami a jelenlegi nemzetközi árfolyamok szerint 9,346 milliárd eurót ér.
A deviza- és az aranytartalék együtt meghaladta a 67,5 milliárd eurót június végén.
Az államadósság júliusban esedékes törlesztései 476 millió eurót tesznek ki.
Oroszország szerda hajnalban újabb dróntámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen, ezért a román légierő két F-16-os harci gépet küldött a térségbe – számolt be a védelmi minisztérium.
A közlemény szerint a román hadsereg a katasztrófavédelmet is riasztotta, és RO-Alert üzenettel figyelmeztettee az ukrán határral szomszédos Tulcea megye lakosságát drónok vagy lelőtt dróndarabok becsapódásának veszélyére.
A védelmi minisztérium ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat”.
Ezt Alexandru Rogobete szaktárcavezető jelentette ki, pontosítva, hogy a kórházi ágyaknak a kormányprogramban előírt 20 százalékos csökkentése valójában az egészségügyi rendszer és a kórházi szolgáltatások átszabásáról szól. „Éppen ellenkezőleg, személyzetbővítésre lehet szükségünk, ha bővítjük a járóbeteg-szakrendelést” - tette hozzá a miniszter, aki azt is hangsúlyozta, hogy nem lesznek kórházbezárások.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős.
A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap epehólyagműtéten esett át.
Április végén a Prahova megyei törvényszék helyt adott Elena Udrea keresetének, amelyben a hátralevő börtönbüntetésének csökkentését kérte a Costa Ricán és Bulgáriában őrizetben töltött, összesen nyolc hónapos időszak levonásával.
A volt miniszter 2022 júniusában kezdte meg hat évre szóló börtönbüntetésének letöltését, miután előbb Costa Ricára vagy Bulgáriába szökött az ítélet elől.
A Hivatalos Közlönyben közzétett határozat értelmében a Szociáldemokrata Pártot képviselő Marian Neacșu láttamozza a költségvetési vonzatú jogszabálytervezeket, valamint biztosítja a szállítási, munka- és egészségügyi, mezőgazdasági, igazságügyi és energiaügyi tárca koordinációját. Emellett Marian Neacșu koordinálja a kormánynak alárendelt intézményeket és állami protokollingatlanokat kezelő vállalatot.
Az RMDSZ-es Tánczos Barna a fejlesztési és a kulturális tárca, illetve az etnikumközi kapcsolatok hivatalának tevékenységét koordinálja.
A független Michael-Dragoș Anastasiu koordinálja az állam reformjával és a közintézmények hatékonyabbá tételével kapcsolatos jogszabálytervezek kidolgozását. Emellett láttamozza az európai beruházások és projektek minisztériuma, illetve az oktatási minisztérium költségvetési vonzatú jogszabálytervezeteit.
A liberális Marian-Cătălin Predoiu a belügyi tárca vezetése mellett koordinálja közrenddel, a közbiztonsággal és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos jogszabálytervezek kidolgozását, valamint biztosítja a pénzügyi, az oktatási és az európai projektek minisztériumaának politikai koordinációját.
Az USR-s Liviu-Ionuț Moșteanu védelmi miniszter kormányfőhelyettesként láttamozza a külügyminisztérium, a környezetvédelmi minisztérium és a gazdasági minisztérium költségvetési vonzatú jogszabálytervezeteit.
Ilie Bolojan kormányfő sajtótájékoztatón mutatta be szerdán a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elemeit. Ezek között szerepel, hogy augusztus elsejétől a korábbi három kulcsos helyett kétkulcsos - 11 és 21 százalékos - áfát (TVA-t) vezetnek be. A kedvezményes 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni. Az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója 10 százalékkal nő augusztus elsejétől.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést (CASS) kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy jelenleg az országban 6 millióan fizetik ezt a járulékot, miközben 16 millióan részesülnek az ingyenes állami egészségügyi ellátásban. Az intézkedéssel 8 millióra növelnék a járulékfizetők számát.
Átmeneti intézkedésként javasolják, hogy a nyugdíjak és fizetések a jövő évben se növekedjenek - mondta miniszterelnök. Bolojan nyomatékosította: a juttatások befagyasztása kizárólag a jövő év végéig lesz érvényes.
Jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra emelik az osztalékadót és bevezetik a bankok extraprofitadóját. Növelik továbbá a szerencsejátékokból és sportfogadásokból származó nyereségek adóját, hogy legalább 30 százalékkal több bevétele legyen ezekből az államnak.
Két órával növelik a kötelező heti óraszámot a közoktatásban és a felsőoktatásban. A miniszterelnök szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a heti 40 órából, amennyit egy tanárnak az iskolában vagy az iskoláért kell dolgoznia, az eddigi 16 óra helyett 18 órát, a 18 óra helyett pedig 20 órát kell majd tanítania. Bolojan szerint az intézkedés nem érinti a pedagógusok fizetését, de megtakarításokat eredményez, hiszen felére csökken az óraadó tanárok óráinak száma, és az így megspórolt pénzt a tanügy finanszírozására lehet majd felhasználni.
Korlátozzák a tanulóknak szánt érdemi ösztöndíjak számát, a szociális ösztöndíjakat pedig pontosan meghatározott kritériumok alapján ítélik oda. A kormányfő hangsúlyozta: tudja, hogy ez nem egy népszerű intézkedés, de ebben az esetben is korrektül kell eljárnia a kormánynak. Rámutatott: az elmúlt években olyan mértékben nőtt az ösztöndíjra jogosult diákok - főként iskolai tanulók - száma, hogy a támogatások kifizetése már fenntarthatatlanná vált az állami büdzsé számára.
Változatlanok maradnak Románia védelmi kiadási kötelezettségvállalásai. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi NATO-csúcson Románia szinte az összes európai országgal együtt vállalta, hogy 2035-ig GDP-arányosan 5 százalékra a növeli a védelmi kiadásait, és ezt a vállalását Románia be akarja tartani.
A közeljövőben esedékes költségvetés-kiigazításkor pedig csökkenteni fogják a politikai pártok állami támogatását.
Ilie Bolojan miniszterelnök azt is bejelentette, hogy július végéig a kormány egy második deficitcsökkentő csomagot is elfogad, amelynek része lesz a különnyugdíjak szabályozása, illetve az önfenntartó állami intézmények és az állami vállalatok reformja. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a különnyugdíjak szabályozása az országos helyreállítási tervben is szerepel. A csomagnak része lesz a helyi önkormányzatok kiadásának reformja, illetve a gyors egymásutánban bevezetett bérpótlékok felülvizsgálata. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy egyes minisztériumokban a bérpótlékok elérik az alapbér 45-50 százalékát is.
Növelni fogják a bányajáradékokat is, és drágábban fogják értékesíteni az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokat.
A deficitcsökkentő csomagot ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy az intézkedések nélkül Románia brutális recesszióba kerülhet. Ha nem csökken a költségvetési hiány, a román állam fizetésképtelenné válhat, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni a kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat. Emlékeztetett arra, hogy az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához.
