Az iráni háború első hete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra.
A mára 14 országra kiterjedt Közel-Keleti konfliktus az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai akciójával kezdődött, amelynek célpontja Irán volt. A hadművelet első napjai példátlan intenzitású légicsapásokkal teltek, és bár katonai értelemben sikeresnek tűntek, a politikai célok továbbra is bizonytalanok.
A háború nyitó mozzanata egy izraeli rakétatámadás volt, amely Teherán központjában megölte Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai és hírszerzési tisztet. A csapás azonban olyan iráni tisztviselőket is elért, akiket Washington potenciális tárgyalópartnerekként tartott számon. Donald Trump elismerte, hogy az ajatollah három potenciális utóda, akikre Washington lehetséges partnerként tekintett, már nem él. Ez már indulásból megnehezítette az amerikai kormányzat számára, hogy világos politikai irányt szabjon a hadjáratnak.
A következő napokban az amerikai és izraeli légierő mintegy négyezer célpontot támadott Irán-szerte. A rakétasilók, légvédelmi állások és haditengerészeti létesítmények jelentős része megsemmisült. Az amerikai hadvezetés szerint Irán rakétaképessége 90 százalékkal, drónképessége több mint 80 százalékkal csökkent. Ugyanakkor Teherán még mindig számottevő arzenállal rendelkezik, és képes volt amerikai katonák ellen is csapást mérni. Az amerikai haderő élőembervesztesége elérte a hét főt. Ugyanakkor a hétvégén Irán két alkalommal is rakétazáport zúdított Izraelre.
A háború első hetének költségei az Egyesült Államok számára elérték a hatmilliárd dollárt, ebből négymilliárdot kizárólag elfogórakétákra költöttek. A Pentagon további forrásokat készül kérni a Kongresszustól. Eközben az amerikai közvélemény egyre bizonytalanabb: a felmérések szerint a lakosság többsége nem támogatja a háborút, és az emelkedő energiaárak is növelik az elégedetlenséget.
A politikai irányvonal továbbra sem egyértelmű. Donald Trump elnök a háború első napján iráni népfelkelést sürgetett. Később azt mondta, nem érdekli Irán jövője. Majd arról beszélt, hogy ő maga választaná ki az ország következő vezetőjét. Végül feltétel nélküli megadást követelt Teherántól. Ezek a változó üzenetek bizonytalanságot keltenek Washingtonban és a nemzetközi közvéleményben egyaránt.
A Trump‑kormányzat kommunikációja az iráni háború indoklásáról teljesen szétesett. Az elnök, a külügyminiszter és más vezetők egymásnak is ellentmondó magyarázatokat adnak, ami hozzájárul a háború alacsony lakossági támogatottságához. Donald Trump először az iráni tüntetők védelmére hivatkozott, majd arra, hogy Irán heteken belül nukleáris anyaghoz juthat – noha korábban azt állította, hogy az amerikai bombázók „teljesen megsemmisítették” az atomlétesítményeket. Később az interkontinentális rakéták veszélyét emelte ki, majd a terrorizmus támogatására hivatkozva a rezsim eltávolítását sürgette.
Nemzetközi jogászok szerint a kormányzat érvelése nem felel meg az önvédelem jogi kritériumainak, mivel a „közvetlen fenyegetés” nem bizonyítható.
A kormányzat egyszerre tagadja és sugallja, hogy a háború célja a rendszerváltás, miközben a művelet első hulláma épp Irán legfőbb vezetőjét vette célba.
Marco Rubio külügyminiszter hétfőn újabb indoklást adott. Szavai szerint Irán „közvetlen, azonnali fenyegetést” jelentett az Egyesült Államokra, mert egy izraeli támadás esetén megtorló csapást mérhetett volna a Közel-Kelet térségében lévő amerikai támaszpontokra.
A Fehér Ház később igyekezett cáfolni azt a benyomást, hogy az USA Izrael ütemtervéhez igazította volna saját lépéseit, de a nyilatkozatok tovább erősítik ezt a gyanút.
A vádakat megerősített Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter, aki az Obama-adminisztrációban külügyminiszter-helyettes és nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes volt. A Bloombergnek adott interjúban Blinken azt mondta: Izrael már a korábbi demokrata elnököket is meg akarta győzni egy Irán elleni támadásról, mégpedig ugyanazzal az érvvel, amellyel Marco Rubio jelenlegi külügyminiszter szerint Trumpnál sikerrel jártak. (A videóban 19:22-nél kezdődik a vonatkozó rész.)
Még az Obama‑kormány idején az izraeliek erősen nyomták Obamát, hogy indítson katonai akciót Irán ellen, és azzal fenyegették, hogy ha nem lép, majd megteszik ők. Obama ezt nem vállalta, mert úgy gondolta: a nukleáris program megfékezésének – ami akkor a fő célunk volt – a legjobb módja a határozott diplomácia, amelyet nagyon kemény szankciók támasztanak alá. Ezeket sikerült is a világ nagy részével elfogadtatni - így jött létre az iráni atomalku.
Az október 7‑i, Izrael elleni brutális Hamász‑támadás utáni napokban az izraeliek azt állították, hogy északon, Libanon felől a Hezbollah támadásra készül, és előzetes csapást akartak mérni rájuk. Biden elnök erre azt mondta: velük vagyunk, mindig velük leszünk Izrael védelmében, és ha megtámadják őket, ott leszünk mellettük – de nem állunk melléjük akkor, ha ők indítanak el valamit.
Végül nagyjából fél órán múlt, hogy nem robbant ki háború északon, az izraeliek téves információi alapján az állítólagos, küszöbön álló Hezbollah‑támadásról. Sikerült ezt megakadályozni. Biden nagyon határozott volt: nem fogunk támogatni semmit, amit ti kezdeményeztek. Ez teljesen más helyzet, mint amikor Izraelt éri támadás, és meg kell megvédeni.
Most nem tudom, mi volt a helyzet. Hallottam ezt‑azt, aztán visszavonták, majd az elnök azt mondta, hogy valójában fordítva történt… Láthatóan változik a magyarázat, változik az indoklás arra, hogy miért történt mindez, és miért most
Éppen ezért lett volna nagyon fontos, hogy mindezt előre, világosan elmagyarázzák az amerikai embereknek, valamint a partnereinknek és szövetségeseinknek. Kevesebb lenne most a feszültség, ha lett volna egy meggyőző, előre felépített érvelés, és ha a szövetségeseink már a felszállásnál velünk lettek volna – nem pedig repülés közben vagy a leszállásnál vesszük fel őket.
Irán eközben saját stratégiát hajt végre, amelyet „Őrült Ember Hadműveletnek” nevezett el. A terv lényege, hogy a háborút kiterjesszék az egész Közel-Keletre, és ezzel olyan gazdasági és politikai terheket rójanak az Egyesült Államokra és Izraelre, amelyeket azok hosszú távon nem tudnak vállalni. Irán rakétákat és drónokat indított Izrael, valamint több Öböl-menti ország – köztük Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – ellen. A támadások következtében a Hormuzi-szoros részben megbénult, ami azonnali hatással volt a globális energiaárakra. A kőolaj ára a világpiacon megduplázódott: a január eleji 60 dollárhoz képest mára megközelíti a hordónkénti 120 dollárt.
A konfliktusba bekapcsolódott a Hezbollah is, amely Libanonból lőtt izraeli célpontokra. Izrael válaszul légicsapásokat mért libanoni területekre. A térségben így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a háború regionális méretűvé válik. A helyi lakosság több országban is attól tart, hogy a harcok átterjednek saját területükre.
A háború első hetének legsúlyosabb civil tragédiája az iráni Minab városában történt, ahol egy légicsapás egy általános iskolát ért. A támadásban legalább 175 ember, köztük sok gyermek vesztette életét. Bár egyik fél sem vállalta a felelősséget, elemzések szerint nagy valószínűséggel amerikai csapásról volt szó.
A katonai sikerek ellenére Irán politikai rendszere egyelőre stabil maradt. A vezető tisztségeket gyorsan betöltötték, és a kormányzat továbbra is működik. Az amerikai hírszerzés szerint még egy nagyszabású katonai vereség sem feltétlenül vezetne a teokratikus rendszer összeomlásához.
Összességében a háború első hete azt mutatja: az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra. A Fehér Ház szerint a háború hetekig is eltarthat, de egyes elemzők nem zárják ki, hogy évekig is elhúzódhat. Egy amerikai elemző – aki játékelméleti logikával előre jelezte Trump győzelmét és az USA–Irán háború kitörését – azt is „megjósolta”, hogy az Egyesült Államok végül elveszíti ezt a háborút – az óriási aszimmetria ellenére, vagy éppen amiatt. Érdekes módon az érvelésében szereplő prognózisok közül több már meg is valósult, például az ivóvízinfrastruktúra támadása.
A heves esőzések következtében beomlott Indonézia legnagyobb szeméttelepe, a balesetben legkevesebb öt ember meghalt, és négyen eltűntek - közölték ma a hatóságok.
Több mint 300 fős mentőcsapat kezdett kutatni a túlélők és a halálos áldozatok után tegnap este a bantargebangi szeméttelepen Bekasi városban, a főváros, Jakarta mellett. Az instabil szeméttömbben további elmozdulásokra lehet számítani, ráadásul a következő napokban még több eső eshet.
A bantargebangi szeméttelepre érkezik a főváros és az agglomeráció háztartási hulladéka, naponta több ezer tonna szemét. A létesítménnyel kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy a kapacitása jócskán túlterhelt.
Januárban a Fülöp-szigeteken is hasonló beomlás okozott balesetet egy szeméttelepen, ott legkevesebb négy ember halt meg, és több mint 30-an eltűntek.
Februárban 851 vállalati csődöt jelentettek Japánban, ami 11,3%-al több az egy évvel korábbinál - közölte ma a Tokyo Shoka kutatóintézet. Japánban 13 éve nem volt ilyen nagyszámú vállalati csőd februárban.
A gyenge értékesítésből eredő csődök száma 6,3%-al 649-re emelkedett, ami az összes csőd legnagyobb részét tette ki. A cégek közül 47 vállalat említette meg a munkaerőhiányt, mint a csőd legfőbb okozóját. Ez a szám öt hónapon belül először haladta meg a 40-et. Az infláció 69 csőd okozója volt februárban a válaszolók szerint. A vizsgált tíz iparág közül ötben, köztük a szolgáltatási, a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi és a szállítmányozási szektorban nőtt különösen a csődök száma februárban. Februárban 83 vendéglátóhely jelentett csődöt, mintegy 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A csődbe ment cégek több mint 80 százalékának 100 millió jent meghaladó tartozása volt.
"
["post_title"]=>
string(61) "Japánban 13 éve nem volt ilyen nagyszámú vállalati csőd"
["post_excerpt"]=>
string(151) "Februárban 851 vállalati csődöt jelentettek Japánban, ami 11,3%-al több az egy évvel korábbinál - közölte ma a Tokyo Shoka kutatóintézet. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(55) "japanban-13-eve-nem-volt-ilyen-nagyszamu-vallalati-csod"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 14:08:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:08:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460611"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3608 (24) {
["ID"]=>
int(460608)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 14:07:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:07:26"
["post_content"]=>
string(783) "
Ismét Donald Tusk kormányfőt választották meg a vezető lengyel kormánykoalíciós párt, a Polgári Koalíció (KO) elnökévé a párt tavaly őszi átalakítása után tartott tisztújító választásán - közölte ma Dorota Niedziela, a KO választási biztosa.
Donald Tusk volt az egyetlen pártelnökjelölt a tegnap tartott szavazáson, amelynek során a KO regionális struktúráinak vezetőit is megválasztották. A pártelnök a voksok 97 százalékát nyerte el a közel 16 700 szavazó körében - mondta el Niedziela.
Lengyelországban 2027 őszén esedékesek a következő parlamenti választások.
Az iráni háború első hete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra.
A mára 14 országra kiterjedt Közel-Keleti konfliktus az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai akciójával kezdődött, amelynek célpontja Irán volt. A hadművelet első napjai példátlan intenzitású légicsapásokkal teltek, és bár katonai értelemben sikeresnek tűntek, a politikai célok továbbra is bizonytalanok.
A háború nyitó mozzanata egy izraeli rakétatámadás volt, amely Teherán központjában megölte Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai és hírszerzési tisztet. A csapás azonban olyan iráni tisztviselőket is elért, akiket Washington potenciális tárgyalópartnerekként tartott számon. Donald Trump elismerte, hogy az ajatollah három potenciális utóda, akikre Washington lehetséges partnerként tekintett, már nem él. Ez már indulásból megnehezítette az amerikai kormányzat számára, hogy világos politikai irányt szabjon a hadjáratnak.
A következő napokban az amerikai és izraeli légierő mintegy négyezer célpontot támadott Irán-szerte. A rakétasilók, légvédelmi állások és haditengerészeti létesítmények jelentős része megsemmisült. Az amerikai hadvezetés szerint Irán rakétaképessége 90 százalékkal, drónképessége több mint 80 százalékkal csökkent. Ugyanakkor Teherán még mindig számottevő arzenállal rendelkezik, és képes volt amerikai katonák ellen is csapást mérni. Az amerikai haderő élőembervesztesége elérte a hét főt. Ugyanakkor a hétvégén Irán két alkalommal is rakétazáport zúdított Izraelre.
A háború első hetének költségei az Egyesült Államok számára elérték a hatmilliárd dollárt, ebből négymilliárdot kizárólag elfogórakétákra költöttek. A Pentagon további forrásokat készül kérni a Kongresszustól. Eközben az amerikai közvélemény egyre bizonytalanabb: a felmérések szerint a lakosság többsége nem támogatja a háborút, és az emelkedő energiaárak is növelik az elégedetlenséget.
A politikai irányvonal továbbra sem egyértelmű. Donald Trump elnök a háború első napján iráni népfelkelést sürgetett. Később azt mondta, nem érdekli Irán jövője. Majd arról beszélt, hogy ő maga választaná ki az ország következő vezetőjét. Végül feltétel nélküli megadást követelt Teherántól. Ezek a változó üzenetek bizonytalanságot keltenek Washingtonban és a nemzetközi közvéleményben egyaránt.
A Trump‑kormányzat kommunikációja az iráni háború indoklásáról teljesen szétesett. Az elnök, a külügyminiszter és más vezetők egymásnak is ellentmondó magyarázatokat adnak, ami hozzájárul a háború alacsony lakossági támogatottságához. Donald Trump először az iráni tüntetők védelmére hivatkozott, majd arra, hogy Irán heteken belül nukleáris anyaghoz juthat – noha korábban azt állította, hogy az amerikai bombázók „teljesen megsemmisítették” az atomlétesítményeket. Később az interkontinentális rakéták veszélyét emelte ki, majd a terrorizmus támogatására hivatkozva a rezsim eltávolítását sürgette.
Nemzetközi jogászok szerint a kormányzat érvelése nem felel meg az önvédelem jogi kritériumainak, mivel a „közvetlen fenyegetés” nem bizonyítható.
A kormányzat egyszerre tagadja és sugallja, hogy a háború célja a rendszerváltás, miközben a művelet első hulláma épp Irán legfőbb vezetőjét vette célba.
Marco Rubio külügyminiszter hétfőn újabb indoklást adott. Szavai szerint Irán „közvetlen, azonnali fenyegetést” jelentett az Egyesült Államokra, mert egy izraeli támadás esetén megtorló csapást mérhetett volna a Közel-Kelet térségében lévő amerikai támaszpontokra.
A Fehér Ház később igyekezett cáfolni azt a benyomást, hogy az USA Izrael ütemtervéhez igazította volna saját lépéseit, de a nyilatkozatok tovább erősítik ezt a gyanút.
A vádakat megerősített Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter, aki az Obama-adminisztrációban külügyminiszter-helyettes és nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes volt. A Bloombergnek adott interjúban Blinken azt mondta: Izrael már a korábbi demokrata elnököket is meg akarta győzni egy Irán elleni támadásról, mégpedig ugyanazzal az érvvel, amellyel Marco Rubio jelenlegi külügyminiszter szerint Trumpnál sikerrel jártak. (A videóban 19:22-nél kezdődik a vonatkozó rész.)
Még az Obama‑kormány idején az izraeliek erősen nyomták Obamát, hogy indítson katonai akciót Irán ellen, és azzal fenyegették, hogy ha nem lép, majd megteszik ők. Obama ezt nem vállalta, mert úgy gondolta: a nukleáris program megfékezésének – ami akkor a fő célunk volt – a legjobb módja a határozott diplomácia, amelyet nagyon kemény szankciók támasztanak alá. Ezeket sikerült is a világ nagy részével elfogadtatni - így jött létre az iráni atomalku.
Az október 7‑i, Izrael elleni brutális Hamász‑támadás utáni napokban az izraeliek azt állították, hogy északon, Libanon felől a Hezbollah támadásra készül, és előzetes csapást akartak mérni rájuk. Biden elnök erre azt mondta: velük vagyunk, mindig velük leszünk Izrael védelmében, és ha megtámadják őket, ott leszünk mellettük – de nem állunk melléjük akkor, ha ők indítanak el valamit.
Végül nagyjából fél órán múlt, hogy nem robbant ki háború északon, az izraeliek téves információi alapján az állítólagos, küszöbön álló Hezbollah‑támadásról. Sikerült ezt megakadályozni. Biden nagyon határozott volt: nem fogunk támogatni semmit, amit ti kezdeményeztek. Ez teljesen más helyzet, mint amikor Izraelt éri támadás, és meg kell megvédeni.
Most nem tudom, mi volt a helyzet. Hallottam ezt‑azt, aztán visszavonták, majd az elnök azt mondta, hogy valójában fordítva történt… Láthatóan változik a magyarázat, változik az indoklás arra, hogy miért történt mindez, és miért most
Éppen ezért lett volna nagyon fontos, hogy mindezt előre, világosan elmagyarázzák az amerikai embereknek, valamint a partnereinknek és szövetségeseinknek. Kevesebb lenne most a feszültség, ha lett volna egy meggyőző, előre felépített érvelés, és ha a szövetségeseink már a felszállásnál velünk lettek volna – nem pedig repülés közben vagy a leszállásnál vesszük fel őket.
Irán eközben saját stratégiát hajt végre, amelyet „Őrült Ember Hadműveletnek” nevezett el. A terv lényege, hogy a háborút kiterjesszék az egész Közel-Keletre, és ezzel olyan gazdasági és politikai terheket rójanak az Egyesült Államokra és Izraelre, amelyeket azok hosszú távon nem tudnak vállalni. Irán rakétákat és drónokat indított Izrael, valamint több Öböl-menti ország – köztük Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – ellen. A támadások következtében a Hormuzi-szoros részben megbénult, ami azonnali hatással volt a globális energiaárakra. A kőolaj ára a világpiacon megduplázódott: a január eleji 60 dollárhoz képest mára megközelíti a hordónkénti 120 dollárt.
A konfliktusba bekapcsolódott a Hezbollah is, amely Libanonból lőtt izraeli célpontokra. Izrael válaszul légicsapásokat mért libanoni területekre. A térségben így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a háború regionális méretűvé válik. A helyi lakosság több országban is attól tart, hogy a harcok átterjednek saját területükre.
A háború első hetének legsúlyosabb civil tragédiája az iráni Minab városában történt, ahol egy légicsapás egy általános iskolát ért. A támadásban legalább 175 ember, köztük sok gyermek vesztette életét. Bár egyik fél sem vállalta a felelősséget, elemzések szerint nagy valószínűséggel amerikai csapásról volt szó.
A katonai sikerek ellenére Irán politikai rendszere egyelőre stabil maradt. A vezető tisztségeket gyorsan betöltötték, és a kormányzat továbbra is működik. Az amerikai hírszerzés szerint még egy nagyszabású katonai vereség sem feltétlenül vezetne a teokratikus rendszer összeomlásához.
Összességében a háború első hete azt mutatja: az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra. A Fehér Ház szerint a háború hetekig is eltarthat, de egyes elemzők nem zárják ki, hogy évekig is elhúzódhat. Egy amerikai elemző – aki játékelméleti logikával előre jelezte Trump győzelmét és az USA–Irán háború kitörését – azt is „megjósolta”, hogy az Egyesült Államok végül elveszíti ezt a háborút – az óriási aszimmetria ellenére, vagy éppen amiatt. Érdekes módon az érvelésében szereplő prognózisok közül több már meg is valósult, például az ivóvízinfrastruktúra támadása.
A mezőgazdasági miniszter szerint nincsenek veszélyben a román gazdák a tejkvóta eltörlése miatt. Daniel Constantin erről a témának szentelt konferencián beszélt. (tovább…)
Beszélgetés Kósa Andrással, a bukaresti Balassi Intézet igazgatójával, Magdó Jánossal, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezetőjével és Szebeni Zsuzsanna színháztörténésszel
Április elsejétől az E.ON Energie România másfél százalékkal többet számláz ki lakossági ügyfeleinek. A GDF SUEZ Energy România árai ezzel szemben kilenc százalékkal csökkennek. Igaz, ez utóbbi csökkenés csak átmeneti lehet, július elsejétől ugyanis Románia belép az árliberalizáció újabb szakaszába. Akkor becslések szerint 6-7 százalékkal drágul majd a lakossági földgáz.
Mától magasabb árfolyamon számolják a gyógyszerek árát is. Az eddigi 4,26 lej helyett a reálishoz közelebbi 4,42 lejes euróárfolyam alapján határozzák meg a készítmények árát. A betegek remélhetőleg keveset éreznek meg a drágulásból, mivel a 2012-es szinten befagyasztott árfolyamot kizárólag az ártámogatott gyógyszerekre alkalmazták.
Szintén az árfolyammal függ össze, hogy mától mintegy 4 százalékkal drágul a cigaretta."
["post_title"]=>
string(57) "Drágulást és árcsökkenést egyaránt hozott április"
["post_excerpt"]=>
string(133) "Mától változik a földgáz ára, de míg egyes fogyasztók jobban járnak, mások többet fizetnek az elhasznált fűtőanyagért."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(49) "dragulast-es-arcsokkenest-egyarant-hozott-aprilis"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-03-22 08:36:35"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-03-22 06:36:35"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=4945"
["menu_order"]=>
int(41091)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3569 (24) {
["ID"]=>
int(5205)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-01 10:46:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-01 07:46:00"
["post_content"]=>
string(11402) "[audio mp3="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/PROMO-I.mp3" ogg="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/PROMO-I.ogg"][/audio]
Idén lesz 70 éves a Bukaresti Rádió magyar nyelvű szerkesztősége. Az első magyaradást 1945. május 2-án sugározták a Sfântu Sava kollégium épületéből. Akkor miért hozták létre ezt a szerkesztőséget? Mi volt a feladata?
- Túl azon, hogy az akkor alakuló hatalom valamennyire komolyan vette a kisebbségi kérdést és a kisebbségi jogok biztosítását, vélelmezni lehet, volt egy olyan elképzelés is, hogy a magyar hallgatók számára közvetítsék a Román Kommunista Párt programját, politikai attitűdjét, és ezzel valamelyest ellensúlyozzák a magyarországi médiák befolyását. Tehát valószínűleg, ilyen kettős céllal jött létre a magyar szerkesztőség. Ugyanakkor én azt hiszem, nincs okunk szégyenkezni a Bukaresti Rádió magyar adásának műsoraiért, hiszen még olyan körülmények között is, amikor elég jelenlevő volt a cenzura, igyekezett megőrizni azokat az értékeket, azt a küldetést, amelyet a romániai magyar média felvállalt, és ezt sikerrel teljesítette. Nagyon jelentős szerkesztők dolgoztak ebben a szerkesztőségben, és tudta tartani a szintet. Van egy kedvencem, amit el is mondanék: A nap jegyzete című rovat, amly szinte a rádió megalakulásától egy állandó műsorszám, és amely egyedivé teszi a Bukaresti Rádiót. Egytlen más magyar nyelvű hazai rádióadónak sincs ilyen véleményanyaga, amely minden nap a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéskkel foglalkozik, és amelyet avatott publicisták, egyetemi előadók szerkesztenek, tehát rangja is van.
A Bukaresti Rádió eleinte fél órát, majd két órát sugárzott naponta, aztán 1987 óta napi 60 perc lett az antennaideje. Az 1989-es változások után az adás főszerkesztői azon munkálkodtak, hogy jelentős és átfogó tudósítói hálózatot építsenek ki. Ezt a 2000-es évek derekán levágta a rádió vezetősége. Miért?
- Ami a műsoridőt illeti, két óra akkor volt, amikor az 1956-os forradalom volt Magyarországon. Egyértemű, akkor az volt a cél, hogy ellensúlyozzák az onnan érkező híreket. Egyébként ez az egy úra, úgy látszik, hogy állandónak tekinthető. Ami a tudósítói hálózatot illeti, szívfájdalommal mondom, hogy sajnos, erről nagyrészt le kellett mondanunk. Most már egyetlen tudósítóra apadt az állomány, és még esetenként, néha-néha kapunk anyagokat másoktól is. De tulajdonképpen csak egy emberre számíthatunk. Ez nagyon nagy baj azért is, mert nem lehetünk ott minden erdélyi rendezvényen. S nyilván a legfontosabb magyar vonatkozású események nem Bukarestben történnek, hanem Moarosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagybányán, stb. Ezekről pedig csak másodkézből értesülünk. Túl azon, hogy ennek anyagi vonzata is van, és a rádió jelenlegi lehetőségeit ez meghaladja, másról is szó van. Én azt hiszem, hogy egy olyan stratégia vagy olyan rádió-politika lett meghatározva a közszolgálati rádióban, ami a tudósítók leépítését eredményezte. Nemcsak minket sújt ez az áldatlan állapot, hanem tulajdonképpen valamennyi szerkesztőséget. Most ezen próbálunk segíteni. A kolozsvári, a marosvásárhelyi és a bukaresti magyar szerkesztőség vezetői beadtunk a Román Rádió vezetőségéhez egy folyamodványt, amelyben azt kértük, hogy a még meglévő tudósítókat mindenki használhassa. Tehát, hogy egy fajta közös vagyonnak tekintsük a tudósítókat, és akinek szüksége van rájuk azok, használhassák a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve nálunk dolgozó tudósítókat. Ezen felül pedig azt is kértük, hogy három megyében ? Szeben, Beszterece és Fehér megyében, ahol egyáltalán nincs tudósítója egyik szerkesztőségnek sem, ott legalább egy-egy tudósító lehessen. Ennek a költségei nyilván meglesznek, és némi bizakodással mondom, hogy a rádió vezetése nem zárkózott el a kérésünk teljesítése elől. Épp a héten vitatjuk meg azt, hogy milyen formában lehet ezeket a szerintem jogos igényeket kielégíteni.
Egy másik érvágás a tudósítói hálózat megsemmisítése mellett az volt, hogy 2013 májusában elvettek tőlünk egy frekvenciát.
Hogyan látod, van-e politikai akarat arra, hogy egy másik frerkvenciát kapjunk az 1323-as helyett?
- Akarat az van, lehetőség annál kevesebb. Itt el kell mondani azt, hogy a marosvásárhelyi kollégák határozott kérése volt, hogy az 1323-as frerkvenciát ők használják. Úgy gondolták, és ezt a rádió vezetése is elfogadta, hogy nagyobb tömeghez jut el így a Marosvásárhelyi Rádió adása. S ennek a döntésnek a következménye ez lett. A rádió vezetése viszont arra koncentrál, hogy a földi sugárzást nemhogy megszüntesse, de ne bővítse, mert az rendkívül költséges. Az általános európai, illetve a világon megmutatkozó tendenciák szerint is a földi sugárzás helyét egyre inkkább a digitális rádiózás veszi át, és ebbe az irányba tapogatózik a Román Rádió is. Én e tekintetben egy kicsit szkeptikus vagyok. Lehet, hogy Norvégiában 2016-tól már megszünik teljesen a földi sugárzás, és még ultrarövid hullámú adók sem lesznek, kizárólag interneten lehet rádiót hallgatni. Lehet, hogy egy olyan országban, mint Norvégia, Dánia vagy Svédország, ahol rendkívül fejlett az információs technológia, ott ez megoldható. De Romániában, különösen vidéken, ahol a hallgatóink zöme van és nem annyira elterjedt az internet, ahol még van egy olyan generáció, amely nem tanult bele az internet használatba, azt hiszem, még korrai lenne ezen gondolkodni. Egy másik lehetőség a műholdas sugárzás lenne, amelynek viszont megint csak az az akadálya, hogy ehhez olyan speciális készülékekre van szükség, amelyek a műholdas adásokat tudják fogni. Vagy pedig a kábelrádió, de ez még gyermekcipőben jár nálunk. Azt hiszem, hogy a kérdést meg akarják oldani, de nem a klasszikus módon, tehát nem úgy, hogy kapunk egy másik frekvenciát. Égyébként van egy másik gondom, ez is egy műszaki kérdés, hogy a Bukaresti Rádió kizárólag középhullámon sugároz. A középhullámú műsorszórás azonban soha nem volt a legjobb minőségű, és most sem az. Ilyen szempontból a digitális sugárzás valóban megoldást jelentene, de ehhez fel kell készülnie a társadalomnak, fel kell készülne a fogyasztóknak. Én tudom, hogy van egy urbánus hallgatói réteg, meg olyan emberek is, akik már a telefonjukon meg a táblagépeiken hallgatnak rádiót, de azért addig amíg a hallgatóink zöme átáll erre a rendszerre, mindenképpen meg kellene oldani a műsorszórást a klasszikus földi sugárzás ezközeivel.
A műsoridőnk sem a nap legszerencsésebb időpontjában van, mert délután 3 és 4 óra között főként csak a nyugdíjasok hallgathatnak, az úgymond aktív hallgatók ebben az órában dolgoznak. Ennek ellenére mégis nagyon hűséges hallgatói táborunk van. Ilyen korlátok között, hogyan látod, kikhez tudunk szólni, hol van a helyünk a hazai magyar rádiózásban? Mennyire álljuk meg a helyünket?
- Nagyon nehéz erről beszélni felmérések hiányában. Sajnos, több mint tíz éve nem készültek felmérések a magyar nyelvű rádiók hallgatottságáról Romániában, ezért inkább csak tapogatózunk akkor, amikor a hallgatóink korát, képzettségét igyekszünk megbecsülni. Azokra a visszajelzésekre vagyunk utalva, amelyeket kapunk a hallgatóktól, ez nem mindig reprezentatív, nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni. Ami a műsor időintervallumát illeti, azt hiszem, ebben volt valami tudatosság, ugyanis a Kolozsvári Rádió műsora akkor kezdődik, amikor a miénk befejeződik. Tehát, ha valaki magyarul akarja Erdélyben vagy Bihar megyében hallgatni a rádiót, akkor megvan az a lehetősége, hogy egymás után következnek a magyar nyelvű műsorok, nem kell megszakítania a rádiózást. Egyfelől tehát van ebben valami jó is. Másfelől a 15 és16 óra közötti időszak nem a legszerencsésebb, csak abban az esetben, ha valaki a munkahelyére megy vagy onnan jön haza, mert akkor még az autórádióban hallgathatja a műsort, de valóban elsősorban a nyugdíjasok vagy a sokkal fitalabbak hallgathatják, akik már odahaza vannak. Azt hiszem, hogy ezt nekünk figyelembe kell venni, figyelembe is vesszük. A műsorrács kialakításakor igyekeztünk olyan műsorokat, olyan állandó műsorszámokat betenni, amelyek ehhez a generációhoz szólnak. Itt megemlíthetném Benedek Csilla nagyon jó műsorát, a Natúra Stúdiót, amely alternatív gyógymódokkal, biokertészettel és egyéb ilyen dolgokkal foglalkozik, de hát említhetném éppen a Mozaikot is? Vagy pedig Stanik István Jelenségek című műsorát, amely összefoglalja valamiképpen azt, hogy miről beszél a romániai magyar sajtó, illetve a romániai román sajtó, amit egyébként a mi hallgatóink általában nem olvasnak. Tehát a műsorunk révén szereznek tudomást azokról a közvitákról, amelyek a román társadalomban zajlanak.
Beszélgetésünk elején elmondtuk, hogy 2015. május 2-án lesz 70 éves a Bukaresti Rádió. Milyen programokkal, műsorokkal ünnepeljük fennállásunk 70. évfordulóját?
- Végül is a Bukaresti Rádió Bukarestben fog ünnepelni. Költségvetésünkhöz mérten szerényen, de annal nagyobb tisztelettel köszöntjük a hallgatókat. Május 20-án a Petőfi Sándor Művelődési Központban (Ioan Zalomit u. 6.) lesz egy bemutatkozó nyiltnapja a bukaresti magyar szerkesztőségnek. Ott elmondjuk azokat a gondokat, amelyekkel küszködünk, és azokat az eredményeket, amelyeket mégis csak sikerült elérnünk. Ez után egy kötetlen beszélgetés következik, majd egy nagyon szerény protokoll mellett vendégül látjuk mindazokat, akik megtisztelnek jelenlétükkel bennünket. Tehát lesz egy fajta Off Air megnyilvánulás is, de ezen kívül a romániai magyar sajtóban interjúk, cikkek, eseménybeharangozók szintjén elmondjuk, hogy 70 évesek lettünk. Ez egy kerek évforduló és olyan szempontból is egyedi, hogy a bukaresti magyar rádió volt az egyetlen, amely nem szüntette meg a műsorait. Tehát 70 évig folyamatosan jelen volt az éter hullámaiban, miközben a területi stúdiókat 1985 és 1989 között Nicolae Ceauşescu beszüntette.
Itt hadd említsük meg azt is, hogy kollégánk, Szőcs Levente készíti adásunk új honlapját. Megígérhetjük a hallgatóinknak, hogy 70-ik születésnapunkra új honlappal jelentkezünk?
- Nagyon remélem. Ő azt ígérte, már ebben a hónapban elkészül a honlappal. Most valamilyen technikai kérdés megoldásán fáradoznak a rádió informatikai részlegével közösen. Biztosítaniuk kell egy üres szervert. Remélhetőleg, az új honlap, amely már a tartalomra összpontosít és nem annyira a formára, több látogatót vonz majd. Ez is egy első lépés lesz annak érdekében, hogy elinduljunk az internetes rádiózás útján, amely azonban egy hosszú menetelés lesz.
Kérdezett: Darvas Enikő"
["post_title"]=>
string(28) "70 éves a Bukaresti Rádió"
["post_excerpt"]=>
string(151) "Beszélgetés Székely Ervin főszerkesztővel a bukaresti magyar adás múltjáról, jelenéről, az ünnepi évfordulóra szervezendő eseményekről"
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(25) "70-eves-a-bukaresti-radio"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-05-05 11:34:58"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-05-05 08:34:58"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=5205"
["menu_order"]=>
int(41092)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3580 (24) {
["ID"]=>
int(4905)
["post_author"]=>
string(2) "95"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-01 10:37:49"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-01 07:37:49"
["post_content"]=>
string(1078) "A mezőgazdasági miniszter szerint nincsenek veszélyben a román gazdák a tejkvóta eltörlése miatt. Daniel Constantin erről a témának szentelt konferencián beszélt.
A tejkvóta április elsejei megszűnése kapcsán felmerült, hogy a piacot eláraszthatja az olcsó ? külföldi ? tej, így több ezer termelő megélhetése kerülhet veszélybe.
Daniel Constantin nem tart ettől. Úgy vélte, a tej és a tejipari termékek hozzáadott értékadójának (TVA) a csökkenése fellendíti majd a fogyasztást, ami az árak csökkenéséhez, közvetve pedig a begyűjtött tejmennyiség növekedéséhez vezet.
A tejkvótarendszer három évtized elteltével szűnik meg az Európai Unióban: a gazdálkodók április 1-jétől annyi tejet termelhetnek büntetlenül, amennyit csak akarnak. A kvótát egyébként azért vezették be, mivel az 1970-es években túltermelés volt."
["post_title"]=>
string(31) "Mától megszűnik a tejkvóta"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(26) "matol-megszunik-a-tejkvota"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-04-02 13:14:27"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-04-02 10:14:27"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=4905"
["menu_order"]=>
int(41093)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3456 (24) {
["ID"]=>
int(5155)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-01 10:21:55"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-01 07:21:55"
["post_content"]=>
string(888) "Kiállítással és filmvetítéssel egybekötött könyvbemutatót szerveztek 2015. március 13-án a bukaresti Balassi Intézetben.
A Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola emlékkiállítást Magdó János, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezetője nyitotta meg, a kiállítás kurátora, Szebeni Zsuzsanna jelenlétében.
A bemutatott Bánffy Miklós művészi pályaképe című kétnyelvű kötet pedig azokat az előadásokat tárta a bukaresti közönség elé, amelyek 2013-ban, a Bánffy emlékévben hangzottak el Kolozsváron a 140 évvel korábban született Bánffy Miklós emlékkonferencián.
Adásunkban erről az eseményről hallhatnak hangképes összeállítást.
[audio mp3="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/03/Banffy_Szilvassy.mp3" ogg="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/Banffy_Szilvassy.ogg"][/audio]"
["post_title"]=>
string(49) "Bánffy Miklós és Szilvássy Carola Bukarestben"
["post_excerpt"]=>
string(227) "Beszélgetés Kósa Andrással, a bukaresti Balassi Intézet igazgatójával, Magdó Jánossal, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezetőjével és Szebeni Zsuzsanna színháztörténésszel"
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(45) "banffy-miklos-es-szilvassy-carola-bukarestben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-04-21 14:06:11"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-04-21 11:06:11"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=5155"
["menu_order"]=>
int(41094)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(4)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3570 (24) {
["ID"]=>
int(4945)
["post_author"]=>
string(2) "95"
["post_date"]=>
string(19) "2015-04-01 10:52:40"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-04-01 07:52:40"
["post_content"]=>
string(1043) "
Április elsejétől az E.ON Energie România másfél százalékkal többet számláz ki lakossági ügyfeleinek. A GDF SUEZ Energy România árai ezzel szemben kilenc százalékkal csökkennek. Igaz, ez utóbbi csökkenés csak átmeneti lehet, július elsejétől ugyanis Románia belép az árliberalizáció újabb szakaszába. Akkor becslések szerint 6-7 százalékkal drágul majd a lakossági földgáz.
Mától magasabb árfolyamon számolják a gyógyszerek árát is. Az eddigi 4,26 lej helyett a reálishoz közelebbi 4,42 lejes euróárfolyam alapján határozzák meg a készítmények árát. A betegek remélhetőleg keveset éreznek meg a drágulásból, mivel a 2012-es szinten befagyasztott árfolyamot kizárólag az ártámogatott gyógyszerekre alkalmazták.
Szintén az árfolyammal függ össze, hogy mától mintegy 4 százalékkal drágul a cigaretta."
["post_title"]=>
string(57) "Drágulást és árcsökkenést egyaránt hozott április"
["post_excerpt"]=>
string(133) "Mától változik a földgáz ára, de míg egyes fogyasztók jobban járnak, mások többet fizetnek az elhasznált fűtőanyagért."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(49) "dragulast-es-arcsokkenest-egyarant-hozott-aprilis"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-03-22 08:36:35"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-03-22 06:36:35"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=4945"
["menu_order"]=>
int(41091)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
["comment_count"]=>
int(0)
["current_comment"]=>
int(-1)
["found_posts"]=>
int(37888)
["max_num_pages"]=>
int(3158)
["max_num_comment_pages"]=>
int(0)
["is_single"]=>
bool(false)
["is_preview"]=>
bool(false)
["is_page"]=>
bool(false)
["is_archive"]=>
bool(false)
["is_date"]=>
bool(false)
["is_year"]=>
bool(false)
["is_month"]=>
bool(false)
["is_day"]=>
bool(false)
["is_time"]=>
bool(false)
["is_author"]=>
bool(false)
["is_category"]=>
bool(false)
["is_tag"]=>
bool(false)
["is_tax"]=>
bool(false)
["is_search"]=>
bool(false)
["is_feed"]=>
bool(false)
["is_comment_feed"]=>
bool(false)
["is_trackback"]=>
bool(false)
["is_home"]=>
bool(true)
["is_privacy_policy"]=>
bool(false)
["is_404"]=>
bool(false)
["is_embed"]=>
bool(false)
["is_paged"]=>
bool(true)
["is_admin"]=>
bool(false)
["is_attachment"]=>
bool(false)
["is_singular"]=>
bool(false)
["is_robots"]=>
bool(false)
["is_favicon"]=>
bool(false)
["is_posts_page"]=>
bool(false)
["is_post_type_archive"]=>
bool(false)
["query_vars_hash":"WP_Query":private]=>
string(32) "3784b845308df7ee4617e580dccfb6a2"
["query_vars_changed":"WP_Query":private]=>
bool(false)
["thumbnails_cached"]=>
bool(false)
["allow_query_attachment_by_filename":protected]=>
bool(false)
["stopwords":"WP_Query":private]=>
NULL
["compat_fields":"WP_Query":private]=>
array(2) {
[0]=>
string(15) "query_vars_hash"
[1]=>
string(18) "query_vars_changed"
}
["compat_methods":"WP_Query":private]=>
array(2) {
[0]=>
string(16) "init_query_flags"
[1]=>
string(15) "parse_tax_query"
}
["query_cache_key":"WP_Query":private]=>
string(41) "wp_query:3d8df9d8f94e25776c37cdae283aacb9"
}
