Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Jóváhagyta egy ukrajnai bíróság annak a két férfinak a letartóztatását, akit a monacói merénylő megölésével vádolnak. Az ukrán hatóságok csütörtökön Kijev közelében, fejlövéssel megtalálták az Interpol által körözött Anasztaszija Berezovszka holttestét, akit egy ukrán üzletember elleni június 29-i pokolgépes merénylettel gyanúsítottak. A nő megölésével a katonai hírszerzés (HUR) egyik tisztjét és egy volt rendvédelmi dolgozót vádolnak; a kijevi bíróság óvadék nélküli letartóztatásukat rendelte el. Lapértesülések szerint a hírszerző visszavonta korábbi vallomását, azt állítva, hogy a másik gyanúsított lőtt, ő csak félelemből vallott korábban másképp.
A merénylet célpontja Vadim Jermolajev ukrán származású, ciprusi állampolgárságú ingatlanfejlesztő volt, akinek monacói lakása előtt múlt hétfőn robbant fel egy csomagba rejtett pokolgép, megsebesítve őt, feleségét és fiukat is. Jermolajevet Ukrajna 2023 decemberében szankcionálta a Krímben folytatott üzleti tevékenysége miatt. Stéphane Thibault monacói ügyész szerint egyelőre nincs információ sem az indítékról, sem a robbanószerkezet eredetéről. Az ukrán titkosszolgálatok azonban az utóbbi években több orosz vagy oroszbarátnak tartott személyt is meggyilkoltak külföldön.
Heves esőkkel és erős széllel csapott le szombaton Japán déli részére a Bavi tájfun, a hatóságok áradásokra és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A tájfun a Japán déli részén lévő Szakisima-szigeteket érte, a Bavit kísérő széllökések helyi hatóságok szerint elérték az óránkénti 144 kilométeres sebességet, a meteorológiai előrejelzések szerint pedig ez az érték akár 198 kilométerre is nőhet a nap folyamán.
A légitársaságok összesen 345 járatot töröltek a térségben, Okinaván pedig több mint 24 ezer háztartás jelentett áramkimaradást.
A Bavi várhatóan Tajvan északi része felé veszi az irányt, ahol máris több mint 14 ezer embert evakuáltak a sziget hegyvidéki területeiről.
A Bavi várhatóan vasárnap reggel ér a Kína keleti részén lévő, tízmilliós Vencsou városához, ahol a hatóságok már több mint 600 ezer embert szólítottak fel evakuálásra, 100 ezret pedig a szomszédos Fucsien tartományban.
Az egészségügyi miniszter ezen a héten megkezdi a kórházak ellenőrzését. Ez főleg azon egészségügyi intézményekre vonatkozik, amelyekre a betegek vagy…
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közlése szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban. Ezt a…
Bejelentette lemondását Dragoș Anastasiu, az egy hónapja beiktatott kormány egyik miniszterelnök-helyettese, akiről kiderült, hogy nyolc éven át úgynevezett védelmi pénzt…
Történelmi lépésnek nevezte Hankó Balázs magyar kulturális és innovációs miniszter Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre…
A Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebook és az Instagram platformokat üzemelteti, bejelentette, hogy októbertől beszünteti a…
Az egészségügyi miniszter ezen a héten megkezdi a kórházak ellenőrzését. Ez főleg azon egészségügyi intézményekre vonatkozik, amelyekre a betegek vagy hozzátartozóik panaszt tettek a kórházi tartózkodás alatt kapott ellátással, főleg az étkeztetéssel kapcsolatban. Alexandru Rogobete közölte, hogy több mint 200 panasz érkezett, amelyeket a betegek képekkel is alátámasztottak. Egyesekből kitűnik, hogy a kórházak megfelelően működnek, mások az emberek iránti megvetést tükrözik. Rogobete hozzátette, hogy nyilvánosságra hozza az ellenőrzések eredményét.
Az év első három hónapjában a tavalyi első negyedévhez képest 7,5 százalékkal 16,1 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A vasúti áruszállítás teljesítménye árutonnában mérve 18,5 százalékkal visszaesett a vizsgált időszakban. Januártól márciusig összesen 9 millió tonna árut szállítottak vasúton, ennek csaknem 80 százalékát belföldön.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közlése szerint 2025 júniusában 11 685 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 24-gyel többnek, mint előző hónapban. Ezt a juttatást nem a hozzájárulás és a szolgálati idő alapján számolják ki, mint az öregségi nyugdíjat, hanem speciális törvények szabályozzák. Júniusban 5680 személy a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény alapján részesült a különnyugdíjban, amelynek átlagos összege 25 258 lej volt. A diplomaták nyugdíját szabályozó törvény alapján 798 személy kapott járandóságot, ennek átlagos összege 6877 lej volt. A volt parlamenti tisztviselők átlagban 6106 lejes, a polgári repülés terén dolgozók 13 015 lejes, a számvevőszéki alkalmazottak 10 089 lejes különnyugdíjat kaptak átlagban.
Az oktatásban a tanítási órák számának növelése heti 18-ról 20-ra, azt fogja előidézni, hogy a tanárok egy részének nem fog kijönni az óraszáma. Az intézkedés szerepel a Nicușor Dan elnök által kihirdetett első deficitcsökkentő csomagban. Az oktatási szakszervezetek felhívják a figyelmet, hogy lesznek olyan katedrák, amelyeket nem lehet majd lefedni. Lavinia Lăcustă jászvásári szakszervezeti vezető szerint ez érinteni fogja a rendszer működőképességét. A szakszervezetek bírálják a létszám alatti oktatási intézmények összevonását is, amely intézkedés a nagyvárosokban számos óvoda megszűnését fogja eredményezni, míg vidéken a helyzetet nehéz lesz kezelni a iskolák közötti nagy távolságok miatt.
Bejelentette lemondását Dragoș Anastasiu, az egy hónapja beiktatott kormány egyik miniszterelnök-helyettese, akiről kiderült, hogy nyolc éven át úgynevezett védelmi pénzt fizetett egy korrupcióért bebörtönzött adóellenőrnek. Anastasiu tegnapi sajtóértekezletén azt állította, hogy cége esetében – "nem meggazdagodási, hanem túlélési megvesztegetésről" volt szó, ártatlanságát pedig az is bizonyítja, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem emelt vádat ellene. A távozó kormánytag abban a korrupciós ügyben érintett, amelynek nyomán Angela Burlacu adóellenőrt jogerősen öt év és két hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte 2023-ban a bukaresti táblabíróság.
A vádirat szerint Anastasiu turisztikai cége 2009-2017 között több mint 150 ezer eurót fizetett fiktív tanácsadási szolgáltatásokért Burlacu egy rokonának, illetve rendszeresen biztosított ingyenes európai és ázsiai luxusvakációkat az adóellenőrnek és hozzá közel álló személyeknek (olykor 12 fős társaságoknak), miután az adóhatóság (ANAF) állítása szerint megzsarolta. A több vállalkozásban is tulajdonrésszel rendelkező Anastasiu azt állította, hogy évekig nem tudott az adóellenőr kifizetetlen számláiról, de amint "teljessé vált számára a kép", társtulajdonosával együtt maga fordult a DNA-hoz. Megjegyezte: bárcsak más vállalkozóknak is lenne bátorságuk szembeszállni azzal a nyomással, amellyel a korrupt hivatalnokok kenőpénzt próbálnak kierőszakolni tőlük".
Mentségére azt hozta fel, hogy a cég ellen adócsalás gyanújával indított, öt évre kiterjedő vizsgálat csőddel fenyegette a gazdasági válság idején amúgy is nehéz helyzetben lévő cégét, amelynek választania kellett, hogy eleget tesz a "zsaroló" követeléseinek, vagy megkockáztatja, hogy több száz alkalmazottja munka nélkül marad és 20 ezer vakációzó ügyfelüket már nem tudják hazahozni. Anastasiu a kormány küszöbön álló újabb deficitcsökkentő intézkedéseivel hozta összefüggésbe, hogy a média lejárató kampányt indított ellene a két éve lezárult bírósági ügy miatt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint van lehetőség a jó együttműködésre Románia és Magyarország között – a magyar kormányfő ezt ma Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott szokásos szombati előadásán jelentette ki. Orbán felidézte, hogy szerdán este találkozott Ilie Bolojan miniszterelnökkel, akiről elmondta, hogy ő is közös román-magyar sikerekben érdekelt. Orbán Viktort hallják, aki a román kormányfőről és a vele folytatott megbeszélésről nyilatkozott.
Történelmi lépésnek nevezte Hankó Balázs magyar kulturális és innovációs miniszter Tusnádfürdőn, hogy hosszú idő után román-magyar kulturális keretmegállapodás jön létre a két ország kulturális tárcája között. A miniszter szerint egy olyan történelmi lépésre készülnek, amely “a kultúránkat, identitásunkat megvalósítja és a mindennapok részévé teszi". A két tárca közötti együttműködés 2025-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozik. Demeter András romániai kulturális miniszter közölte: az alapjaiban átgondolt kulturális keretmegállapodást a tervek szerint ősszel írják majd alá.
Magyarország és a magyar kormány célja nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal - hangsúlyozta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes tegnap Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen. Közölte: a magyar kormány a többi utódállammal is hasonló viszony kiépítésére törekszik, mint amilyen Szerbiával megvalósult. Semjén szerint a hiba nem Magyarország készülékében van, hogy ez eddig nem sikerült. Ugyanezen a panelbeszélgetésen a magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezetek vezetői. Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár közölte: eddig 580 ezer magyarországi diák járt külhoni magyarlakta régiókban a Határtalanul című program keretében, és 6500 külhoni intézmény kap magyar állami támogatást.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap bejelentette, hogy vasárnap Skóciában találkozik Donald Trump amerikai elnökkel. A találkozó alig néhány nappal azelőtt jön létre, hogy az Egyesült Államok augusztus 1-jén 30 százalékos vámot vezet be az Európai Unióból származó importtermékekre. Brüsszel hetek óta egyeztetéseket folytat Washingtonnal, hogy elkerülje az intézkedések életbe lépését. Von der Leyen az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: jó beszélgetést folytatott Trumppal, amelyet követően megállapodtak a személyes találkozóban. Mint írta, a vasárnapi egyeztetés célja, hogy megvitassák a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokat, és azt, hogyan lehet azokat erősen és kiegyensúlyozottan fenntartani.
A brit kormány pozitívan áll hozzá a palesztin állam majdani elismeréséhez, de a jelenlegi helyzetben a gázai harcok tűzszünettel való lezárását tartja a legfontosabbnak - közölte Peter Kyle brit tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter. – Kívánatosnak tartjuk a palesztin államiságot, és olyan körülményeket akarunk teremteni, amelyek között végre terítékre kerülhet egy ilyen, hosszú távú politikai megoldás – jelentette ki a brit miniszter. Mindazonáltal aláhúzta: jelenleg azokra a dolgokra kell összpontosítani, amelyek enyhítik a gázaiak súlyos szenvedését. Keir Starmer brit miniszterelnök elmondhatatlan és védhetetlen humanitárius katasztrófának nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élők szenvedését és éhezését. Emmanuel Macron francia elnök közvetlenül ezután jelentette be, hogy Párizs az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésszakán el fogja ismerni a palesztin államot.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat, amely többek között a Facebook és az Instagram platformokat üzemelteti, bejelentette, hogy októbertől beszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban. A cég a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló, az EU által tavaly márciusban elfogadott rendeletre hivatkozott. Ez előírja például, hogy a politikai hirdetéseket egyértelműen meg kell jelölni, és nyilvánosságra kell hozni azok finanszírozóit. Az idén októberben hatályba lépő jogszabály a Meta szerint gyakorlatilag végrehajthatatlan követelményeket támaszt, ezért az EU területén teljes egészében megszünteti az ilyen típusú hirdetések engedélyezését. Az Európai Unió a 2018-as Cambridge Analytica-botrány után szigorította szabályozását. A brit tanácsadó cég a Facebook-felhasználók adatait engedély nélkül gyűjtötte be, majd azokat politikai kampánycélokra, többek között a 2016-os amerikai elnökválasztáson és a Brexit-népszavazás során használta fel.
Az egészségügyi miniszter ezen a héten megkezdi a kórházak ellenőrzését. Ez főleg azon egészségügyi intézményekre vonatkozik, amelyekre a betegek vagy hozzátartozóik panaszt tettek a kórházi tartózkodás alatt kapott ellátással, főleg az étkeztetéssel kapcsolatban. Alexandru Rogobete közölte, hogy több mint 200 panasz érkezett, amelyeket a betegek képekkel is alátámasztottak. Egyesekből kitűnik, hogy a kórházak megfelelően működnek, mások az emberek iránti megvetést tükrözik. Rogobete hozzátette, hogy nyilvánosságra hozza az ellenőrzések eredményét.
