Több mint négy év után újra találkozott Amerikában élő unokáival III. Károly brit király. A Buckingham-palota péntek esti közleménye szerint Harry sussexi herceg és felesége, Meghan hercegnő „szigorúan magánjellegű látogatást” tettek a király nyugat-angliai Highgrove rezidenciáján, ahol jelen volt két gyermekük, a hétéves Archie és az ötéves Lilibet is.
Károly a két unokával legutóbb 2022 júniusában, néhai édesanyja, a nem sokkal később elhunyt II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett platinajubileumi ünnepségsorozaton találkozott.
A hercegi család 2020-ban költözött Kaliforniába, miután lemondott hivatalos királyi feladatairól. Kapcsolatuk azóta feszült, különösen Vilmos trónörökössel, akivel Harry most sem találkozik.
A 77 éves uralkodónál két éve daganatos betegséget diagnosztizáltak, de továbbra is ellátja államfői feladatait, és az utóbbi hónapokban több hivatalos külföldi látogatást is tett.
Jóváhagyta egy ukrajnai bíróság annak a két férfinak a letartóztatását, akit a monacói merénylő megölésével vádolnak. Az ukrán hatóságok csütörtökön Kijev közelében, fejlövéssel megtalálták az Interpol által körözött Anasztaszija Berezovszka holttestét, akit egy ukrán üzletember elleni június 29-i pokolgépes merénylettel gyanúsítottak. A nő megölésével a katonai hírszerzés (HUR) egyik tisztjét és egy volt rendvédelmi dolgozót vádolnak; a kijevi bíróság óvadék nélküli letartóztatásukat rendelte el. Lapértesülések szerint a hírszerző visszavonta korábbi vallomását, azt állítva, hogy a másik gyanúsított lőtt, ő csak félelemből vallott korábban másképp.
A merénylet célpontja Vadim Jermolajev ukrán származású, ciprusi állampolgárságú ingatlanfejlesztő volt, akinek monacói lakása előtt múlt hétfőn robbant fel egy csomagba rejtett pokolgép, megsebesítve őt, feleségét és fiukat is. Jermolajevet Ukrajna 2023 decemberében szankcionálta a Krímben folytatott üzleti tevékenysége miatt. Stéphane Thibault monacói ügyész szerint egyelőre nincs információ sem az indítékról, sem a robbanószerkezet eredetéről. Az ukrán titkosszolgálatok azonban az utóbbi években több orosz vagy oroszbarátnak tartott személyt is meggyilkoltak külföldön.
Heves esőkkel és erős széllel csapott le szombaton Japán déli részére a Bavi tájfun, a hatóságok áradásokra és földcsuszamlásokra figyelmeztettek.
A tájfun a Japán déli részén lévő Szakisima-szigeteket érte, a Bavit kísérő széllökések helyi hatóságok szerint elérték az óránkénti 144 kilométeres sebességet, a meteorológiai előrejelzések szerint pedig ez az érték akár 198 kilométerre is nőhet a nap folyamán.
A légitársaságok összesen 345 járatot töröltek a térségben, Okinaván pedig több mint 24 ezer háztartás jelentett áramkimaradást.
A Bavi várhatóan Tajvan északi része felé veszi az irányt, ahol máris több mint 14 ezer embert evakuáltak a sziget hegyvidéki területeiről.
A Bavi várhatóan vasárnap reggel ér a Kína keleti részén lévő, tízmilliós Vencsou városához, ahol a hatóságok már több mint 600 ezer embert szólítottak fel evakuálásra, 100 ezret pedig a szomszédos Fucsien tartományban.
Nicușor Dan államelnök elutasította Oroszország vádjait, és cáfolta, hogy Románia engedélyt adott volna ukrán katonai repülőgépeknek az ország légterébe való…
A kormány szerint a korrupcióellenes ügyészség által lezárt vizsgálatnak nincs köze Dragoș Anastasiu miniszterelnök-helyettesnek a kormányban elfoglalt tisztségéhez és hatásköréhez…
Több mint százezer civilt evakuáltak Thaiföldön a Kambodzsával fennálló fegyveres konfliktus miatt – közölte ma a thaiföldi belügyminisztérium. Négy határ…
Tegnapi ülésén a kormány elfogadta az állami vállalatok reformjával foglalkozó tárcaközi munkacsoport létrehozásáról szóló memorandumot – jelentette be a kabinet…
Ilie Bolojan kormányfő elrendelte egy kormányhatározattervezet kidolgozását az állami szolgálati lakások bérleti díjának újraszámolásáról – jelentette be a kormányszóvivő. Ioana…
A kormány elfogadta az RMDSZ által vezetett fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-től megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi…
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt, amely tegnap este jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A ma is Ausztriában tartózkodó elnök a tegnap közölte azt is, hogy a második deficitcsökkentő csomagért augusztus elején készül felelősséget vállalni a kormány. Rámutatott: amikor többévnyi túlköltekezés után kiadáscsökkentő intézkedéseket kell hozni, bonyolulttá válik a politikusok és a lakosság közötti viszony. Szerinte ebből adódnak a koalíción belüli feszültségek. De nagyszerűnek tartja, hogy a Nyugat-barát pártok vállalták a kormányzást, hiszen mindegyikük számára könnyebb lett volna ellenzékben maradni - mondta az államelnök. Az első deficitcsökkentő csomag kihirdetése azt jelenti, hogy augusztus 1-től 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs, emelkedik a jövedéki adó, 10 százalékos egészségügyi járulékkötelessé válik a 3 ezer lej fölötti nyugdíjrész, a bankok adói is emelkednek, nő az osztalékadó, valamint befagyasztják a közszférában a béreket, illetve a nyugdíjakat.
Az osztrák és a román elnök tegnapi megbeszélésén szóba került a schengeni csatlakozás okozta feszültség, hiszen – mint ismert – Ausztria volt az utolsó tagállam, amely ellenezte hazánk schengeni csatlakozását. Alexander Van Der Bellen osztrák elnök kijelentette: az Ausztria és Románia között fennálló hagyományos partnerség segített a kisebb feszültségek leküzdésében és a kiváló kapcsolatok helyreállításában. Van Der Bellen közölte: nagy örömmel tölti el Románia schengeni csatlakozása. Rámutatott, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok nagyon erősek, mivel Ausztria Románia második legfontosabb külföldi befektetője. A felek egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni országoknak, Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak közelebb kell kerülniük az Európai Unióhoz. Nicușor Dan államelnök úgy vélte, itt az ideje új fejezetet nyitni az Ausztriával való kétoldalú kapcsolatokban.
A Neptun Deep projekt keretében a fekete-tengeri földgáz kitermelése jelentős hatással lesz Európára - jelentette ki Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök Salzburgban, a Nicușor Dan államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón. – Ausztria érdekelt a román piacon, ez nyilvánvaló, különben nem lennénk a második helyen a romániai befektetők rangsorában. (…) Nem véletlen, hogy az ÖMV egyike ezeknek a befektetőknek, és a Petrommal hozzájárul a romániai piac fejlődéséhez – fogalmazott az osztrák elnök. Szerinte a fekete-tengeri földgáz kitermelésére irányuló Neptun Deep nem csak Románia számára fontos, hanem az európai piacra is jelentős hatással lesz. Nicușor Dan államfő szintén hangsúlyozta a projekt fontosságát Európa energiabiztonsága szempontjából.
Nicușor Dan államelnök elutasította Oroszország vádjait, és cáfolta, hogy Románia engedélyt adott volna ukrán katonai repülőgépeknek az ország légterébe való behatoláshoz. Sajtóhírek szerint az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova csütörtökön bírálta a román hatóságokat, amiért engedélyezték volna, hogy négy ukrán repülőgép behatoljon Románia légterébe.
A rendkívüli hőség miatt ma korlátozta a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az ország 15 megyéjében. Szombaton 12 órától este 8-ig ezek a járművek nem közlekedhetnek autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon a vörös hőségriadó alatt álló Temes, Krassó-Szörény, Gorj, Mehedinți, Dolj, Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman, Dâmbovița, Prahova, Giurgiu, Ilfov, Călărași és Konstanca megyében, ahol a hőmérsékleti csúcsértékek árnyékban elérhetik a 39-43 Celsius-fokot.
A kormány szerint a korrupcióellenes ügyészség által lezárt vizsgálatnak nincs köze Dragoș Anastasiu miniszterelnök-helyettesnek a kormányban elfoglalt tisztségéhez és hatásköréhez és ebben az ügyben nem volt sem gyanúsított, sem vádlott - közölte Ioana Dogioiu, a kormány szóvivője azt követően, hogy a Realitatea TV hírtelevízió közölte: Anastasiu egy dossziében elismerte volna, hogy nyolc éven át lefizette az adóhatóság egyik adóellenőrét, hogy cégei kiváltságos bánásmódban részesüljenek az adóügyi vizsgálatok során. A dosszié szerint Anastasiu volt az egyik feljelentő, aki azzal vádolta meg az adóellenőrt, hogy megzsarolta és pénzt követelt tőle, miután megfenyegette, hogy bezáratja a cégeit. A kormányfőhelyettes tanú volt az ügyben.
Franciaország a palesztin állam elismerését tervezi - közölte tegnap Emmanuel Macron francia elnök, aki rámutatott, hogy ezt a döntését szeptemberben fogja ünnepélyesen bejelenteni az ENSZ közgyűlésében. Macron egyben hangsúlyozta, hogy sürgősen véget kell vetni a Gázai övezetben dúló háborúnak és segítséget kell nyújtani az ottani civil lakosságnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy biztosítani kell a Hamász palesztin terrorszervezet demilitarizálását. A francia tervet élesen bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki szerint egy ilyen lépés a terrorizmust jutalmazná. – Egy palesztin állam kiindulópontja lenne Izrael megsemmisítésének – mondta az izraeli kormányfő.
Magyarország elemi érdeke, hogy kitartson az ukrán EU-tagságot elutasító álláspontja mellett - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma a Kossuth Rádióban. A magyar közmédia kihelyezett, tusnádfürdői stúdiójában Orbán arról beszélt: az ukrán EU-tagság Magyarország számára elfogadhatatlan, mert ha az EU fölveszi Ukrajnát, akkor felveszi a háborút. Ez megengedhetetlen, ez tönkretenné Magyarországot - jelentette ki Orbán. Kiemelte: Magyarország EU-tagság helyett rendezett, szerződéses alapon nyugvó stratégiai együttműködést javasol az EU és Ukrajna között.
Több mint százezer civilt evakuáltak Thaiföldön a Kambodzsával fennálló fegyveres konfliktus miatt - közölte ma a thaiföldi belügyminisztérium. Négy határ menti tartományból szállítottak 300 befogadóközpontba százezer civilt. Az egészségügyi minisztérium arról számolt be, hogy a kambodzsai tüzérségi támadások halálos áldozatainak száma 15-re emelkedett. A két ország nyolcszáz kilométer hosszú határa mentén tegnap óta tűzpárbaj folyik lőfegyverekkel, gránát- és rakétavetőkkel.
Tegnapi ülésén a kormány elfogadta az állami vállalatok reformjával foglalkozó tárcaközi munkacsoport létrehozásáról szóló memorandumot - jelentette be a kabinet ülése után Ioana Dogioiu kormányszóvivő. A memorandum egy tárcaközi bizottság létrehozását írja elő. Fő feladata elemezni az állami vállalatok helyzetét, és intézkedéseket javasolni az állami vállalatok irányítása átláthatóságának biztosítására, az igazgatótanácsok és felügyelőbizottságok tagjai számának csökkentésére, a vezetői juttatások és a teljesítménymutatók felülvizsgálatára, illetve a felesleges munkaerő leépítésére. A kormány szóvivője hangsúlyozta: nem a magánszférában tevékenykedő menedzserekből álló szakértői tanácsadói csoportról van szó, hiszen ezt később hozzák létre, és összetételéről a miniszterelnök fog határozni.
Ilie Bolojan kormányfő elrendelte egy kormányhatározattervezet kidolgozását az állami szolgálati lakások bérleti díjának újraszámolásáról - jelentette be a kormányszóvivő. Ioana Dogioiu elmondta, hogy a bérleti díj értékét 2007 óta nem frissítették, és most méltányos, az aktuális helyzetnek megfelelő szintre fogják hozni. A kormányhatározat ugyanakkor elő fogja írni, hogy nyugdíjba vonulás, vagy a munkaviszony megszűnése után a szolgálati lakást elfoglaló személynek ki kell költöznie az ingatlanból - tette hozzá a kormányszóvivő.
A kormány elfogadta az RMDSZ által vezetett fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-től megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság tagjai számára. Ez a testület a helyi rendőrség munkáját segíti, de döntései csak véleményező jellegűek. Tagjai eddig minden ülés után juttatást kaptak, a költségek évi 50 ezer és 600 ezer lej között mozogtak megyénként. Országosan ez mintegy 22 millió lejes kiadást jelentett a helyi önkormányzatok számára, amit most megtakarítanak – mondta Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki szerint idén már 6,8 millió lejt spórolnak ezzel a döntéssel.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt, amely tegnap este jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A ma is Ausztriában tartózkodó elnök a tegnap közölte azt is, hogy a második deficitcsökkentő csomagért augusztus elején készül felelősséget vállalni a kormány. Rámutatott: amikor többévnyi túlköltekezés után kiadáscsökkentő intézkedéseket kell hozni, bonyolulttá válik a politikusok és a lakosság közötti viszony. Szerinte ebből adódnak a koalíción belüli feszültségek. De nagyszerűnek tartja, hogy a Nyugat-barát pártok vállalták a kormányzást, hiszen mindegyikük számára könnyebb lett volna ellenzékben maradni - mondta az államelnök. Az első deficitcsökkentő csomag kihirdetése azt jelenti, hogy augusztus 1-től 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs, emelkedik a jövedéki adó, 10 százalékos egészségügyi járulékkötelessé válik a 3 ezer lej fölötti nyugdíjrész, a bankok adói is emelkednek, nő az osztalékadó, valamint befagyasztják a közszférában a béreket, illetve a nyugdíjakat.
