Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3758 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború…
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust,…
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025.…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy a kormánykoalíció pártjai továbbra sem tudnak megállapodni arról, hogy miként karcsúsítsák az államot, viszont…
Az Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy engedély nélküli elektronikus cigaretta-gyárat fedeztek fel Prahova megyében. A csarnokban több mint 169 ezer terméket…
18 főpolgármester-jelölt áll rajthoz. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Gigel Știrbu felszólította az USR jelöltjét, Cătălin Drulát, hogy lépjen vissza…
A Nigériai Keresztény Szövetség (CAN) szerint az eset pénteken történt, egyben a legnagyobb iskolai tömeges emberrablás 2024 márciusa óta.
A közlés szerint ugyan néhány diáknak sikerült elmenekülnie a terroristák elől, a támadók így is 300 diákot és 12 tanárt raboltak el. A szervezet helyi szóvivője elmondta, hogy együtt dolgoznak a kormánnyal és a biztonsági szervekkel azon, hogy a gyerekeket épségben visszahozzák. A támadások miatt a kormány 47 iskola bezárására kényszerült Nigériában.
Kína az ENSZ-hez fordult a Japánnal éleződő tajvani vita miatt. Peking szerint Takaicsi Szanae japán miniszterelnök súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, amikor kijelentette: egy kínai támadás Tajvan ellen katonai válaszlépést válthat ki Tokió részéről.
Kína ENSZ-nagykövete, Fu Cung úgy fogalmazott: ha Japán beavatkozna a Tajvani-szoros helyzetébe, az agressziónak minősülne, és Kína az önvédelem jogára hivatkozva megvédené szuverenitását.
A diplomáciai feszültség már a gazdasági és kulturális kapcsolatokra is kihat: kínai–japán kereskedelmi együttműködések sérültek, japán zenekarok koncertjeit mondták le, a kínai hajózási társaságok kerülik Japánt.
Peking egyre gyakrabban idézi fel Japán második világháborús atrocitásait, valamint a Potsdami és Kairói nyilatkozatokat, amelyek szerint Tajvan visszakerülne Kínához, emlékeztet a Reuters.
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére.
Az Egyesült Államokban egyébként éppen csütörtökön ünneplik a hálaadás napját.
A Fox rádió műsorában a riporter megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni.
Trump véleménye szerint az orosz elnök nem törekszik újabb háborúra, az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra.
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust, miután nyílt konfliktusba került Donald Trumppal.
A republikánus képviselő korábban Trump egyik legelszántabb védelmezőjeként volt ismert a kongresszusban, de Jeffrey Epstein pedofil milliárdos ügyében szembekerült az elnökkel, aki „árulónak” nevezte és megvonta tőle a támogatását.
A konfliktus odáig duzzadt, hogy Greene végül néhány képviselőtársával rá tudta kényszeríteni az elnökre akaratát az Epstein-üggyel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát illetően.
A baloldali Zohran Mamdani pénteken tárgyalt a Fehér Házban az elnökkel, aki nemrég még „kommunista őrültnek” titulálta. A találkozót követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták, hogy New York iránti elkötelezettségük a nézetkülönbségeik ellenére is összekötik őket.
A tréfás hangulatban lévő Donald Trump kedélyesen felszólította a jobbján álló polgármestert, hogy nevezze csak nyugodtan fasisztának. Sőt odáig ment, hogy kijelentette: abszolút lakna a Mamdani vezette New Yorkban, és szerinte az új polgármester sok konzervatív szavazót meg fog lepni a józan intézkedéseivel.
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025. november 21-én befejezi működését.
A Hvg.hu információi szerint a Szabad Európa vezetősége csütörtök délután közölte a megszűnés hírét a lap munkatársaival.
„Az elmúlt években munkatársaink elhivatottan és az újságírás legjavát adva dolgoztak a magyar olvasók független és objektív tájékoztatásáért. Köszönjük a bizalmat, érdeklődést és támogatást, amit közönségünktől kaptunk” – írta közleményében a szerkesztőség hozzátéve, hogy a Szabad Európa korábbi tartalmai ezután is elérhetőek maradnak a www. szabadeuropa.hu weboldalon.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy a kormánykoalíció pártjai továbbra sem tudnak megállapodni arról, hogy miként karcsúsítsák az államot, viszont januártól jelentős mértékben nőnek a helyi adók, de más adóügyi változások is lesznek. Nicusor Dan elnök menesztette egyik tanácsadóját, Ukrajnában pedig korrupciós botrány gyengíti Volodimir Zelenszkij elnök pozícióját.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik az amerikai Epstein-aktákról, amelyek most egy váratlan fordulat következtében nyilvánosságra kerülhetnek.
Több kínai hajótársaság Dél-Koreába irányítja át utasait a japán kikötők helyett, a Peking és Tokió között éleződő diplomáciai feszültség legújabb fejezeteként – jelenti a Reuters a hajózási menetrendek átvizsgálása alapján.
A kínai turisták elpártolása nyomán a Japán idegenforgalmi cégek súlyos veszteségeket szenvednek, miközben jelentősen emelkednek a dél-koreai utazási vállalatok részvényei. A tokiói székhelyű East Japan International Travel Service például közölte, hogy az év hátralévő részére elveszítette a foglalások 80%-át.
Kína és Japán között Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kijelentése miatt kiéleződött ki a helyzet, miszerint egy kínai támadás Tajvan ellen Japán túlélését is veszélyeztetné, és katonai válaszlépést válthatna ki.
Az izraeli erők két palesztin tinédzsert lőttek le egy Ramallah melletti rajtaütés során, írja a Reuters.
Ebben a hónapban eddig hat palesztin kiskorú vesztette életét izraeli katonai akciókban. A telepesek támadásai is gyakoribbak, Nablus környékén több közösséget ért támadás. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ígéretet tett, hogy a szélsőséges telepeseket felelősségre vonják, ugyanakkor a héten palesztin támadásban egy izraeli férfi is életét vesztette.
Bár az október 10-i tűzszünet többnyire véget vetett a Gázai övezetben zajló háborúnak, Ciszjordániában folytatódik a 2023 ősze óta tartó erőszakspirál.
Az ukrán elnök kész az „őszinte és konstruktív” együttműködésre az Egyesült Államokkal az ukrajnai háború befejezésére irányuló terv alapján, amely jelentős engedményeket foglal magában Oroszország számára, írja a Reuters.
Több európai vezető elutasította az amerikaiak által vázolt engedményeket. „A béke nem lehet kapituláció” – fogalmazott Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.
Az Egyesült Államok által kidolgozott 28 pontos terv szerint Ukrajnának le kellene mondania a teljes Donbaszról, a Krím-félszigetről, valamint el kellene fogadnia hadereje 600 ezer főre való korlátozását.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a béke csak az ukrán nép alapvető érdekeinek figyelembevételével képzelhető el. Zelenszkij a közeljövőben Donald Trumppal is egyeztetni kíván.
A Kreml szerint nincsenek hivatalos konzultációk, de minden béketervnek kezelnie kell a konfliktus „gyökereit”. Orosz csapatok jelenleg az ukrán terület közel egyötödét tartják megszállva, és a közelmúltban újabb városok elfoglalását jelentették.
Az Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy engedély nélküli elektronikus cigaretta-gyárat fedeztek fel Prahova megyében. A csarnokban több mint 169 ezer terméket találtak, összesen 16,7 millió lej értékben.
A hatóság szerint a cég nem rendelkezett engedéllyel. Összesen mintegy 3,8 millió euró értékű adóelkerülés gyanúja merült fel. Az ügyben nemzetközi együttműködés zajlik, az ellenőrzések folytatódnak.
18 főpolgármester-jelölt áll rajthoz. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Gigel Știrbu felszólította az USR jelöltjét, Cătălin Drulát, hogy lépjen vissza a bukaresti időközi főpolgármester-választástól.
Știrbu szerint Drulának nincs esélye a győzelemre, indulása viszont gyengíti Ciprian Ciucu liberális jelöltet, és megosztja a reformista szavazókat. Az INSCOP friss felmérése szerint Ciucu 27,1 százalékon áll, a szociáldemokrata Băluță 24 százalékon, a szélsőjobboldali Alexandrescu 21 százalékon, míg Drulă 12 százalékot kapna.
A PNL politikusa úgy vélekedett, hogy Drulă visszalépése „erkölcsi kötelesség, felelősségteljes magatartás, a politikai érettség próbája”. Úgy érvelt, az USR jelöltjét a bukarestiek nem helyi, hanem országos vezetőnek tekintik, miközben Ciucu már rendelkezik helyi vezetői tapasztalattal a fővárosban a 6. kerület polgármestereként. Hozzátette, hogy Drulă visszalépésével elkerülhető a PSD és az AUR ellen szavazó két reformista tábor konfrontációja.
A Nigériai Keresztény Szövetség (CAN) szerint az eset pénteken történt, egyben a legnagyobb iskolai tömeges emberrablás 2024 márciusa óta.
A közlés szerint ugyan néhány diáknak sikerült elmenekülnie a terroristák elől, a támadók így is 300 diákot és 12 tanárt raboltak el. A szervezet helyi szóvivője elmondta, hogy együtt dolgoznak a kormánnyal és a biztonsági szervekkel azon, hogy a gyerekeket épségben visszahozzák. A támadások miatt a kormány 47 iskola bezárására kényszerült Nigériában.
