Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság Szabályozási Bizottsága több mint 1 gigawatt összteljesítményű villamosenergia-termelő és -tároló létesítményre adott ki telepítési engedélyeket és üzemeltetési licenceket.
George Niculescu, a hatóság vezetője azt mondta ez mérföldkő az intézmény történetében: az elfogadott engedélyek több mint 80 százaléka energiatárolási projektekre vonatkozik. Szerinte ez egyértelmű jelzés arról, milyen irányba fejlődik a román energiarendszer. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Románia és Bulgária közötti, akkumulátoros energiatárolás terén fennálló lemaradás gyorsan behozható, ehhez azonban fel kell gyorsítani a beurházásokat. Arra szólította fel az átviteli és elosztóhálózati üzemeltetőket, hogy a már elkészült projektek számára gyorsabban adják ki a hálózati csatlakozási tanúsítványokat.
Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 24-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es…
A dán miniszterelnök az ország létfontosságú infrastruktúrája elleni „eddigi legsúlyosabb támadásnak” nevezte az esetet. Mette Frederiksen úgy fogalmazott: az eset…
Az ENSZ évfordulós csúcstalálkozója alkalmából számos ország vezetője nyilvánosan kiállt a palesztin államiság elismerése mellett, szembemenve az Egyesült Államok és…
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter közölte, hogy kikérte az országos gyógyszerügynökség állápontját a paracetamol mellékhatásait illetően, miután az amerikai elnök új,…
A legfelsőbb bíróság jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélte a 34 éves kolumbiai Murillo Diosa Luis Alfonsót, akit szabotázskísérletek vádjával állított…
Az alapélelmiszerek árrésének korlátozása, az önkormányzati alkalmazottak számának csökkentése, a főpolgármester-választás – ezek minden kenyértöréssel fenyegető nézeteltérésekre adnak alkalmat. Viszont…
Portugália hivatalosan elismerte a palesztin államot – jelentette be tegnap késő este Paulo Rangel portugál külügyminiszter, akinek országa ezzel Nagy-Britannia,…
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az ország legmagasabb kitüntetését adományozza a nemrégiben meggyilkolt Charlie Kirk konzervatív aktivistának. Kirk búcsúztatásán,…
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 24-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket köszönjük!
A dán miniszterelnök az ország létfontosságú infrastruktúrája elleni „eddigi legsúlyosabb támadásnak” nevezte az esetet.
Mette Frederiksen úgy fogalmazott: az eset rávilágít arra, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a társadalomnak manapság. Hozzátette, hogy minden lehetőséget vizsgálnak az elkövetők kilétével kapcsolatban.
Az éjszaka folyamán több drón jelent meg a koppenhágai repülőtér környékén. Emiatt a fel- és leszállások több órán keresztül szüneteltek. Számos járatot töröltek vagy átirányítottak. A forgalom csak ma reggel indult újra, jelentős késésekkel.
Jens Jespersen nyomozó szerint a drónok száma, mérete és a támadás időzítése arra utal, hogy „felkészült szereplő” állhat az akció mögött.
Flemming Drejer, a dán hírszerzés operatív igazgatója úgy fogalmazott: „Nem támadtak meg minket, de tesztelni akarják, hogyan reagálunk”.
Oslóban szintén észleltek drónokat, de a norvég fővárosban mindössze 3 órára szünetelt a légi forgalom.
Az ENSZ évfordulós csúcstalálkozója alkalmából számos ország vezetője nyilvánosan kiállt a palesztin államiság elismerése mellett, szembemenve az Egyesült Államok és Izrael álláspontjával.
Emmanuel Macron államfő a közgyűlés előtt bejelentette, hogy Franciaország hivatalosan elismeri a palesztin államot, hangsúlyozva, hogy célja a kétállami megoldás lehetőségének megőrzése.
Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Luxemburg, Belgium, Málta és Monaco is csatlakozott az elismeréshez.
Mahmúd Abbász palesztin elnök videóüzenetben kérte a teljes ENSZ-tagság támogatását, miután az Egyesült Államok kormánya megtagadta tőle a beutazási vízumot.
A 193 ENSZ-tagállam háromnegyede elismeri a palesztin államot, köztük Magyarország és Románia is.
Az amerikai elnök muszlim többségű országok tisztviselőivel találkozik, hogy megvitassák a Gázai övezet helyzetét
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt mindössze annyit erősített meg, hogy Donald Trump többoldalú találkozót tart Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Egyiptom, Jordánia, Törökország, Indonézia és Pakisztán képviselőivel. A találkozó témájáról egy név nélküli forrás nyilatkozott az Axios portálnak.
Eszerint az amerikai elnök ismerteti a csoporttal béketervét, amely az izraeli kivonulást és a Gáza újjáépítését célozza. Az USA azt szeretné, hogy arab és muszlim országok csapatokat küldjenek Gázába, és pénzügyi támogatást nyújtsanak az átmeneti időszakra.
A Reuters emlékeztet, hogy Trump februárban felvetette Gáza amerikai fennhatóság alá helyezését és a lakosság áttelepítését muszlim többségű országokba. Az ENSZ és jogvédők „etnikai tisztogatásként” értékelték a javaslatot.
Miközben a világ egyre több országa ismeri el hivatalosan a palesztin államiságot, Izrael felgyorsította a ciszjordániai telepek bővítését, melyek reményei szerint lehetetlenné teszik a kétállami megoldást.
A jövendő palesztin állam gerincét a 2,7 milliós Ciszjordánia jelentené, a terület nagy részét azonban megszállás alatt tartja az izraeli hadsereg, ugyanakkor az izraeli telepek gyorsuló bővülésével drasztikusan csökken és töredezik a palesztinok számára megmaradt terület. A vehemensen telepespárti pártokat is magába foglaló jelenlegi izraeli kormány nemrégiben jóváhagyta zsidó telepek létrehozását egy olyan területen, amely gyakorlatilag kettévágja Ciszjordániát.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „káros PR-akciónak” minősítette a palesztin állam elismerését, és bejelentette, hogy fontolgatja Ciszjordánia egyes részeinek annektálását.
Az Egyesült Arab Emírségek figyelmeztetett, hogy az izraeli annexió aláásná az Ábrahám-egyezményeket, amelyek révén több arab állam normalizálta kapcsolatait a zsidó állammal Donald Trump első elnöksége idején.
Megbénították az olasz városokat a palesztin nép iránti szolidaritásból rendezett tüntetések
A több mint nyolcvan városban majdnem egy időben zajló megmozdulásokat a szakszervezetek hirdették meg a palesztin nép iránti szolidaritás jeleként.
Milánóban a tüntetés menetéről leszakadt csoportok be akartak jutni a központi pályaudvar épületébe. Az állomás előtti téren csaptak össze az útjukat elálló rendőrökkel. Az összetűzés több órán át tartott.
Bolognában vízágyúval és könnygázzal oszlatták azokat, akik a város gyorsforgalmi útját foglalták el, valamint a közeli A14-es autósztráda behajtó szakaszát.
A Velencéhez közeli Margherában szintén vízágyúkkal akadályozták meg az ipari és kereskedelmi kikötő elfoglalását.
Az Agerpres beszámolója szerint a milánói összecsapásokban körülbelül 60 rendőr megsérült és körülbelül tíz tüntetőt letartóztattak.
A tüntetéssorozatot az oktatást, egészségügyet, közlekedést és számos más ágazatot egyaránt érintő általános sztrájk kísérte.
A Maros megyei Szászrégenben elindult az ország első Iskola utca nevű programja, amelynek célja a reggeli forgalmi torlódások csökkentése.
A Marosszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezése kiegészíti az Erdély-szerte egyre ismertebb LábBusz programot, és lehetőséget teremt arra, hogy az iskolások gyalog, biztonságosan érhessenek be a tanintézményekbe.
Első körben az Alexandru Ceuşianu iskola diákjai mennek gyalog iskolába. A biztonságos megérkezés érdekében reggel 7:40 és 8:05 között lezárják a forgalmat a tanintézmény előtti útszakaszon, valamint két közeli kisutcában, ahol máskor 700–800 autó fordul meg.
Gál Előd városmenedzser hangsúlyozta: érezhetően csökkent a gépkocsiforgalom, emellett fontos hozadék, hogy a gyerekek séta közben beszélgetnek, szocializálódnak, és mozgással kezdik a napot.
Szászrégenben azért indították el szeptember 22-én a LábBusz programot, mert ezen a héten zajlik az Európai Mobilitási Hét.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter közölte, hogy kikérte az országos gyógyszerügynökség állápontját a paracetamol mellékhatásait illetően, miután az amerikai elnök új, szakértők által vitatott egészségügyi ajánlásokat tett közzé az autizmussal kapcsolatban.
Hétfői sajtótájékoztatóján Donald Trump óva intett az acetaminofen nevű hatóanyag terhesség alatti használatától, mert „nagy valószínűséggel emeli az autizmus kockázatát” a születendő gyerekeknél. Közben egy kísérleti terápiás szert népszerűsített, annak ellenére, hogy egyik esetben sincs egyértelmű tudományos bizonyíték – írta a The Washington Post.
A román egészségügyi miniszter újságírók kérdésére azt mondta: jelenleg nem tud semmit hozzáfűzni Trump nyilatkozatához, azonban kikérte a gyógyszerügynökség hivatalos állápontját, és majd annak birtokában fog nyilatkozni.
A legfelsőbb bíróság jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélte a 34 éves kolumbiai Murillo Diosa Luis Alfonsót, akit szabotázskísérletek vádjával állított bíróság elé a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
A férfi egy Oroszországban élő külföldi állampolgár utasítására cselekedett. Célja robbantások és gyújtogatás volt olyan romániai létesítményeknél, amelyek nemzetbiztonsági szempontból kiemelten fontosak, például kőolajkutak, földgázvezetékek, hulladékgyűjtő telepek esetében.
Alfonso Kolumbiában katonai szolgálata alatt felderítői kiképzést kapott. Tavaly június 28-án érkezett Romániába, és Ilfov megyében végzett terepfelmérést, amikor letartóztatták. A nyomozók szerint a robbantás szándékát támasztja alá az a tény, hogy a vádlott olyan gyújtószerkezetek készítéséről tájékozódott az interneten, amelyeket a kereskedelemben kapható anyagokból és alkatrészekből is házilag össze lehet állítani.
Az eset hétfő délután történt. A 22 és 52 éves román férfiak mobiltelefonján a szalamiszi haditengerészeti erődről készült fényképeket találtak.
Egy turistahajón azonosították őket, amely a Szalamisz Haditengerészeti Bázis szorosán hajózott keresztül. A hajót a Görög Haditengerészet egyik járműve állította meg, számol be a CNN görög csatornája.
A két román állampolgárt a pireuszi Központi Kikötői Hatósághoz kísérték, ahol kémkedés gyanújával letartóztatták őket.
A hatóságok három mobiltelefont, 4700 eurót és 400 dollárt foglaltak le tőlük. A hajót, amelyen tartózkodtak, a szalamiszi Paloukia kikötőbe vitték, hogy alaposan átvizsgálják a hajózási dokumentumait.
Románia légtérének biztonsága lesz a legfőbb téma a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén, melyet csütörtökre hívott össze Nicuşor Dan államfő.
A találkozó napirendjén szerepel a pilóta nélküli légi járművek általi fenyegetésekkel szembeni védekezés, valamint a szükséges berendezések és műszaki rendszerek általános műszaki követelményeinek a meghatározása, idézi az elnöki hivatal hétfő esti közleményét az Agerpres hírügynökség.
Megvitatják továbbá azt is, hogy kik jogosultak intézkedéseket elrendelni vagy jóváhagyni a román légtérbe engedély nélkül berepülő légi járművekkel szemben.
Közel négy évvel az ukrajnai háború kitörése után Románia még mindig nem rendelkezik olyan eljárással, amely meghatározná a légtérbe belépő idegen rakéták, katonai drónok és repülőgépek lelövésének parancsnoki láncát.
Az alapélelmiszerek árrésének korlátozása, az önkormányzati alkalmazottak számának csökkentése, a főpolgármester-választás – ezek minden kenyértöréssel fenyegető nézeteltérésekre adnak alkalmat. Viszont a legközvetlenebb fenyegetést a kormányra nézve egy olyan téma jelent, amelynek kapcsán éppenséggel egyetértés van a koalíciós pártok között: a bírók és ügyészek nyugdíjazásának reformja. Ha az erre vonatkozó törvény elbukik az alkotmánybíróságon, Ilie Bolojan nagy valószínűséggel bejelenti a lemondását. Cseke Péter Tamással, az Agerpres munkatársával beszélgettünk.
Portugália hivatalosan elismerte a palesztin államot - jelentette be tegnap késő este Paulo Rangel portugál külügyminiszter, akinek országa ezzel Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália példáját követte. Rangel közlése szerint Luís Montenegro miniszterelnök Lisszabonban a parlamenti pártok széles konszenzusával hozta meg a döntést. – Portugália támogatja a kétállami megoldást az igazságos és a tartós békéhez vezető egyetlen útként – jelentette ki a külügyminiszter, aki egyúttal elítélte a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én Izrael ellen végrehajtott támadásait, és megerősítette Izrael létjogosultságát. Korábban már más államok is bejelentették, köztük Franciaország és Belgium, hogy elismerik a palesztin államot.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az ország legmagasabb kitüntetését adományozza a nemrégiben meggyilkolt Charlie Kirk konzervatív aktivistának. Kirk búcsúztatásán, több tízezer emlékező előtt beszélve Trump generációja óriásának nevezte a fiatalon elhunyt aktivistát, és úgy vélte, hogy munkásságának köszönhetően az ország jobb és erősebb lett. Az amerikai konzervatív aktivista gyászszertartását a glendale-i State Farm stadionban tartották. Trump szerint Kirket erőszakosan megölték, mert az igazságért és szabadságért szólalt fel, Istenért, hazáért és a józan észért. A 31 éves Charlie Kirköt, a Turning Point USA konzervatív csoport alapítóját a Utah Valley Egyetemen egy fiatalok számára tartott vitafórumon gyilkolták meg szeptember 10-én. Kirk búcsúztatásán az amerikai kormányzat számos tagja jelen volt és felszólalt, illetve részt vett az amerikai kongresszus több képviselője is.
Az osztrák vezető energiaipari vállalat, az OMV elbocsátotta az egyik vezetőjét, miután felmerült a gyanú, hogy Oroszországnak kémkedett – számolt be az osztrák Profil magazin. A magazin szerint az OMV alkalmazottja állítólag azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy találkozókat folytatott egy orosz diplomatával, aki a nyugati titkosszolgálatok szerint az orosz titkosszolgálat ügynökeként is dolgozott. Az osztrák hírszerzés ezután hónapokig figyelte az OMV-vezetőt. A vállalat a Reutersnek azt mondta, hogy azonnali hatállyal felmondtak a munkavállalónak, de a vezető nevét adatvédelmi okokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra.
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 24-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket köszönjük!
