Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3583 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Horațiu Potrát pénteken délelőtt bilincsben vezették a Bukaresti Ítélőtáblára, ahol fiával és unokaöccsével együtt hallgatták ki. A három férfit szeptemberben…
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott közvitára az oktatási minisztérium. A javaslat szerint a tanárnak ellenőriznie kell a házi…
Minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést –…
Csibi László filmrendező legújabb dokumentumfilmjét, a Szabadság a hegyen címűt, amely arról szól, Erdélyben hogyan próbálták nézni a magyar foci válogatott szereplését a világbajnokságokon, amikor a Ceausescu korszakban már nem közvetítették ezeket a mérkőzéseket és két órásra csökkent a televízió műsora, a Bukaresti Liszt Intézet által szervezett 19. Bukaresti Magyar Filmhéten mutatták be a múlt héten a fővárosban.
November 11-én volt a Márton-nap, tegnap az Erzsébet nap, közeledik a Katalin-nap, míg november végén az Andrások ünnepelnek, mi pedig minden évben igyekszünk felköszönteni őket. Legtöbbször azonban nem is sejtjük, milyen szokások, hiedelmek fűződnek egy-egy névnaphoz.
Közvitára bocsátotta a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazási szabályairól szóló új törvénytervezetet. A javaslat szerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan, 15 év alatt 65 évre emelkedne – a korábbi tervekben szereplő 10 év helyett.
A kormány eddigi intézkedései hatásosak voltak, és „Románia jó úton jár” – foglamazott Ilie Bolojan. A miniszterelnök szerint 2025 harmadik negyedévében 12 és fél százalékkal, mintegy 9,9 milliárd lejjel nőttek az állami bevételek.
A Szociáldemokrata Párt egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök a párt vezetőtestületének szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.
Az orvostanhallgatók felkészültségi szintje folyamatosan nő egyik évről a másikra és ez meglátszik a kiemelkedő eredményeken, amelyeket a rezidensvizsgán elérnek – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
A fővárosi 6. kerület liberális polgármestere, Ciprian Ciucu a legesélyesebb a bukaresti főpolgármesteri szék elnyerésére. Az INSCOP csütörtökön közzétett felmérése szerint Cicura szavaz a biztosan urnákhoz járuló bukarestiek 27,1 százaléka.
A Szeben megyei törvényszék elutasította a román állam keresetét, hogy zárolják Klaus Iohannis volt államfő vagyonának egy részét.
Az állam kártérítési pert indított a volt elnök és felesége ellen, mert éveken át jogtalanul használták egy nagyszebeni ingatlan felét, amely időközben örökös hiányában az állam tulajdonába került.
Az adóhatóság októberben birtokba vette az ingatlanrészt, majd megpróbálta behajtani a jogtalan használatából származó jövedelmet. Keresetében az intézmény a volt államfő vagyonának részleges zárolását is kérte, hogy biztosítsa az államnak okozott kár későbbi behajtását.
A bíróság döntése értelmében a vagyonzárolás egyelőre nem lép életbe.
Az egészségügyi minisztérium 41 új molekulát vett fel a kompenzált és ingyenes gyógyszerek listájára.
Két készítmény – a fenfluramin és a kannabidiol – különösen fontos az epilepszia súlyos formáiban szenvedő gyermekek számára. A miniszter szerint ezek a modern terápiák azoknak segítenek, akik eddig nem reagáltak a klasszikus kezelésekre, és sokszor külföldön kellett megoldást keresniük.
A döntés célja, hogy a betegek számára egy nap roham nélkül fokozatosan normális nappá válhasson, mondta a miniszter.
Horațiu Potrát pénteken délelőtt bilincsben vezették a Bukaresti Ítélőtáblára, ahol fiával és unokaöccsével együtt hallgatták ki. A három férfit szeptemberben tartóztatták le Dubajban, miután a román hatóságok nemzetközi körözést adtak ki ellenük.
Potrát és húsz társát az alkotmányos rend elleni kísérlettel, a fegyverek és robbanóanyagok tartására vonatkozó szabályok megsértésével, valamint nyilvános uszítással vádolják.
Ugyanebben a dossziéban vádlott Călin Georgescu volt államfőjelölt is. Az ügyészség szerint Potra és emberei a 2024-es elnökválasztás megsemmisítése után szervezett tüntetésekbe akartak beépülni, hogy zavargásokat keltsenek. A tervet Georgescu és körei dolgozták ki egy titkos találkozón, Ciolpaniban.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott közvitára az oktatási minisztérium. A javaslat szerint a tanárnak ellenőriznie kell a házi feladatokat, de nem kötelező rá jegyet adni.
A házi feladatok értékelése két módon történhet: közösen megbeszélve a diákokkal a számukra gondokat okozó részeket, vagy egy legfeljebb 10 perces felméréssel, amelyben a tanár kizárólag a házi feladatot kéri számon.
A tervezet szerint a tanár nem használhatja a házi feladatot fegyelmező eszközként.
Emellett a pedagógusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az alsó tagozatos diákok házi feladatainak elkészítése naponta legfeljebb egy órát, a felsőbb iskolai szinteken legfeljebb két órát vegyen igénybe.
A jogszabályjavaslat előírja azt is, hogy amennyire lehet, a tanárok az órán végeztessenek a házi feladathoz hasonló gyakorlatokat a diákokkal.
Minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki a kabinet csütörtöki ülése után a kormányszóvivő.
Ioana Dogioiu hangsúlyozta: a közigazgatási reform tervezete csak azt írja elő, hogy 10 százalékkal csökkenteni kell a személyzeti kiadásokat, és mindegyik önkormányzat, állami intézmény, hatóság és minisztérium szabadon eldöntheti, hogy ezt mi módon hajtja végre.
„Számos lehetőség kínálkozik, például csökkenthetők azok a nagyon magas pótlékok, amelyek átfedésben vannak más pótlékokkal. Átszervezés is végrehajtható” - mondta a kormányszóvivő.
Csibi László filmrendező legújabb dokumentumfilmjét, a Szabadság a hegyen címűt, amely arról szól, Erdélyben hogyan próbálták nézni a magyar foci válogatott szereplését a világbajnokságokon, amikor a Ceausescu korszakban már nem közvetítették ezeket a mérkőzéseket és két órásra csökkent a televízió műsora, a Bukaresti Liszt Intézet által szervezett 19. Bukaresti Magyar Filmhéten mutatták be a múlt héten a fővárosban.
Ebből az alkalomból kértem meg meséljen arról, hogyan lett filmes ember, rendező, miért a dokumentumfilmek világát választotta. Csibi László művei közül az interneten, a szerző youtube csatornáján megtekinthető előző filmjei közül a Szocializmus hátsó bejárata, valamint a Nussbaum 95736.
November 11-én volt a Márton-nap, tegnap az Erzsébet nap, közeledik a Katalin-nap, míg november végén az Andrások ünnepelnek, mi pedig minden évben igyekszünk felköszönteni őket. Legtöbbször azonban nem is sejtjük, milyen szokások, hiedelmek fűződnek egy-egy névnaphoz.
Vegyük például a Márton-napot. Szent Márton püspök Savariában, a mai Szombathely környékén született 316-ban jómódban élő pogány szülők gyermekeként. Alig tizenkét évesen, szülei tiltakozása ellenére kérelmezte a felvételét a keresztények közé. Később, apja kívánságát teljesítve jelentkezett a kötelező katonai szolgálatra, majd jó pár év múlva a franciaországi Tours püspöke lett. Az ő tiszteletére építették Magyarország egyik legszebb kolostor-együttesét, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, amelyet 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánítottak. Muszáj megemlítenem a Márton-napi libalakomát, amelyről először 1171-ben számoltak be írásban: Szent Márton napján volt a paraszti év vége, amikor a cselédek libát kaptak az évi bérük mellé.
Most pedig rátérnék az Erzsébet-, illetve a Katalin-napra. A két név viselőit sok helyen egyszerre köszöntik, például bált is szerveznek a tiszteletükre. November 19-én emlékezünk a középkor egyik legnépszerűbb szentjére, Árpád-házi Szent Erzsébetre, aki a rászorulók legfőbb támogatója volt. A népi időjósok úgy tartották, hogyha ezen a napon havazik, vagyis Erzsébet megrázza a pendelyét, akkor karácsonykor is ugyanez várható. Ellenkező esetben hó és fagy nélkül töltjük a legszebb téli ünnepet.
Hasonló hiedelem fűződik a közelgő november 25-i névnaphoz is: „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog”. Vagyis ha Katalin napján latyakos az időjárás, karácsonykor fagyni fog, és fordítva. Jövő kedden Alexandriai Szent Katalinra emlékezünk, aki feltehetően egy előkelő család sarja volt, és a keresztény hitéért halt mártírhalált 307-ben.
Megérkeztem a november 30-i András-naphoz, amikor Szent András apostolra emlékezünk. A legenda úgy tartja, hogy átlósan ácsolt kereszten végezték ki, innen ered az András-kereszt elnevezés. A néphagyomány szerint ezen a napon kezdték vágni a disznókat és disznótorokat szerveztek a rokonoknak, jó barátoknak.
A mai rész végére egy kérdéssel készültem, amelyet rögtön megválaszolok. Mi a közös a Márton-, az Erzsébet-, a Katalin-, illetve az András-napban? Mivel tulajdonnevekkel képzett összetételekről van szó, mindegyiket kötőjellel kell írni.
Közvitára bocsátotta a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazási szabályairól szóló új törvénytervezetet. A javaslat szerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan, 15 év alatt 65 évre emelkedne – a korábbi tervekben szereplő 10 év helyett.
A dokumentum kimondja, hogy az igazságügyi tisztségviselők nyugdíja nem haladhatja meg utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A kormány gyors eljárásban bízik, és reméli a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács mihamarabbi véleményezését is.
A kormány eddigi intézkedései hatásosak voltak, és „Románia jó úton jár” - foglamazott Ilie Bolojan. A miniszterelnök szerint 2025 harmadik negyedévében 12 és fél százalékkal, mintegy 9,9 milliárd lejjel nőttek az állami bevételek.
A személyi jövedelemadó 16 és fél, az áfa 14,8, a jövedéki adók 11 százalékkal emelkedtek, a társadalombiztosítási járulékok pedig 4 milliárd lejjel haladták meg az egy évvel korábbit. A személyi kiadások csökkentek: októberben 562 millió lejjel kevesebb volt, mint tavaly. Mérséklődött a három hónapos ROBOR is, ami olcsóbb hitelezést jelent Romániának. Bolojan szerint a költségvetési hiány 2026-ra 6,2 százalékra csökkenhet, és ha az ország tartja a jelenlegi irányt, stabilabb és kiszámíthatóbb időszak következhet.
A Szociáldemokrata Párt egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja - jelentette ki Sorin Grindeanu elnök a párt vezetőtestületének szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján.
A politikus megerősítette, hogy a helyi közigazgatást érintő intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalások két nappal ezelőtt lezárultak a koalícióban, a központi közigazgatás reformját azonban még nem véglegesítették, néhány kérdés még nyitott. Grindeanu szerint a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése hozzávetőlegesen 10 milliárd lejes megtakarítást jelentene. Szerinte ez az összeg megspórolható más módon is, anélkül, hogy csökkentenék a tanárok, az orvosok, a rendőrök, a katonák vagy bárki más fizetését - szögezte le.
Az orvostanhallgatók felkészültségi szintje folyamatosan nő egyik évről a másikra és ez meglátszik a kiemelkedő eredményeken, amelyeket a rezidensvizsgán elérnek - jelentette ki az egészségügyi miniszter.
Alexandru Rogobete Facebook bejegyzésében hozzátette, idén jelentősen csökkent az óvások száma, ami azt jelenti, hogy világos, előrelátható és egységesen alkalmazott szabályok vannak a vizsgán. A szaktárca vezetője szerint jelenleg 4600 szabad állás van az egészségügyben, ami majdnem 10 százalékkal több, mint tavaly.
A fővárosi 6. kerület liberális polgármestere, Ciprian Ciucu a legesélyesebb a bukaresti főpolgármesteri szék elnyerésére. Az INSCOP csütörtökön közzétett felmérése szerint Cicura szavaz a biztosan urnákhoz járuló bukarestiek 27,1 százaléka.
Utána következik a szociáldemokrata jelölt Daniel Băluță 24, illetve az AUR és a Nemzeti Parasztpárt által támogatott független Anca Alexandrescu 21,3 százalékkal. Az USR-s Cătălin Drulă csak a biztos szavazók 12,1 százalékának kapná meg a voksát. A közvéleménykutatás november 17-19 között készült 1107 személy telefonos megkérdezésével, a hibaküszöb ± 2,95 százalék. Ez az első felmérés, amelyben harmadik helyen áll Anca Alexandrescu - írja a Hotnews.ro portál.
A Szeben megyei törvényszék elutasította a román állam keresetét, hogy zárolják Klaus Iohannis volt államfő vagyonának egy részét.
Az állam kártérítési pert indított a volt elnök és felesége ellen, mert éveken át jogtalanul használták egy nagyszebeni ingatlan felét, amely időközben örökös hiányában az állam tulajdonába került.
Az adóhatóság októberben birtokba vette az ingatlanrészt, majd megpróbálta behajtani a jogtalan használatából származó jövedelmet. Keresetében az intézmény a volt államfő vagyonának részleges zárolását is kérte, hogy biztosítsa az államnak okozott kár későbbi behajtását.
A bíróság döntése értelmében a vagyonzárolás egyelőre nem lép életbe.
