A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy Nicușor Dan államelnök a negyedik miniszterelnök-jelöltet is kinevezte Luca Niculescu diplomata személyében. Megvizsgáljuk, milyen esélyei vannak a Niculescu-kormánynak, hogy megkapja a parlament támogatását. Spanyolországban előrehozott parlamenti választást írtak ki, miután a kormány rendeletei a lakhatási gondok könnyítéséről megbuktak. Ennek a cirkusznak nemcsak politikai, hanem szó szerint emberáldozata is volt. Részletesen beszámolunk arról is, hogy kicsoda Anne Carson, a friss irodalmi Nobel-díjas költőnő.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a 2023. október 7-i Hamász vezette gázai kitörés harmadik évfordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a A hírvilág mirelit csirkéi című jegyzetét.
Tragédiákhoz vezethet, ha normálisnak tekintjük az antiszemitizmust, az gyűlöletbeszédet és az ilyen propagandát - írja Ilie Bolojan miniszterelnök a romániai holokauszt emléknap alkalmából kiadott üzenetében.
A kormányfő hangsúlyozza, az intézményeknek és a társadalomnak kötelessége harcolni a diszkrimináció ellen és védeni az emberi méltóságot. A miniszterelnök megerősítette a kormány elkötelezettségét az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a radikalizálódás elleni küzdelem iránt.
A Nemzeti Liberális Párt kizárta a közös kormányzás lehetőségét a szociáldemokratákkal, miközben a PSD feltételekhez köti az új kormány támogatását.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön elsőként a Szociáldemokrata Párt küldöttségével tárgyalt. A találkozó után a kijelölt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy nyitottságot tapasztalt a szociáldemokraták részéről. A PSD azonban két feltételt szabott a leendő kabinet támogatásához: az Ilie Bolojan által javasolt intézkedések elvetését, valamint egy olyan kormánytöbbség létrehozását, amelyben a PNL és az RMDSZ is részt vesz.
A liberálisokkal folytatott egyeztetés után Luca Niculescu elismerte, hogy javaslatát nem fogadták különösebb nyitottsággal. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök később egyértelművé tette, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem lép kormányra a szociáldemokratákkal.
Az RMDSZ akkor is hajlandó bizalmat szavazni az új kormánynak, ha nem vesz részt a kormányzásban – jelentette ki Antal Árpád, a szövetség stratégiai igazgatója, miután csütörtök délután egyeztettek Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel. A szövetség megvárja a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt álláspontját, valamint a kormányprogram ismertetését, és ezek ismeretében dönt a további lépésekről. Antal Árpád ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem támogat olyan kormányt, amelyben az AUR és az SOS Románia is részt vesz. (Agerpres)
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök egyelőre nem jelentett be egyeztetést az AUR és az SOS Románia képviselőivel. George Simion egy videóüzenetben azzal vádolta a politikai pártokat, hogy a leendő kormány összetételéről már a háttérben megállapodtak.
Az AUR elnöke szerint két hónapja készül az a forgatókönyv, amelynek értelmében valójában a Szociáldemokrata Párt irányítaná az új kabinetet, Luca Niculescu pedig azért kerülne a kormány élére, hogy a PSD-nek ne kelljen teljes egészében vállalnia a következő időszak nehéz döntéseinek következményeit.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy Nicușor Dan államelnök a negyedik miniszterelnök-jelöltet is kinevezte Luca Niculescu diplomata személyében. Megvizsgáljuk, milyen esélyei vannak a Niculescu-kormánynak, hogy megkapja a parlament támogatását. Spanyolországban előrehozott parlamenti választást írtak ki, miután a kormány rendeletei a lakhatási gondok könnyítéséről megbuktak. Ennek a cirkusznak nemcsak politikai, hanem szó szerint emberáldozata is volt. Részletesen beszámolunk arról is, hogy kicsoda Anne Carson, a friss irodalmi Nobel-díjas költőnő.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a 2023. október 7-i Hamász vezette gázai kitörés harmadik évfordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a A hírvilág mirelit csirkéi című jegyzetét.
November 9-én lesz az európai feltalálók napja, amikor a hétköznapi életünket behálózó tudományos és technikai vívmányok kapnak főszerepet; magát a megnevezést csupa kisbetűkkel írjuk.
Kétmilliárd eurót kaphatott volna Románia a PNRR-s alapból erdősítésre és vízügyi beruházásra. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv által biztosított finanszírozás első körben 56 000 hektárnyi erdő telepítésére szólt.
Az újrafegyverkezés nem választás kérdése, hanem szükségszerűség – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő a NATO Bukarestben zajló védelmi ipari fórumán.
Sürgősségi kormányrendeletet fogadott el csütörtökön a kormány, amely lehetővé teszi, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék. A jogszabály az RMDSZ kezdeményezésére 2021-ben bevezetett azonnali beavatkozási rendszert teszi még hatékonyabbá – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A helyi és központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezetet jövő héten bemutatják, első olvasatban megvitatja a kormány, majd az illetékes minisztériumok véleményezik – jelentette ki szerda este az RMDSZ elnöke.
November 12-re halasztotta a döntést az alkotmánybíróság a legfelsőbb törvényszék és az AUR óvásával kapcsolatban, amelyeket a magánnyugdíjak kifizetésére vonatkozó törvény ellen nyújtottak be.
Lengyelország minden állampolgára számára katonai kiképzést indít. A varsói kormány új programja lehetővé teszi, hogy 2026-ra mintegy 400 ezer ember vegyen részt a képzésben. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint az intézkedésre az Oroszország felől érkező növekvő biztonsági fenyegetés miatt van szükség. Lengyelország történetének legnagyobb védelmi kiképzése elérhető lesz az általános iskolás gyerekektől egészen a nyugdíjasokig – fogalmazott a miniszter.
Lengyelország, amely mintegy 530 kilométer hosszú határszakaszon osztozik Ukrajnával, az orosz invázió kezdete óta jelentősen megnövelte katonai kiadásait, és ma már a NATO-tagállamok közül GDP-arányosan a legtöbbet költi védelemre. A miniszter szerint jövőre a védelmi költségvetés rekordot dönt, elérve a GDP 4,8 százalékát, amivel Lengyelország a szövetség harmadik legnagyobb haderejévé vált.
Washingtonból adott interjút a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a mai nap folyamán Donald Trump amerikai elnökkel találkozik. Az interjúban szó esett a magyar-amerikai csúcstalálkozóról, de az ukrajnai háború lezárásának a lehetőségeiről is. Ez utóbbi kapcsán a magyar kormányfő kijelentette: olyan megoldást kell találni, hogy az ukránok is talpon maradjanak, de ez a lehető legkevesebbe kerüljön Európának. Orbán Viktor szerint most van az amerikai-magyar kapcsolatok aranykora. Magyarországon 1400 olyan vállalat működik, amelyik amerikai tulajdonban van, és ezek a cégek összességükben mintegy 100 ezer álláshelyet adnak a magyar gazdaságnak - idézi a hirado.hu a magyar miniszterelnököt.
Nukleáris megállapodást ír alá Washingtonban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával, Marco Rubióval. Szijjártó szerint a magyar energiatörténetben először fognak vásárolni amerikai nukleáris fűtőelemeket is, s így lehetővé válik, hogy a paksi atomerőműből, ne kelljen kihozni az elhasznált fűtőelemeket, hanem ott lehessen őket biztonságosan tárolni. A magyar miniszter reményét fejezte ki, hogy az amerikai kormány meghosszabbítja a paksi bővítésre vonatkozó szankciós mentességet. Az ottani építést ugyanis a Joe Biden elnök vezette előző amerikai kormányzat szankciós listára helyezte, ezért a munkálatok hónapokig álltak. Az idén nyáron a Trump-kormány levette a paksi építkezést a szankciós listáról. Ez a mentesség most decemberig hatályos – emlékeztetett Szijjártó Péter.
Már Vietnámban is szedi áldozatait a Kalmaegi tájfun. A dél-kelet-ázsiai országban eddig öt halálesetet regisztráltak, legalább 57 ház összedőlt és csaknem 3 ezer épület tetőzete leszakadt vagy megrongálódott – közölte a környezetvédelmi minisztérium, amely szerint 11 hajó elsüllyedt.
Előzőleg a tájfun a Fülöp-szigeteken is pusztított. Ott 188 embert halt meg és 135 eltűnt a szélsőséges időjárás következtében – derült ki a pénteki hivatalos jelentésekből.
Vasárnap, november 9-én rajtol a 19. Bukaresti Magyar Filmhét. A Liszt Intézet hagyományos rendezvénye idén is különleges élményeket kínál. A fővárosi közönség egy hét alatt megismerkedhet a legfrissebb magyar filmes alkotásokkal, köztük izgalmas, elgondolkodtató és szórakoztató, vagy akár nemzetközi filmfesztiválokon díjnyertes filmekkel. A november 16-án véget érő eseménysorozat az utóbbi évek legnagyobb magyar produkciójával, a Hunyadi sorozat befejező epizódjával indul, de Romániában először bemutatják Pálfi György A tyúk című filmjét is, amely a szeptemberi kanadai Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a Zsűri különdíját. A filmhét zárófilmje a Bölöni László életéről szóló Bölöni – az erdélyi legenda című dokumentumfilm lesz. Ezt a mozipremier előtt láthatja a bukaresti közönség. A vetítések helyszíne ezúttal is a Román Parasztmúzeum moziterme, illetve a bukaresti Liszt Intézet lesz.
A 19. Bukaresti Magyar Filmhét kapcsán Kósa András László, a Liszt Intézet – bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyilatkozott rádiónknak.
November 9-én lesz az európai feltalálók napja, amikor a hétköznapi életünket behálózó tudományos és technikai vívmányok kapnak főszerepet; magát a megnevezést csupa kisbetűkkel írjuk.
1914-ben aznap született Hedy Lamarr amerikai színésznő Bécsben, Emil Kiesler bécsi bankár, illetve Gertrud Lichtwitz Budapestről elszármazott magyar zsidó származású koncertzongorista gyermekeként. Nemcsak Hollywoodban, hanem feltalálóként is maradandót alkotott: az ő nevéhez fűződik a frekvenciaváltású adó-vevő rendszer, amelyet torpedók irányítására használtak; később ez a találmány lett a bluetooth és a wifi-hálózatok, illetve más modern kommunikációs rendszerek működésének az alapja.
Joggal merülhet fel a hallgatókban a kérdés, hogy mégis mi köze van ennek a témának a nyelvi rovathoz… A jeles nap kapcsán bátran beszélhetek olyan találmányokról és márkanevekről, amelyek köznévként épültek be a mindennapi beszédbe. Most közülük emelek ki néhányat, természetesen nem reklámcéllal.
A nőknél gyakran elhangzik az a mondat, hogy előbb kirimmelezem a szemem, aztán indulhatunk… Ilyenkor az egyik legrégebbi sminkmárka nevét említik, amelyet 1834-ben a francia származású Eugène Rimmel alapított Londonban. Ő találta fel az első nem mérgező szempillaspirált, amely annyira népszerű lett, hogy több nyelven is a rimmel szót használják szinonimaként erre a termékre.
A következő példa a zsilett szavunk, amely King Camp Gillette amerikai utazóügynökről kapta a nevét. 1895-ben, borotválkozás közben jutott eszébe, hogy mennyire megkönnyíthetné az arc szőrtelenítését egy olcsón előállítható, könnyen élesíthető és cserélhető borotvapenge. Bár akkoriban a kor technikai színvonala miatt a szakértők eleve eltemették az ötletet, Gillette kitartó volt, és neki köszönhetően ma már nemcsak a férfiak, hanem a nők is örülhetnek a találmánynak.
A termosz szóval folytatjuk a márkás kalandozást. A hőtartó kulacsot a német Thermos vállalat kezdte gyártani 1907-ben, és azóta bárhol is készítettek hasonlót, rajta ragadt az első gyártó neve. Az elődje két, egymáshoz hegesztett laboratóriumi lombik volt, amelyet egy skót tudós használt a kémiai kísérleteihez a 19. század végén. A thermos amúgy görög eredetű szó, amely meleget, forrót jelent.
Az utolsó példát egy kérdéssel vezetem fel. Melyik márkanév jut a hallgatók eszébe először, ha mogyorós, csokoládés krémre gondolnak? Netán a Nutella? A hivatalos oldalon lévő adatok szerint nagyjából megegyezik az egy év alatt gyártott Nutella® és a New York-i Empire State Building súlya. Ez 365.000 tonnát jelent.
A csíkszeredai származású, Londonban élő Sántha Xénia szeptember 24-én negyedik magyar nőként feljutott a 8 163 méteres Manaslu csúcsára a Himalájában, a világ nyolcadik legmagasabb hegyére. A felkészülésről, az expedíció kihívásairól és terveiről Bíró István kérdezte.
Kétmilliárd eurót kaphatott volna Románia a PNRR-s alapból erdősítésre és vízügyi beruházásra. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv által biztosított finanszírozás első körben 56 000 hektárnyi erdő telepítésére szólt.
Ezt a vállalást előbb 26 000 majd 18 000 hektárra csökkentette Románia. A vállalt 18 000 hektárnak egyelőre nagyjából a fele valósult meg – mondta a Kolozsvári rádiónak Forrai Szerénke kérdésére Balogh Sándor erdészeti szakember, aki szerint főleg a bürokrácián, a papírok halmozásán bukott el ez az egyébként nagyon hasznos projekt.
Az újrafegyverkezés nem választás kérdése, hanem szükségszerűség - jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő a NATO Bukarestben zajló védelmi ipari fórumán.
Hangsúlyozta, hogy a NATO feladata a béke megőrzése, felelőssége pedig minden lehetséges agresszió elrettentése és annak biztosítása, hogy a fegyveres erők képesek legyenek elhárítani a fenyegetéseket. Kiemelte, hogy a román védelmi ipar 'erős hagyományokkal' rendelkezik. A hágai NATO-csúcstalálkozón hozott döntésekről elmondta, hogy Románia idén a GDP-je 2,24 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, és az összeget növelni fogja.
Mark Rutte NATO-főtitkár a bukaresti fórumon elengedhetetlennek nevezte a katonai szövetség és a védelmi ipar közötti nyílt párbeszédet. A NATO főtitkára felszólalásában elmondta, hogy a védelmi ipar szerves része a szövetség elrettentő és védelmi erejének. A védelmi ipar képviselőinek azt üzente, hogy megérti az általuk vállalt kockázatokat. Felhívta a figyelmüket a kormányokkal köthető hosszú távú szerződésekre. Romániáról szólva nagyra értékelte, hogy 2030-ra a GDP 3,5 százalékára növeli a védelmi kiadásait. A közeljövőben várható biztonsági kihívásokról Rutte kijelentette, hogy az orosz fenyegetés nem ér véget az ukrajnai háborúval. Hozzátette, a szövetségnek fel kell készülnie egy 'hosszú távú konfrontációra'.
Sürgősségi kormányrendeletet fogadott el csütörtökön a kormány, amely lehetővé teszi, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék. A jogszabály az RMDSZ kezdeményezésére 2021-ben bevezetett azonnali beavatkozási rendszert teszi még hatékonyabbá – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A sürgősségi rendelet továbbra is az eddig alkalmazott három beavatkozási formát teszi lehetővé: elűzés, áthelyezés és eutanázia/kilövés. Ugyanakkor rögzíti, hogy a kilövést nemcsak akkor lehet alkalmazni, ha az előző két módszer nem járt sikerrel, hanem azonnal kilőhetők a medvék, ha településen észlelik őket, ha külterületen emberi életet vagy tulajdont veszélyeztetnek, ha veszélyt jelentenek a beavatkozási csapatra, vagy ha habituált, vagyis megváltozott viselkedésű medvékről van szó. Ez alól kivételt csak az egyéves kor alatti bocsok jelentenek. A beavatkozások szabályozása mellett szigorú büntetéseket is bevezetnek azokkal szemben, akik felelőtlenül medvét etetnek. A bírság akár 30 ezer lej is lehet.
A helyi és központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezetet jövő héten bemutatják, első olvasatban megvitatja a kormány, majd az illetékes minisztériumok véleményezik – jelentette ki szerda este az RMDSZ elnöke.
A jogszabályjavaslat a többi között a betöltött helyi önkormányzati álláshelyek számának 10 százalékos csökkentését és az egyes minisztériumok bérkeretének 10 százalékos lefaragását írja elő márciusig. Kelemen Hunor elmagyarázta, hogy a jogszabály hatálybalépése előtt módosítani kell az önkormányzati álláshelyek számát szabályozó sürgősségi rendeletet. A minisztériumi bérkereteket nem korlátozza törvény, ezért ezeknek csökkentése kormányhatározattokkal történik majd – mondta Kelemen Hunor.
November 12-re halasztotta a döntést az alkotmánybíróság a legfelsőbb törvényszék és az AUR óvásával kapcsolatban, amelyeket a magánnyugdíjak kifizetésére vonatkozó törvény ellen nyújtottak be.
A parlamentben múlt hónapban elfogadott törvény 30 százalékban állapítja meg az egyszeri alkalommal igényelhető összeg értékét, a többi pénz kifizetése nyolc éves részletekben történik. Egyösszegben kizárólag az onkológiai betegségekben szenvedők és az alacsony összeggel rendelkezők kérhetik a kifizetést. A legfelsőbb törvényszék azt kifogásolja, hogy a törvény nem tartja tiszteletben a hozzáférhetőségi kritériumokat, nem világos és törvényellenes. Az AUR képviselői szerint a törvény a magánnyugdíj alapkezelők érdekeit szolgálja, nem az állampolgárokat.
Idén mintegy 500 dolgozójától vált meg az OMV Petrom és az elbocsátások ezzel még nem értek véget.
A leépítések révén 2027-ig évente 150 millió eurós megtakarítást szeretnének elérni a kőolajipari cégnél. Az OMV Petromnak tavaly 7.200 dolgozója volt. Több mint 29 és fél milliárd lejes árbevétel mellett több mint 4 milliárd lej bruttó profitot termelt.
Lengyelország minden állampolgára számára katonai kiképzést indít. A varsói kormány új programja lehetővé teszi, hogy 2026-ra mintegy 400 ezer ember vegyen részt a képzésben. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint az intézkedésre az Oroszország felől érkező növekvő biztonsági fenyegetés miatt van szükség. Lengyelország történetének legnagyobb védelmi kiképzése elérhető lesz az általános iskolás gyerekektől egészen a nyugdíjasokig – fogalmazott a miniszter.
Lengyelország, amely mintegy 530 kilométer hosszú határszakaszon osztozik Ukrajnával, az orosz invázió kezdete óta jelentősen megnövelte katonai kiadásait, és ma már a NATO-tagállamok közül GDP-arányosan a legtöbbet költi védelemre. A miniszter szerint jövőre a védelmi költségvetés rekordot dönt, elérve a GDP 4,8 százalékát, amivel Lengyelország a szövetség harmadik legnagyobb haderejévé vált.
