Akkor lesznek választások Ukrajnában, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe – jelentette ki tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai elnök korábbi bírálataira reagálva.
Donald Trump szombaton, miután ideiglenesen felfüggesztette az orosz gázolaj szállításokra elrendelt szankciókat, a Fehér Házban újságírók előtt bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért orosz olajipari létesítményeket támad. Ukrajnára utalva kijelentette, javasolja az ukránoknak, hogy válasszanak egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni a háború lezárásáról.
Az ukrán államfő válaszában arra hivatkozott, hogy az ukránok dolga megválasztani a vezetőjüket, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén azt szeretné, ha más vezetné Ukrajnát. Hozzátette, könnyű Ukrajnát okolni a magas üzemanyagárakért, amikor szerinte mindenki érti, hogy az árnövekedés a közel-keleti háború miatt van. Volodimir Zelenszkij hajlandónak mutatkozott az orosz olajipari létesítmények elleni csapások leállítására, amennyiben Oroszország leállítja támadásait az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
- tudósít a Radio Romania Actualități. A kérés az, hogy az Európai Unió a tőkepiacok összehangolásával könnyítse meg a hazai vállalatok finanszírozáshoz jutását, és vegye figyelembe a kisebb, fejlődő piacok sajátosságait is.
Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa tanácskozásán ismertette Románia álláspontját. Elmondása szerint a tárgyalásokon sikerült megerősíteni a nemzeti felügyeleti hatóságok hatásköreit, hozzáférést biztosítani a román befektetők határokon átnyúló tranzakcióinak adataihoz, valamint egyszerűsíteni a más országokban végzett pénzügyi tevékenységekre vonatkozó szabályokat. A cél a magántőke bevonásának növelése, hogy a romániai vállalatok könnyebben finanszírozhassák beruházásaikat és külföldi terjeszkedésüket.
Jelentős mennyiségű eső miatt adott ki elsőfokú, azaz sárga jelzésű riasztást hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több régiójára.A meteorológusok szerint hétfő délelőtt 10 órától kedd délelőtt 10 óráig Munténia túlnyomó részén, Olténia délkeleti felében és a Kárpát-kanyar vidékén a csapadék mennyisége elérheti a 20-30 litert, helyenként pedig akár a 40-50 litert négyzetméterenként.
A riasztás a fővárosra és Argeș, Buzău, Călărași, Dâmbovița, Giurgiu, Ialomița, Ilfov, Olt, Prahova és Teleorman megye teljes területére, valamint Brassó, Kovászna és Vrancea megye egyes részeire érvényes.
Ma este veszi kezdetét a 8. Bukaresti Magyar Jazznapok a bukaresti Liszt Intézet szervezésében. A fesztivál célja, hogy bemutassa a magyar jazzélet nemzetközileg elismert alakjait, a pályakezdő tehetségeket, valamint a műfaj hazai úttörőit. A négynapos rendezvénysorozat nyitókoncertjén ma este 7 órai kezdettel a Liszt Intézetben Szabó Dániel nemzetközileg elismert jazz-zongoraművész és zeneszerző nyitja meg, aki a klasszikus jazzt, a kortárs improvizációt és a hagyományos elemeket ötvözi. Fellépése előtt egy ingyenes, nyilvános jazz-mesterkurzust is tart a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen.
A 8. Bukaresti Magyar Jazznapok az idei évben különleges jelentőséggel bír: a rendezvénysorozatot a kolozsvári születésű, a romániai jazz atyjaként és úttörőjeként tisztelt Kőrössy Jancsi zongorista születésének 100. évfordulójának szentelik. A bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ által szervezett, október 12–15. között zajló fesztivál nemcsak a hazai és nemzetközi szinten elismert magyar tehetségeket vonultatja fel, hanem hidat képez a különböző generációk és nemzetek zenészei között A négynapos rendezvénysorozat a klasszikus jazztől a világzenéig nyújt betekintést a műfajba neves hazai művészek fellépésével és ingyenes mesterkurzussal. Holnap, október 13-án a bukaresti Calea Victoriei-n található Green Hours klubban a magyar jazzélet egyik kiemelkedő formációja, a fennállásának 18. évét ünneplő Hajdu Klára Quartet lép fel.
Akkor lesznek választások Ukrajnában, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe – jelentette ki tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai elnök korábbi bírálataira reagálva.
Donald Trump szombaton, miután ideiglenesen felfüggesztette az orosz gázolaj szállításokra elrendelt szankciókat, a Fehér Házban újságírók előtt bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért orosz olajipari létesítményeket támad. Ukrajnára utalva kijelentette, javasolja az ukránoknak, hogy válasszanak egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni a háború lezárásáról.
Az ukrán államfő válaszában arra hivatkozott, hogy az ukránok dolga megválasztani a vezetőjüket, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén azt szeretné, ha más vezetné Ukrajnát. Hozzátette, könnyű Ukrajnát okolni a magas üzemanyagárakért, amikor szerinte mindenki érti, hogy az árnövekedés a közel-keleti háború miatt van. Volodimir Zelenszkij hajlandónak mutatkozott az orosz olajipari létesítmények elleni csapások leállítására, amennyiben Oroszország leállítja támadásait az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
A támadások energetikai és katonai létesítményeket érintettek, tovább növelve a térségben a feszültséget, miközben elakadtak a tárgyalások a Hormuzi‑szoros biztonságáról, amely kulcsfontosságú a globális olajszállítás szempontjából – írja a Reuters. A húszik az utóbbi hónapokban egyre aktívabbak, és több alkalommal támadták Szaúd‑Arábiát, akadályozva a szaúdi olaj kijutását a Vörös‑tengerből Ázsia irányába. Az elmúlt napokban a húszik előrenyomulása, beleértve a Vörös-tenger torkolatánál lévő Perim-sziget elfoglalását, további nyomást gyakorolt a szaúdi olajexportra, miután csütörtökön egy légi támadás lekapcsolta Szaúd-Arábia kelet-nyugati vezetékét. A konfliktus kihat a nemzetközi kereskedelemre, az olajárakra és a szállítási útvonalakra.
A támadások fő célpontja Kijev és környéke, ide irányult az összes indított drón közel egyötöde. Ukrajna nehezen tudja elfogni a gyors sugárhajtású drónokat. Ezek az eszközök akár 500 km/h-s sebességgel repülnek, jóval gyorsabban, mint a korábbi, propelleres Shahed‑típusok. A nyáron tesztelt új ukrán elfogódrónok nem bírták a 400 km/h feletti sebességet, több lezuhant vagy irányíthatatlanná vált. Egy orosz drón benzinkutat talált el Kijevben…
A román államfő vasárnap a finnországi Rovaniemiben az európai állam- és kormányfőknek az Északi-sarkvidék régiójának jövőjéről szóló csúcstalálkozója keretében az Európai…
Az Aradi Magyar Napok után ma Temesváron, holnap pedig Lugoson vetítik a Nagy Dénes rendezésében elkészült dokumentumfilmet, amely a Kurtág – töredékek címet viseli, és…
Mától jelentkezhetnek a legalább öt év tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusok az általános és középiskolai igazgatói, illetve igazgatóhelyettesi tisztségekre kiírt versenyvizsgákra.…
Veszélybe kerülhetnek az Anghel Saligny-program víz-, csatorna- és útépítései mivel az idei évre elkülönített keret teljes egészében kimerült. A keret…
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”. Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat. Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek. Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában. Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből. A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta. A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből. Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI. Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők. Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi…
A támadások energetikai és katonai létesítményeket érintettek, tovább növelve a térségben a feszültséget, miközben elakadtak a tárgyalások a Hormuzi‑szoros biztonságáról, amely kulcsfontosságú a globális olajszállítás szempontjából - írja a Reuters.
A húszik az utóbbi hónapokban egyre aktívabbak, és több alkalommal támadták Szaúd‑Arábiát, akadályozva a szaúdi olaj kijutását a Vörös‑tengerből Ázsia irányába. Az elmúlt napokban a húszik előrenyomulása, beleértve a Vörös-tenger torkolatánál lévő Perim-sziget elfoglalását, további nyomást gyakorolt a szaúdi olajexportra, miután csütörtökön egy légi támadás lekapcsolta Szaúd-Arábia kelet-nyugati vezetékét.
A konfliktus kihat a nemzetközi kereskedelemre, az olajárakra és a szállítási útvonalakra.
A támadások fő célpontja Kijev és környéke, ide irányult az összes indított drón közel egyötöde.
Ukrajna nehezen tudja elfogni a gyors sugárhajtású drónokat. Ezek az eszközök akár 500 km/h-s sebességgel repülnek, jóval gyorsabban, mint a korábbi, propelleres Shahed‑típusok.
A nyáron tesztelt új ukrán elfogódrónok nem bírták a 400 km/h feletti sebességet, több lezuhant vagy irányíthatatlanná vált.
Egy orosz drón benzinkutat talált el Kijevben kedden hajnalban, egy nappal azután, hogy Donald Trump azt mondta: Ukrajna és Oroszország megállapodott, hogy nem támadják egymás energetikai létesítményeit. A támadásban egy ember megsérült, és egy másik városrészben raktárépületeket is találat ért.
Az ukrán hatóságok szerint az elmúlt hónapokban mintegy 300 benzinkutat ért támadás, főként a frontvonal közelében.
Ugyancsak hajnalban ukrán rakéta rongált meg egy raktárat Taganrogban, valamint más létesítményeket is találat ért a Szamara régióban. A régió több nagy olajfinomítónak ad otthont.
Volodimir Zelenszkij kijelentette: Ukrajna csak akkor támogatja az amerikai javaslatot az energetikai létesítményekre vonatkozó tűzszünetről, ha Washington garantálni tudja, hogy Oroszország valóban kész befejezni a háborút.
Hétfőn 84 euró/MWh közelébe ugrott a holland TTF-gáztőzsde jegyzése. Az európai gázár egy hónap alatt mintegy 30 százalékkal, egy év alatt pedig a duplájánál is többel drágult, miközben a kontinens tárolói az évszakhoz képest szokatlanul üresen várják a telet - tudósít a portfolio.hu gazdasági lap.
A legfontosabb európai gáztőzsde szerint emögött a Hormuzi-szoros körül befagyott tárgyalások állnak: az amerikai-iráni harcok az elmúlt két hétben újra fellángoltak. Irán közlése szerint több mint egy tucat, az áthaladást megkísérlő hajót támadott meg, és azzal fenyegetőzik, hogy fokozza a támadásokat, ha Washington folytatja a csapásokat az ország területén. A piac pedig rendkívül érzékenyen reagál minden egyes eszkalációs hírre. Az igazi feszültséget az jelenti, hogy mindez a betárolási szezon végén, közvetlenül a fűtési szezon előtt történik.
Az uniós gáztárolók töltöttsége 68 százalékon áll, ami jelentősen elmarad az évszakra jellemző szintektől, az ötéves átlaghoz képest a lemaradás mintegy 19-20 százalékpont.Az Európai Bizottság szerint nincs közvetlen ellátásbiztonsági kockázat a téli szezonban.
A román államfő vasárnap a finnországi Rovaniemiben az európai állam- és kormányfőknek az Északi-sarkvidék régiójának jövőjéről szóló csúcstalálkozója keretében az Európai Unió következő költségvetéséről, a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, a védelmi iparban való együttműködésről, valamint az EU bővítési folyamatáról egyeztetett Friedrich Merznémet szövetségi kancellárral.
A találkozón áttekintették az Európai Unió következő időszakra szóló prioritásait, különösen a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat. Nicușor Dan elmondta, hogy Románia támogatja egy ambiciózus uniós költségvetés elfogadását, a kohéziós politika megerősítését és a mezőgazdaság megfelelő finanszírozását. Ugyanakkor sürgősnek tartaná a NATO az északi szárnyának megerősítését a jelenlegi orosz fenyegetések, köztük a dróntámadások körülményei között. Tárgyaltak továbbá a román és német hadiipari együttműködés lehetőségeiről, különös tekintettel a befektetésekre, a közös gyártásra és a technológiaátadásra.
Egy másik kiemelt téma az EU bővítése volt, amely Nicușor Dan szerint befektetés a kontinens biztonságába. A román államelnök kitért a Moldovai Köztársaság előrelépéseire, és sürgette a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, különösen a tárgyalási klaszterek mielőbbi megnyitását.
A román államfő jelenleg Finnországban tartózkodik, ahol ma részt vesz az Északi-sarkvidékkel foglalkozó EU-csúcson.
A PISA-tesztek eredményeinek értékelése nagy teret foglalt el a romániai közbeszédben az elmúlt héten. Okkal, hiszen az adatok azt mutatják, hogy a hazai diákok a felmérésben résztvevő tagországok átlaga alatt teljesítettek minden területen: matematikából, szövegértésből és természettudományból, valamint számítógépes problémamegoldásból.
A kedden közölt PISA teszt eredményei a 2025-ös vizsgálatot tükrözik. Ezen 91 ország 760 ezer tanulója vett részt. Romániában 322 iskola 7725 diákjának készségeit mérték fel. Természettudományból és matematikából a 2025-ös eredmények közel állnak a 2022-esekhez, viszont szövegértésből 16 pontos visszaesést mértek. A hazai tanulók 48 százaléka érte el matematikából a minimális kompetenciaszintnek számító 2-es szintet, szövegértésből 52 százalékuk, természettudományból pedig 54 százalékuk funkcionális analfabéta.
A felmérés cáfolja azt a közkeletű tévhitet, miszerint a romániai oktatás – számos kudarca mellett – nagyszámú olimpikont kreál. Ehhez képest a kiemelkedően teljesítő, vagyis az 5. vagy 6. szintet elérő tanulók aránya Romániában természettudományból 2 százalék, matematikából 4, szövegértésből pedig 1 százalék. Az OECD-tagországok átlaga 7, 8, illetve 6 százalék – vagyis a romániai kétszerese matematikából, és többszöröse a másik két területen.
Az említett hiedelem nem teljesen alaptalan: a korábbi PISA-tesztek és más felmérések eredményeit is összevetve kiderül, hogy a romániai tanulók valóban az OECD-átlagok feletti eredményekkel lépnek be az ötödik osztályba, viszont a nyolcadikat már az OECD-átlag alatti eredményekkel fejezik be – hívja fel a figyelmet Váradi Izabella, az Országos Értékelési Központ tanácsosa, aki Orbán Szabolcs kérdéseire válaszolva értékelte a PISA-felmérés eredményeit.
Az Aradi Magyar Napok után ma Temesváron, holnap pedig Lugoson vetítik a Nagy Dénes rendezésében elkészült dokumentumfilmet, amely a Kurtág – töredékek címet viseli, és amellyel az alkotók az idén 100 esztendős zeneszerző előtt tisztelegnek.
A mai vetítésre a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stúdiótermében kerül sor délután 6 órától, holnap pedig a zeneszerző szülővárosában, Lugoson vetítik a filmet a Lugosi Béla Moziban este 7 órától.
Budapesti padlásszobától Lugosig: Kurtág György története 100 év után visszatér szülővárosába.Hogyan telnek egy világhírű zeneszerző napjai, amikor egyetlen zenei részlet tökéletesítésén akár órákon át dolgozik?
Nagy Dénes Ezüst Medve-díjas filmrendező dokumentumfilmje, a Kurtág-töredékek egy különleges és rendkívül személyes utazásra hív Kurtág György világába – abba a zárt, mégis lenyűgöző alkotói univerzumba, ahol a kortárs zene egyik legnagyobb alakja ma is megszállottan dolgozik. A rendező és forgatócsapata úgy nyújt betekintést Kurtág életébe, hogy közben a rendezőt legkevésbé sem egy konvencionális életrajzi film lehetősége érdekelte. A kamerák nem kizárólag a zeneszerzőt mutatják meg alkotás közben, vagy a családja körében. A többévnyi és országokon átívelő forgatás során a stáb Kurtág közvetlen környezete mellett a világ számos pontjára eljutott a művészhez köthető személyekhez, helyszínekre.
Nagy Dénes rendező a temesvári, illetve a lugosi vetítésen is jelen lesz.
Jóváhagyta a Versenytanács is, hogy az Azomureș a Romgaz tulajdona legyen, így újabb lépés történt a megmaradás felé - tudosít a Krónika napilap.
A tranzakció vizsgálata során a versenyhatóság figyelembe vette a Romgaz által bemutatott terveket is, amelyek arra vonatkoztak, hogy az átvett tevékenységet hogyan fogják megszervezni és lebonyolítani, annak érdekében, hogy az piaci feltételek mellett működjön, a versenyjog és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok betartásával.
A Romgaz július elején hagyta jóvá a vegyipari üzem megvásárlását. A tranzakció teljes értékét 69 millió euróra becsülik, amelyet teljes egészében a Romgaz saját forrásaiból fedeznek. A formaságok lezárásával a Romgaz egy új szakaszba lép, amelynek középpontjában az átvett tevékenység integrálása és az Azomureș termelési tevékenységének újraindításához szükséges lépések előkészítése áll.
Mától jelentkezhetnek a legalább öt év tanítási gyakorlattal rendelkező pedagógusok az általános és középiskolai igazgatói, illetve igazgatóhelyettesi tisztségekre kiírt versenyvizsgákra.
Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint az országban összesen 7800 vezetői állás áll rendelkezésre. A pályázati dossziékat október 2-ig lehet benyújtani, az első vizsgára október 13-án kerül sor, a végleges eredményeket pedig december 9-én teszik közzé.
Veszélybe kerülhetnek az Anghel Saligny-program víz-, csatorna- és útépítései mivel az idei évre elkülönített keret teljes egészében kimerült. A keret kimerülését Cseke Attila fejlesztési miniszter jelentette be.
A fejlesztési minisztérium honlapján közzétett információk szerint szeptember 11-től felfüggesztették azt a digitális platformot is, amelyen keresztül a helyi önkormányzatok benyújthatták a pénzátutalási kérelmeket. A rendszer csak akkor indulhat újra, ha a program költségvetését további forrásokkal egészítik ki.
Azok a kedvezményezettek, amelyekre vonatkozik a 2025-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet, és amelyek már feltöltötték a platformra a helyi vagy megyei tanács határozatát arról, hogy a beruházás becsült értékének 20 százalékát saját költségvetésből biztosítják, egyelőre nincsenek veszélyben. Az ő esetükben a szükséges összegeket már elkülönítették.
Azok az önkormányzatok, amelyek saját forrásból folytatják a munkálatokat, később – a finanszírozási szerződések érvényességi idején belül – kérhetik az államtól az általuk előfinanszírozott összegek megtérítését. Amennyiben a kormány az év folyamán pótlólagos forrásokat biztosít az Anghel Saligny-program számára, a Fejlesztési Minisztérium értesíti a kedvezményezetteket, és újraindítja a pénzátutalásokat.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
A támadások energetikai és katonai létesítményeket érintettek, tovább növelve a térségben a feszültséget, miközben elakadtak a tárgyalások a Hormuzi‑szoros biztonságáról, amely kulcsfontosságú a globális olajszállítás szempontjából - írja a Reuters.
A húszik az utóbbi hónapokban egyre aktívabbak, és több alkalommal támadták Szaúd‑Arábiát, akadályozva a szaúdi olaj kijutását a Vörös‑tengerből Ázsia irányába. Az elmúlt napokban a húszik előrenyomulása, beleértve a Vörös-tenger torkolatánál lévő Perim-sziget elfoglalását, további nyomást gyakorolt a szaúdi olajexportra, miután csütörtökön egy légi támadás lekapcsolta Szaúd-Arábia kelet-nyugati vezetékét.
A konfliktus kihat a nemzetközi kereskedelemre, az olajárakra és a szállítási útvonalakra.
