A mai műsorban rövid összefoglalót hallhattak az idei Transilvania International Film Festivalról(TIFF) azaz a filmfesztivál 25. jubileumi kiadásáról – és ezen belül a már majdnem két évtizede megszervezett "magyar napról", amelyre hagyományosan szerdán kerül sor.
2026-ban június 17-én volt az úgynevezett „magyar nap”,amelyet szintén "hagyományosan" a Bukaresti Liszt Intézet-Magyar Kulturális Központ,a Filmtett Egyesület és a Nemzeti Filmintézet/ Magyar Filmalap szervez. Az idei magyar válogatásában több generáció rendezői találkoztak, a nemzetközileg ismert alkotók mellett a független magyar filmes szcéna fiatal rendezői is bemutatkoztak. A kerek évforduló jegyében különleges programokkal, visszatekintésekkel és új díjak bevezetésével ünnepelték a negyedszázados fennállást.
A fesztivál után a filmek nem maradnak Kolozsváron: a 2026-os TIFF válogatásának egy reprezentatív részét ezt követően Bukarestben, Nagyszebenben, Temesváron, Nagyváradon és más kiválasztott városokban is bemutatják a TIFF Unlimited Karaván keretében. Ez a vándorfesztivál-formátum lehetővé teszi, hogy az ország különböző pontjain élő filmszeretők is hozzáférjenek az év legjobb fesztiválfilmjeihez – a pontos erdélyi helyszínek és időpontok a karaván menetrendjének véglegesítésekor válnak ismertté. Ugyanakkor a mai műsorban Bara Zsolt riportösszeállítását hallhatják - ő a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten kért mikrofon elé néhány olyan rendezőt/vágót vagy színészt, akiknek filmjeit/alkotásait a most zajló TIFF „magyar napján” is láthatta a közönség.
Az iskolai szintek előrehaladtával párhuzamosan csökken az anyanyelvükön tanuló magyar gyerekek aránya Romániában: míg az óvodásoknak 94 százaléka tanul anyanyelvén, a középiskolában már csak 86 százalék jár magyar tagozatra - számolt be egy friss gyorselemzés adatai alapján a Maszol hírportál. A Barna Gergő szociológus által jegyzett gyorselemzés szerint a romániai közoktatási rendszerben körülbelül 140 ezer magyar kötődésű gyermek tanul. A lemorzsolódás mögött a szűkös szakválaszték és a román nyelven való érvényesülés kényszere állhat. A magyar diákok 90 százaléka anyanyelvén tanul, míg 9,5 százalékuk román tannyelvű osztályba jár. A közoktatásban magyar nyelven tanulók 5-6 százaléka román-magyar vegyes családból származhat, míg a magyarul tanulók 14-15 százaléka roma származású.
Októberben lezárulhat a Magyarország ellen nyolc éve, a Sargentini-jelentés alapján indított hetes cikkely szerinti eljárás – közölte Magyar Péter miniszterelnök az Európai Tanács kétnapos brüsszeli ülését követően. Mint mondta, az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott eredményes tárgyalásainak legfontosabb célja ennek az eljárásnak a lezárása volt. Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal nemrégiben kötött megállapodás és a kormányzat által tett antikorrupciós és egyéb intézkedések elegendőek az eljárás lezárásához.
Karol Nawrocki lengyel elnök bejelentette, hogy visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. A vita oka, hogy május végén Zelenszkij úgy döntött: a II. világháborúban megalakult nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről nevezi el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Ez a hadsereg etnikai tisztogatást követett el a II. világégés idején az akkor német megszállás alatt lévő, de a háború előtt még Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában. Ennek nyomán több mint százezer lengyel halt meg.
A mai műsorban rövid összefoglalót hallhattak az idei Transilvania International Film Festivalról(TIFF) azaz a filmfesztivál 25. jubileumi kiadásáról – és ezen belül a már majdnem két évtizede megszervezett "magyar napról", amelyre hagyományosan szerdán kerül sor.
2026-ban június 17-én volt az úgynevezett „magyar nap”,amelyet szintén "hagyományosan" a Bukaresti Liszt Intézet-Magyar Kulturális Központ,a Filmtett Egyesület és a Nemzeti Filmintézet/ Magyar Filmalap szervez. Az idei magyar válogatásában több generáció rendezői találkoztak, a nemzetközileg ismert alkotók mellett a független magyar filmes szcéna fiatal rendezői is bemutatkoztak. A kerek évforduló jegyében különleges programokkal, visszatekintésekkel és új díjak bevezetésével ünnepelték a negyedszázados fennállást.
A fesztivál után a filmek nem maradnak Kolozsváron: a 2026-os TIFF válogatásának egy reprezentatív részét ezt követően Bukarestben, Nagyszebenben, Temesváron, Nagyváradon és más kiválasztott városokban is bemutatják a TIFF Unlimited Karaván keretében. Ez a vándorfesztivál-formátum lehetővé teszi, hogy az ország különböző pontjain élő filmszeretők is hozzáférjenek az év legjobb fesztiválfilmjeihez – a pontos erdélyi helyszínek és időpontok a karaván menetrendjének véglegesítésekor válnak ismertté. Ugyanakkor a mai műsorban Bara Zsolt riportösszeállítását hallhatják - ő a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten kért mikrofon elé néhány olyan rendezőt/vágót vagy színészt, akiknek filmjeit/alkotásait a most zajló TIFF „magyar napján” is láthatta a közönség.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló (Buduslău) polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO). Az…
Az Európai Parlament elítélte a Benes‑dekrétumokra hivatkozó szlovákiai földelkobzásokat. A testület 347 igen szavazattal fogadta el az állásfoglalást, amely szerint…
Magyar Péter miniszterelnökkel Magyarország konstruktív tagként tér vissza az Európai Tanácsba – mondta Christian Stocker osztrák kancellár csütörtökön Bécsben a…
Nem született megállapodás a Szibéria Ereje 2 gázvezeték megépítéséről, amely megduplázná Oroszország Kínába irányuló gázexportját. A látogatás végén Putyin lemondta…
Júniusban megkezdi a medvepopuláció országos felmérését a japán környezetvédelmi minisztérium, elsőként az északkeleti Tóhoku régióban. A hatóságok mintegy 800 kamerát…
Gyengébb gazdasági aktivitást prognosztizált az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében, mivel a közel-keleti konfliktus okozta energiaválság inflációt…
A képviselőház döntő házként megszavazta azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e‑Factura kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági…
A Béke – Románia az első parlamenti frakció jelezte: támogatnának egy BÉKE–AUR–PSD összetételű kormányt. Adrian Peiu szenátor szerint intézkedéscsomaggal érkeztek…
A bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozatának legújabb kiállítása a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be.
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárából Darányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak.
Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? A válaszadást Önökre bízom, én csak szeretném felvázolni a legfontosabb mérföldköveket ebben a történetben… egy részüket ma, a többit jövő csütörtökön.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségességét hangsúlyozta az orosz-ukrán háborúban Magyar Péter magyar miniszterelnök ma Varsóban, Donald Tusk lengyel…
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló (Buduslău) polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
Az EPPO szerdai közleménye szerint az RMDSZ színeiben megválasztott Kócza István egy útépítő cégtől a beruházás értékének 5 százalékát kérte csúszópénzként. Cserében megígérte, hogy gondoskodik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott projekt zavartalan gyakorlatba ültetéséről és a kifizetések felgyorsításáról.
A céggel kötött szerződés értéke 4 millió lej volt, így a kért csúszópénz összege 200 ezer lejre tehető. A polgármester több részletben kapta meg a pénzt. 150 ezer lejt május 19-én vett át, akkor érték tetten.
Ez az első tettenérés, amelyet korrupciós ügyben szervezett meg az EPPO Romániában. Az elöljárót 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.
A politikus közölte, hogy az RMDSZ-ben betöltött minden tisztségéről lemond.
Az Európai Parlament elítélte a Benes‑dekrétumokra hivatkozó szlovákiai földelkobzásokat.
A testület 347 igen szavazattal fogadta el az állásfoglalást, amely szerint azonnal le kell állítani a felvidéki magyarok nemzetiségi alapon történő földelkobzását.
Vincze Loránt RMDSZ‑es EP‑képviselő elmondta: több frakcióból nagyon sok kolléga támogatta az erőfeszítést, a néppárti javaslatot pedig a Tiszás kollégákkal közösen nyújtották be.
Az állásfoglalás számos kifogást tartalmaz a jogállamisággal, az alapvető jogokkal és az uniós forrásokkal való visszaélésekkel kapcsolatban. “A Benes-dekrétumok ügyét úgy kellett visszacsempészni a szövegbe, de ott van!” – számolt be az RMDSZ EP-képviselője.
Magyar Péter miniszterelnökkel Magyarország konstruktív tagként tér vissza az Európai Tanácsba - mondta Christian Stocker osztrák kancellár csütörtökön Bécsben a magyar kormányfővel folytatott tanácskozása után tartott közös sajtótájékoztatón.
Közölte, hogy Ausztria és Magyarország új fejezetet szeretne nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, ezért megállapodtak arról, hogy még idén közös kormányülést tartanak, hogy felderítsék, mely területeken tudják tovább bővíteni az együttműködést.
A két ország előtt közös kihívások állnak, és közösek a két ország céljai is, emiatt különösen fontos az együttműködési lehetőségeket még jobban kihasználni. Régióként erősebbek vagyunk - hangsúlyozta az osztrák kormányfő, hozzáfűzve, hogy ez a hatékony brüsszeli érdekképviselethez is elengedhetetlen.
A közösen tartott sajtótájékoztatójukon Magyar Péter emlékeztetett: jövőre lesz a kiegyezés 160. évfordulója, ezért itt az idő, hogy egy sokkal békésebb, egymást támogató korszak köszöntsön a kétoldalú kapcsolatokra.
Nem született megállapodás a Szibéria Ereje 2 gázvezeték megépítéséről, amely megduplázná Oroszország Kínába irányuló gázexportját. A látogatás végén Putyin lemondta szokásos sajtótájékoztatóját, ami ritka és a tárgyalások eredménytelenségére utal.
A projekt 2 600 km hosszú lenne, és évente 50 milliárd köbméter gázt szállítana Mongólián keresztül Kínába.
Hszi Csin-ping nem említette a gázvezetéket a közös nyilatkozatokban, csak általánosságban beszélt az energetikai együttműködés fontosságáról.
Peking továbbra is alacsonyabb, orosz belföldi árhoz közeli gázárat akar, ami a fő akadálya a megállapodásnak – írja a Financial Times.
A felek 20 megállapodást írtak alá, és közös nyilatkozatban bírálták az USA közel-keleti és nukleáris politikáját, valamint Trump rakétavédelmi terveit.
Júniusban megkezdi a medvepopuláció országos felmérését a japán környezetvédelmi minisztérium, elsőként az északkeleti Tóhoku régióban.
A hatóságok mintegy 800 kamerát telepítenek a hegyekbe a feketemedvék megszámlálására, míg Hokkaidón a barnamedvék számát szőrzetminták alapján becsülik.
A vizsgálatot az utóbbi időben megszaporodott medvetámadások miatt indítják: az elmúlt évben 238 ember sérült meg, 13-an életüket vesztették Japánban.
Gyengébb gazdasági aktivitást prognosztizált az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében, mivel a közel-keleti konfliktus okozta energiaválság inflációt gerjeszt, rontva a gazdasági hangulatot.
Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos a prognózist ismertetve közölte, miután az Európai Unió GDP-növekedése 2025-ben elérte az 1,5 százalékot, 2026-ban 1,1 százalékra lassul, majd 2027-ben várhatóan 1,4 százalékra emelkedik. Az euróövezet GDP-je 2026-ban 0,9 százalékra, 2027-ben pedig 1,2 százalékra módosul a korábban jelzett 1,2, valamint a 1,4 százalékról.
Az EU-ban az infláció 2026-ban várhatóan eléri a 3,1 százalékot, majd 2027-ben ismét 2,4 százalékra csökken. Az euróövezetben az infláció 3 százalék lesz 2026-ban és 2,3 százalék 2027-ben.
A román gazdaság növekedése tovább lassulhat, gyakorlatilag stagnál, miközben az infláció emelkedik, a költségvetési hiány viszont mérséklődik az Európai Bizottság előrejelzése szerint.
A dokumentum rámutat: az év végére várható 6 százalék fölötti infláció és energiaárak tovább csökkentik a reáljövedelmeket, ami visszafogja a fogyasztást. A fiskális szigorítások – a bér- és nyugdíjfagyasztás, adóemelések – szintén fékezik a belső keresletet. Mindez együtt visszahúzza a román gazdaságot.
A képviselőház döntő házként megszavazta azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e‑Factura kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
A módosítás értelmében a személyi szám alapján adózó magánszemélyeknek nem kell e‑számlát kiállítaniuk, és a különleges mezőgazdasági adózási rendszerben dolgozó gazdák is mentesülnek a kötelezettség alól.
Az RMDSZ is támogatta a tervezetet. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint sok alkotó eseti munkából él, kisebb honoráriumokból, ezért nem életszerű ugyanazt a bürokratikus terhet rájuk tenni, mint a vállalkozásokra.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazgdasági miniszter hangsúlyozta: a mentesség a kistermelőkre és a háztáji gazdaságokra is érvényes lesz június 1. után.
A törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után lép hatályba.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció jelezte: támogatnának egy BÉKE–AUR–PSD összetételű kormányt. Adrian Peiu szenátor szerint intézkedéscsomaggal érkeztek az egyeztetésre, és közölték az elnökkel, hogy egy ilyen többpárti kabinetet látnának megoldásnak. A tárgyalás után Cosmina Cerva úgy fogalmazott: ha a nagy pártok nem engednek a büszkeségükből, „végső megoldásként” egy nemzeti egységkormányra lenne szükség.
Közben az Egységben Romániáért frakció is jelezte támogatási készségét. Vezetőjük, Răzvan Chiriță elmondta: ha a jövendő miniszterelnök programja tartalmazza követeléseik egy részét, akkor támogatják a kinevezését – akár akkor is, ha az államfő az AUR-t vagy George Simiont bízza meg kormányalakítással. Hozzátette: az előre hozott választásokat nem tartják megoldásnak, és akár pártpolitikus, akár technokrata kormányfőt is el tudnak fogadni.
A szociáldemokrata pártelnök felszólította Ilie Bolojan ügyvivő kormányfőt, hogy tegye félre a gőgjét, “hagyja abba az elnökválasztási kampányt”, és térjen vissza a kormányalakítási tárgyalásokhoz.
Sorin Grindeanu hangsúlyozta: matematikailag lehetetlen többséget létrehozni a PSD nélkül, hacsak nem számolják bele az AUR‑t is. A PSD‑elnök emlékeztetett: az államfő kizárólag Nyugat‑barát pártokból álló többség miniszterelnök‑jelöltjét hajlandó megbízni, és nem akar előre hozott választást vagy kisebbségi kormányt.
Grindeanu szerint a PSD nem futamodik meg a kormányzás felelőssége elől – a PNL‑nek és az USR‑nek csak alá kell írnia, hogy támogat egy PSD‑kormányt.
A liberális pártelnök visszautasította Sorin Grindeanu vádját, miszerint elnökválasztási kampányt folytatna, és hangsúlyozta: a PSD erkölcsi felelőssége megoldást kínálni a politikai válságra, amelyet előidézett a „koalíciót felrobbantásával”.
A bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozatának legújabb kiállítása a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be.
Málnásfürdő az Olt kiszélesedő völgyében, a Baróti hegység lábánál található. Málnás községhez tartozik Zalánpatak falu is, amelyet hallgatóink legfőképpen arról ismerhetnek, hogy III. Károly király itt vett birtokot, ide járt nyaranta pihenni. Zalánpatakon lakik és múzeumot működtet Préda Barna néprajzkutató, akit a kiállítás alkalmával kértem meg meséljen Zalánpatakról.
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárából Darányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak.
Az RMDSZ feltett szándéka, hogy köztéren álljon ismét a köztiszteletnek örvendő 19. századi aradi főorvos és kórházalapító szobra, még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést. Az aradi magyarság legnagyobb múltú civil szervezete, a Kölcsey Egyesület vállalta a szükséges pénz és engedélyek beszerzését, már az új talapzat is elkészült közadakozásból, a dokumentációt is összeállították, csakhogy a román kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága elutasította a kérést azzal, hogy ha nyilvános térre kerül a szobor, akkor az eredeti talapzatán vagy annak hű másán kell állnia. Az ügy pikantériája, hogy az 1930-as években az akkori új román hatalom távolíttatta el köztérről a szobrot, a talapzatát elbontották, most pedig azt kérik, hogy a szoborállítók teremtsék elő. A szobor egyébként Tóth András – az aradi születésű költő, Tóth Árpád édesapja – alkotása, amelyet Kocsis Rudolf aradi szobrászművész restaurált, és jelenleg az aradi református bölcsőde udvarán várja, hogy ismét felállítsák. A szoborállítás akadályoztatásáról készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amelyben először Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke beszél Darányi János munkásságáról.
Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? A válaszadást Önökre bízom, én csak szeretném felvázolni a legfontosabb mérföldköveket ebben a történetben… egy részüket ma, a többit jövő csütörtökön.
Kezdődhet az időutazás? Az 1832-es esztendőben járunk: megjelent a harminckét lapos, első magyar helyesírási szabályzat hétszázötven példányban. A Magyar Tudós Társaság, azaz a későbbi Magyar Tudományos Akadémia adta ki Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai címmel.
Az illetékesek csupán az akadémiai kiadványok helyesírásának egységesítését tűzték ki célként, a szabályokat azonban még a társaság tagjainak sem volt kötelező betartani. A bevezetőben ugyanis ez állt: „a Társaság szabadjokra hagyja még tagjainak is, hogy e’ szabásokat… általlátásukhoz képest követhessék”.
Ebben a szabályzatban rögzítették a hangjelölésül szolgáló betűk állományát és formáját; akkoriban harmincnyolc betűből állt az ábécé. A maihoz képest hiányzott a dz és a dzs betű, a jelenlegi c elődje pedig a cz volt, és a cs után következett a felsorolásban. Az olyan tőszavakban, mint például az asszony csonkítva jelentek meg a kétjegyű mássalhangzók, az összetett szavak tagjait pedig nemcsak kötőjellel, hanem egybe is lehetett írni. Emellett az a névelő, valamint az s kötőszó elejére hiányjelet kellett tenni. Nem mellékes, hogy az ünnepek nevét már akkor is csupa kisbetűvel írták.
Negyvennégy évet, azaz 1876-ig, a következő nagyobb horderejű szabályváltozásig ugrunk előre az időben, ugyanis akkor jelent meg A magyar helyesirás elvei és szabályai a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Eszerint el lehetett hagyni a hiányjeleket, a mely, milyen, illetve az olyan névmásokban pedig a kettőzött lly-t az egyszerű ly váltotta fel.
Mivel az új kiadás sokakat összezavart, az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja, Simonyi Zsigmond a helyesírás szabályainak újabb felülvizsgálását és korszerűsítését javasolta az Akadémiának. 1901-ben így jelent meg A magyar helyesírás szabályai legelső kiadása. Kedves hallgatóink ennyi fért a nyelvi rovatunk mai részébe, jövő héten innen folytatom, sőt az is kiderül, milyen fogadtatása volt a szabályzatnak az iskolákban.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségességét hangsúlyozta az orosz-ukrán háborúban Magyar Péter magyar miniszterelnök ma Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón. Magyar Péter rögzítette: ebben a háborúban Ukrajna az áldozat, és minden joga megvan arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel védje szuverenitását és területi integritását. Hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak Ukrajna, hanem az ott élő magyar kisebbség miatt is mielőbb le kell zárni a háborút. A Tisza-kormány megalakulása lehetőség, hogy egy új fejezetet nyissanak Magyarország és Ukrajna kapcsolatában - mondta, jelezve, hogy elindultak a két ország közötti technikai egyeztetések az ukrajnai magyar kisebbség nyelvi, kulturális és egyéb jogairól. Reményét fejezte ki, hogy június elején az ukrán elnökkel személyesen is találkozhat Beregszászon. A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak garantálásával kapcsolatban rámutatott: ez előzetes feltétele annak, hogy az ukrán uniós csatlakozásnál az első fejezet megnyitásához Magyarország a jóváhagyását tudja adni.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló (Buduslău) polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
Az EPPO szerdai közleménye szerint az RMDSZ színeiben megválasztott Kócza István egy útépítő cégtől a beruházás értékének 5 százalékát kérte csúszópénzként. Cserében megígérte, hogy gondoskodik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott projekt zavartalan gyakorlatba ültetéséről és a kifizetések felgyorsításáról.
A céggel kötött szerződés értéke 4 millió lej volt, így a kért csúszópénz összege 200 ezer lejre tehető. A polgármester több részletben kapta meg a pénzt. 150 ezer lejt május 19-én vett át, akkor érték tetten.
Ez az első tettenérés, amelyet korrupciós ügyben szervezett meg az EPPO Romániában. Az elöljárót 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.
A politikus közölte, hogy az RMDSZ-ben betöltött minden tisztségéről lemond.
