Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A nemzeti lobogót, miután Baka András köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra – számol be az MTI.
A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
A megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással folytatódik, a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál pedig megemlékezéssel zárul az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat kedden Budapesten.
Délután négy órakor Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai vár mellett, az 1848-49-es honvédtiszti emlékhelynél mond beszédet.
Aradon a Megbékélés Parkban, a Szabadság-szobornál 18:00 órától kezdődik a megemlékezés.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
A szaúdi légierő által támogatott kormánycsapatok villámhadműveletben foglalták vissza a Bab el-Mandeb tengerszoros partvidékét és Mocha kikötővárosát az Irán által támogatott húszi lázadóktól, írja a Reuters.
Válaszul a húszik rakéta- és dróntámadásokat indítottak szaúd-arábiai repülőterek és olajfinomítók ellen.
A kiújult polgárháborús harcok miatt a térségben már több mint 184 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, miközben Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán védelmi paktumot kötött a katonai erők gyors telepítéséről a királyság védelmében.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy amerikai B-1-es nehézbombázókat vontak ki egy nagy-britanniai légibázisról egy Iránhoz köthető közvetlen terrorfenyegetés miatt, írja a Reuters. A repülőgépek átcsoportosítását azután rendelték el, hogy múlt héten öt férfit tartóztattak le a bázis közelében terrorcselekmények előkészítésének gyanújával.
Bár Marco Rubio külügyminiszter szerint a lépés csupán a katonai erőforrások folyamatos újratervezésének része, brit kormányzati források és a NATO katonai parancsnoksága is akutnak és valósnak nevezte az amerikai védelmi infrastruktúrát fenyegető iráni veszélyt.
Szigorú karantént rendeltek el Szibériában egy irkutszki pestiskutató intézet 28 éves munkatársának rejtélyes halála után, írja a Reuters. Bár a közösségi médiában elterjedt hírek szerint a laboratóriumi dolgozó egy fertőzött kémcső leejtése miatt betegedhetett meg, az orosz egészségügyi hatóságok szerint nem találtak balesetre utaló nyomot, a nő hivatalosan ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban hunyt el.
Az elhunyttal érintkező mintegy kétszáz embert elkülönítették, a WHO szerint a lakosságot fenyegető általános kockázat egyelőre alacsony, Donald Trump amerikai elnök pedig azonnali segítséget ajánlott Moszkvának a helyzet kezelésére.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A nemzeti lobogót, miután Baka András köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra – számol be az MTI.
A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
A megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással folytatódik, a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál pedig megemlékezéssel zárul az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat kedden Budapesten.
Délután négy órakor Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai vár mellett, az 1848-49-es honvédtiszti emlékhelynél mond beszédet.
Aradon a Megbékélés Parkban, a Szabadság-szobornál 18:00 órától kezdődik a megemlékezés.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Határozatképtelenség miatt január 16-ára halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását – jelentette…
A mai műsorban egy különleges adventi orogonakoncertről hallanak, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiatfalván ugyanis egy templom két felekezetnek de két orgonának…
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb…
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta…
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent…
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
Határozatképtelenség miatt január 16-ára halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását - jelentette be ma december 29-én a testület elnöke, Simina Tănăsescu.
Alkotmánybírósági források szerint az a négy bíró, akiket a Szociáldemokrata Párt javasolt a testületbe, Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc nem jelent meg a mai ülésen. A vasárnapi ülés szintén az ő távozásukat követően vált határozatképtelenné.
A kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A mai műsorban egy különleges adventi orogonakoncertről hallanak, a Székelykeresztúrhoz tartozó Fiatfalván ugyanis egy templom két felekezetnek de két orgonának is szállást ad.
A kolozsvári adventi könyvvásáron mutatták be Szenkovics Enikő: "A háromnyelvű Echinox. A romániai német irodalom reprezentációi a folyóirat hőskorában (1969–1989)" című kötetét, erről kérdezte a szerzőt László Tibor - majd a műsor végén szintén az Echinox diáklap történetéről, illetve a nagyváradi Familia folyóiratról hallanak – vendégem Traian Stef egykori főszerkesztő volt tartsanak velünk.
Jelentős romániai magyar sportsikert jegyezhettünk fel az idén, hiszen a nagykárolyi születésű Kovács István vezette május 31-én a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét. Kovács segítője a BL-fináléban Mihai Marica, valamint a zilahi Tunyogi Ferencz volt.
A 40 éves játékvezető 2007 óta vezet a hazai élvonalban, és 2010 óta a nemzetközi szövetség bírói keretének a tagja. A Kolozsváron élő játékvezető 2018-ban debütált a BL-ben. Ő vezette 2022-ben a Konferencia-liga döntőjét, míg két évvel később az Európa-liga fináléját. A BL-döntőt az Internazionale játszotta a francia bajnok Paris Saint-Germainnel. A mérkőzés a franciák 5-0-ás győzelmével ért véget.
A hazai magyar kultúrában kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított a Román Színházi Szövetség, az UNITER idei gálája, amelyen kiosztották az idei UNITER-díjakat. A gála nagy győztese a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata volt, amelynek a III. Richárd című előadása elnyerte a legjobb előadásnak járó díjat, de a produkciót színpadra állító Albu István megkapta a legjobb rendezésnek járó elsimerést is. Az előadást nagy sikerrel mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban az Országos Színházi Fesztiválon.
Gyorsan fogy Románia népessége, és ez a trend a következő évtizedekben sem áll meg – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi – november végi - demográfiai elemzéséből. A három forgatókönyvvel számoló tanulmány szerint a 2025 elején regisztrált 19 milliós lakosság minimum 1,9 millió, maximum 4,6 millió fővel zsugorodhat 2080-ig a születési arány, a várható élettartam és a migráció alakulásától függően.
A legvalószínűbb forgatókönyv, amely a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok fennmaradásával kalkulál, 3,4 milliós veszteséget jelez előre. Ez az aktuális népesség szinte egyötödét, pontosabban 18 százalékát jelenti.
A csökkenés ugyanakkor nagyon egyenlőtlen: az ország déli térségei a lakosságuk akár egyharmadát is elveszíthetik, míg az erősebb gazdasági pólusok, mint Bukarest–Ilfov, a központi régió vagy az ország északnyugati része 10 százalék alatti népességfogyást könyvelhet el.
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványosságát.
Mint ismert a bányába befolyt a megáradt Korond-pataka, s a víz teljes mértékben elöntötte a bányát. Románia ezzel elvesztette az egyik legnagyobb sótartalékát, a Sóvidék turizmusa pedig elvesztette egyik legfőbb idegenforgalmi attrakcióját, ami jelentősen megnehezíti a környékbeliek megélhetését.
A májusban bekövetkezett katasztrófa után a tényleges felelősök megtalálása elmaradt, hiszen a vízügy igazgatóját ugyan leváltották, de Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter nem a parajdi katasztrófával indokolta döntését. Az állami sóvállalat vezetőjét viszont azóta sem sikerült meneszteni, hiába követelte ezt a politikum.
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta kordában tartani a kiadásokat, de a májusi elnökválasztásig a koalíció jóformán semmit nem tett a kiadások megfékezése érdekében, ezért az eredetileg GDP-arányosan 7 százalékosra tervezett államháztartási hiány az év végén eléri a 8,4 százalékot.
Bukarest szerencsére megértésre talált Brüsszelben és a nemzetközi hitelminősítők részéről, hiszen a kormány elfogadott adóemeléseket. Ezek közül a legfontosabb volt az áfa két százalékpontos növelése 19 százalékról 21 százalékra, a 3000 lej fölötti nyugdíjak egészségügyi járulékkötelessé tétele, az üzemanyag és a dohánytermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése, illetve az osztalékadó 16 százalékra növelése. Emellett a kiadásokat is csökkentették, például korlátozták az érdemösztöndíjra jogosultak számát.
A koalíció viszont halogatta azokat az intézkedéseket, amelyek az államot karcsúsították volna. A legnagyobb felháborodást a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának rendezési kísérlete okozta, hiszen a kormány többször is nekifutott, de az alkotmánybíróságon elakadt a tervezet. A koalíció másik nagy adóssága a választók irányába a helyi és központi közigazgatás reformja, amely elsősorban a PSD és a PNL vitája miatt hiúsult meg.
A 2025-ös esztendőt a hazai belpolitikai válság határozta meg, ami annak következtében alakult ki, hogy 2024. december 6-án az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Az idén májusban megismételt megmérettetés rányomta a bélyegét a 2025-ös évre, hiszen meghosszabbította a 2024-es úgynevezett választási szuperévet, ami számos gazdasági és politikai bonyodalmat okozott. Mint ismert, az elnökválasztást azért törölték, mert a hatóságok szerint az első fordulót megnyerő Călin Georgescu orosz befolyással győzött. Klaus Iohannis elnök hivatalában maradt, de február elején arra hivatkozva, hogy az esetleges tisztségből való felfüggesztése még sérülékenyebbé teheti az országot, lemondott. Helyét ügyvivő államfőként Ilie Bolojan, a szenátus elnöke foglalta el.
A választás alaposan megrázta a két nagy kormánypártot, a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hiszen jelöltjük, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă nem jutott be az érvénytelenített választás második fordulójába. Új kormánykoalíció alakult, a PSD és a PNL visszafogadta az RMDSZ-t a kormányba. Ebből az alkalomból egy fontos premiert is elkönyvelhettünk, hiszen Tánczos Barna személyében rövid időre magyar pénzügyminisztere lett az országnak, így Tánczos volt az első romániai magyar politikus, aki pár hónapig tagja volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak is.
Az új kormánykoalíciónak nem sikerült jól a megismételt elnökválasztás, mert Crin Antonescu közös államelnök-jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Nicușor Dan végzett a második helyen, első lett a szélsőséges nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. A második fordulóban Dannak sikerült a nagy fordítás, ami főleg a romániai magyarok több mint 90 százalékának köszönhető, akik egyöntetően az elnökválasztást megnyerő Nicușor Danra voksoltak. Az új elnök Ilie Bolojant kérte fel kormányalakításra, az így alakult nagykoalícióba immár a PSD, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek mellé az USR is belépett. Az RMDSZ nem tarthatta meg a pénzügyminiszteri posztot az új kormányban, viszont Cseke Attila fejlesztési miniszter maradt, Tánczos Barna tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, Demeter András pedig kulturális miniszter lett.
Finnország évek óta vezeti a globális boldogságindexet, sokak számára maga a társadalmi idill. De vajon mit jelent mindez a mindennapokban? Több mosolygós arc jön szembe az utcán? És hogyan fér össze a boldogság világbajnoki címe azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évtizedben a szegénységi ráta éppenséggel nőtt? Kustán Magyari Attila szociológussal, újságíróval, a finnországi Tampere Egyetem doktoranduszával beszélgettünk.
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent István Egyesület meghívására előadást tartott a Liszt Intézetben a bukaresti magyar katolikusok történetéről. A szakember érinti a főváros református múltját, de mindenekelőtt a magyar katolikusok hosszú és viszontagságos történetét idézi fel sikereivel és kudarcaival.
A Nagykárolyban született, Magyarországon élő történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Szakterülete a magyar nemzetiségpolitika a 20. században. Kutatási témái közé tartozik a magyar nemzetiségpolitika a két világháború között, a magyarországi németek története a 20. század első felében, illetve a magyar-román diplomáciai kapcsolatok a két világháború között. Mostanában a történész Iuliu Maniu magyarságképét, valamint a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatta.
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
A Kaláka együttesről gondolom ennél többet nem is kell beszélnem, hiszen hallgatóink is jól ismerhetik megzenésített verseiket, a Kányádi Sándorral, Bogdán Zsolttal közös műsoraikat is. Az adventi időszakban a Kaláka együttes majdnem minden évben körútra érkezik Erdélybe. Idén, 19 év után ismét eljutottak Bukarestbe a Szabad-e ide bejönni betlehemmel című 1987-ben megjelent lemezükből készült műsorukkal. A bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban tartott adventi koncertet követően kértem mikrofon elé Gryllus Dánielt, a Kaláka együttes egyik alapítóját.
Határozatképtelenség miatt január 16-ára halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását - jelentette be ma december 29-én a testület elnöke, Simina Tănăsescu.
Alkotmánybírósági források szerint az a négy bíró, akiket a Szociáldemokrata Párt javasolt a testületbe, Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc nem jelent meg a mai ülésen. A vasárnapi ülés szintén az ő távozásukat követően vált határozatképtelenné.
A kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
