A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Nicușor Dan államfő újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártokkal. Két órakor fogadta a Szociáldemokrata Párt küldöttségét, fél háromtól a Románok Egyesüléséért Szövetséget. Három órától a Nemzeti Liberális Párt következik soron, majd a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az RMDSZ küldöttségét az elnök négy órától fogadja. Azért van szükség újabb egyeztetésekre, mert múlt szerdán a parlament nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának. A liberális politikus a harmadik miniszterelnök-jelölt volt a Bolojan-kormány megbuktatása óta eltelt öt hónapban. Az elnök korábban leszögezte, hogy nem akar előrehozott parlamenti választásokat. Az elnök azt is leszögezte, hogy az AUR-t nem óhajtja a kormányba emelni, ezért arra kérte a pártokat, keressenek kompromisszumos megoldást.
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára a cotroceni-i egyeztetéseket megelőzően közölte, hogy a szociáldemokraták készen állnak a kormányzás átvételére, és megoldásként egy PSD-kormányt vagy egy PSD köré épülő kormányt javasolnak, amit Sorin Grindeanu pártelnök vezethet. Hozzátette: az országnak most erős kormányra és kiszámítható, stabil költségvetésre van szüksége.
Az államelnök ma kihirdette a barnamedvék kilövési kvótájáról szóló törvényt, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A jogszabály 859-ben állapítja meg azon barnamedvék számát, amelyeket megelőző céllal kilőhetnek. Az elnök korábban alkotmányossági normakontrollt kért a jogszabály ellen, de a taláros testület elutasította óvását. Korábban visszaküldte a parlamentnek is a tervezetet, de a törvényhozás ismét elfogadta. Ezek után az elnöknek nem volt más eszköze, kénytelen volt kihirdetni a jogszabályt.
Bukaresti Unitárius Napot szerveztek vasárnap a fővárosban. Ebből az alkalomból Kovács István unitárius püspök is meglátogatta a szórványgyülekezetet, amely nem rendelkezik saját templommal vagy imaházzal, és csak beszolgáló lelkésze van. A református Calvineum templomban tartott ünnepi istentiszteleten a püspök ígéretet tett a gyülekezetnek: az egyház vezetősége továbbra is elkövet mindent, hogy saját otthonuk legyen a bukaresti unitáriusoknak. A püspök egyebek mellett arról beszélt, hogy miért öröm felkeresni a szórványgyülekezeteket, és miért mutatnak példát a tömbben élőknek. Kovács István unitárius püspököt hallják.
Kovács István unitárius püspököt hallották. Műsorainkban később részletesebben visszatérünk a vasárnapi eseményre.
A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott…
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel…
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet – erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott.…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi…
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis…
A mobileszközökön tárolt adatok védelmével kapcsolatos jó tanácsokat fogalmazott meg a belügyminisztérium. A szaktárca Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben felhívta a figyelmet…
Elkezdődött az A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti szakaszának tervezése – adta hírül Ciprian Șerban szállításügyi miniszter. A román-bolgár cégtársulásnak…
Mintegy hatszáz alkalmazottját küldi kényszerszabadságra az Azomureș, hogy elkerülje a végleges leépítéseket. A marosvásárhelyi kombinát ugyanakkor karbantartási és egyéb szolgáltatásokra…
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott tegnap. A tárcavezető szerint a védelmi és a belügyminisztérium illetékeseinek a jövő hét végéig kell kidolgozniuk az erről szóló tervezeteket. A politikus az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban rámutatott: mivel a szomszédos Ukrajnában háború zajlik, a belügyi és a védelmi alkalmazottak bérét nem lehet csökkenteni, és leépítések sem jöhetnek szóba. Ezért az a kompromisszum született, hogy ezek az intézmények a nyugdíjkorhatár emelésével járulnak hozzá a kiadáscsökkentéshez. Emlékeztetett, hogy a belügyi és védelmi alkalmazottak esetében jelenleg 48 év a nyugdíjkorhatár. Hozzátette, még nem született döntés arról, hogy ezt mennyire növelik, egyelőre számításokat végeznek, hogy mennyivel kell nőnie a nyugdíjkorhatárnak a kiadások 10 százalékos csökkenéséhez. Az egészségügyi rendszer kapcsán Radu Miruță leszögezte, itt is más módszerekkel, például a kórházak differenciált finanszírozásával tervezik csökkenteni a kiadásokat. A tanügyet illetően a tárcavezető elmondta, mindenképpen figyelembe veszik az elmúlt évek 4-5 százalékos kiadáscsökkentését, ezért az idén a tavalyival együtt kell elérni a 10 százalékot' - fogalmazott.
Tavaly októberben ünnepelte 85. születésnapját Márton Árpád, Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművésze, akivel Bíró István beszélgetett a fotókkal és festményekkel illusztrált, önéletrajzi visszaemlékezéseket tartalmazóEmlékeim fiókjai című könyv bemutatóját követően. Adásunk folytatásában Molnár Krisztina hangképes összeállítása által idézzük fel a hatéves szünet után tavaly ősszel ismét megrendezett makfalvi alkotótábor hangulatát.
Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, akkor támogatólag szavazna. "Ha lenne egy referendum erről, akkor a Romániához való csatlakozásra szavaznék" - jelentette ki brit újságíróknak a The Rest is Politics című podcastban. Álláspontját Sandu országának méreteivel és az Oroszországgal szembeni ellenállás szükségességével indokolta. "Nézzék meg, mi folyik Moldova körül manapság! Olyan kis országnak, mint Moldova, egyre nehezebb túlélni demokráciaként, szuverén országként, valamint ellenállni Oroszországnak" - hangoztatta. Elismerte, hogy jelenleg Moldovában nincs többségi támogatottsága a Romániához való csatlakozásnak, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozást az állampolgárok többsége támogatja, ezért "jóval valószerűbbnek" tartja az utóbbi utat.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök április 12-ére tűzte ki az idei magyarországi országgyűlési választás időpontját - közölte a Sándor-palota ma az MTI-vel. Az államfő arra biztatta Magyarország állampolgárait, hogy éljenek a törvény adta lehetőségükkel és a választás jogával.
Végnapjait éli Irán jelenlegi vezetése Friedrich Merz német kancellár szerint. A kancellár az iráni tüntetések kapcsán kijelentette: ha egy rezsim csak erőszak alkalmazásával tud pozícióban maradni, akkor gyakorlatilag már elveszítette a hatalmát. Merz reményét fejezte ki, hogy a konfliktust békésen tudják majd rendezni. Irán ügyében Németország egyeztet az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával arról, hogy az országban új, legitim kormányzat kerüljön hatalomra békés úton - mondta el Merz. Az oslói székhelyű Iran Human Rights (IHRNGO) emberi jogi szervezet adatai szerint legkevesebb 648 ember vesztette életét azóta, hogy két héttel ezelőtt kirobbantak a tüntetések. A tiltakozás eredetileg a növekvő infláció miatt kezdődött, de hamar országos kormányellenes megmozdulássá alakult át.
A kormány felelősségvállalással tervezi benyújtani a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet - erről szintén Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott. Elmondta, a központi közigazgatási intézmények vezetőinek jövő csütörtökig kell közölniük, hogy milyen formában csökkentik 10 százalékkal a bérkiadásaikat. Ezt az alkalmazottak egy részének a menesztésével, vagy a bérpótlékok csökkentésével érhetik el, az alapfizetéshez viszont nem nyúlhatnak. A miniszter hozzátette, a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről szóló tervezet mellett az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabályjavaslatot is el kell fogadnia a kormánynak, csak ezek után kezdhetik el kidolgozni az idei állami költségvetést.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadásnak minősítette a Radu Marinescu elleni plágiumvádakat, és leszögezte, hogy fenntartások nélkül támogatja az igazságügyi minisztert. A PSD közleménye szerint nem véletlen az időzítés, mert a vádak közvetlenül azután jelentek meg, hogy a miniszter bejelentette: a főügyészek kinevezése nem politikai alapon történik majd. Hangsúlyozták, hogy a vádakat megfogalmazó újságíró akkor járt volna el jóhiszeműen, ha már Marinescu kinevezésekor megjelenteti a cikket. A PSD kitért arra is, hogy a miniszter húsz évvel ezelőtt megírt doktori dolgozatát annak idején a doktori bizottság és az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) is jóváhagyta, a disszertáció megfelelt az akkori jogszabályoknak és akadémiai normáknak. Emilia Șercan újságíró a PressOne portálon azt írta, hogy Radu Marinescu disszertációjának több mint fele tartalmaz más szerzőktől átvett szöveget az eredeti forrás megjelölése nélkül.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök élesen bírálta a külügyminisztériumot amiatt, hogy a koalícióban nem tárgyaltak az Európai Unió és a Mercosur-államok, vagyis Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay közötti szabadkereskedelmi egyezményről. A G4media hírportálnak adott interjúban Kelemen Hunor elmondta: legalább februárig kellett volna várni a döntéssel. Azt nehezményezte, hogy Romániában nem volt közvita a Mercosur-egyezményről, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a külügyminisztérium nem vette figyelembe a mezőgazdasági minisztérium álláspontját, illetve soha nem mutatta be álláspontját a koalícióban erről a kérdésről. Az RMDSZ nem először bírálta a külügyet. Korábban kijelentette, hogy úgy viselkedik, mint állam az államban, ritkán egyeztet a választott politikai döntéshozókkal.
A mobileszközökön tárolt adatok védelmével kapcsolatos jó tanácsokat fogalmazott meg a belügyminisztérium. A szaktárca Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben felhívta a figyelmet a szoftver és az applikációk frissítésének fontosságára, illetve arra figyelmeztettek, hogy kerülni kell az érzékeny adatok kezelését a nyilvános Wi-Fi hálózatokon. A hatóságok javasolták továbbá PIN-kód, egy bonyolult jelszó beállítását vagy a biometrikus azonosítást az eszköz használatához. Ajánlott a mobileszköz helymeghatározási és távoli zárolási funkciójának a használata is, alkalmazásokat pedig kizárólag hivatalos áruházakból kell letölteni – közölte a belügy.
Elkezdődött az A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti szakaszának tervezése - adta hírül Ciprian Șerban szállításügyi miniszter. A román-bolgár cégtársulásnak 10 hónap áll a rendelkezésére a műszaki tervek elkészítésére. A kedvezőtlen időjárás ellenére a vállalat már a múlt héten elkezdte a geotechnikai fúrásokat Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy térségében. Az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti 14,4 kilométeres szakaszán 21 híd és felüljáró épül. A sztrádaszakasz megépítésére a 10 hónapos tervezési szakasz lejártától számítva 2 éve lesz a kivitelezőnek.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál - közölte az Országos Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs ülése után Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ország elegendő földgázzal rendelkezik a szükségletek fedezéséhez. Jelenleg a hazai gáztárolók töltöttsége 65 százalékos, ami 11 százalékkal jobb arány az európai átlagnál és 6 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban jegyzettet.
Mintegy hatszáz alkalmazottját küldi kényszerszabadságra az Azomureș, hogy elkerülje a végleges leépítéseket. A marosvásárhelyi kombinát ugyanakkor karbantartási és egyéb szolgáltatásokra kötött szerződéseit is felfüggeszti vagy csökkenti, ami további mintegy 1500 személyt érint – közölte tegnap a vállalat. A svájci Ameropa el akarja adni a marosvásárhelyi üzemet. Az állami Romgaz gázszolgáltató vállalat jelentkezett be potenciális vásárlóként, de a tavalyi tárgyalások nem zárultak sikerrel. Közölték: továbbra is keresik a lehetőségeket, hogy megoldást találjanak az üzem megmentésére.
A kormány a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet készíti elő. Erről Radu Miruță védelmi miniszter nyilatkozott tegnap. A tárcavezető szerint a védelmi és a belügyminisztérium illetékeseinek a jövő hét végéig kell kidolgozniuk az erről szóló tervezeteket. A politikus az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban rámutatott: mivel a szomszédos Ukrajnában háború zajlik, a belügyi és a védelmi alkalmazottak bérét nem lehet csökkenteni, és leépítések sem jöhetnek szóba. Ezért az a kompromisszum született, hogy ezek az intézmények a nyugdíjkorhatár emelésével járulnak hozzá a kiadáscsökkentéshez. Emlékeztetett, hogy a belügyi és védelmi alkalmazottak esetében jelenleg 48 év a nyugdíjkorhatár. Hozzátette, még nem született döntés arról, hogy ezt mennyire növelik, egyelőre számításokat végeznek, hogy mennyivel kell nőnie a nyugdíjkorhatárnak a kiadások 10 százalékos csökkenéséhez. Az egészségügyi rendszer kapcsán Radu Miruță leszögezte, itt is más módszerekkel, például a kórházak differenciált finanszírozásával tervezik csökkenteni a kiadásokat. A tanügyet illetően a tárcavezető elmondta, mindenképpen figyelembe veszik az elmúlt évek 4-5 százalékos kiadáscsökkentését, ezért az idén a tavalyival együtt kell elérni a 10 százalékot' - fogalmazott.
