Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
Az alternatív szállítást szabályozó törvény sürgős kihirdetését kéri Klaus Johannis államfőtől az Alterntív Szállítók Szakmai Egyesülete. Ugyanakkor nem ért egyet a Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége által az államfőnek címzett nyílt levél tartalmával, amelyben azt kérték Johannistól, hogy ne hirdesse ki az említett jogszabályt.
Az amerikai kormány feloldja a Törökország ellen hozott szankciókat, miután a Szíriában megkötött tűzszünet tartósnak látszik – jelentette be Donald Trump amerikai elnök tegnap a Fehér Házban tartott beszédében. A szíriai helyzetet elemezve az elnök hangsúlyozta: tegnap reggel a török fél tájékoztatta Washingtont arról, hogy a harcok lezárultak, a tűzszünet tartós lesz.
A várakozásoknak megfelelően a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganzot bízta meg az új izraeli kormány megalakításával Reuven Rivlin államelnök, miután a jobboldali Likud párt elnöke, Benjámin Netanjahu eddigi miniszterelnök hétfőn visszaadta kormányalakítási megbízatását. Beni Ganz tegnap este a kormányalakítási felkérés elfogadásakor mondott beszédében liberális egységkormány létrehozását jelentette be.
Belgiumban is vizsgálat indult tegnap az Angliában talált, 39 ember holttestét rejtő bolgár kamion ügyében, a jármű konténerét ugyanis friss értesülések szerint Zeebrugge kikötőjéből szállították komppal az Egyesült Királyságba – jelentette a helyi sajtó.
Nehezen alakul a kormánytöbbség a Nemzeti Liberális Párt miniszterelnök-jelöltje körül. Ha Ludovic Orbannak nem sikerül meggyőznie a képviselők és szenátorok…
Románia nem fogadta meg teljes körűen az igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó ajánlásokat – közölte tegnap az Európai Bizottság.
Együttműködési megállapodási tervezetet adott át tegnap Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Ludovic Orbannak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, akit az új kormány megalakításával bízott meg az államfő.
A minimálbérről csak egy legitim, a Parlament által megszavazott kormány dönthet, és semmiképpen sem egy bizlamatlansági indítvánnyal megbuktatott kabinet – jelentette ki tegnap Ludovic Orban, a kormányalakítással megbízott miniszterelnök.
Erdély több településén is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről. A fővárosi magyarok Nagy Imre egykori magyar miniszterelnök és társainak fogvatartásuk helyén, a Bukarest melletti Snagovon állított emlékművét koszorúzták meg.
A Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége (COTAR) azt kéri az államfőtől, hogy ne hirdesse ki az alternatív szállítást szabályozó törvényt.
Az alternatív szállítást szabályozó törvény sürgős kihirdetését kéri Klaus Johannis államfőtől az Alterntív Szállítók Szakmai Egyesülete. Ugyanakkor nem ért egyet a Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége által az államfőnek címzett nyílt levél tartalmával, amelyben azt kérték Johannistól, hogy ne hirdesse ki az említett jogszabályt.
Szerintük egy olyan törvényről van szó, amelyet az ügyfelek milliói és ezen a téren tevékenykedő vállalatok ezrei több mint négy éve várnak.
A képviselőház kedden fogadta el az autóval rendelkező gépkocsivezetők által folytatott, digitális platformon keresztül történő alternatív szállítási tevékenységekről szóló törvénytervezetet. Eszerint azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik az említett rendelkezések hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek, 2020. február elsejéig kell alkalmazkodniuk a jogszabály előírásaihoz.
Az amerikai kormány feloldja a Törökország ellen hozott szankciókat, miután a Szíriában megkötött tűzszünet tartósnak látszik - jelentette be Donald Trump amerikai elnök tegnap a Fehér Házban tartott beszédében. A szíriai helyzetet elemezve az elnök hangsúlyozta: tegnap reggel a török fél tájékoztatta Washingtont arról, hogy a harcok lezárultak, a tűzszünet tartós lesz.
Az elnök megerősítette: egy kis létszámú amerikai katonai kontingens a térségben marad, ott, ahol az olajmezők vannak, a további teendőkről pedig rövidesen dönt majd. A török hadsereg október 9-én indított támadást a szíriai kurdok ellen Északkelet-Szíriában, hogy az ott állomásozó amerikai alakulatok kivonását követően "biztonsági övezetet" alakítson ki a határ mentén, és kiűzze onnan a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők fegyvereseit.
Október 17-én amerikai-török megállapodást kötöttek egy 120 órás tűzszünetről, amely alatt a kurd milíciáknak ki kellett vonulnia a térségből. A tűzszünet keddi lejárta előtt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök Szocsiban újabb, 150 órás tűzszünetet hirdetett, megerősítve ugyanakkor, hogy a kurd milíciának ki kell vonulnia a török határ melletti 30 kilométeres sávból.
A várakozásoknak megfelelően a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganzot bízta meg az új izraeli kormány megalakításával Reuven Rivlin államelnök, miután a jobboldali Likud párt elnöke, Benjámin Netanjahu eddigi miniszterelnök hétfőn visszaadta kormányalakítási megbízatását. Beni Ganz tegnap este a kormányalakítási felkérés elfogadásakor mondott beszédében liberális egységkormány létrehozását jelentette be.
Bár Izraelt tavaly december óta csak korlátozott jogkörű átmeneti kormány vezeti, Beni Ganz azt mondta: nem lesz új kormány mindaddig, amíg nem szűnik meg a teljes lakossági csoportok kiközösítése, amíg nem szándékoznak egységre lépni a nagy és kis pártok, amíg nem születnek kompromisszumok – tette hozzá.
Megbízatásáról értesülve Ganz elsőként Benjámin Netanjahut invitálta meg csütörtökre egyeztető megbeszélésekre. Netanjahu ezt elfogadta, de bejelentette, hogy pártjával a tárgyaláson továbbra is a teljes jobboldali-vallásos blokkot képviseli, vagyis a kneszet 55 törvényhozóját. A Likud szerdán ismét értekezett a vele szövetséges jobboldali és vallásos pártok vezetőivel a koalíciós tárgyalások újabb fordulójáról.
Belgiumban is vizsgálat indult tegnap az Angliában talált, 39 ember holttestét rejtő bolgár kamion ügyében, a jármű konténerét ugyanis friss értesülések szerint Zeebrugge kikötőjéből szállították komppal az Egyesült Királyságba - jelentette a helyi sajtó.
A Le Soir című belga napilap arról számolt be, hogy a szövetségi ügyészség vizsgálatot indított, az ország hatóságai együtt fognak működni a brit társszervekkel. "Az első jelek arra utalnak, hogy a konténer Belgiumon haladt keresztül. Ugyanakkor az egyelőre nem teljesen tiszta, hogy mennyi ideig tartózkodott az országban és milyen útvonalon haladt" - közölte Eric Van Duyse, a vádhatóság szóvivője.
A kamiont a délkelet-angliai Thurrock egyik ipari parkjának parkolójában találták. Az áldozatok nemzetisége még nem ismert. A jármű 25 éves, észak-írországi illetőségű sofőrjét gyilkosság gyanújával őrizetbe vették.
„Megpróbáltam a józan észre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni, és mire eljutottam idáig, azt vettem észre, hogy hitemmé vált.” – vallja a lovasíjászatról Kassai Lajos magyar íjkészítő, lovasíjász mester, akinek jelenlétében az elmúlt szombaton átadták az ország első lovasíjász pályáját Székelyföldön.
Nehezen alakul a kormánytöbbség a Nemzeti Liberális Párt miniszterelnök-jelöltje körül. Ha Ludovic Orbannak nem sikerül meggyőznie a képviselők és szenátorok többségét, nemcsak a kabinetjét nem sikerül beiktatni, de az is előfordulhat, hogy a bizalmi szavazást meg sem tartják, következésképp a parlament által megbuktatott Dăncilă-kabinet tovább kormányoz, korlátozott jogkörökkel ugyan, de meghatározatlan ideig, pontosabban akár a jövő évi rendes parlamenti választásokig - erősítette meg a Bukaresti Rádiónak adott interjúban Puskás Bálint Zoltán volt alkotmánybíró, egykori szenátor.
Ugyancsak ma délután, Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök benyújtja a vonatkozó dokumentumokat a Parlamentbe.
Egyes források szerint a PNL vezetőségének ülését megelőzően Ludovic Orban megbeszélést folytat Klaus Johannis államfővel – tájékoztat az Agerpres. Orban szerdán fejezi be a megbeszélések második körét azon pártok képviselőivel, akik támogatták a bizalmatlansági indítványt.
Románia nem fogadta meg teljes körűen az igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó ajánlásokat - közölte tegnap az Európai Bizottság.
Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, intézkedéseket hoz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, a reformfolyamatot pedig együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel, amelynek következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. A bizottság a tegnap közzétett jelentésében hangsúlyozta: komoly aggodalomra ad okot, hogy az előző évek előrehaladásához képest az elmúlt fél évben mindkét területen visszalépés tapasztalható. Arra figyelmeztettek, ha a román hatóságok nem hajtják végre a szükséges intézkedéseket, vagy más módon gördítenek akadályokat a célkitűzések megvalósulása elé, az uniós bizottság lépéseket tehet a jogállamiság keretein belül.
Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé az ország felvételét a schengeni térségbe.
Együttműködési megállapodási tervezetet adott át tegnap Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Ludovic Orbannak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, akit az új kormány megalakításával bízott meg az államfő.
A miniszterelnök-jelölt második alkalommal egyeztetett az RMDSZ küldöttségével arról, hogy a magyar szövetség milyen feltételek mellett támogatná kormányának beiktatását a Parlamentben. Kelemen Hunor a találkozó után elmondta: az RMDSZ akkor tudja támogatni az új kormányt, ha az vállalja, hogy december 15-ig a Parlament elé terjeszti a 2020-as költségvetést, nem hoz sürgősségi kormányrendelettel és felelősségvállalással törvényeket, nem módosítja 2020 végéig a választási törvényt, és érvényt szerez a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényeknek és nemzetközi szerződéseknek.
A minimálbérről csak egy legitim, a Parlament által megszavazott kormány dönthet, és semmiképpen sem egy bizlamatlansági indítvánnyal megbuktatott kabinet - jelentette ki tegnap Ludovic Orban, a kormányalakítással megbízott miniszterelnök.
Orban arra regált, hogy a távozó munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány ma közzétesz egy kormányhatározat-tervezetet, amely szerint 100 lejjel növelik az országos minimálbért. Ludovic Orban azt is mondta, hogy a polgármestereknek 'el kell felejteniük' a Fejlesztési és Beruházási Alapot (FDI), mert erre nincs pénz a költségvetésben.
Erdély több településén is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről. A fővárosi magyarok Nagy Imre egykori magyar miniszterelnök és társainak fogvatartásuk helyén, a Bukarest melletti Snagovon állított emlékművét koszorúzták meg.
A Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége (COTAR) azt kéri az államfőtől, hogy ne hirdesse ki az alternatív szállítást szabályozó törvényt.
A Vasile Ştefănecu, a COTAR elnöke által aláírt nyílt levélben a szövetség rámutat: a Parlament által nemrég elfogadott jogszabály tulajdonképpen azokat a cégeket támogatja, amelyek az elmúlt négy és fél évben szembementek a törvényekkel, és mielőtt egy ilyen jogszabályt elfogadnának, nem ártana, hogyha az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kivizsgálná az eddig 'kalózakciónak' számító tevékenységüket, különös tekintettel arra, hogy Romániában nincs szabályozva a lobbizás.
A Képviselőház tegnap fogadta el a 2019/49-es sürgősségi kormányrendelet jóváhagyásáról szóló törvénytervezetet az autóval rendelkező gépkocsivezetők által folytatott, digitális platformon keresztül történő alternatív szállítási tevékenységekről.
Az alternatív szállítást szabályozó törvény sürgős kihirdetését kéri Klaus Johannis államfőtől az Alterntív Szállítók Szakmai Egyesülete. Ugyanakkor nem ért egyet a Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége által az államfőnek címzett nyílt levél tartalmával, amelyben azt kérték Johannistól, hogy ne hirdesse ki az említett jogszabályt.
Szerintük egy olyan törvényről van szó, amelyet az ügyfelek milliói és ezen a téren tevékenykedő vállalatok ezrei több mint négy éve várnak.
A képviselőház kedden fogadta el az autóval rendelkező gépkocsivezetők által folytatott, digitális platformon keresztül történő alternatív szállítási tevékenységekről szóló törvénytervezetet. Eszerint azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik az említett rendelkezések hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek, 2020. február elsejéig kell alkalmazkodniuk a jogszabály előírásaihoz.