Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
Szerda éjjel 02:48-kor egy 5,7-es erősségű földrengés rázta meg a Vrancea-i szeizmikus térséget. Az Országos Földfizikai Intézet honlapja jó néhány percig nem volt elérhető a rengés után, amelyet Bukarestben is éreztek. A földrengés Nereju városától (Vrancea megye) 13 km-re délnyugatra, Buzăutól pedig 65 km-re észak-északnyugatra, 120,8 km mélységben következett be. A rengést erősen érezték Bukarestben, de az ország számos más településén is. A földrengés a következő városok közelében történt: 48 km-re Focşanitól délre, 61 km-re Buzăutól délre, 64 km-re Sepsiszentgyörgytől keletre, 74 km-re Brassótól keletre és 90 km-re Ploieşti-től északkeletre.
Ez az elmúlt évek legjelentősebb földrengése. A közösségi oldalakon olvasható beszámolók szerint a Konstancán és a fővárosban is érződött a földmozgás, sokan videókat osztottak meg, amelyeken látszik, amint megremeg egy-egy helyiség a benne lévő tárgyakkal. Sokakat a telefonjuk ébresztett fel, de ez a figyelmeztetés nem a szokásos RO-ALERT volt, hanem az android rendszer által üzemeltetett, földrengésekre kidolgozott figyelmeztetési rendszer aktiválódott. Anyagi károkról nem érkeztek bejelentések.
Minden Romániában kórházba utalt 10 betegből egynek vérátömlesztésre van szüksége, de a lakosság csupán két százaléka rendszeres véradó, ami nem fedezi a szükségleteket. A Beszterce-Naszód megyei vérközpont háromnapos véradási kampányt folytat, hiszen országos viszonylatban naponta minimum ezer liter vérre van szükség.
Katonai tiszteletadással emlékeznek ma a veteránokra és a harcokban elesett hősökre nemzeti napjuk alkalmából. November 11-ét azért választották a veteránok és hősök napjává, mert 1918-ban ezen a napon írták alá az első világháborúnak véget vető fegyverszüneti megállapodást az antanthatalmak és Németország.
Utazási figyelmeztetést adott ki a Román Külügyminisztérium Dániára, Norvégiára és Svédországra vonatkozóan annak következtében, hogy ezek az államok 2020. május…
Elveszítette korábbi abszolút többségét a tegnap rendezett választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt a spanyol parlament felsőházában. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozottságánál közölt állás szerint a szocialisták 92 mandátumot nyertek el a közvetlenül választott 208 szenátusi helyből. A konzervatív Néppárt az alsóházhoz hasonlóan itt is erősödni tudott, és 83 szenátora ül majd a parlamenti patkóban.
Törökország megkezdte az elfogott külföldi dzsihadisták kitoloncolását. A török belügyminisztérium szóvivője, Ismail Catakli ma közölte: a szükséges jogi eljárást követően visszaküldték az Egyesült Államokba az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet egyik amerikai állampolgárságú harcosát. Az Anadolu állami hírügynökségnek nyilatkozó szóvivő egyúttal elmondta: a török hatóságok előkészítették hét német származású dzsihadista utaztatási tervét is, őket november 14-én, csütörtökön küldik majd haza.
Bejelentette lemondását Evo Morales bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Pár órával később bejelentette lemondását a bolíviai kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Lemondását megelőzően Evo Moarales még a választások megismétlését jelentette be. Az Amerikai Államok Szervezete azonban súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő az elnökválasztás tegnapi első fordulóját. A második helyen Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő végzett. Kettejük részvételével rendezik meg tehát az elnökválasztás második fordulóját november 24-én. Az eredményeket a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával, Horváth István szociológussal elemeztük.
Aggodalmát fejezte ki Mugur Israescu, a Nemzeti Bank kormányzója az államháztartási hiány miatt, ugyanakkor jelezte, nincs oka megijedni, mert a helyzet ellenőrizhető, de kiigazító intézkedésekre van szükség anélkül, hogy a gazdaságot sokkolják.
A Nemzeti Bank csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így 2019-ben 3,8 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos fogyasztói árindexre számít.
Felszámolná a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az új tárcavezető. Adrian Oros szerint ezek fenntartása indokolatlan, mivel a mezőgazdasági tevékenység teljes mértékben magán jellegű.
Minden Romániában kórházba utalt 10 betegből egynek vérátömlesztésre van szüksége, de a lakosság csupán két százaléka rendszeres véradó, ami nem fedezi a szükségleteket. A Beszterce-Naszód megyei vérközpont háromnapos véradási kampányt folytat, hiszen országos viszonylatban naponta minimum ezer liter vérre van szükség.
A mobil véradó központ három napig Naszód városban van, ahol naponta 8-14 óra között jelentkezhetnek a véradók.
Amennyiben a besztercei megyei kórház szükségleteinél több vér gyűl be, a fölösleges mennyiséget Kolozs, Maros és Máramaros megyébe küldik.
Katonai tiszteletadással emlékeznek ma a veteránokra és a harcokban elesett hősökre nemzeti napjuk alkalmából. November 11-ét azért választották a veteránok és hősök napjává, mert 1918-ban ezen a napon írták alá az első világháborúnak véget vető fegyverszüneti megállapodást az antanthatalmak és Németország.
Délelőtt 11 órakor minden templomban és a katonai egységekben épített kápolnákban meghúzták a harangokat az elesettek és a veteránok emlékére.
Utazási figyelmeztetést adott ki a Román Külügyminisztérium Dániára, Norvégiára és Svédországra vonatkozóan annak következtében, hogy ezek az államok 2020. május 12-ig meghosszabbították a határellenőrzést. A szárazföldi vagy tengeri úton az említett skandináv országokba érkező állampolgároknak érvényes személyazonossági igazolványt kell felmutatniuk. A dán, norvég és svéd hatóságok felhívják a figyelmet, hogy késések keletkezhetnek, főként a turistabuszok beléptetésénél.
Elveszítette korábbi abszolút többségét a tegnap rendezett választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt a spanyol parlament felsőházában. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozottságánál közölt állás szerint a szocialisták 92 mandátumot nyertek el a közvetlenül választott 208 szenátusi helyből. A konzervatív Néppárt az alsóházhoz hasonlóan itt is erősödni tudott, és 83 szenátora ül majd a parlamenti patkóban.
A VOX bevándorlásellenes pártot egy politikus képviselheti a felsőházban, ahova ismét nem jutott be az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés, és kiesett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt. A külföldön leadott voksok beérkezése és összeszámlálása után a hivatalos végeredmény három nap múlva várható. Az új összetételű madridi parlament december 3-án tartja alakuló ülését.
Törökország megkezdte az elfogott külföldi dzsihadisták kitoloncolását. A török belügyminisztérium szóvivője, Ismail Catakli ma közölte: a szükséges jogi eljárást követően visszaküldték az Egyesült Államokba az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet egyik amerikai állampolgárságú harcosát. Az Anadolu állami hírügynökségnek nyilatkozó szóvivő egyúttal elmondta: a török hatóságok előkészítették hét német származású dzsihadista utaztatási tervét is, őket november 14-én, csütörtökön küldik majd haza.
Süleyman Soylu belügyminiszter november 2-án jelentette be, hogy Ankara vissza fogja küldeni származási országukba az Iszlám Állam elfogott külföldi dzsihadistáit. Soylu elmondása szerint jelenleg mintegy 1200 "külföldi szélsőségest" tartanak fogva Törökországban.
A török hadsereg október 9-én hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az Ankara által terrorszervezetként kezelt kurd erők ellen. Az offenzíva során a török erők elfogtak 287 korábbi dzsihadistát, valamint hozzátartozóikat és támogatóikat, akik a harcokat kihasználva szöktek meg a kurdok által felügyelt börtönökből.
Bejelentette lemondását Evo Morales bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Pár órával később bejelentette lemondását a bolíviai kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Lemondását megelőzően Evo Moarales még a választások megismétlését jelentette be. Az Amerikai Államok Szervezete azonban súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Morales vasárnap este a Twitteren majd azt közölte, hogy „törvénytelen” elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig „erőszakos csoportok” támadták meg. Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője is arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. A bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, és közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.
A mexikói külügyminiszter, Marcelo Ebrard tudatta, hogy 20 bolíviai tisztségviselő és képviselő kereste fel a mexikói nagykövet La Paz-i rezidenciáját, és Mexikó kész menedéket adni Moralesnek, ha kéri. A mexikói külügyminiszter megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre.
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő az elnökválasztás tegnapi első fordulóját. A második helyen Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő végzett. Kettejük részvételével rendezik meg tehát az elnökválasztás második fordulóját november 24-én. Az eredményeket a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával, Horváth István szociológussal elemeztük.
A központi választási bizottság honlapján közzétett részeredmények szerint a hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása után Johannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dăncilă a voksok 22,7 százalékát szerezte meg.
A harmadik helyen Dan Barna, a Mentsétek meg
Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7
százalékkal.
A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Băsescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét – mint ahogy a többi elnökjelöltét is – kis mértékben még befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése.
A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás második fordulójában, ami az eddigi csúcsot jelentette.
A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz. Különösen gyenge volt a részvétel a többségében magyarok által lakott régiókban.
Aggodalmát fejezte ki Mugur Israescu, a Nemzeti Bank kormányzója az államháztartási hiány miatt, ugyanakkor jelezte, nincs oka megijedni, mert a helyzet ellenőrizhető, de kiigazító intézkedésekre van szükség anélkül, hogy a gazdaságot sokkolják.
Isarescu az Európai Bizottság előrejelzését kommentálta, amely szerint Románia államháztartási hiánya 2021-ben elérheti a GDP 6,1 százalékát. A kormányzó szerint kizárt dolog, hogy Románia odáig jusson, mint mondta, ez a szám a jelenlegi költségvetési adatokon és a meghirdetett intézkedéseken alapszik. Isarescu veszélyesnek tartja, hogy ennyire elszabaduljon az államháztartás deficitje, mert a nemzetközi pénzpiacok minden bizonnyal megbüntetnék az országot, amely nem vehetne fel olcsón hitelt. Az EB csütörtökön figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben pedig a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.
A Nemzeti Bank csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így 2019-ben 3,8 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos fogyasztói árindexre számít.
A jegybank korábban az idei évre 4,2 százalékos fogyasztói árnövekedést valószínűsített, 2020-ra pedig 3,4 százalékos inflációval számolt. Ez azt jelenti, hogy az idén az éves infláció várhatóan kilép a jegybank által 2013 óta változatlanul kitűzött, 1,5-3,5 százalékos inflációs célsávból, ami elsősorban az első fél éves kedvezőtlen sokkhatásokkal magyarázható.
Megerősítette Románia BBB mínusz besorolását stabil kilátással a Fitch Ratings hitelminősítő.
A döntést az alacsony államadósság, az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék és a humán erőforrás fejlődése indokolja, ez utóbbi magasabb lévén, mint a BBB besorolású államokban. Ugyanakkor a Fitch fokozott közpénzügyi gyengeségre mutat rá rövid és közép távon, a költségvetési hiány felépítése pedig egyre merevebb, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére tett erőfeszítések pedig nem voltak sikeresek – mutat rá a hitelminősítő közleményében.
Felszámolná a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az új tárcavezető. Adrian Oros szerint ezek fenntartása indokolatlan, mivel a mezőgazdasági tevékenység teljes mértékben magán jellegű.
A mezőgazdasági kamaráknak magán intézményeknek kell lenniük, amelyek a gazdák érdekeit képviseljék és ahova nem tudsz rokonság alapján bejutni. Az ott dolgozó mérnök vagy tanácsot ad, ha nem, akkor elbocsátod. Ez a megoldás – mondta Adrian Oros mezőgazdasági miniszter.
Minden Romániában kórházba utalt 10 betegből egynek vérátömlesztésre van szüksége, de a lakosság csupán két százaléka rendszeres véradó, ami nem fedezi a szükségleteket. A Beszterce-Naszód megyei vérközpont háromnapos véradási kampányt folytat, hiszen országos viszonylatban naponta minimum ezer liter vérre van szükség.
A mobil véradó központ három napig Naszód városban van, ahol naponta 8-14 óra között jelentkezhetnek a véradók.
Amennyiben a besztercei megyei kórház szükségleteinél több vér gyűl be, a fölösleges mennyiséget Kolozs, Maros és Máramaros megyébe küldik.