Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3749 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Az ipari tevékenység korlátozódott, majdnem minden mutatójában októberben – derül ki a Politikai és Közigazgatási Országos Főiskola és az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből.
Bemutatták az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésen alapuló jogszabályjavaslatokat csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója nemzetközi szakértői csoportjának képviselői – közölte csütörtökön a kezdeményezést kidolgozó RMDSZ.
A radikális iszlamista tálibokkal folytatott béketárgyalások újraindítását jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, a Kabulhoz közeli Bagramban lévő amerikai légi támaszponton.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa csütörtökön közölte: a görög kormány arról biztosította őt, hogy nem lesznek fogvatartási központok az Égei-tengeren azután, hogy Athén idegenrendészeti központok létrehozását jelentette be a szigeteken.
Szatmárnémetiben ünnepelte 50. születésnapját a közszolgálati televízió magyar adása. 1969. november 23-án déli fél egy órakor Széles Anna köszöntötte első alkalommal magyarul a tévénézőket az azóta híressé vált Szeretnék szántani adásszignál után.
December 4-ig látogatható a bukaresti Román Nemzeti Parasztmúzeumban a Kájoni János születésének 390. évfordulójára meghirdetett Kájoni emlékév tiszteletére készített kiállítás.
A mai részt a melyik kérdő névmással kezdem. A valaki, valami felől tudakozódó szó végződése, az -ik képző a „több közül egyet’ jelentésmozzanatának kifejezésére szolgál, ezért csak egyes számban lévő főnév jelzőjeként állhat – olvasható a nyelvművelő szótárban. Például: Melyiket választottad?; Melyik stadionban játsszák a döntőt?
Az idei második költségvetési kiigazítás szerepel a ma délutáni kormányülés napirendjén. A tervezet szerint az Oktatásügyi, a Belügy és a Szállításügyi minisztériumok pénzt veszítenek.
Az ipari tevékenység korlátozódott, majdnem minden mutatójában októberben – derül ki a Politikai és Közigazgatási Országos Főiskola és az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből.
A cégvezetők elvárásai a következő fél év tekintetében valamelyest emelkedtek a kormányváltás és a jobb új év reményében. A felmérés alapját 300 cégvezetővel készített közvetlen interjúk képezik. A mutatók szerint a termelés volumene 57 pontra csökkent, az árutartalékok pedig enyhén emelkedtek. Az új rendelések a szeptemberi 58-ról 56 pontra csökkentek, ami nem kedvez az új alkalmazottak felvételének – derül ki a felmérésből.
A nevelési szakembereknek szóló új online platformot ismertetett ma az oktatásügyi miniszter.
A honlapon sikertörténetekről, eseményekről, valamint finanszírozási lehetőségekről tájékoztatják az érdekelteket – mondta Paula Apreutesei szaktárcavezető. Hozzátette, a platform segíti a szakembereket, hogy azonosítsák az erőforrásokat és a szükségleteket, valamint ismerteti a legnagyobb eredményeket biztosító projekteket.
Bemutatták az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésen alapuló jogszabályjavaslatokat csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója nemzetközi szakértői csoportjának képviselői - közölte csütörtökön a kezdeményezést kidolgozó RMDSZ.
A szakértők rámutattak: a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elvét az Európai Unió alapszerződése előírja ugyan, de konkrét jogi intézkedések és határozott, uniós szintű fellépés hiányában a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira nincs európai garancia. A javaslatcsomag egyebek mellett az anyanyelvi oktatás terén ír elő intézkedéseket mind az intézményrendszert, mind a speciális tankönyveket és tanterveket illetően, pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására. A javaslatcsomag elfogadása európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is: előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed. Uniós alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére a kohéziós alap kiterjesztése által. A javaslat értelmében létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. A kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló intézkedéscsomagot 2020 első felében fogják benyújtani az új Európai Bizottságnak, miután a bizottság a kérés leadásának elhalasztását kérte – mondta Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke.
Charles Michel volt belga miniszterelnök vette át ma Donald Tusktól az Európai Tanács elnökségét.
Két és fél éves mandátuma december elsején kezdődik és egyetlen alkalommal újítható meg. Charles Michel szerint Európának vezető szerepet kell játszania a világon és a fiatalok hathatósabb bevonását szorgalmazza az európai folyamatokba.
Az albániai földrengés újabb halálos áldozatait találták meg, így péntek reggelre 49-re nőtt a számuk – jelentette az AP hírügynökség a helyszínről.
Már csak egy szálloda romjai között kutattak délelőtt esetleges túlélők és holttestek után a tengerparti Durresben, három nappal a 6,4-es erősségű rengés után. Ogerta Manastirliu egészségügyi miniszter közölte, hogy a sérültek száma kétezer. Az albán miniszterelnök kérte a nemzetközi közösséget, hogy a mentés után az újjáépítésben is segítsen Albániának.
A radikális iszlamista tálibokkal folytatott béketárgyalások újraindítását jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, a Kabulhoz közeli Bagramban lévő amerikai légi támaszponton.
Az amerikai elnök ezt afgán hivatali kollégájával, Asraf Gánival tartott találkozóján közölte. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az afganisztáni tálibok tűzszünetet és békét akarnak. Az amerikai kormány csaknem egy éven át tárgyalt a tálibokkal a 18 éve tartó fegyveres konfliktus lezárásáról, de Trump szeptember 7-én felfüggesztette a tárgyalásokat, miután megszaporodtak a tálibok támadásai, és egy kabuli merényletükben meghalt 12 ember, köztük egy amerikai katona.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa csütörtökön közölte: a görög kormány arról biztosította őt, hogy nem lesznek fogvatartási központok az Égei-tengeren azután, hogy Athén idegenrendészeti központok létrehozását jelentette be a szigeteken.
A görög kormány a múlt héten bejelentette, hogy menekültbefogadó központokat zár be az égei-tengeri szigeteken, helyettük idegenrendészeti központokat állítanak fel a következő fél évben.
Csíkszeredában a megyeházán ülésezett a múlt héten az Európai Nagyragadozó Platform.
Az ember és nagyvad közötti konfliktusokkal kapcsolatosan tartott műhely-megbeszélésen részt vettek a Hargita megyei és az európai platform tagjai, az európai ernyőszervezetek közül az Európai Földtulajdonosok Szervezete, az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja, az Európai Bizottság képviselői. Jelen voltak a hazai kutatóközpontok, civilszervezetek, vadásztársaságok, természetvédelmi hatóságok képviselői is. A szakmai tanácskozásra meghívták Costel Alexe környezetvédelmi minisztert is, ám ő nem vett részt. Biró István összeállítása.
Szatmárnémetiben ünnepelte 50. születésnapját a közszolgálati televízió magyar adása. 1969. november 23-án déli fél egy órakor Széles Anna köszöntötte első alkalommal magyarul a tévénézőket az azóta híressé vált Szeretnék szántani adásszignál után.
Az elmúlt fél évszázadra visszatekintve tartottak első alkalommal Szatmárnémetiben közönségtalálkozót és gálaestet a magyar adás jelenlegi és egykori munkatársai november 23-24-én. Mosoni Emőkét a magyar adás főszerkesztőjét a helyszín választásáról kérdeztem.
Mile Lajost, Magyarország kolozsvári főkonzulját
arról faggattam, miként látszott, látszik az 50 éves magyar adás az
anyagországból.
Boros Zoltánt a magyar adás 1989 utáni első főszerkesztőjét a 30 évvel ezelőtt újrakezdésről kérdeztem.
December 4-ig látogatható a bukaresti Román Nemzeti Parasztmúzeumban a Kájoni János születésének 390. évfordulójára meghirdetett Kájoni emlékév tiszteletére készített kiállítás.
A Hargita Megyei Kulturális Központ által készített szabadtéri vándorkiállítás ízelítőt nyújt Kájoni életéből és korából, majd azokról a helyszínekről, ahol élt és tevékenykedett. A kiállítás Muckenhapt Erzsébet muzeológus és régikönyv szakértő szakmai irányításával valósult meg, a fotók művészi megvalósítása és szerkesztése Ádám Gyula fotóművész munkája. A kiállítás a Bukaresti Régizene Fesztivál kísérő rendezvénye, ahol az előbb hallott Codex régizene együttes is fellépett. Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a Kájoni kiállítás Bukarestbe hozásának fontosságáról beszélt.
Laurențiu Constantintól, a Bukaresti Régizene Fesztivál igazgatójától azt kérdeztem, miért tartották ők fontosnak bemutatni a Kájoni Jánosról készült kiállítást a fővárosban.
Mi jelentett kihívást Ádám Gyula fotóművésznek a
Kájoni kiállítás létrehozása?
A kiállítást készítő csoport koordinátorától
Fazakas Gabriellától, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakfelügyelőjétől
arról érdeklődtem, mire próbált összpontosítani a tárlat megszerkesztésekor.
A mai részt a melyik kérdő névmással kezdem. A valaki, valami felől tudakozódó szó végződése, az -ik képző a „több közül egyet’ jelentésmozzanatának kifejezésére szolgál, ezért csak egyes számban lévő főnév jelzőjeként állhat – olvasható a nyelvművelő szótárban. Például: Melyiket választottad?; Melyik stadionban játsszák a döntőt?
A sajtónyelvben és az élőbeszédben azonban néha olyan kérdések fordulnak elő, mint a Melyik könyveket választottad?, illetve a Melyik stadionokban játsszák az Európa-bajnokság mérkőzéseit? Ez a szakértők szerint helytelen, és azt javasolják, hogy az igényes nyelvhasználatban a mely kérdő névmást használjuk a melyik helyett. Eszerint a Mely könyveket választottad?, és a Mely stadionokban játsszák az Európa-bajnokság mérkőzéseit? változat az elfogadott.
Most pedig rátérnék
a gyakran hallott melyikük – melyikőjük párosra, utóbbit pirossal húzza alá a
szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja. A korábban említett melyik
kérdő névmás birtokos személyjeles alakjai a melyike, melyikünk, melyiketek
vagy melyiktek, melyikük. A nyelvművelő szótár szerint „e szabályos alakok
mellett azonban olykor felbukkannak a melyikőnk, melyikőtök, melyikőjük
változatok is, pl. azon tanakodnak, melyikőjük végezze el a szabadrúgást”.
Mivel magyarázható
ez a jelenség? Valószínűleg azzal, hogy a használói a kettő számnév birtokos
személyjeles alakjait vették alapul. És melyek ezek? Kettőnk, kettőtök,
kettőjük.
Hasonló a helyzet néhány
más számnév és névmás birtokos személyjeles alakjaiban. Például: hármónk,
hármótok, hármójuk, négyőnk, négyőtök, négyőjük, sőt az egyikőjük, másikójuk,
bármelyikőjük, mindegyikőjük, semelyikőjük is előfordul néha.
Mit sugall velük
kapcsolatban a nyelvművelő szótár? „Ezek az analógiás hatást tükröző formák nem
hibásak ugyan, de ma már egy kicsit avíttasnak, finomkodónak számítanak, s csak
ennek figyelembevételével használhatók”.
Mit használjunk a
melyikőnk, melyikőtök és a melyikőjük helyett? A maibb, természetesebb, vagyis
a melyikünk, melyiketek vagy melyiktek, illetve a melyikük alakokat. A nemrég
idézett, sportközvetítésből származó példamondat így hangzik jobban: Azon
tanakodnak, melyikük végezze el a szabadrúgást.
Az idei második költségvetési kiigazítás szerepel a ma délutáni kormányülés napirendjén. A tervezet szerint az Oktatásügyi, a Belügy és a Szállításügyi minisztériumok pénzt veszítenek.
A költségvetési hiány 16 milliárd lejjel emelkedik és eléri a bruttó hazai össztermék 4,3 százalékát. A Munkaügyi minisztérium költségvetését majdnem 4 milliárd lejjel egészítik ki, míg a nyugdíjalap kétmilliárd lejt kap a költségvetés kiigazításával. A Regionális Fejlesztési minisztérium 1,8 milliárd lej többletet kap a Helyi Fejlesztési Országos Programra és 300 millió lejt a Start-Up Nation programra. Több pénzre számíthat a Román Hírszerző Szolgálat, a Kémelhárító Szolgálat és a Köztársasági Őrezred. A költségvetési kiigazításról tegnap tárgyalt a Legfelsőbb Védelmi Tanács.
Az ipari tevékenység korlátozódott, majdnem minden mutatójában októberben – derül ki a Politikai és Közigazgatási Országos Főiskola és az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből.
A cégvezetők elvárásai a következő fél év tekintetében valamelyest emelkedtek a kormányváltás és a jobb új év reményében. A felmérés alapját 300 cégvezetővel készített közvetlen interjúk képezik. A mutatók szerint a termelés volumene 57 pontra csökkent, az árutartalékok pedig enyhén emelkedtek. Az új rendelések a szeptemberi 58-ról 56 pontra csökkentek, ami nem kedvez az új alkalmazottak felvételének – derül ki a felmérésből.
