Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3781 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Megérkezett Vietnamba ma reggel annak a 23 embernek a földi maradványa, akit 16 másik vietnamival együtt holtan találtak október 23-án egy kamionban Délkelet-Angliában.
Újabb jogi eljárás indult Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter ellen, amiért augusztusban nem engedélyezte az Open Arms spanyol civilhajó kikötését 164 migránssal a fedélzetén; Salvini azzal reagált, hogy az olasz bíróságoknak „nincsen ennél fontosabb dolguk”.
A hét elejéhez képest 0,1 százalékponttal, 4,4 százalékban állapította meg a kormány az idei államháztartási hiányt. A kabinet csütörtökön fogadta el a második költségvetés-kiigazítást.
A medvék és farkasok okozta károk megtérítéséhez szükséges összegekkel egészítik ki a Környezetvédelmi minisztérium költségvetését – jelentette be Korodi Attila és Tánczos Barna parlamenti képviselő Csíkszeredában.
Az alkotmánybíróság igazolta az elnökválasztás második fordulójában győztes Klaus Iohannis államfő újabb elnöki mandátumát, miután a központi választási bizottság (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a legfelsőbb bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták egy tegnap este tartott kolozsvári román nyelvű pódiumbeszélgetés résztvevői.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy vélte: Erdélyben olyan egyensúly alakult ki a románok és magyarok között, amely könnyen törékennyé válik. A politikus úgy vélte: sok olyan probléma van, amelyeket a románok és magyarok őszintén soha nem beszéltek meg.
Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese úgy vélte, az örökölt pszicho-kulturális alapok okozzák, hogy a román társadalom képtelen az együttműködésre, és Románia ugyan csatlakozott az EU-hoz, máig nem történt meg a tényleges integrációja. A kutató arra is kitért azonban, hogy a fiatalokban sokkal több a nyitottság, és van remény a hátrányok leküzdésére.
Sabin Gherman kolozsvári újságíró azt rótta fel, hogy a román állam kettős mércével mér. Példaként hozta fel, hogy a moldvai zászló "vígan lenghet" Neamt várának a bástyáján, Tordán és Aranyosgyéresen minden villanyoszlopon ott loboghat a város zászlaja, a székelyeknek viszont nem szabad használniuk a saját jelképeiket. Úgy vélte, félre kellene tenni a kettős mércét, és a két közösséget egymáshoz közelítő dolgokról kellene többet beszélni. Példaként hozta fel Liszt Ferenc román rapszódiáját, és a mű születésének körülményeit, amelyek Romániában alig ismertek. A beszélgetés második felében román értelmiségiek, újságírók osztották meg gondolataikat a többnyire román anyanyelvű közönséggel az együttélésről.
min Popa történész bajosnak tartotta, hogy 1990-ben Erdély és Románia egyesülése gyulafehérvári kinyilvánításának az évfordulóját, december elsejét tették Románia állami ünnepévé. "Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december elsején, az bolond" - jelentette ki. Azt is hozzátette azonban, hogy a magyaroknak is meg kell érteniük, hogy a monarchiabeli elhibázott politikájuk vezetett a román egyesüléshez.
Advent első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
A Szent András ünnepéhez legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyra előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell.
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak. Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett.
A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti.
Petőfi Sándort és Szendrey Júliát közösen ábrázoló szobrot avattak tegnap a nyugat-kínai Csungkingban.
Szórádi Zsigmond Kokárda virága című alkotása a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium adománya Jücsung kerület önkormányzatának a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából. Szőcs Géza az MTI-nek pénteken elmondta, a szoborállítás annak a stratégiának a része, amely a magyar külpolitikai apparátuson keresztül Nyugat-Kínában is meg akarja jeleníteni Magyarországot, hiszen eddig csak Pekingben és a tengerparti városokban volt hagyománya a magyar politikai, gazdasági és kulturális jelenlétnek.
A közelmúltban azonban három közép- és nyugat-kínai város - Csungking, Csengdu és Hszian - egyetemein is magyar szakok jöttek létre, Csungkingba pedig rövidesen közvetlen légijárat is indul Budapestről – emlékeztetett.
Megérkezett Vietnamba ma reggel annak a 23 embernek a földi maradványa, akit 16 másik vietnamival együtt holtan találtak október 23-án egy kamionban Délkelet-Angliában.
A 23 koporsó, illetve urna megérkezéséről a hanoi repülőtérre a vietnami külügyminisztérium adott ki közleményt. A 39 áldozatot egy essexi kamionterminál parkolójában, egy hűtőkamionban találták meg. A földi maradványok hazaszállítására való hosszú várakozás mellett a hozzátartozók fájdalmát az is növeli, hogy a vietnami állam közölte velük: a szállítás költségét nekik kell állniuk, az állam mindössze 30 napra kamatmentes kölcsönt biztosít ehhez.
Választhattak, hogy 1800 dollárért hamvasztás után, urnában szállítják haza elveszített szeretteiket, vagy 2800 dollárért koporsóban.
Újabb jogi eljárás indult Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter ellen, amiért augusztusban nem engedélyezte az Open Arms spanyol civilhajó kikötését 164 migránssal a fedélzetén; Salvini azzal reagált, hogy az olasz bíróságoknak "nincsen ennél fontosabb dolguk".
Közösségi oldalán Matteo Salvini azt írta, hogy "amikor ismét kormányon leszek, ugyanezt fogom tenni: a határok szentek, és kész". A szicíliai ügyészség Matteo Salvini augusztus 14. és 20. közti döntéseit vizsgálta meg, és úgy értékelte, hogy a belügyminiszter nem teljesítette hivatali kötelességét.
A hét elejéhez képest 0,1 százalékponttal, 4,4 százalékban állapította meg a kormány az idei államháztartási hiányt. A kabinet csütörtökön fogadta el a második költségvetés-kiigazítást.
Florin Citu pénzügyminiszter a deficit emelkedését azzal magyarázta, hogy a kormány a csütörtöki ülésen további kiadásokat hagyott jóvá, főként az egészségügyben és az oktatásban. Hozzátette, a hiánycél megszegéséről tájékoztatták az Európai Bizottságot. A kormány várhatóan december közepéig dolgozza ki a jövő évi költségvetés-tervezetet, amelyben Citu nyilatkozata szerint a kabinet várhatóan 3,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
A medvék és farkasok okozta károk megtérítéséhez szükséges összegekkel egészítik ki a Környezetvédelmi minisztérium költségvetését – jelentette be Korodi Attila és Tánczos Barna parlamenti képviselő Csíkszeredában.
Hozzátették, három millió lejről van szó. Korodi Attila elmondta, nem érti eddig miért nem fizették ki ezeket a kártérítéseket, hiszen ezzel csökkenteni lehetett volna az emberek és a védett állatfajok közötti feszültségeket. Tánczos Barna szenátor szerint több tucat személy várja a kártérítések kifizetését, sokat közülük már három éve.
Az alkotmánybíróság igazolta az elnökválasztás második fordulójában győztes Klaus Iohannis államfő újabb elnöki mandátumát, miután a központi választási bizottság (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke átadta a mandátumigazoló határozat egy példányát Iohannisnak, egy másik példányt pedig a parlamentnek küldenek, amely előtt az újraválasztott elnök decemberben leteszi a második mandátuma kezdetének számító hivatali esküt. Az alkotmánybíróság ünnepi ülésén Klaus Iohannis rámutatott: első ötéves mandátuma tele volt kihívásokkal, de határozottan szembeszállt azokkal a visszalépésekkel, amelyek a demokráciát fenyegették. Azt ígérte, továbbra is elszánt védelmezője lesz a demokráciának, az 1989-es decemberi forradalomban véráldozattal kivívott, és azóta az alkotmány által is szentesített alapjogoknak. A BEC által közzétett végeredmény szerint Iohannis a november 24-i második fordulóban a szavazatok 66,09, míg ellenfele, Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő 33,91 százalékot szerzett. Klaus Iohannis december 21-én kezdi meg második ötéves elnöki mandátumát az állam élén.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a legfelsőbb bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
A 89 éves volt elnököt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. A legfelsőbb bíróságon több mint ötszáz sértett jelentkezett abból az ötezerből, aki azért kapott idézést, hogy polgári jogi (kártérítési) igényt jelenthessen be a büntetőper során. Iliescunak csak az ügyvédje jelent meg az előzetes tárgyaláson. A védelem szabálytalannak tartja a bizonyítási eljárást, és annak újrakezdését kéri.(
Több mint 26 százalékkal csökkent a fizetésképtelen cégek és magánvállalkozók száma az év első tíz hónapjában 2018-hoz képest.
A Cégbíróság adatai szerint a legtöbb fizetésképtelen cég és magánvállalkozó Bukarestben, Bihar, Temes és Konstanca megyében van, a legkevesebb Szilágy, Vaslui és Botosani megyében. A tevékenységi területet tekintve a legtöbb fizetésképtelen kereskedelmi tevékenységet folytatott, gépkocsik és motorkerékpárok javításával foglalkozott, illetve az építkezésben, a feldolgozó és a vendéglátóiparban működött.
Több mint ötezer állástalannak sikerült munkát találnia, ami 0,1 százalékponttal csökkentette a munkanélküliséget.
Az országos statisztikai intézet adatai szerint a munkanélküliség aránya egy százalékponttal nagyobb a férfiak sorában, mint a nőknél és számuk eléri a 365 ezret.
A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták egy tegnap este tartott kolozsvári román nyelvű pódiumbeszélgetés résztvevői.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy vélte: Erdélyben olyan egyensúly alakult ki a románok és magyarok között, amely könnyen törékennyé válik. A politikus úgy vélte: sok olyan probléma van, amelyeket a románok és magyarok őszintén soha nem beszéltek meg.
Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese úgy vélte, az örökölt pszicho-kulturális alapok okozzák, hogy a román társadalom képtelen az együttműködésre, és Románia ugyan csatlakozott az EU-hoz, máig nem történt meg a tényleges integrációja. A kutató arra is kitért azonban, hogy a fiatalokban sokkal több a nyitottság, és van remény a hátrányok leküzdésére.
Sabin Gherman kolozsvári újságíró azt rótta fel, hogy a román állam kettős mércével mér. Példaként hozta fel, hogy a moldvai zászló "vígan lenghet" Neamt várának a bástyáján, Tordán és Aranyosgyéresen minden villanyoszlopon ott loboghat a város zászlaja, a székelyeknek viszont nem szabad használniuk a saját jelképeiket. Úgy vélte, félre kellene tenni a kettős mércét, és a két közösséget egymáshoz közelítő dolgokról kellene többet beszélni. Példaként hozta fel Liszt Ferenc román rapszódiáját, és a mű születésének körülményeit, amelyek Romániában alig ismertek. A beszélgetés második felében román értelmiségiek, újságírók osztották meg gondolataikat a többnyire román anyanyelvű közönséggel az együttélésről.
min Popa történész bajosnak tartotta, hogy 1990-ben Erdély és Románia egyesülése gyulafehérvári kinyilvánításának az évfordulóját, december elsejét tették Románia állami ünnepévé. "Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december elsején, az bolond" - jelentette ki. Azt is hozzátette azonban, hogy a magyaroknak is meg kell érteniük, hogy a monarchiabeli elhibázott politikájuk vezetett a román egyesüléshez.
