A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Nyolcvankilencen szeretnének Ukrajna elnöke lenni, legalábbis ennyien regisztráltatták magukat jelöltként a március 31-i elnökválasztásra – adta hírül az ukrán sajtó.
Hetvenketten vesztették életüket eddig a influenzajárvány miatt, tájékoztatott ma reggel a az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő…
Kihallgatták hétfőn a katonai ügyészségen Bukarest polgármester-helyettesét az augusztus 10-i zavargások ügyében. Aurelian Bădulescu azt nyilatkozta, amikor megérkezett a legfőbb…
Jobb munkakörülményekért és méltányos bérezésért készülnek tüntetni csütörtökön és pénteken a fővárosban a rendőrök, börtönőrök és a tartalékos katonák –…
Meghosszabbították a Szerzetesek asztalánál című kiállítás látogatási idejét a Csíki Székely Múzeumban. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vándorkiállítása az…
Az IMAS közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 17,4 százalékát kapná, ha most tartanák a parlamenti…
Miután Kovászna megyében afrikai sertéspestissel fertőzött állatokat találtak, Brassóban is készenlétben vannak a hatóságok. Brassó prefektusa, Marian Rasaliu közölte, hogy…
Túrázók indították el a Kelemen-havasokban kialakult tegnap esti lavinát, mely egyikük halálát okozta – nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádiónak Kovács Róbert…
A ma közzétett Eurostat adatok szerint a születéskor várható egészséges élettartam, vagyis azon évek száma, amit egy személy cselekvéskorlátozástól mentesen…
Nyolcvankilencen szeretnének Ukrajna elnöke lenni, legalábbis ennyien regisztráltatták magukat jelöltként a március 31-i elnökválasztásra – adta hírül az ukrán sajtó.
A határidő vasárnap járt le, a központi választási bizottságnak pedig február 9-ig kell közzétennie a jelöltek végleges listáját. A testület eddig mintegy félszáz jelölt regisztrációját vizsgálta meg és 30-ét hagyta jóvá. Köztük van Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnök is, aki vasárnap regisztráltatta magát. Az elnökválasztás favoritjának mindazonáltal Julia Timosenko volt kormányfőt tartják, az ellenzékben lévő Haza párt vezetőjét.
A legutóbbi – múlt héten közzétett – felmérések eredménye szerint ugyanakkor az első helyre emelkedett az elnökjelöltek népszerűségi listáján Volodomir Zelenszkij showman, komikus színész, nagyon kis fölénnyel ugyan, de maga mögé utasítva az addig szilárdan vezető Julija Timosenkót.
Életveszélyesen megfenyegette szerb kollégáját a koszovói külügyminiszter - közölte értesülését a Kurir című belgrádi napilap kedden.
A hírt Ivica Dacic, a szerb diplomácia vezetője is megerősítette, a szerb politikusok pedig élesen bírálták a koszovói miniszter kijelentését.
Dacic elmondása szerint Beghjett Pacolli február elsején a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek bukaresti találkozóján fordult oda hozzá, és szerb nyelven annyit mondott: „Ha lesz valamilyen merénylet, csak tudd, hogy mi, albánok voltunk”.
Ivica Dacic a Kurirnak elmondta, már hozzászokott a fenyegetésekhez, de először történt meg vele, hogy egy albán politikus ilyen közvetlen módon fenyegesse meg. A koszovói külügyminiszter kijelentését élesen bírálták a szerb politikusok, és azt várják, hogy a nemzetközi közösség, elsősorban az Európai Unió is megszólal az ügyben.
Hetvenketten vesztették életüket eddig a influenzajárvány miatt, tájékoztatott ma reggel a az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja.A két legutóbbi áldozat, egy 32 éves Teleorman megyei férfi és egy 40 éves Olt megyei nő, mindketten az A típusú influenza vírussal fertőződtek meg, más betegségekben is szenvedtek és nem voltak beoltva influenza ellen.
Kihallgatták hétfőn a katonai ügyészségen Bukarest polgármester-helyettesét
az augusztus 10-i zavargások ügyében. Aurelian Bădulescu azt nyilatkozta,
amikor megérkezett a legfőbb ügyészségre, hogy nem változtatja meg, csak
kiegészíti korábbi nyilatkozatait. A polgármester-helyettest azt követően
idézték be, hogy nyilvánosan azt mondta, további részletei vannak a diaszpóra
által szervezett augusztus 10-ei tüntetésekkel kapcsolatban.
A pénzügyminisztérium ma három új állami kötvény bocsátott ki a Tezaur program keretében. Ezek az államkötvények klasszikus és biztos megtakarítási formát kínálnak a lakosságnak 5 százalékos kamattal, kamatadó nélkül.A kötvényeket február 4 és 22 között lehet jegyezni a kincstár helyi kirendeltségeiben, a február 4 és 21 között a városi, február 4 és 20 között a vidéki postahivatalokban.
Egy befektető a jegyzés ideje alatt egyszer vagy többször jegyezhet kötvényt, és ezen kötvények esetében eltörölték a felső határt, amely korábban, például a Centear értékpapíroknák 100.000 lej volt. Az anyagtalanított formájú, 5 százalékos kamatot fizető értékpapírok futamideje 5 év. A kötvény névértékét a kamattal együtt a befektető által a jegyzéskor megjelölt formában fizetik vissza.
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület 2019. február 5-én, kedden 17 órától újabb tüntetést szervez a Maros Megyei Prefektúra székháza elé, hogy követeljék a magyar kar azonnali létrehozását a MOGYE keretében.
A tüntetésen köszönőlevelet fogalmaznak meg Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének és Szijjártó Péter külügyminiszternek, hogy a román és a magyar kormány közötti tárgyalásokon vállalták az önálló magyar kar létrehozásának a támogatását. A levelet minden résztvevő aláírhatja. A rendezvény végén gyertyával vonulnak a főtérről az egyetemig. A szervezők várják a megmozdulásra a MOGYE oktatóit és hallgatóit, és mindenkit, akit érdekel a magyar oktatás ügye, hogy összefogásukat és az önálló magyar kar létrehozása iránti igényüket felmutassák.
Jobb munkakörülményekért és méltányos bérezésért készülnek tüntetni csütörtökön és pénteken a fővárosban a rendőrök, börtönőrök és a tartalékos katonák – tájékoztat az Agerpres.
A büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozók szakszervezetei szövetségének közleménye szerint csütörtökön reggel 9 órától a belügyminisztérium, majd 12 órától az igazságügyi minisztérium épülete előtt fognak tiltakozni, pénteken 8 óra 30 perctől pedig a parlament előtt adnak hangot követeléseiknek. A tüntetést az uniós tagállamok igazság- és belügyminiszterei bukaresti ülésének napjaira időzítették – mutat rá a közlemény.
A védelmi, a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági alkalmazottak elégedetlenségét az váltotta ki, hogy sürgősségi rendelettel befagyasztották a béreiket, több ízben is felfüggesztve esetükben az egységes bértörvény alkalmazását, amit diszkriminatívnak tartanak más közalkalmazotti kategóriákhoz képest. A 2017/59-es kormányrendeletbe foglalt intézkedések nyomán a katonai nyugdíjak 30 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az említett területeken dolgozók munkakörülményeinek javítására szánt költségvetési ráfordítások háromszor kisebbek 2019-ben 2017-hez viszonyítva – áll még a közleményben. A szakszervezet azt mondja, amennyiben nem kapnak kielégítő választ követeléseikre, meghatározatlan ideig folytatják a tiltakozó akciókat.
Meghosszabbították a Szerzetesek asztalánál című kiállítás látogatási idejét
a Csíki Székely Múzeumban. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
vándorkiállítása az eredeti tervek szerint csak januárig lett volna
megtekinthető, de ezt az időpontot április 11-ig meghosszabbítják. A tárlat a
szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat mutatja
be. A Csíki Székely Múzeum a hétfői napok kivételével 9 és 17 óra között tart
nyitva.
Az IMAS közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 17,4 százalékát kapná, ha most tartanák a parlamenti választásokat. A nagyobbik kormánypárt mögött valamivel több mint két százalékkal lemaradva a Nemzeti Liberális Párt következik, amelyre a választók 15,2 százaléka adná a szavazatát. A liberálisok támogatottsága közel két százalékponttal csökkent a tavaly decemberi IMAS-felméréshez képest.
A kisebbik kormánypárt, az ALDE decemberhez képest nagyot lépett előre: az egy hónappal ezelőtti 6,3 százalékos helyett már 9,2 százalékos támogatottsága van. Az RMDSZ támogatottsága 3 százalékos. Dacian Cioloș pártja, a PLUS támogatottsága 6,1 százalék, ami közel egy százalékponttal nagyobb a decemberben mért aránynál, míg Victor Ponta volt kormányfő Pro Románia pártjára a választók 5,6 százaléka voksolna. A decemberi felmérés szerint nem került volna be a parlamentbe. A felmérés szerint Klaus Johannisnak nagy esélye van arra, hogy újabb államfői mandátumot szerezzen. A megkérdezettek 71 százaléka úgy vélte, hogy az adóügyi módosítások nyomán megnőnek az árak, pénzügyi válság fenyegetheti Romániát.
Miután Kovászna megyében afrikai sertéspestissel fertőzött állatokat találtak, Brassóban is készenlétben vannak a hatóságok. Brassó prefektusa, Marian Rasaliu közölte, hogy a megye polgármestereivel, állatorvosokkal és a szakintézmények vezetőivel együtt szigorú megelőzési és felügyeleti intézkedéseket hoztak azért, hogy megakadályozzák a betegség elterjedését. Brassó prefektusa hangsúlyozta, hogy nem készülnek az állatok feláldozására, csupán az említett szabályok betartásáról kell gondoskodni.
A Brassói Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője, Dorin Enache szerint eddig a megyében nem találtak sertéspestis gócokat. Brassóban 14 engedéllyel működő sertésfarm létezik, ezek közül alig ötben vannak állatok. A legnagyobb farm Sárkányon van, viszont itt nincsenek problémák. Nagy figyelemmel kísérik Ágostonfalva, Apáca, Botfalu, Szászmogyorós, Földvár, Oltvámhíd, Keresztvár és Bodzavám gazdaságait – mivel itt átjárók vannak a szomszédos Kovászna megyébe. Ellenőrzik az állatokat szállító autókat is. A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy az emberek ne etessék a közutakon található ételmaradékokkal a háziállatokat.
Közben a Kovászna megyei hatóságok elrendelték hétfőn az összes sertés elpusztítását abban a sepsiszentgyörgyi negyedben, amelyben több, sertéspestis-vírussal fertőzött állattetemet találtak.
Túrázók indították el a Kelemen-havasokban kialakult tegnap esti lavinát, mely egyikük halálát okozta – nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádiónak Kovács Róbert hegyimentő. A szakember elmondása szerint a Hargita, Maros és Suceava megyei hegyimentők ma reggel fél hatkor találták meg azt a két személyt, aki könnyebb sérülésekkel úszta meg a hóomlást. A harmadik társuk továbbra is a hó fogságában van, ugyanis az a hely ahol életét vesztette, még a hegyimentők számára is nehezen megközelíthető. A vastag és nagyon instabil hóréteg miatt újabb lavina kialakulása valószínű. Kovács Róbert elmondása szerint a Sürgősségi Életmentő Szolgálat alapítójával, Raed Arafat államtitkárral folytatott egyeztetést követően valószínűleg a szolgálat helikopterét vetik be a mentési munkálatokba, amelyben civilek is részt vesznek.
A ma közzétett Eurostat adatok szerint a születéskor várható egészséges élettartam, vagyis azon évek száma, amit egy személy cselekvéskorlátozástól mentesen tölthet, az Európai Unióban 64,2 év volt a nőknél és 63,5 év a férfiaknál.
A 2016-ra vonatkozó statisztikák szerint ez a szám Romániában 59,8 év volt a férfiak, míg 59 év a nők esetében. Mindkét esetben az EU-s átlag alatt vagyunk, de az értékek magasabbak, mint más fejlett országokban. Például a férfiaknál Romániában a várható egészséges élettartam magasabb volt, mint Finnországban és Ausztriában, és a nőknél magasabb volt, mint Luxemburgban, Hollandiában, Svájcban, Finnországban és Ausztriában. Várható egészséges élettartam. Forrás: Eurostat A legmagasabb várható egészséges élettartamú EU-tagállam mind a nők, mind a férfiak esetében 2016-ban Svédország volt: 73,3 év a nőknél és 73 év a férfiaknál. A rangsor másik végén Lettország szerepel 54,9 év várható élettartammal a nőknél és 52,3 évvel a férfiaknál.
Nyolcvankilencen szeretnének Ukrajna elnöke lenni, legalábbis ennyien regisztráltatták magukat jelöltként a március 31-i elnökválasztásra – adta hírül az ukrán sajtó.
A határidő vasárnap járt le, a központi választási bizottságnak pedig február 9-ig kell közzétennie a jelöltek végleges listáját. A testület eddig mintegy félszáz jelölt regisztrációját vizsgálta meg és 30-ét hagyta jóvá. Köztük van Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnök is, aki vasárnap regisztráltatta magát. Az elnökválasztás favoritjának mindazonáltal Julia Timosenko volt kormányfőt tartják, az ellenzékben lévő Haza párt vezetőjét.
A legutóbbi – múlt héten közzétett – felmérések eredménye szerint ugyanakkor az első helyre emelkedett az elnökjelöltek népszerűségi listáján Volodomir Zelenszkij showman, komikus színész, nagyon kis fölénnyel ugyan, de maga mögé utasítva az addig szilárdan vezető Julija Timosenkót.
