Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Megkezdődött ma az előkészítő osztályba történő beiratkozás első szakasza. A miniszteri rendelet értelmében előkészítő osztályba azokat a gyermekeket lehet beíratni, akik 2020. augusztus 31-ével bezárólag betöltik hatodik életévüket. A szülők igénylésére be lehet íratni az iskolába azokat a 6. életévüket 2020. szeptember elseje és december 31-e között betöltő gyerekeket is, akiket az úgynevezett pszichoszomatikus felmérés során iskolaéretteknek nyilvánítanak.
A Képviselőház munkaügyi bizottsága elutasította a héten azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 2020. augusztusára tolnák ki a gyermeknevelési támogatás…
Példátlan bírósági döntés született: nem tekintik magyarellenes uszításnak az úzvölgyi eseményeket – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Néppárt. Csomortányi István, az EMNP elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy „kellemetlen meglepetés” érte, amikor kézhez kapták az ügyészségi választ, amely értelmében a román ügyészség lezárta a nyomozást – bűncselekmény hiányára hivatkozva.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját támogatja a marosvásárhelyi polgármester-választáson. A függetlenként induló jelölt az RMDSZ támogatását is élvezi – közölték tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatójukon az EMSZ vezetői. Mezei János, a Magyar Polgári Párt és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azért tartják fontosnak Soós Zoltán támogatását, mert így összmagyar jelöltként mérettetheti meg magát.
Megtiltották a román hatóságok Alekszej Umnov-Gyenyiszov orosz kutató belépését Romániába. A szentpétervári tudós azt terjeszti, hogy a dákok, akiktől a románok eredeztetik magukat, a szlávok leszármazottai – közölte a G4Media.ro hírportál. Oroszország bukaresti nagykövetségének Facebook-bejegyzése szerint az orosz kutatót a bukaresti repülőtérről fordították vissza.
Rendkívüli visegrádi kormányfői csúcstalálkozó kezdődött ma Prágában. A varsói kezdeményezésre összehívott tanácskozáson a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák miniszterelnök megvitatja a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozásával kapcsolatos időszerű kérdéseket.
Joe Biden, az Obama-kormány alelnöke a szuperkedden megtartott előválasztásokon megakasztotta Bernie Sanders vermonti szenátor menetelését az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltsége felé. A szuperkedden 14 tagállamban és egy tengerentúli területen tartottak előválasztásokat, amelyen a Republikánus Párt és a Demokrata Párt hívei is választottak.
Ankara nem teljesíti az idlíbi rendezésről Szocsiban megkötött megállapodást, a terroristák megerősített övezetei összenőttek a török megfigyelőállásokkal a feszültségcsökkentési övezet határán – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ma Moszkvában. Konasenkov emlékeztetett arra, hogy a 2018 szeptemberében megkötött megállapodás értelmében Törökország vállalta: 15-20 kilométerre szorítja vissza a terroristákat az idlíbi feszültségcsökkentési övezet határától.
Az otthonukban megfigyelés alá helyezett személyek nem
hagyhatják el az egészségügyi hatóságokkal közösen kijelölt helyiségeket, emlékeztet
a Stratégiai Kommunikációs Csoport. A délelőtti közlemény szerint jelenleg
Romániában 42 fertőzésgyanús személyt tartanak kórházi karanténban, további
9431-et pedig otthonukban különítettek el.
Az új típusú koronavírus-járvány kezdete óta legkevesebb
napi új esetet jelentették kedden Kínában. Kínát leszámítva eddig Iránban
végezte a legsúlyosabb pusztítást a koronavírus. Az országban több mint 2000-en
fertőződtek meg koronavírussal, és a járvány eddig 77 halálos áldozatot
követelt.
A Nemzeti Liberális Párt vezetői részéről nem fogalmazódott
meg igény a Cîţu-kabinet támogatására a többi parlamenti párt vezetőivel
lezajlott egyeztetéseken. Az információt mind Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, mind
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke megerősítette.
A képviselőház döntő házként szavazhat az oltástörvény
tervezetéről, amelyről hétfőn készített pozitív jelentést az egészségügyi
szakbizottság. Florin Buicu elnök elmondta: törölték az eredeti
törvényszövegből az alapértelmezett hozzájárulásról szóló részt. Vagyis ezentúl
a szülők írásos hozzájárulása szükséges az oltás beadásához.
Megkezdődött ma az előkészítő osztályba történő beiratkozás első szakasza. A miniszteri rendelet értelmében előkészítő osztályba azokat a gyermekeket lehet beíratni, akik 2020. augusztus 31-ével bezárólag betöltik hatodik életévüket. A szülők igénylésére be lehet íratni az iskolába azokat a 6. életévüket 2020. szeptember elseje és december 31-e között betöltő gyerekeket is, akiket az úgynevezett pszichoszomatikus felmérés során iskolaéretteknek nyilvánítanak.
Minden gyermeket felvesznek a lakhelye szerinti körzeti iskolába, a fennmaradó helyeket a más körzetekből vagy más településről érkező gyerekek tölthetik be.
A beiratkozások első szakasza március 23-áig tart, a második szakaszt majd április 23-a és 30-a között szervezik meg. Az előkészítő osztályokba felvételt nyert gyerekek végleges listáját május 7-én teszik közzé. A be nem íratott, de iskolaköteles gyerekek helyzetét pedig május 8-a és 15-e között rendezik.
A Képviselőház munkaügyi bizottsága elutasította a héten azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 2020. augusztusára tolnák ki a gyermeknevelési támogatás emelését. Arról hogy mit jelent ez, Hermann Endre kérdezte Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, az alsóház szociális és munkaügyi bizottságának RMDSZ-es titkárát.
Példátlan bírósági döntés született: nem tekintik magyarellenes uszításnak az úzvölgyi eseményeket – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Néppárt. Csomortányi István, az EMNP elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy „kellemetlen meglepetés” érte, amikor kézhez kapták az ügyészségi választ, amely értelmében a román ügyészség lezárta a nyomozást – bűncselekmény hiányára hivatkozva.
A Néppárt elnöke elmondta: bár a hatóságok válaszukban etnikai alapú ügyként kezelik az úzvölgyi eseményeket (végig román és magyar táborokról beszélve), mégis egyetlen magyar tanút sem hallgattak meg. Csomortányi István botrányosnak nevezte az ügyészség azon megállapítását, miszerint gyűlöletkeltés és uszítás tényállása nem állapítható meg az úzvölgyi eset kapcsán, a magyarság – vagy bármely más nemzeti közösség – elleni esetleges uszítás pedig egyébként sem tekinthető bűncselekménynek, legföljebb csak szabálysértésnek.
Csomortányi kijelentette: megfellebbezik az ügyészségi határozatot, és amennyiben ismét elutasítják keresetüket, nemzetközi színtéren szerznek érvényt igazuknak.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját támogatja a marosvásárhelyi polgármester-választáson. A függetlenként induló jelölt az RMDSZ támogatását is élvezi - közölték tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatójukon az EMSZ vezetői. Mezei János, a Magyar Polgári Párt és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azért tartják fontosnak Soós Zoltán támogatását, mert így összmagyar jelöltként mérettetheti meg magát.
Úgy vélték: ezzel létrejött Marosvásárhelyen az a magyar egység, amelynek célja, hogy a 2020-as önkormányzati választáson leváltsák a húsz éve polgármester Dorin Floreát.
Megtiltották a román hatóságok Alekszej Umnov-Gyenyiszov orosz kutató belépését Romániába. A szentpétervári tudós azt terjeszti, hogy a dákok, akiktől a románok eredeztetik magukat, a szlávok leszármazottai - közölte a G4Media.ro hírportál. Oroszország bukaresti nagykövetségének Facebook-bejegyzése szerint az orosz kutatót a bukaresti repülőtérről fordították vissza.
Umnov-Gyenyiszov a 2013-ban alapított bukaresti orosz kulturális és tudományos központban készült ismertetni A dák törzsek: kik ők és honnan származnak című tanulmányát. A külképviselet szerint kitiltása miatt a tudós kénytelen volt lemondani a Bukaresti Tudományegyetem régészeti intézetében és a Konstancai Andrei Șaguna Egyetemen tervezett előadásait is.
Rendkívüli visegrádi kormányfői csúcstalálkozó kezdődött ma Prágában. A varsói kezdeményezésre összehívott tanácskozáson a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák miniszterelnök megvitatja a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozásával kapcsolatos időszerű kérdéseket.
A visegrádi országok közül Csehországban öt, Lengyelországban pedig egy koronavírusos megbetegedést tartanak nyilván. Magyarországon és Szlovákiában egyelőre nem jelent meg a vírus.
Joe Biden, az Obama-kormány alelnöke a szuperkedden megtartott előválasztásokon megakasztotta Bernie Sanders vermonti szenátor menetelését az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltsége felé. A szuperkedden 14 tagállamban és egy tengerentúli területen tartottak előválasztásokat, amelyen a Republikánus Párt és a Demokrata Párt hívei is választottak.
Mivel a republikánusoknál Donald Trumpnak lényegében nincs vetélytársa, a politikusok és az elemzők egyaránt a demokratákra figyeltek.
Joe Biden a déli államokban tarolt, és összesen nyolc államban győzött, míg Bernie Sanders Kaliforniában hódította meg a választókat.
A szuperkedd nagy vesztesének az amerikai kommentátorok a New York-i milliárdost, Michael Bloomberget tartják, aki lényegében csak kedden lépett be a választási küzdelembe. Ő egyedül az Amerikai Szamoán, az Egyesült Államok tengerentúli területén került ki győztesen a versengésből. A szuperkedd végleges eredményei későbbre várhatók.
Ankara nem teljesíti az idlíbi rendezésről Szocsiban megkötött megállapodást, a terroristák megerősített övezetei összenőttek a török megfigyelőállásokkal a feszültségcsökkentési övezet határán – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ma Moszkvában. Konasenkov emlékeztetett arra, hogy a 2018 szeptemberében megkötött megállapodás értelmében Törökország vállalta: 15-20 kilométerre szorítja vissza a terroristákat az idlíbi feszültségcsökkentési övezet határától.
Recep Tayyip Erdogan török elnök holnap Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megvitassa az Idlíbben kialakult válsághelyzet rendezésének lehetőségeit.
Közben a Harvard Humanitárius Kezdeményezés nevű szervezet ma közzétett jelentése megállapítja, hogy szinte teljesen lakhatatlanná vált az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány több térsége az ott dúló harcokban, az ostrom miatt a lakosság egyre rosszabb helyzetbe kerül, és kétséges, hogy a menekültek vissza tudnak-e térni otthonaikba. A Massachusetts-i székhelyű szervezet becslései szerint a vizsgált területeken az épületek mintegy harmada súlyosan megrongálódott vagy teljesen megsemmisült. A tartomány déli és keleti részéről készült műholdfelvételek tanúsága szerint az idlíbi mezőgazdasági területek is egyre csökkennek, mert sok helyen menekülttáborokat alakítanak ki e helyeken.
Az ENSZ adatai szerint a tartományban dúló harcok következtében december eleje óta csaknem 950 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. A világszervezet szerint az idlíbi válság humanitárius katasztrófával fenyeget.
Az otthonukban megfigyelés alá helyezett személyek nem
hagyhatják el az egészségügyi hatóságokkal közösen kijelölt helyiségeket, emlékeztet
a Stratégiai Kommunikációs Csoport. A délelőtti közlemény szerint jelenleg
Romániában 42 fertőzésgyanús személyt tartanak kórházi karanténban, további
9431-et pedig otthonukban különítettek el.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport emlékeztetett: kötelező
módon elkülönítőben kell töltenie 14 napot mindenkinek, aki az olaszországi
Emilia-Romagna, Lombardia és Veneto régióból, Dél-Koreából vagy Iránból érkezik
haza Romániába. Az elmúlt 24 órában egy személy ellen büntetőeljárás indult,
mert engedély nélkül elhagyta otthonát az elkülönítési időszak lejárta előtt.
A kórházi karantén vagy az otthoni elkülönítés óvintézkedés.
Eddig mindössze négy személyről derült ki, hogy koronavírussal fertőzött, egyikük
már meggyógyult.
Az új típusú koronavírus-járvány kezdete óta legkevesebb
napi új esetet jelentették kedden Kínában. Kínát leszámítva eddig Iránban
végezte a legsúlyosabb pusztítást a koronavírus. Az országban több mint 2000-en
fertőződtek meg koronavírussal, és a járvány eddig 77 halálos áldozatot
követelt.
Hétfő éjfélig 125 új beteget diagnosztizáltak Kína szárazföldi
területén, vagyis az új esetek száma tovább mérséklődött a hétfőn közölt
202-ről, ráadásul a legalacsonyabb napi adat volt azóta, hogy a kínai Nemzeti
Egészségügyi Bizottság januárban elkezdte azokat közzétenni. Szintén hétfő
éjfélig újabb 31 halálozásról számoltak be, ezzel a fertőzés következtében
elhunytak száma 2943-ra nőtt a szárazföldi Kínában.
A Kínában eddig diagnosztizált, mintegy 80 ezer fertőzött
közül már több mint 47 ezren gyógyultak meg. A még kezelés alatt álló, 30 ezer
páciens közül 6806 állapota súlyos. Országszerte további 587 embert tartanak
orvosi megfigyelés alatt a vírusfertőzés gyanúja miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a járvány
január 23. és február 2. között tetőzött Kínában, és azóta folyamatosan
mérséklődik.
A Nemzeti Liberális Párt vezetői részéről nem fogalmazódott
meg igény a Cîţu-kabinet támogatására a többi parlamenti párt vezetőivel
lezajlott egyeztetéseken. Az információt mind Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, mind
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke megerősítette.
Az USR álláspontja az, hogy Románia számára stabilitást kell
teremteni. Éppen ezért találta meglepőnek, hogy a megbízott miniszterelnök
részéről nem hangzott el kifejezett kérés a kabinetje megszavazására –
nyilatkozta Dan Barna.
Az RMDSZ törvényhozói készek biztosítani a szükséges többséget a Cîţu-kormány megszavazásához, de a végső döntés az előre hozott választásokra vonatkozó 2020/26-os rendelet sorsától függ – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor szövetségi elnök, miután megbeszélést folytatott Florin Cîţu kijelölt kormányfővel, valamint Ludovic Orban PNL-elnökkel és Raluca Turcan elnökhelyettessel.
A Cîţu-kormány miniszterjelöltjeinek meghallgatása a
délelőtt megkezdődött a szakbizottságokban. A kormány beiktatásáról szóló
parlamenti szavazás időpontját még nem tűzték ki, de a házszabály szerint a
kormánynévsor benyújtásától – vagyis péntektől – számított 15 napon belül sort
kell keríteni rá.
A koronavírusfertőzés-veszély miatt interneten
bonyolíthatják le a Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusát – nyilatkozta
Marcel Ciolacu ügyvivő pártelnök. Ciolacu egyúttal cáfolta a Nemzeti Liberális
Párt (PNL) vezetőinek állításait, miszerint a PSD-n belüli feszültségek miatt
késne a tisztújító kongresszus megszervezése.
A PSD tisztújító kongresszusát az eredeti tervek szerint
február 29-én kellett volna megtartani, de a rendezvényt elhalasztották.
A képviselőház döntő házként szavazhat az oltástörvény
tervezetéről, amelyről hétfőn készített pozitív jelentést az egészségügyi
szakbizottság. Florin Buicu elnök elmondta: törölték az eredeti
törvényszövegből az alapértelmezett hozzájárulásról szóló részt. Vagyis ezentúl
a szülők írásos hozzájárulása szükséges az oltás beadásához.
Vass Levente orvos, bizottsági tag ugyanakkor hangsúlyozta: az oltás mindenki számára kötelező. Súlyos, 10 ezer lejes pénzbírsággal sújthatják a szabálysértőket.
Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának tagja Hermann Endrének nyilatkozott.
Megkezdődött ma az előkészítő osztályba történő beiratkozás első szakasza. A miniszteri rendelet értelmében előkészítő osztályba azokat a gyermekeket lehet beíratni, akik 2020. augusztus 31-ével bezárólag betöltik hatodik életévüket. A szülők igénylésére be lehet íratni az iskolába azokat a 6. életévüket 2020. szeptember elseje és december 31-e között betöltő gyerekeket is, akiket az úgynevezett pszichoszomatikus felmérés során iskolaéretteknek nyilvánítanak.
Minden gyermeket felvesznek a lakhelye szerinti körzeti iskolába, a fennmaradó helyeket a más körzetekből vagy más településről érkező gyerekek tölthetik be.
A beiratkozások első szakasza március 23-áig tart, a második szakaszt majd április 23-a és 30-a között szervezik meg. Az előkészítő osztályokba felvételt nyert gyerekek végleges listáját május 7-én teszik közzé. A be nem íratott, de iskolaköteles gyerekek helyzetét pedig május 8-a és 15-e között rendezik.
