Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és a helyi román közösséggel.
Az államfő részt vesz a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő uniós országok csúcstalálkozóján is, ahol a térség biztonsági helyzetéről és az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult kihívásokról egyeztetnek. Helsinki után Londonba utazik az államelnök, majd a hét végén Brüsszelbe, ahol az Európai Tanács ülésén Ukrajna támogatása, Európa védelmi képességeinek erősítése, valamint a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési keret lesz napirenden. Brüsszelben uniós–nyugat-balkáni csúcstalálkozót is tartanak.
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez.
A civil szervezet tájékoztatása szerint az érintett kórházaknak korszerű orvosi berendezésekre van szükségük, a többi között újraélesztő- és intenzív ellátó asztalokra, inkubátorokra, pulzoximéterekre, fototerápiás lámpákra és légzéstámogató ventilátorokra. Becslések szerint a berendezések beszerzésének összköltsége meghaladja a hárommillió eurót, amelynek egy részét a vállalatok nyereségadójának 20 százalékos átirányításával lehetne fedezni. Románia az egyik legmagasabb csecsemőhalandósági rátával rendelkezik az Európai Unióban, a vidéki kórházakban a legsúlyosabb a helyzet, ahol hiányzik a szükséges felszerelés, nehézkes az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, kevés a szakember, és alacsony az újszülöttek gondozásával kapcsolatos lakossági tájékozottság – részletezi a közlemény.
Délután két órakor ült össze a parlament két háza, hogy az ellenzék által benyújtott Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt megvitassa és szavazásra bocsássa.
A bizalmatlansági indítványt a Béke – Románia az első- elnevezésű parlamenti frakció kezdeményezte és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatja. A kezdeményezés sikeréhez 233 támogató szavazatra lenne szükség, a bizalmatlansági indítványt 118 honatya írta alá. A délután folyamán a Szenátusban a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról is szavaznak. Az AUR előterjesztését várhatóan a Szociáldemokrata Párt szenátorainak egy része is támogatni fogja. De mivel egyszerű indítványról van szó, az esetleges siker ellenére sem jelenti a miniszter automatikus menesztését.
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Négy politikai alakulat és három független képviselő kerülhet be a kisinyovi parlamentbe a Moldova köztársaságban tegnap tartott választások előzetes eredményei szerint.
A tervek szerint adásunk idején hirdetik ki a szavazás eredményét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kolozsvári tisztújító kongresszusán, amely egyúttal jövőképet próbál megfogalmazni, keretet adva az elkövetkező évek politikai döntéseinek.
A Sepsiszentgyörgyi Bíróság első fokon érvénytelenítette azokat a bírságokat, amelyeket Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki azok miatt a magyar nemzeti színű szalagok miatt, amelyekkel Sepsiszentgyörgy főterét díszítette ki a polgármesteri hivatal 2018 március 15-én.
A Bírók Fórumának Egyesülete felhívást adott ki, amelyben felszólította a bírókat és az ügyészeket, védjék meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és forduljanak a Velencei Bizottsághoz.
Ha napokon belül nincs egyezség a kilépés feltételeiről, március 29-én megállapodás nélkül zuhan ki az ország az unióból, írja David Gauke igazságügyi miniszter, Greg Clark, az üzleti ügyek minisztere és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter a Daily Mail mai kiadásában megjelent közös levelében.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a „katonai invázió előjátékának” tartja.
„A Fidesz távolodik jelenleg az EPP-től. A néppárt ezen a téren irányváltást vár” – idézte az osztrák hírügynökség az Európai Néppárt (EPP) egyik szóvivőjét, aki Joseph Daul elnök és Manfred Weber frakcióvezető nevében nyilatkozott.
A Védd az életet nevű rendelkezés értelmében a családtervezéssel foglalkozó egészségügyi intézmények nem hajthatnak végre művi terhességmegszakítást, és nem küldhetnek pácienseket abortuszt végző klinikákra sem.
Holnap, február 23-án 16 órától Mogoșoaián, a Brâncoveanu palotában szervezett Artist talk keretében mutatják be Részegh Botond, csíkszeredai grafikusművész A háború anatómiája című kiállításának katalógusát. Az eseményen jelen lesz a grafikusművész. A tárlat kurátora: Ana Negoiță.
Letette az esküt az új fejlesztési és szállítási miniszter, miután Klaus Iohannis államfő aláírta a Szociáldemokrata Párt két új miniszterjelöltjének kinevezését.
Mintegy 200 bíró és ügyész tüntetett a délelőtt a kolozsvári törvényszék előtt és bejelentették, hogy felfüggesztették tevékenységüket a jövő hétre, így csatlakozva bukaresti és más városokban dolgozó kollégáik tiltakozásához.
Négy politikai alakulat és három független képviselő kerülhet be a kisinyovi parlamentbe a Moldova köztársaságban tegnap tartott választások előzetes eredményei szerint.
Az oroszpárti Igor Dodon elnök Szocialista Pártja 34, a sokat vitatott üzletember Vlad Plahoniuc Demokrata Pártja 31, az európapárti ellenzék az ACUM tömb 26 képviselőt, az egymilliárd dollár ellopásáért első fokon börtönbüntetésre ítélt Orhei város polgármesterének Sor pártja pedig hét képviselői mandátumot szerez, a többi hármat függetlenek foglalnák el. A jelenleg parlamentben lévő pártok közül a Kommunisták Pártja és a Liberális Párt nem érte el a bejutási küszöböt.
A tervek szerint adásunk idején hirdetik ki a szavazás eredményét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kolozsvári tisztújító kongresszusán, amely egyúttal jövőképet próbál megfogalmazni, keretet adva az elkövetkező évek politikai döntéseinek.
Meglepetés nem várható, ugyanis az elnöki tisztségre az egyetlen jelölt Kelemen Hunor hivatalban lévő elnök, aki harmadik négyéves mandátumát pályázza meg.
A Jövő Erdélyben című vitairat bemutatása mellett a kongresszus a szövetség programjának módosításáról is tárgyalt, illetve lehetőséget adott az európai képviselői mandátumra pályázó öt politikusnak, hogy bemutassák elképzeléseiket. A jelölteket később rangsorolja a szövetség Állandó Tanácsa.
A tanácskozás pénteki napján hangzottak el a meghívottak köszöntőbeszédei.
Az RMDSZ és a Fidesz-KDNP szövetségéről nem a politikusok állapodtak meg, azt az erdélyi magyar választók kényszerítették ki – jelentette ki Semjén Zsolt. A magyar kormány miniszterelnök-helyettese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusán mondott köszöntésében beszélt erről Kolozsváron. Kijelentette: azok az erdélyi magyarok kényszerítették ki a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ együttműködését, amelyek elsöprő többségben szavaznak a romániai választásokon az RMDSZ-re, a magyarországi választásokon pedig a Fidesz-KDNP-re.
Kijelentette: "semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t", mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben.
Mind a jobb-, mind a baloldali román politikai erők képviselői az RMDSZ együttműködését kereső üzenettel üdvözölték az RMDSZ kongresszusát.
Klaus Iohannis államfő üzenetében - amelyet Laurentiu Stefan elnöki tanácsadó olvasott fel - méltatta az RMDSZ szerepvállalását az ország demokratizálásában és euroatlanti integrációjában. Az elnök úgy vélekedett: a bukaresti szociálliberális kormány - amelynek az RMDSZ parlamenti támogatást nyújt - ma a jogállamiságot veszélyezteti, ezért felkérte az RMDSZ-t, ne engedjen meg visszalépéseket Románia európai útján.
Mihai Fifor, a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsának elnöke az RMDSZ szavatartását, megbízhatóságát méltányolva politikai együttműködésük folytatására bíztatta a magyar érdekképviseletet.
Nyilatkozatot írtak alá Kolozsváron az Európai Unióban való közös néppárti fellépésről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői.
Ebben vállalták, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közösség érdekében együttes erővel lépnek fel az Európai Unióban. Elkötelezték magukat az őshonos kisebbségek védelmében végzett munka folytatása mellett.
Kijelentették: céljuk egy európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatása. Rögzítették: azért küzdenek, hogy a magyar embereknek a szülőföldjükön az otthonmaradáshoz megfelelő életkörülményeket biztosítsanak. Azért dolgoznak, hogy az Európai Unió segítse ezt a folyamatot, a támogatások nőjenek, és ne csökkenjenek.
A Sepsiszentgyörgyi Bíróság első fokon érvénytelenítette azokat a bírságokat, amelyeket Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki azok miatt a magyar nemzeti színű szalagok miatt, amelyekkel Sepsiszentgyörgy főterét díszítette ki a polgármesteri hivatal 2018 március 15-én.
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az ítélet ellen a hivatalos közlés utáni 30 napig lehet fellebbezni.
Kovászna megye prefektusa március 14-én és március 15-én is 5000-5000 lejes bírságot rótt ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesterre amiatt, hogy az ünnepre a magyar nemzeti jelképekkel díszítették ki a városokat, és nem gondoskodtak arról, hogy minden magyar zászló mellé egy román zászló is kerüljön. Március 15-én Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármesterre rótt ki 5000 lejes bírságot a városban kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért.
A prefektusok a zászlótörvény alapján bírságoltak, amely azonban arra is kitér, hogy "azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is". Az RMDSZ-es elöljárók erre a rendelkezésre hivatkozva védekeztek a bíróságon.
A Bírók Fórumának Egyesülete felhívást adott ki, amelyben felszólította a bírókat és az ügyészeket, védjék meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és forduljanak a Velencei Bizottsághoz.
Nagyobb tüntetések Bukarestben, Kolozsváron, Konstancán voltak, de Brassóban, Nagyszebenben, Nagyváradon, Pitesti-en, Ramnicu Valceaban, Jászvásáron és Temesváron is kivonultak az ügyészek az utcára. Egyes helyeken arról is döntöttek, hogy beszüntetik a munkát három-öt napra. A tiltakozók szerint a rendelet módosításaival Románia visszalépést tesz az igazságszolgáltatás reformja terén, és ismét politikai irányítás alá kerül az általuk képviselt hatalmi ág.
A kabinet egyebek mellett arról határozott, hogy a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, ha korábban végeztek ügyészi tevékenységet. Emiatt azok a magisztrátusok is a kormány ellen fordultak, akik támogatták a kabinet korábbi intézkedéseit, amelyeknek célja éppen a bírói és az ügyészi pálya különválasztása volt.
Ha napokon belül nincs egyezség a kilépés feltételeiről, március 29-én megállapodás nélkül zuhan ki az ország az unióból, írja David Gauke igazságügyi miniszter, Greg Clark, az üzleti ügyek minisztere és Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter a Daily Mail mai kiadásában megjelent közös levelében.
Egyúttal figyelmeztetnek: az Észak-Írországban élő, a brit fennhatósággal egyébként megbékélő mérsékelt ír nacionalisták számára is egyre vonzóbbá válhat az ír sziget egyesítésének gondolata, és felerősödhetnek az erről szóló népszavazás kiírását követelő hangok. Ilyen körülmények között nem kíván különösebb képzelőerőt annak feltételezése, hogy a skóciai szeparatista erők kísérletet tesznek Nagy-Britannia szétbomlasztására - fogalmaznak a közös levél aláírói.
A miniszterek közös levele szerint a londoni parlamenten belül is egyértelműen arra hajlik a képviselői közvélemény, hogy ha a jövő héten nincs áttörés, akkor jobb lenne a kilépés elhalasztása.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a "katonai invázió előjátékának" tartja.
Pénteken egy humanitárius konvoj akart bejutni az országba, civilek ebben megpróbáltak segíteni a határ megnyitásával, ám ekkor a venezuelai katonák tüzet nyitottak rájuk - írja a Reuters. A hírügynökség információi alapján két halott és tizennégy sebesült az incidens mérlege.
"A Fidesz távolodik jelenleg az EPP-től. A néppárt ezen a téren irányváltást vár" – idézte az osztrák hírügynökség az Európai Néppárt (EPP) egyik szóvivőjét, aki Joseph Daul elnök és Manfred Weber frakcióvezető nevében nyilatkozott.
Mindketten világossá tették, hogy elfogadhatatlannak tartják a migrációval kapcsolatos magyar kormányzati kampányt. "Ugyanez vonatkozik a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak egyes, az elmúlt hetekben elhangzott kijelentéseire" – fogalmazott a szóvivő, aki szerint az EPP különböző testületei a közeli jövőben megvitatják mindezt.
A Fidesz kizárását az EPP-ből azonban sem Daul, sem Weber nem követelte – tette hozzá a szóvivői nyilatkozatot ismertető hírügynökség. A szóvivő azután nyilatkozott, hogy kiderült: svéd konzervatív pártok indítványt nyújtottak be a Fidesz kizárásáról a Néppártból.
A Védd az életet nevű rendelkezés értelmében a családtervezéssel foglalkozó egészségügyi intézmények nem hajthatnak végre művi terhességmegszakítást, és nem küldhetnek pácienseket abortuszt végző klinikákra sem.
Ahogyan a rendelet fogalmaz: "fizikailag és pénzügyileg" egyaránt el kell különülniük az abortusz-klinikáktól annak érdekében, hogy a családtervezési támogatási alapokhoz pályázatot nyújthassanak be.
Azok a klinikák, amelyeken abortuszt végeznek, egyáltalán nem pályázhatnak szövetségi támogatásokra. Az abortuszokat, mint a családtervezés egyik eszközét biztosító Planned Parenthood (Tervezett Szülőség) nevű szervezet által működtetett klinikák így jelentős szövetségi támogatástól esnek el.
A rendelkezés 120 napot ad az érintett egészségügyi intézményeknek, hogy alkalmazkodjanak az előírásokhoz.
Holnap, február 23-án 16 órától Mogoșoaián, a Brâncoveanu palotában szervezett Artist talk keretében mutatják be Részegh Botond, csíkszeredai grafikusművész A háború anatómiája című kiállításának katalógusát. Az eseményen jelen lesz a grafikusművész. A tárlat kurátora: Ana Negoiță.
Részegh Botondot régóta foglalkoztatja a háború és annak mechanizmusai, pontosabban az, hogy miként működünk mi emberek, miként irányítanak minket bele helyzetekbe.
A mogoșoaia-i kiállítás február 27-ig látogatható. Ebből az alkalomból beszélgetett Részegh Botond grafikusművésszel Darvas Enikő.
Az interjút teljes terjedelmében március 5-én a Bukaresti Rádió Mozaik című műsorában hallgathatják meg.
Letette az esküt az új fejlesztési és szállítási miniszter, miután Klaus Iohannis államfő aláírta a Szociáldemokrata Párt két új miniszterjelöltjének kinevezését.
Ezzel lezárult a kormány átalakítása körüli, három hónapja húzódó politikai válság. A miniszterelnök-helyettesi tisztséggel együtt járó regionális fejlesztési minisztérium élére Daniel Suciu, a szociáldemokraták képviselőházi frakcióvezetője, a közlekedési tárca élére pedig Razvan Cuc képviselő, a tárca 2017-ben lemondatott korábbi vezetője kapott kinevezést.
Az Alkotmánybíróságon támadja meg a 2019-es költségvetési törvényt az államfő, amelyet a nemzeti szégyen költségvetésének nevezett.
Klaus Iohannis délelőtt nyilatkozatában túlméretezettnek és a valóságot figyelembe nem vevőnek nevezte a büdzsét. Véleménye szerint a költségvetés nem csak a szociáldemokrata-liberális-demokrata kormányzás hozzá nem értését tükrözi, hanem az alaptörvénynek ellentmondó kitételei is vannak. Példaként említette, hogy a költségvetés nem veszi figyelembe Románia vállalásait az Európai Unióval szemben, figyelmen kívül hagyja a Pénzügyi Tanács szerepét és nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét. Iohannis nyilatkozatában felrótta a Szociáldemokrata Pártnak, hogy saját magának utalja ki a pártfinanszírozási összegek oroszlánrészét, miközben nem biztosít forrásokat a helyi közösségeknek, a regionális kórházakra, az oktatásra és a beruházásokra. Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök nem helyénvalónak tartja az államfő döntését. Úgy értékelte, hogy a helyi önkormányzatoknak nagyobb a költségvetésük, mint tavaly.
Mintegy 200 bíró és ügyész tüntetett a délelőtt a kolozsvári törvényszék előtt és bejelentették, hogy felfüggesztették tevékenységüket a jövő hétre, így csatlakozva bukaresti és más városokban dolgozó kollégáik tiltakozásához.
Cristian Danileţ bíró azt mondta, a dolgok alakulása függvényében jövő pénteken döntenek a tiltakozás folytatásáról. Hozzátette, csakis a sürgősségi eseteket látják el, pontosabban a fogvatartottakkal kapcsolatos ügyeket, az elnöki rendeleteket, a védelmi rendeleteket és a közigazgatási intézkedések felfüggesztését. A tiltakozók felkérték az ország többi bíróját és ügyészét, hogy radikális tiltakozáshoz folyamodjanak, mert zsákutcába jutottak a központi hatóságokkal folytatott tárgyalások – mondta Danileţ, aki 2011 és 2017 között a Legfelsőbb Bírói Tanács tagja volt. Hozzátette, a kolozsvári bírók és ügyészek úgy döntöttek, beindítják a Legfelsőbb Bírói Tanács tagjainak visszahívását célzó eljárást.
Négy politikai alakulat és három független képviselő kerülhet be a kisinyovi parlamentbe a Moldova köztársaságban tegnap tartott választások előzetes eredményei szerint.
Az oroszpárti Igor Dodon elnök Szocialista Pártja 34, a sokat vitatott üzletember Vlad Plahoniuc Demokrata Pártja 31, az európapárti ellenzék az ACUM tömb 26 képviselőt, az egymilliárd dollár ellopásáért első fokon börtönbüntetésre ítélt Orhei város polgármesterének Sor pártja pedig hét képviselői mandátumot szerez, a többi hármat függetlenek foglalnák el. A jelenleg parlamentben lévő pártok közül a Kommunisták Pártja és a Liberális Párt nem érte el a bejutási küszöböt.
