A kolozsvári születésű Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a magyarországi Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között "Pál" fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában. A jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius evakuálás megszervezésében játszott szerepéért - derült ki a szerdán közzétett elnöki rendeletből.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Akik még nem kapták meg ezt az öszeget, novemberben vagy decemberben juthatnak hozzá - közölte az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium. A támogatás szakmai továbbképzésekre, szakkönyvek vásárlására és az oktatási tevékenységhez szükséges egyéb kiadásokra fordítható. Az összeg legalább 65 százalékát az oktatási minisztérium által jóváhagyott vagy akkreditált továbbképzésekre kell felhasználni.
Hiányos Romániában a kisebbségvédelmi törvénykezés, de a meglévő törvények alkalmazása is – hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szakértői testülete figyelmét az RMDSZ küldöttsége. A szövetség tájékoztatása szerint a keddi, kolozsvári megbeszélésen a szövetséget Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, valamint Horváth Anna és Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök képviselte. A megbeszélésen Vincze Loránt rámutatott arra, hogy bár Románia papíron szilárd törvényi kerettel rendelkezik a kisebbségi jogok terén, a gyakorlatban és a jogszabályok alkalmazásában komoly akadályok tapasztalhatók. A román állam jelentése csupán a jogszabályokat írja le, és adós marad azok tényleges megvalósulásának értékelésével, miközben hiányoznak belőle a magyar közösségre vonatkozó adminisztratív és statisztikai adatok is. Az európai parlamenti képviselő felhívta a figyelmet a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetére, ahol a törvény által garantált önálló magyar kar létrehozása a mai napig várat magára. A bírósági döntések és a kétnyelvű feliratok kapcsán Vincze Loránt kifejtette, hogy a romániai bíróságok sorozatosan a magyar nyelv használatát korlátozó döntéseket hoznak. Horváth Anna kiemelte az igazságszolgáltatásban, a rendőrségen és a helyi közigazgatásban dolgozó magyarok alulreprezentáltságát, valamint az erre vonatkozó hivatalos adatok hiányát. Hangsúlyozta, hogy amíg az állami hatóságok és bíróságok akadályozzák a magyar nyelvismeret feltételül szabását a helyi közigazgatási versenyvizsgákon, valamint az egészségügy és az igazságszolgáltatás kihelyezési eljárásaiban, addig a nyelvi jogok törvényes előírásai többnyire csak papíron maradnak, alkalmazásuk nem tud a gyakorlatban megvalósulni.
A kolozsvári születésű Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a magyarországi Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között "Pál" fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában. A jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg.
Szinte teljes kijárási tilalom lép életbe Izraelben az ismert fertőzöttek számának további jelentős emelkedése után – jelentette ma a helyi média. A nyilvántartott betegek száma egy nap alatt több mint kétszázzal 1651-re emelkedett.
A holland kormány június elsejéig meghosszabbította a közösségi összejövetelek, rendezvények tilalmát, és jelentős – 400-tól 4000 euróig terjedő – pénzbüntetést helyezett kilátásba a tilalmat megszegők számára – jelentette ma a helyi sajtó.
Olaszországban tegnap több vállalatnál és gyárban spontán sztrájkba léptek a dolgozók, mivel úgy ítélték meg, hogy nem létfontosságú termelést vagy szolgáltatást végeznek, és az új típusú koronavírus-fertőzés legutolsó óvintézkedései értelmében egységeiknek nem kellene működniük.
Az Európai Unió tagországainak lehetővé kell tenniük, hogy az árufuvarozók 15 percen belül átléphessék a határokat, hogy biztosítható legyen az alapvető áruk, valamint az orvosi felszerelések és egészségügyi eszközök áramlása a koronavírus-járvány elleni harc sikere érdekében – közölte tegnapi videoüzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke.
Ötre emelkedett a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban dolgozó fertőzött személyek száma miután újabb négy alkalmazottnak lett pozitív a koronavírustesztje – tájékoztat közleményében az egészségügyi intézmény vezetője.
A nemzetközi és hazai sajtó vezető témája továbbra is az új koronavírus járvány illetve ennek várható gazdasági következményei. A mai Le Monde többek között arról ír, hogy míg Olaszországban a megbetegedések száma az utóbbi két napban csökkenő tendenciát mutat, Spanyolország készülhet a legroszabb forgatókönyvre, a spanyol államelnök arra figyelmeztett, hogy ezen a héten várható a megbetegedések nagy hulláma.
Máramarosban a Sürgősségi Helyzetek Megyei Bizottsága a 2. számú katonai rendelet előírásainál is szigorúbb intézkedéseket hozott a lakosság védelme érdekében. Az emberek napközben is csak jól megindokolt esetben közlekedhetnek az utcákon.
A hatályban lévő katonai rendelet szerint este 10 és reggel 6 óra között csak indokolt esetben – munkahelyi igazolással vagy saját felelősségre írt nyilatkozat felmutatásával – hagyhatja el otthonát a lakosság.
Három forgatókönyvet vesz figyelembe a kormány az iskolaév befejezésére. Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes az RFI rádiónak azt mondta, várják az Oktatásügyi minisztérium elemzését az online oktatás és az iskolatévé programok lebonyolításáról, de még korai döntést hozni.
Szinte teljes kijárási tilalom lép életbe Izraelben az ismert fertőzöttek számának további jelentős emelkedése után - jelentette ma a helyi média. A nyilvántartott betegek száma egy nap alatt több mint kétszázzal 1651-re emelkedett.
Az egészségügyi minisztérium teljes kijárási tilalmat kért, de a pénzügyminisztérium a gazdaság teljes összeomlásától tartva tiltakozott, és végül a kormány hétórás, videóbeszélgetésen zajló vitája után kompromisszum született. További szigorú korlátozásokat vezettek be a lakosságra nézve, de tovább működhetnek a fontosabb gazdasági egységek.
Mától az egyelőre egy hétig tartó új rendelkezések szerint a házon kívüli sportolás és a kutyasétáltatás is kizárólag a lakóhelytől legfeljebb ötven méter távolságra történhet. Ennél messzebbre csakis munkavégzés, élelem és gyógyszervásárlás miatt lehet elhagyni az otthonokat, s csakis az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak lesznek nyitva. A közösségi közlekedés is fokozatosan leáll, és a személyautókban is csak egy ember utazhat.
A holland kormány június elsejéig meghosszabbította a közösségi összejövetelek, rendezvények tilalmát, és jelentős - 400-tól 4000 euróig terjedő - pénzbüntetést helyezett kilátásba a tilalmat megszegők számára - jelentette ma a helyi sajtó.
"Nem rendelünk el vesztegzárat, ez csak egyfajta intelligens kijárási tilalom." - hangsúlyozta Mark Rutte holland miniszterelnök. Hollandiában mai adatok szerint 4749 fertőzöttet tartanak nyilván.
Németország a római vezetés felkérésére igyekszik közreműködni az olasz ellátórendszer terheinek csökkentésében.
A kezelésre átvett olaszországi betegek ma hajnalban érkeztek meg Németországba. A napokban a járványban ugyancsak erősen sújtott Franciaországgal határos Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Saar-vidék tartomány kormánya felajánlotta a francia partnereknek, hogy átvesznek súlyos állapotban lévő pácienseket.
Olaszországban tegnap több vállalatnál és gyárban spontán sztrájkba léptek a dolgozók, mivel úgy ítélték meg, hogy nem létfontosságú termelést vagy szolgáltatást végeznek, és az új típusú koronavírus-fertőzés legutolsó óvintézkedései értelmében egységeiknek nem kellene működniük.
A szakszervezetek holnapra országos sztrájkot hirdettek. A római kormánynak a hivatalos közlönyben ma megjelentetett rendelkezése a nem létfontosságú termelési tevékenységeket és szolgáltatásokat függesztette fel április 3-ig, az országos mozgáskorlátozás további szigorításának érdekében. (MTI)
Az Európai Unió tagországainak lehetővé kell tenniük, hogy az árufuvarozók 15 percen belül átléphessék a határokat, hogy biztosítható legyen az alapvető áruk, valamint az orvosi felszerelések és egészségügyi eszközök áramlása a koronavírus-járvány elleni harc sikere érdekében - közölte tegnapi videoüzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke.
Az EB iránymutatása szerint a tagállamoknak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) mentén haladéktalanul ki kell jelölniük a zöldsávosnak nevezett határátkelőhelyet. A zöldsávos határátkelőhelyeknek minden áruszállító jármű számára nyitva kell állniuk, függetlenül attól, hogy milyen árut szállítanak. A határátlépés, beleértve mindenfajta ellenőrzést legfeljebb 15 percet vehet igénybe.
A kialakult helyzetre való tekintettel az uniós bizottság azt kérte a tagállamoktól, hogy átmenetileg függesszék fel a területükön jelenleg érvényben lévõ valamennyi úthasználati, a hétvégi, az éjszakai és az ágazati tilalmakat.
Ötre emelkedett a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban dolgozó fertőzött személyek száma miután újabb négy alkalmazottnak lett pozitív a koronavírustesztje - tájékoztat közleményében az egészségügyi intézmény vezetője.
A kórházban a szülészeti-nőgyógyászati osztály mellett lezárták az újszülöttosztályt és a szülőszobát, a bent fekvő betegeket ellátják - szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy a megyei közegészségügyi igazgatóság folytatja a mintavételt, a járványtani vizsgálatot kiterjesztik.
A kórház vezetősége vasárnap délután jelentette be, hogy az intézmény korábban Ausztriából hazatért egyik nőgyógyász szakorvosát koronavírus-fertőzéssel diagnosztizálták, ezért elrendelték 60 személy 14 napos elszigetelését a kórház három osztályán.
A nemzetközi és hazai sajtó vezető témája továbbra is az új koronavírus járvány illetve ennek várható gazdasági következményei. A mai Le Monde többek között arról ír, hogy míg Olaszországban a megbetegedések száma az utóbbi két napban csökkenő tendenciát mutat, Spanyolország készülhet a legroszabb forgatókönyvre, a spanyol államelnök arra figyelmeztett, hogy ezen a héten várható a megbetegedések nagy hulláma.
A La Vanguardia spanyol lap arról számol be, hogy számos egészségügyi dolgozó, gyógyszerész fertőződött meg, ám a védőfelszerelések késnek, néhány tartományban készleteket halmoztak fel, például Madridban, Valenciában vagy Katalóniában míg máshol alig van miben dolgozniuk az orvosoknak, ápolóknak.
A La Vanguardia szerint sokan Pedro Sánchez miniszterelnököt okolják a felkészületlenség és hatékonyság hiánya miatt, ám a helyzet ennél bonyolultabb, hiszen az orvosi védőfelszerelések jelentős hányadát Kínában gyártják, és utóbbi szintén érintett lévén a COVID-19 járványban megtartotta magának készleteket, és csak nemrégiben kezdte újra az eladásra szánt gyártást. Amióta a járvány Európában is megjelent a nagy értékesítők, mint például Németország vagy Franciaország leállította az ilyen típusú termékek adás-vételét így a piacok tulajdonképpen kiürültek, és nincsen ahonnan vásárolni.
Az El Mundo arról ír, hogy a spanyol gazdaság már most fulladozik a járvány terhe alatt, leállt a turizmus az országban, amely óriási kiesést jelent, ugyanakkor a mezőgazdaságot is érzékenyen érinti a jelenlegi helyzet mivel nincsenek idénymunkások.
Nagy Britanniát is erőteljesen sújtja a járvány, a héten a szigetországban is exponenciálisan növekedni kezdett a megbetegedések száma. Míg az elmúlt héten a brit kormányzat még az iskolákat, bárokat sem zárta be, ma a hadsereg segítségét kéri, illetve a lakosságot arra kéri, hogy a teljes karantén elkerülése végett maradjanak otthonaikban – jelenti a Reuters hírügynökség. A The Daily Telegraph lap mai vezércikke szerint Boris Johnson miniszterelnök brit történelem egyik legsúlyosabb kijárási tilalmát rendelte el. Akárcsak Európa-szerte egyébként az angol állampolgároknak is azt javasolják csak a feltétlenül szükséges esetekben hagyják el otthonaikat. A kijárási tilalom a bejelentés értelmében három hétig tart, a brit kormány a rendőrség és katonaság segítségével igyekszik majd rendet tartani, pénzbírsággal sújtva azokat, akik nem tartják be a rendelkezéseket. A mai Der Spiegel azokról a rendelkezésekről számol be, amelyeket a német szövetségi kormány készül meghozni a gazdasági élet megsegítése érdekében, az idézett cikk például a bérlők esetét emeli ki: kis és közepes vállalkozások tulajdonosai, akik a jelenlegi helyzet miatt elestek jövedelmi forrásaiktól, ezért iroda vagy üzlethelyiségeik bérét sem tudják kifizetni. A német szövetségi kabinet hétfőn mutatta be azt a segélycsomagot, amelyet a koronavírus-válság enyhítésére állított össze, erről vélhetően holnap szavaznak a Bundestagban.
A Newsweek online újság és a Deutsche Welle romániai online kiadása egyaránt közli azt a Gallup International Association közvéleménykutató-cég által készített felmérést, amely a világ 26 országban kérdezte az embereket az új koronavírus-járványról. Míg a megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy meg fog fertőződni, 56 százalékuk mégis úgy gondolja, hogy a járványról, ennek veszélyeiről és következményeiről a média túlzóan számol be. A Hotnews ugyanakkor arról ír, hogy Romániában a koronavírus-járvány 40 ezerrel kevesebb egészségügyi dolgozó van, mint ahánynak lennie kellene a rendszer normális működéséhez. Ezt igyekszik a kormány azzal ellensúlyozni, hogy jelen pillanatba is alkalmaz az egészségügybe dolgozókat, illetve bevetették a rezidens orvosokat és a negyedév fölötti hallgatókat, illetve szükség esetén behívják a nyugdíjas szakembereket is. Az Adevărul mai számában arra figyelmeztet, hogy mint mindig, az ilyen helyzetekben felbukkantak a csalók és sarlatánok, akik ablakmosó folyadékot, festékoldó-szert és egyéb csodaszereket árulnak fertőtlenítőszer, vagy egyenesen gyógyszer gyanánt. A rendőrség Prahova, Argeș és Ilfov megyében is kapott el ilyen bűnbandákat.
A hazai magyar lapok közül a mai Krónika vezércikkét Balogh Levente jegyzi Gazdaságvédelem járvány idején címmel. Az egyik legradikálisabb döntést a budapesti kabinet hozta meg: év végéig felfüggesztették a magánszemélyek és a cégek hiteltörlesztéseit, emellett a kis- és középvállalkozásokat a különböző adók, járulékok csökkentésével, illetve elengedésével, további haladékokkal próbálják megmenteni a bedőléstől – írja Balogh Levente hozzátéve, hogy ezzel szemben Romániában a jegybank csökkentette ugyan az alapkamatot, és a kormány átvállalta, hogy pár hónapig a kényszer-szabadságra küldött dolgozók fizetésének 75 százalékát folyósítja, ám ha ebből az összegből kell banki kölcsönöket törleszteni, akkor a helyzet kétségbejtő lesz hamarosan. A cikkíró megjegyzi, reméli, hogy a kormány további intézkedéseket foganatosít a gazdasági élet megmentése érdekében.
Máramarosban a Sürgősségi Helyzetek Megyei Bizottsága a 2. számú katonai rendelet előírásainál is szigorúbb intézkedéseket hozott a lakosság védelme érdekében. Az emberek napközben is csak jól megindokolt esetben közlekedhetnek az utcákon.
Ugyanakkor az élelmiszerboltokban korhatárhoz kötött órarend szerint lehet majd vásárolni, azaz a nyitást követő első 4 órában az időseket szolgálják ki elsődlegesen.
A román rádió tudósítója, Adrian Marchiş jelentése szerint a rendőrség, illetve a csendőrség a Máramaros megyébe érkező gépkocsikat is ellenőrzi majd. Az intézkedések éjféltől lépnek érvénybe.
A hatályban lévő katonai rendelet szerint este 10 és reggel 6 óra között csak indokolt esetben – munkahelyi igazolással vagy saját felelősségre írt nyilatkozat felmutatásával – hagyhatja el otthonát a lakosság.
A rendelkezés betartása érdekében a belügyminisztérium több járőrcsapatot rendelt az utcákra. A rendőrség tájékoztatása szerint az igazoltatott sofőrök zöme fel tudta mutatni a munkaadói igazolást vagy a saját felelősségre aláírt nyilatkozatot. Volt olyan is aki ezek hiányában pénzbírságot kapott.
Hatósági beszámolók szerint 100 lejjel büntetik azokat a lakóhelyüket este 10 óra után elhagyókat, akik nem tudják felmutatni a kért iratokat. Az érvényben lévő katonai rendelet szerint ugyanakkor tilos a 3 főnél nagyobb csoportok utcán tartózkodása, erre hangjelzéssel hívták fel a figyelmet a rend őrei.
A rendelkezés a COVID-19 fertőzés terjedését hivatott megakadályozni. A saját felelősségre kitöltendő formanyomtatványokat a belügyminisztérium honlapjáról, a stirioficiale.ro vagy a kormány honlapjáról is le lehet tölteni. A nyilatkozatot kézzel is meg lehet írni.
A hazai és a nemzetközi sajtó vezető témája az új koronavírus járvány, melynek terjedését, alakulását és sajátosságait egyaránt figyelemmel követik. Világméretű kihívásra világméretű választ kell találunk – írja a németországi Der Spiegel. A Brüsszelben megjelenő EUObserver interjút közöl az ENSZ főtitkárával Antonio Guterresszel, aki arra hívja fel a figyelmet, több millió ember áldozatul eshet ennek a járványnak, főként a világ legsérülékenyebb régióiban. Ezért arra kéri a G20 tagállamait, azaz a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezetet, hogy nyújtsanak segítséget a gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező államoknak. A szolidaritás nem csak morális kérdés ma, hanem mindannyiunk érdeke is – nyilatkozta a ENSZ-főtitkár az EUObservernek.
A brit Financial Timesnak Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke nyilatkozott, arról biztosítva az olvasókat, hogy az általa vezetett intézmény mindent megtesz annak érdekében, hogy az euró-övezet lakói átvészeljék a jelenlegi nehéz pillanatokat. Christine Lagarde szerint az Európai Központi Bank segítséget nyújt valamennyi érintett gazdasági ágazatnak, hogy könnyebben viselhessék el a koronavírus járvány okozta sokkot.Ezzel szemben az olasz La Repubblica Gazdasági rovatában több cikket is közöl arról, hogy a járvány gazdasági és pénzügyi válságot hoz maga után. A La Repubblica a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, azaz az ENSZ 1919-ben alapított szakosodott szervezetének tanulmányát idézi, amely szerint a koronavírus-járvány után 25 millióan maradnak munkanélküliek világszerte, ez pedig sokkal több, mint a 2008-as világválság után.
Az Európa Tanács enöke Charles Michel a La Libre Belgique című belga lapnak nyilatkozott arról, hogy egy valóságos európai krízis-központot kell létrehozni, és határozottabban, illetve egységesebben kellene fellépni európai szinten - nyilatkozatát a szintén belga Zevende Dag is átvette. A olasz Il Fatto Cotidiano az Európai Biztottság elnökét Ursula von der Leyen-t idézi, aki bejelentette, hogy a járvány idejére felfüggesztették az EU pénzügyi szabályait, így minden tagállam annyit költhet a koronavírus-járvány megfékezésére saját költségvetéséből amennyit akar, pontosabban amennyit tud. Ursula von der Leyen azt is hangsúlyozta, világos, hogy a tagállamok külön-külön nem tudnak megbirkózni ezzel a feladattal, tehát az Unió szintjén összefogásra van szükség. Ugyanerről beszélt a brit Financial Timesnak Giuseppe Conti olasz miniszterelnök is. A La Stampa I. Ferenc pápát idézi, aki azt nyilatkozta a lapnak, úgy érzi a COVID-19 okozta járvány után az emberiség olyan állapotban lesz, mint a világháborúk után. A pápa szerint négy alappillérre: a gyökerekre, az emlékezetre, a testvériségre és a reménységre támaszkodva kell majd újraépíteni világunkat.
A hazai magyar lapok közül szinte
mindenikben korona-naplót olvashatunk:
a mai Szabadságban például Rácz
Norbert kolozsvári unitárius lelkész humoros ugyanakkor mély írását olvashatják
járvány-bezártság-vallás témájában, a Transindex
Plakátmagány című rovatában ma Ágoston Hugó ír szintén járván-naplót Feljegyzés világjárvány idején. Versenyben
az idővel címmel, a Krónika napilap
Vélemény rovatában pedig Páva Adorján
jegyzi a Vírusutazás az Antarktiszra című,
szntén a témához kapcolódó írását.
A koronavírus terjedésével együtt
növekszik a feszültség is: a hatóságok fokozatosan szigorítanak, a lakosság
pedig egyre nehezebben viseli a tiltásokat. És nem csupán a szobafogságba
került gyermekek és fiatalok: a jelek szerint az idősek jelentős része is
rosszul alkalmazkodik a helyzethez (noha megéltek már zordabb időket), többen
és többet járnak ki a kelleténél. Az iskolákat 12 napja zárták be Romániában, a
szükségállapot egy hete tart, a részleges kijárási tilalom ma este lép
érvénybe. De vajon meddig? És mi jöhet még? Teljes kijárási tilalom, adagra
árult élelmiszer, katonai diktatúra? – teszi fel kérdést Demeter J. Ildikó a mai Háromszékben.A szerző szerint
bármennyire is nehezünkre esne, józnul kell gondolkozzunk, hiszen vizsgázunk
mindannyian. A kormányok és a vírus ellenszerét keresők, de a polgárok is.
A hazai román lapok megállapítják: a románok semmibe vették a hatóságok figyelmeztetését és ajánlásait, tegnap nagy számban kitódultak, hogy bevásároljanak, mielőtt a kijárási tilalom életbe lép vagy komolyabban veszik, mint jelenleg – jegyzi meg az Adevărul és a Deutsche Welle romániai online kiadása. Az Adevărul beszámol egy prahovai esetről is, ahol az egyik karanténközpontban öngyilkossággal fenyegetőzött a páciens, aki egyébként naponta galibát okoz, amióta kénytelen karanténban létezni. A Republica című online újság többek között arról ír, hogy az ortodox egyház úgy viselkedik, mintha szervezeteire nem vonatkoznának a jelenleg érvényben levő egészségügyi és "viselkedésbeli" előírások, és nem lenne tilos a gyülekezés: a tegnap több településen, közöttük Kolozsváron is több száz személyt áldoztattak meg a papok, igaz, a szabad ég alatt, de ugyanazt a kiskanalat használva. Mindezt az új koronavírus járvány kellős közepén.
Három forgatókönyvet vesz figyelembe a kormány az iskolaév befejezésére. Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes az RFI rádiónak azt mondta, várják az Oktatásügyi minisztérium elemzését az online oktatás és az iskolatévé programok lebonyolításáról, de még korai döntést hozni.
A három lehetőség Raluca Turcan szerint a következő: 1 a tanév folytatása a mostani rend szerint és a terveknek megfelelően szervezzék meg a záróvizsgákat, de ez nehezen kivitelezhető, mert előreláthatóan a kényszerszünet hosszabb lesz a most bejelentettnél. A második lehetőség a záróvizsgák időpontjának elhalasztása, a harmadik pedig a tanév megismétlése. Jelen pillanatban nehéz valamit állítani. Hozzátette, a hatóságok nem haboznak a lakosságra vonatkozó kötelező intézkedések meghozatalában, de ezeket fokozatosan kell bevezetni, hogy lássák az emberek reakcióját. A szabad mozgás drasztikus korlátozása nappal váratlan reakciókat válthat ki az emberekből – mondta Raluca Turcan.
Nem törlik el a vizsgákat és nem merült fel a tanév megismétlése
- hangsúlyozta ma Monica Anisie tanügyminiszter.
A
tárcavezető azt követően nyilatkozott, hogy Raluca Turcan
miniszterelnök-helyettes az RFI-nek azt mondta, hogy három
forgatókönyv lehetséges, ezek egyike a tanévismétlés.
Szinte teljes kijárási tilalom lép életbe Izraelben az ismert fertőzöttek számának további jelentős emelkedése után - jelentette ma a helyi média. A nyilvántartott betegek száma egy nap alatt több mint kétszázzal 1651-re emelkedett.
Az egészségügyi minisztérium teljes kijárási tilalmat kért, de a pénzügyminisztérium a gazdaság teljes összeomlásától tartva tiltakozott, és végül a kormány hétórás, videóbeszélgetésen zajló vitája után kompromisszum született. További szigorú korlátozásokat vezettek be a lakosságra nézve, de tovább működhetnek a fontosabb gazdasági egységek.
Mától az egyelőre egy hétig tartó új rendelkezések szerint a házon kívüli sportolás és a kutyasétáltatás is kizárólag a lakóhelytől legfeljebb ötven méter távolságra történhet. Ennél messzebbre csakis munkavégzés, élelem és gyógyszervásárlás miatt lehet elhagyni az otthonokat, s csakis az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak lesznek nyitva. A közösségi közlekedés is fokozatosan leáll, és a személyautókban is csak egy ember utazhat.