Ukrajna közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt robbanás egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz elektronikai hadviselés okozott - tájékoztatott a román védelmi minisztérium. Az ukrán védelmi minisztérium válaszolt Radu Miruță védelmi miniszter 14 kérdésére a június 5-i konstancai incidenssel kapcsolatban, amikor felrobbant egy drón a konstancai kikötőben. Az ukrán fél megerősítette, hogy Szevasztopol közelében megszakadt a kommunikáció négy Sargan-3000 típusú tengeri drónnal. Ettől a pillanattól kezdve a drónok irányíthatatlanná váltak, és az ukrán erőknek később sem sikerült helyreállítaniuk velük a kapcsolatot. A kijevi minisztérium tájékoztatta a román felet, hogy a drónok fel fognak robbanni. A történtek után a bukaresti védelmi minisztérium hivatalosan arra kérte Ukrajnát: a Fekete-tengeren indított tengeri drónokat úgy programozzák be, hogy ha bármilyen okból a román partok közelébe sodródnának, az önmegsemmisítésük még a román felségvizeken kívül, biztonságos térségben történjen.
Öt férfit vettek őrizetbe az érettségi csalásokkal kapcsolatos ügyben, miután a Fehér megyei ügyészség több tucat házkutatást tartott több megyében. A vádhatóság szerint a nyomozás egy 2023 óta működő bűnszervezetet tárt fel. Tagjai pénzért több tucat vizsgázónak segítettek csalni az érettségi vizsgákon. A csalásban részt vevő diákok az írásbeli vizsgák megkezdése után lefotózták vagy lefilmezték, majd távközlési eszközökkel elküldték a bűnszervezet tagjainak a még nem nyilvános tételeket, akik gyorsan kidolgozták a válaszokat. Ezeket a csoport egyik tagja lediktálta a vizsgatermekben ülő, rejtett fülhallgatót viselő vizsgázóknak.
A nyári érettségire beiratkozott diákok 99,4 százaléka vett részt pénteken a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvéből tartott írásbeli vizsgáján - számolt be az oktatási minisztérium. A hiányzók száma 36 volt, és senkit nem zártak ki csalás vagy csalási kísérlet miatt.
A kormány vélhetően a jövő héten elküldi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet.
A bukaresti magyarok voltak Rostás Zoltán szociológus és Tóth Pál Péter, a Magyarország Felfedezése Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetésének középpontjában múlt héten a bukaresti Liszt Intézetben.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz ma van a magyar nyelv napja, majd két nap múlva, november 15-én lesz a magyar szórvány napja; a szabályzat szerint mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
Eredménytelenül zárul tegnap a Cotroceni-palotában tartott közvetítő találkozó, amelyre az államfő, Nicușor Dan hívta meg a bírák és ügyészek képviselőit, valamint a kormánykoalíció vezetőit.
A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a jegybank. A pénzintézet tavaly két alkalommal csökkentette az alapkamatot,…
A számítások alapját egy 2000 milliárd lejt meghaladó bruttó hazai terméket előrevetítő becslés képezi, amihez valós, hiteles pénzügyi konszolidációs stratégiát rendelnek, amely egyensúlyt hivatott biztosítani beruházások és közpénzügyek fenntarthatósága között – nyilatkozta Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az országos helyreállítási tervből átirányított 9 kórházépítési projekt folytatódhat a 2021-2027-es egészségügyi program finanszírozásával – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügy-miniszter.
Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő magyar nyelvre.
Koccanásos balesetek esetén a leggyorsabb megoldás továbbra is a közös megegyezés, amely mostantól digitálisan is kitölthető az Amiabila nevű ingyenes alkalmazás segítségével.
Tavaly decemberhez képest 5,4 százalékkal drágult a magánszemélyek által személygépkocsikra, illetve 5,2 százalékkal az áruszállító járművekre fizetett kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás – közölte az pénzügyi felügyelő hatóság.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson múlik, hogy Románia teljesíti-e a november 28-i határidőig a helyreállítási terv bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövét és megkapja-e az ehhez rendelt 230 millió eurót - jelentette ki tegnap az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Dragoș Pîslaru sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány vélhetően a jövő héten elküldi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet. A tárcavezető leszögezte: a november 28-i határidő nem hosszabbítható meg, és a különnyugdíjak reformja nélkül nem teljesíthető a mérföldkő, amely miatt az Európai Bizottság felfüggesztette 230 millió euró kifizetését Romániának.
Pîslaru ugyanakkor érthetetlennek tartja és cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a mérföldkőnek nincs köze a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjához.
"
["post_title"]=>
string(69) "Dragoș Pîslaru: A november 28-i határidő nem hosszabbítható meg"
["post_excerpt"]=>
string(206) "A kormány vélhetően a jövő héten elküldi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(62) "dragos-pislaru-a-november-28-i-hatarido-nem-hosszabbithato-meg"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-14 11:01:03"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 09:01:03"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456628"
["menu_order"]=>
int(1952)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3624 (24) {
["ID"]=>
int(456625)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-14 10:57:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 08:57:28"
["post_content"]=>
string(1801) "
Az energetikai és közlekedési hálózatok összekötéséről, biztonsági kérdésekről, valamint a kulturális együttműködés bővítéséről egyeztetett tegnap Bukarestben Ilie Bolojan román és Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök.
Közös sajtónyilatkozatukban a kormányfő leszögezte, hogy Románia továbbra is Moldova legszorosabb partnere és támogatója marad. A már folyamatban lévő, illetve elindítandó közös projektek közül kiemelte a Suceava - Balti közötti elektromos távvezetéket és az A8-as épülő autópályát Moldovával összekötő, a Prut határfolyón átívelő híd megépítését. Bolojan szerint Románia és Moldova fokozni akarja biztonsági együttműködését. Hozzátette: Románia határozottan támogatja, hogy Moldova mielőbb megkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A moldovai kormányfő elmondta: a moldovaiaknak Románia a "második otthon", amely a nyelvi és kulturális közösségen, a történelmi örökségen alapul. Köszönetet mondott Romániának, amiért hozzáférést biztosított Moldovának az európai villamosenergia-piachoz. Munteanu szerint Moldova aktív szerepet játszik az észak-déli (görög-bolgár-román-moldovai-ukrán) gázfolyosó kialakításában és energiaellátása már nem függ az orosz gáztól. Hozzátette: Chisinau érdekelt a Fekete-tengeri gáztartalék kiaknázását és a zöld energiaforrások hasznosítását célzó projektekben és részt akar venni a cernavodai atomerőmű újabb blokkjának építésében – közölte Bukarestben a két hete beiktatott moldovai miniszterelnök.
A bukaresti magyarok voltak Rostás Zoltán szociológus és Tóth Pál Péter, a Magyarország Felfedezése Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetésének középpontjában múlt héten a bukaresti Liszt Intézetben.
Az intézet által szervezett In memoriam Miskolczy Ambrus konferencia-sorozat részeként mutatták be Rostás Zoltán frissen megjelent Bukaresti magyarok alulnézetből című könyvét, amely a Magyarország Felfedezése Alapítvány 79. kötete és a Gondolat Könyvkiadó, valamint a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány közös gondozásában jelent meg. A beszélgetést követően Hermann Endre kollégámmal kértük mikrofon elé a sorozatot kiadó Magyarország Felfedezése Alapítvány kuratóriumi elnökét Tóth Pál Pétert.
Rostás Zoltán szociológust Hermann Endrével kérdeztük a könyv megszületéséről, a bukaresti magyarokról.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz ma van a magyar nyelv napja, majd két nap múlva, november 15-én lesz a magyar szórvány napja; a szabályzat szerint mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napja kapcsán számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepeltek és ünnepelnek. Ilyenkor több helyen is hivatkoznak a jeles íróinkra, költőinkre, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most Babits Mihálytól ragadok ki egy megszívlelendő idézetet: „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Sőt, mivel a rokon értelmű szavak sohasem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Lelked építő szekrényében kockák a szavak, oszlopok a szólamok.” Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít. A bevezetőben beharangoztam a magyar szórvány napját is, amelyet minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján, vagyis november 15-én tartanak. De mit is jelent a szórvány? A Petőfi Sándor Program honlapján olvasható információk szerint „minden olyan helyben – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált etnikai, nemzeti vagy vallási alapon szerveződő közösség, mely az asszimiláció hatására tömbszerűségéből fokozatosan veszít.” Én 2010 nyarától 2024 szeptemberéig éltem Temesváron, a nagyvárosi szórványban, majd kilenc hónapot Zürichben tartózkodtam, ahol a diaszpóra kifejezés jelentését tapasztaltam meg a saját bőrömön, idén júniusban pedig az anyaországba költöztem. Életem első huszonöt évében Csíkszentdomokoson, illetve Marosvásárhelyen volt a lakhelyem, tehát más-más körülmények között éltem meg a magyarságomat, egy dolog azonban sehol sem változott: az anyanyelvem iránti elkötelezettség és tisztelet.
Nicuşor Dan délelőtt a Cotroceni Palotában fogadta Alexandru Munteanu moldovai kormányfőt.
A találkozót követően az államelnök kijelentette, Románia továbbra is a Moldovai Köztársaság legőszintébb és legkitartóbb támogatója minden szinten, különösen az állam modernizációja, a reformok és az európai integráció tekintetében - írta Nicuşor Dan a Facebookra.
Eredménytelenül zárul tegnap a Cotroceni-palotában tartott közvetítő találkozó, amelyre az államfő, Nicușor Dan hívta meg a bírák és ügyészek képviselőit, valamint a kormánykoalíció vezetőit.
A megbeszélés célja az volt, hogy kompromisszum szülessen a magisztrátusok nyugdíjrendszerének módosításáról, és elkerüljék, hogy az új törvényt ismét megtámadják az Alkotmánybíróságon. A tét több mint 200 millió euró, amelyet Románia elveszíthet a helyreállítási alapból, ha a reform meghiúsul.
A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a jegybank. A pénzintézet tavaly két alkalommal csökkentette az alapkamatot, júliusban 7 százalékról 6,75 százalékra, majd augusztusban 6,5 százalékra. Azt megelőzően 2023 januárjában módosult még az alapkamat.
A számítások alapját egy 2000 milliárd lejt meghaladó bruttó hazai terméket előrevetítő becslés képezi, amihez valós, hiteles pénzügyi konszolidációs stratégiát rendelnek, amely egyensúlyt hivatott biztosítani beruházások és közpénzügyek fenntarthatósága között – nyilatkozta Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Prioritást jelentenek a helyreállítási tervből lehívható 10 milliárd euró és a kohéziós alapok. A pénzügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy nem folytatható az a gyakorlat, amelynek megfelelően túlbecsült bevételekkel és alábecsült kiadásokkal tervezik a büdzsét, ami aztán oda vezet, hogy év vége előtt elfogy a pénz.
Az országos helyreállítási tervből átirányított 9 kórházépítési projekt folytatódhat a 2021-2027-es egészségügyi program finanszírozásával – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügy-miniszter.
Ezek között van a Gyulafehérvári Megyei Sürgősségi Kórház és a Nagyváradi Járvány- és Tüdőkórház. A tárcavezető hozzátette, hogy jelenleg 23 építőtelepen zajlik kórházépítés, ami példátlan az 1989 óta eltelt időszakban.
Ez a nap lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő magyar nyelvre.
November 13-án fogadta el Pozsonyban az országgyűlés az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. Addig az időpontig Magyarország hivatalos nyelve – Európában szinte utolsóként – a latin volt. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke a közösségi hálón közzétett üzenetében egy régi párbeszédet idéz: megkérdezik a művész urat, mi a hosszú élet titka. Eddig nem gondolkodtam rajta – feleli, – de ha most kicsit elmélyülök a kérdésben, csak azt mondhatom: nem szabad abbahagyni a légzést. A nyelv hosszú életének titka is ez: nem szabad abbahagyni a használatát. Beszélni kell, írni, olvasni, vitatkozni rajta és általa. Családban és iskolában, baráti körben, munkahelyen és a tágabb közösségben, papíron és képernyőn. Isten éltesse a magyar nyelvet november 13-án, a magyar nyelv napján – és minden egyes napon, amikor megszólalunk magyarul! – olvasható Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke üzenetében, amelyet a közösségi hálón osztott meg.
Koccanásos balesetek esetén a leggyorsabb megoldás továbbra is a közös megegyezés, amely mostantól digitálisan is kitölthető az Amiabila nevű ingyenes alkalmazás segítségével.
Az Amiabila az összes adatot és dokumentumot automatikusan továbbítja az érintett gépjármű-biztosítókhoz. Az alkalmazás ingyenesen letölthető a webáruházakból és minden romániai biztosítótársaság hivatalosan elfogadja. Az Amiabila ugyanakkor automatikus értesítést küld a kötelező biztosítás, a műszaki vizsga vagy a jogosítvány lejáratáról.
Tavaly decemberhez képest 5,4 százalékkal drágult a magánszemélyek által személygépkocsikra, illetve 5,2 százalékkal az áruszállító járművekre fizetett kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás - közölte az pénzügyi felügyelő hatóság.
Az adatok szerint csökkent a díjszabás, például 3,5 százalékkal Bukarest-Ilfov térségében az 51 és 60 év közötti 200 lóerősnél erősebb gépkocsit vezető személyeknek, illetve 0,4 százalékkal a 270 lóerőnél erősebb kocsit vezető 30 év alatti személyeknek.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson múlik, hogy Románia teljesíti-e a november 28-i határidőig a helyreállítási terv bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövét és megkapja-e az ehhez rendelt 230 millió eurót - jelentette ki tegnap az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Dragoș Pîslaru sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány vélhetően a jövő héten elküldi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet. A tárcavezető leszögezte: a november 28-i határidő nem hosszabbítható meg, és a különnyugdíjak reformja nélkül nem teljesíthető a mérföldkő, amely miatt az Európai Bizottság felfüggesztette 230 millió euró kifizetését Romániának.
Pîslaru ugyanakkor érthetetlennek tartja és cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a mérföldkőnek nincs köze a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjához.
