Teherán széles körű és a korábbiaknál sokkal erőteljesebb katonai választ készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok újra nagyszabású támadásokat indítana Irán ellen. Magas rangú iráni tisztviselők megerősítették, hogy a célpontokat kiterjesztenék a Közel-Keleten kívüli, valamint az amerikai hadműveleteket támogató országok létesítményeire is.
Teherán ezzel egy időben utasította a libanoni, jemeni és iraki szövetséges csoportjait, hogy álljanak készen egy összehangolt válaszcsapásra a Hormuzi-szorostól az egész régión át.
Szaúd-Arábia nagyszabású offenzívát tervez a Jemenben tevékenykedő, Irán által támogatott húszik ellen a Vörös-tengeri hajózási útvonalak biztosítására. A Reuters diplomáciai és katonai forrásai szerint a heteken belül induló hadműveletet a Rijád által felügyelt jemeni szárazföldi erők hajtják végre szaúdi légitámogatással, és a tervek szerint akár 100 ezer katonát is mozgósíthatnak a Bab el-Mandeb szoros térségében. Az Egyesült Államok hírszerzési információkkal segíti a műveletet, de közvetlen harci cselekményekben a nyugati szövetségesek nem vesznek részt.
Ukrajna története során először vetett be harci körülmények között egy hazai fejlesztésű ballisztikus rakétát. Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi médiában osztott meg videót a Fire Point vállalat által gyártott, FP-7-es típusú rövid hatótávolságú taktikai rakéta indításáról, a célpontot azonban nem nevezték meg. Elemzők szerint ez a fegyver az orosz határvidék elérésére alkalmas, de a cég már fejleszti a nagyobb, FP-9-es típust, amely az év végére készülhet el, és már Moszkvát is elérheti.
Kijev infrastrukturális létesítményeit érte heves orosz légitámadás, amelyben eltalálták a Dnyeper folyón átívelő Északi hidat. Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint a mentőszolgálatok nagy erőkkel vonultak ki, az úttest és a trolibusz-felsővezetékek sérülése miatt a forgalmat teljesen leállították a keleti és a nyugati part között. Áldozatokról nem érkezett jelentés, ám a támadások komoly aggodalmat keltenek a lakosság körében egy esetleges téli, energetikai létesítmények elleni bombakampány kezdetétől tartva.
Súlyos törvényhozási vereséget szenvedett Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kisebbségi baloldali kormánya, miután a madridi parlament leszavazta a lakhatási válság kezelésére szánt két sürgősségi rendeletét.
A döntés ellenére és a lakhatási költségek drasztikus emelkedése miatt hatalmas tüntetések kezdődtek Madrid központjában, ahol a demonstrálók általános sztrájkot követeltek. A tüntetések szimbólumává vált egy 87 éves kilakoltatott idős asszony, akinek a hatalmas társadalmi nyomás hatására a héten végül megengedték, hogy visszatérhessen az ingatlanába.
A bérleti díjak tíz év alatt csaknem megduplázódtak Spanyolországban.
Teherán széles körű és a korábbiaknál sokkal erőteljesebb katonai választ készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok újra nagyszabású támadásokat indítana Irán ellen. Magas rangú iráni tisztviselők megerősítették, hogy a célpontokat kiterjesztenék a Közel-Keleten kívüli, valamint az amerikai hadműveleteket támogató országok létesítményeire is.
Teherán ezzel egy időben utasította a libanoni, jemeni és iraki szövetséges csoportjait, hogy álljanak készen egy összehangolt válaszcsapásra a Hormuzi-szorostól az egész régión át.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Hamvazószerdával megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nagyböjti üzenetében…
A Genfben megrendezett – ukrajnai háború lezárását célzó – háromoldalú, orosz-ukrán-amerikai tárgyalásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nyilvánosan bírálta Donald…
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták…
A 250 támogatói szavazattal a Képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja2026-ot, a püspök születésének 130. évfordulója…
A költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői tegnap délután Nicușor Dan államfővel. A TVR1-nek…
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
A meteorológusok szerint a nyugat felől érkező csapadékmező az ország szinte egész területén áthalad a következő napokban. A Bánságban és Körösvidéken esőre, Moldvában és a hegyekben havazásra kell számítani. Az ország többi részén vegyes csapadék, a pénteki nap folyamán és szombatra virradóra pedig havazás várható. A lehulló csapadék mennyisége eléri a 10-15 litert, helyenként a 20-25 litert is négyzetméterenként. Átlagosan 5-15 centiméter friss hó rakódik le.
Hamvazószerdával megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nagyböjti üzenetében felhívja a figyelmet: ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk. A nagyböjt segít újra felfedeznünk megváltásunk végső okát: Isten határtalan és feltétel nélküli szeretetét.
XIV. Leó pápa elutasította Donald Trump meghívását, hogy csatlakozzon a Béketanácshoz – közölte Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára az Independent szerint. Parolin hangsúlyozta: a visszautasítás nem személyes vagy politikai jellegű, hanem elvi döntés, mert a Vatikán szerint a nemzetközi válságok kezelésének elsődleges fóruma az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyben a Szentszék állandó megfigyelői státusszal rendelkezik.
A Béketanácsot Trump januárban alapította Davosban, célja a „hiteles vezetés helyreállítása és a fenntartható béke biztosítása a konfliktusövezetekben”. A tanácsot maga az amerikai elnök vezeti, és első ülése február 19-én, csütörtökön lesz Washingtonban.
A Genfben megrendezett - ukrajnai háború lezárását célzó - háromoldalú, orosz-ukrán-amerikai tárgyalásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nyilvánosan bírálta Donald Trumpot, mert érzése szerint az amerikai elnök igazságtalanul nagy nyomást helyez Ukrajnára. Zelenszkij hangsúlyozta, országa nem ad át területeket a keleti Donbászban, amelyeket Oroszország nem foglalt el a háború során.
A keddi egyeztetések feszült légkörben zajlottak. Az ukrán főtárgyaló, Rusztem Umerov szerint a tárgyalások a gyakorlati kérdésekre és a lehetséges megoldások mechanizmusaira összpontosítottak. Az orosz delegáció tagja a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy az első nap különösen feszült volt, mert Moszkva nem kívánt engedni területi követeléseiből, bár jelek szerint a háború mielőbbi lezárásában érdekeltek.
A genfi háromoldalú tárgyalások szerdai napirendjén biztonsági és humanitárius ügyek szerepelnek
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet - nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Mint ismert, a legfelsőbb bíróság azt indítványozta az alkotmánybíróságnak, hogy kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál a különnyugdíjak reformjával kapcsolatban. A legfelsőbb bíróság ugyanis úgy vélte, hogy a kormány tervezetében szereplő intézkedések diszkriminálják a bírákat és az ügyészeket a különnyugdíjban részesülő más kategóriákkal szemben.
A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A 250 támogatói szavazattal a Képviselőház is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja2026-ot, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
A jogszabály elfogadása méltó tisztelgés annak a püspöknek a kiemelkedő életműve és közösségépítő szolgálata előtt, aki következetesen kiállt az emberi méltóság, a szabadság, az igazságosság és a keresztény értékek védelmében, bátran szembeszállva minden diktatúrával és szélsőséggel.
Az emlékév lehetőséget teremt arra, hogy 2026 folyamán országos szinten kulturális, oktatási és közösségi programok mutassák be Márton Áron szellemi örökségét. A törvény biztosítja, hogy a központi és helyi hatóságok, valamint a közszolgálati média anyagi és logisztikai támogatást nyújthassanak az emlékév rendezvényeihez. A döntés fontos lépés közös történelmi örökségünk megőrzésében, és hozzájárul ahhoz, hogy Márton Áron példája a jövő generációi számára is irányt mutasson – írta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Márciusban 40–50 román nagykövetet hívnak vissza, és új diplomatákat neveznek ki helyettük – nyilatkozta tegnap Nicuşor Dan államfő, aki szerint „fontos változások” várhatók ezen a területen. A közszolgálati rádió főcsatornájának, a Radio România Actualităţi-nek adott interjúban az elnök elmondta, az új nagykövetek vélhetően idén nyártól kezdik meg a mandátumukat. Az elnök megjegyezte: „fontos fővárosokban” is várhatók nagykövetcserék.
Nicuşor Dan hozzátette: a román nagykövetek „szigorúan diplomáciai szempontból” jól teljesítenek, viszont nem fektettek eddig hangsúlyt a gazdaságdiplomáciára. Mint magyarázta, a nagykövetek munkájához az is hozzátartozik, hogy tárgyalnak az adott ország nagyobb vállalatainak képviselőivel, kapcsolatokat próbálnak kiépíteni, felmérik a piacot és a romániai vállalatok előtt kínálkozó lehetőségeket, valamint „ajtókat nyitogatnak”. Az új nagykövetek megbízása erre is vonatkozik majd – nyilatkozta az államfő.
Romániának a Béketanács ülésén való jelenléte segít tisztázni az ország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat valós helyzetét - jelentette ki Nicușor Dan államfő tegnap délután a Román Rádió főcsatornájának adott interjújában. Az elnök megerősítette, hogy Románia megfigyelőként lesz jelen február 19-én Washingtonban, a Donald Trump amerikai elnök által életre hívott Béketanács ülésén.
Nicușor Dan szerint ennek a döntésnek fontos üzenete van, ugyanis a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítését követően “kétely és talán némi bizalmatlanság” volt érezhető az amerikai adminisztráció részéről. Az, hogy Románia elnöki szinten képviselteti magát az ülésen, segít majd tisztázni - diplomáciai szempontból és a polgárok előtt is - a Románia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolat valós helyzetét. Nicușor Dan megjegyezte: egy választás érvénytelenítése nem számít szokványosnak egy demokráciában, de szerinte mára tisztázódtak a dolgok.
A költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői tegnap délután Nicușor Dan államfővel. A TVR1-nek nyilatkozó Ilie Bolojan miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a találkozón “békét kötöttek-e” a koalíció vezetői, azt válaszolta: a felek a korábban meghozott döntések végrehajtásában állapodtak meg. Hangsúlyozta, a legfontosabb feladat egy reális költségvetés mielőbbi elfogadása. Ennek előkészítése várhatóan a jövő hét végéig lezárulhat, beleértve a főbb költségvetési előirányzatok és a beruházási projektek véglegesítését.
A kormányfő szerint a költségvetés elfogadása előtt azonban jóváhagyják a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket. A két jogszabályt várhatóan a jövő hét elején fogadja el, mivel a minisztériumok véleményezése mellett a Gazdasági és Szociális Tanáccsal is egyeztetni kell, ami néhány nappal meghosszabbítja az eljárást – nyilatkozta Ilie Bolojan.
Huszonegy megye 67 településén, köztük Bukarestben volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt - közölte szerdán a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU). A katonai tűzoltók országszerte 176 szél által kidöntött fát és hat villanyoszlopot, valamint épületelemeket távolítottak el az utakról, 29 gépjárművet ástak ki a hóból. A kidőlő fák 67 személygépkocsit rongáltak meg.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerdán arról számolt be, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt teljesen leállították a forgalmat az A7-es autópálya Bukarest és Adjud közötti szakaszán, az A1-es autópályán a Pitești - Bukarest menetirányban, a Bukarest és Ploiești közötti A3-as autópályán, valamint a fővárost Konstancával összekötő A2-es sztráda egyes szakaiszain pedig nem közlekedhetnek a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik. Az ország délkeleti részében emellett több országúton és megyei úton is leállították a forgalmat vagy korlátozásokat vezettek be a 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik számára.
A vasúti közlekedésben is fennakadásokat okozott a havazás és a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek. A Román Vasúttársaság tájékoztatása szerint törölték többek között a Bukarestet Brassóval összekötő Intercity-, Regio- és Interregio-járatokat is. Emellett a fővárost Konstancával, Iași-val, Suceavával, Ploiești-tel vagy Galaccal összekötő járatok sem indultak el szerdán a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
A fővárosi Henri Coandă repülőtéren és a băneasai Aurel Vlaicu nemzetközi repülőtéren is fennakadásokat okozott a kedvezőtlen időjárás, nyolc járatot töröltek, öt repülőgépet pedig más repülőterekre irányítottak át. A havazás és erős szél miatt valamennyi konstancai kikötőt lezárták a hatóságok, és felfüggesztették a teherautók határátkelését a Giurgiu és Ruse közötti Duna-hídon.
Az elmúlt 24 órában ugyanakkor öt megye (Brăila, Buzău, Konstanca, Prahova és Vrancea) 21 településén megközelítőleg 18.437 fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
Az ország déli és délkeleti megyéiben szerda délig narancssárga jelzésű riasztás van érvényben a havazás és erős szél miatt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat újabb első- és másodfokú figyelmeztetéseket adott ki szerdára. E szerint havazásra és erős szélre kell számítani az ország 25 megyéjében, valamint Bukarestben. A fővárosban és Ilfov megyében 10 és 16 óra között másodfokú, narancssárga riasztás van érvényben. A térségben tovább havazik, és az előrejelzés szerint a hótakaró vastagsága meghaladhatja az 50 centimétert.
Szintén narancssárga riasztás érvényes szerdán 10 és 23 óra között Călărași, Ialomița, Brăila, Tulcea és Konstanca megyében. Ezekben a térségekben jelentős havazás várható, a hóréteg helyenként elérheti a 20–25 centimétert, 60–80 km/órás széllökésekkre, időszakosan pedig erős hófúvásokra kell számítani. A hótorlaszok miatt a látótávolság helyenként 50 méter alá csökkenhet.
A meteorológusok elsőfokú, sárga riasztást adtak ki továbbá Moldva déli részére, Délkelet-Erdélyre, Északkelet-Munténiára, valamint a Déli-Kárpátokra és a Kárpát-kanyar térségére. Itt 10 és 23 óra között hófúvás, havazás és jelentős hóréteg kialakulása várható, a látótávolság sokfelé 100 méter alá csökken. A szél sebessége eléri az óránkénti 50–70 km-t, magas hegyvidéken pedig akár a 70–90 km-t is.
A meteorológusok szerint Mehedinți, Dolj, Olt és Teleorman megyében is megerősödik a szél, ott 50–70 km/h széllökésekre kell számítani.
Adásunkban két olyan alkotót mutatunk be, akik egyaránt otthonosan mozognak a képzőművészetben és az irodalomban, s akik számára a kép és a szó egymást erősítve mesél a világról. Először az Arad megyei Simonyifalván született Brittich Erzsébettel, majd a nagyváradi születésű Ozsváth Zsuzsával ismerkedhetnek meg.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
A meteorológusok szerint a nyugat felől érkező csapadékmező az ország szinte egész területén áthalad a következő napokban. A Bánságban és Körösvidéken esőre, Moldvában és a hegyekben havazásra kell számítani. Az ország többi részén vegyes csapadék, a pénteki nap folyamán és szombatra virradóra pedig havazás várható. A lehulló csapadék mennyisége eléri a 10-15 litert, helyenként a 20-25 litert is négyzetméterenként. Átlagosan 5-15 centiméter friss hó rakódik le.
