A heti hírösszefoglalóban részletesen foglalkozunk az itthoni politikai nagyüzemmel, hiszen az államfő újabb miniszterelnök-jelöltje még jobban elmélyítette a kormányválságot és elmérgesítette a főbb politikai szereplők közötti viszonyt. Ebben a pillanatban nem látszik a kiút, illetve az sem, hogy rövidtávon milyen megoldást lehet találni egy következő kormány beiktatásához. A nézeteltérések és az ellentétek feloldhatatlannak látszanak, a politikai küzdelembe pedig az igazságszolgáltatás is beavatkozott, emellett a dezinformáció is masszív méretet öltött, miután a PSD-hez közeli média megpróbálta ismét kijátszani a magyarellenesség kártyáját. Itthon ismét előtérbe került a medvekérdés, miután számos támadás történt a héten, Románia pedig Szlovákiával együtt kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye rugalmasabbá a barnamedvék szigorú védelmére vonatkozó előírásokat.
Majd Forró László összefoglalóját hallhatják arról, hogy mit tartalmaz az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodás.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Bozótharcosok a Szent Ampullára várva című jegyzetét.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
A krasznodari regionális bíróság jogerős ítéletéről az Interfax orosz hírügynökség számolt be ma az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtóközpontjának közleménye alapján.
A 2002-ben született Chercio D.A.-nak egy szigorúan őrzött büntetőtelepen kell letöltenie büntetését.
Az FSZB szerint a román férfi az ukrán hírszerző szolgálat utasítására Szocsi városában lévő légvédelmi létesítményekről adott át információkat Ukrajnának 2024 augusztusában. Cserében az ukrán szolgálatok megígérték neki, hogy segítenek biztonságban elhagyni Oroszországot és csatlakozni önkéntesként az Oroszország ellen harcoló ukrán fegyveres erőkhöz.
Az izraeli hadsereg (IDF) mára virradóra légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtott végre Dél-Libanonban, válaszul a Hezbollah ismételt tűzszüneti jogsértéseire - közölte ma reggel a katonai szóvivő.
A támadásokat követően Svájc bejelentette, hogy elmaradnak az Irán és az Egyesült Államok között mára tervezett tárgyalások.
Libanoni források szerint az izraeli támadásokban legkevesebb 15 ember vesztette életét a dél-libanoni Nabatije környékének több településén. Miközben Teherán izraeli kivonulást követel Libanonból, Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyértelművé tette, hogy az IDF továbbra is a dél-libanoni biztonsági övezetben marad.
"
["post_title"]=>
string(84) "Elmaradnak az Irán és az Egyesült Államok között mára tervezett tárgyalások"
["post_excerpt"]=>
string(123) "Az izraeli hadsereg (IDF) mára virradóra légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtott végre Dél-Libanonban. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(75) "elmaradnak-az-iran-es-az-egyesult-allamok-kozott-mara-tervezett-targyalasok"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-19 15:20:51"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-19 12:20:51"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=464644"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3597 (24) {
["ID"]=>
int(464642)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-19 13:51:55"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-19 10:51:55"
["post_content"]=>
string(894) "
Hamenei hangsúlyozta: arról biztosította őt Maszúd Pezeskján iráni elnök és más magas rangú tisztségviselők, hogy Irán jogai és az úgynevezett ellenállási front érdekei nem fognak sérülni.
Az iráni legfőbb nemzetbiztonsági tanács tegnap este bejelentette, hogy Irán minden szükséges intézkedést megtesz a Hormuzi-szoros aknamentesítésére az Egyesült Államokkal kötött megállapodásnak megfelelően.
Az iráni testület bejelentette azt is, hogy Irán 60 napon keresztül nem fog díjat szedni a Hormuzi-szorosban. Az áthaladni kívánó hajók továbbra is kötelesek erről bejelentést tenni Irán Perzsa-öböl Felügyeleti Hivatalához, amely az összes kérelmet haladéktalanul elbírálja.
A heti hírösszefoglalóban részletesen foglalkozunk az itthoni politikai nagyüzemmel, hiszen az államfő újabb miniszterelnök-jelöltje még jobban elmélyítette a kormányválságot és elmérgesítette a főbb politikai szereplők közötti viszonyt. Ebben a pillanatban nem látszik a kiút, illetve az sem, hogy rövidtávon milyen megoldást lehet találni egy következő kormány beiktatásához. A nézeteltérések és az ellentétek feloldhatatlannak látszanak, a politikai küzdelembe pedig az igazságszolgáltatás is beavatkozott, emellett a dezinformáció is masszív méretet öltött, miután a PSD-hez közeli média megpróbálta ismét kijátszani a magyarellenesség kártyáját. Itthon ismét előtérbe került a medvekérdés, miután számos támadás történt a héten, Románia pedig Szlovákiával együtt kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye rugalmasabbá a barnamedvék szigorú védelmére vonatkozó előírásokat.
Majd Forró László összefoglalóját hallhatják arról, hogy mit tartalmaz az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodás.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Bozótharcosok a Szent Ampullára várva című jegyzetét.
A projekt a célja Brassóban a megyeszékhely összekötése a környező településekkel, Marosvásárhelyen a metropoliszi vonat a már meglévő vasúti infrastruktúrára épül.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke azt nyilatkozta a minap, hogy az elmúlt évek politikája azért volt hibás, mert irreális elvárásokat teremtett a lakosságban – olyanokat, amelyek meghaladják Románia valós lehetőségeit. A „reformer” miniszterelnök nem a valóságot próbálja megváltoztatni, hanem az elvárásokat igyekszik a valósághoz igazítani.
A heti hírösszefoglalóban áttekintjük Demeter András volt ügyvivő kulturális miniszter lemondását, amely egy álhír gyors elterjedése nyomán következett be, noha…
Az oktatási szakszervezetek tegnap Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszterrel tárgyaltak a készülő bértörvényről. A tárcavezető közölte: 1,75 milliárd lejt különítenének el az ágazat számára, ugyanakkor több hiányosságot is találtak a tervezetben.
A romániaiak több mint kétharmadát leginkább az életszükségletek drágulása aggasztja, ami miatt csökkentik kiadásaikat és megoldásokat keresnek a kockázatok elhárítására és pénzügyi stabilitásuk védelmére – derül ki egy országos szinten készült felmérésből.
A Romániai Bírák Fóruma Egyesület azt kéri, hogy a bírák és ügyészek jövedelme maradjon a jelenlegi szinten.
A szervezet a munkaügyi tárca ideiglenes vezetőjének, Dragoș Pîslarunak címzett levelében hangsúlyozza: a bírák és ügyészek bérezésének kellően magasnak kell lennie ahhoz, hogy megóvja őket minden külső befolyástól és nyomásgyakorlástól.
A Romániai Bírák Egyesülete emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az új bérezési törvénytervezet hetedik cikkelyében szereplő, kizárólag öt évig alkalmazandó kompenzációs bérmechanizmus szerintük alkotmányellenes.
Ma kezdődik a beiratkozás az érettségi vizsga első, nyári vizsgaszakára. A beiratkozási időszak június 4-ig tart.
Az írásbeli megmérettetések június 29-én kezdődnek. Az első, óvások előtti eredményeket július 7-én teszik közzé.
A Romániai Bírák Fóruma Egyesület azt kéri, hogy a bírák és ügyészek jövedelme maradjon a jelenlegi szinten, figyelmeztetve arra, hogy az esetleges bércsökkentések veszélyeztethetik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és tömeges távozásokhoz vezethetnek a rendszerből.
A Cernavodai Atomerőmű 2-es reaktorblokkját ismét csatlakoztatták az országos villamosenergia-hálózathoz, miután kicserélték a teljesítménykivezető transzformátort.
A tartalék átalakító beépítésére azért volt szükség, mert május 4-én egy szigetelő meghibásodása miatt a blokk automatikusan lekapcsolódott a hálózatról.
Az erőmű 1-es reaktorblokkját május 10-én tervszerűen leállították korszerűsítési munkálatok miatt, és várhatóan július 7-én helyezik ismét üzembe.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a rendelet, amely értelmében agusztus 15-ig meghosszabbították az egészségügyi helyreállítási terv által megvalósuló projektek határidejét.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint így az intézmény által kezelt valamennyi, mintegy 1.200 beruházási projekt – köztük kórházfejlesztések, orvosi berendezések beszerzése és digitális rendszerek kiépítése – határidőre befejezhető.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az ország egyetlen ipari méretű nitrogénműtrágya-gyártóját, az Azomureșt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az Azomureș-ügylet megmenti a hazai műtrágyagyártást stabil árakat biztosítva a gazdáknak.
Az ügylet még nem zárult le teljesen, több jóváhagyásra is szükség van, mint például a 70 százalékban állami tulajdonban lévő Romgaz részvényeseinek közgyűlési döntésére, a Versenytanács engedélyére, valamint a Külföldi Közvetlen Befektetéseket Vizsgáló Bizottság jóváhagyására.
Jóváhagyta a Brassó és Marosvásárhely környékére tervezett metropoliszi vasútprojekteket a szállításügyi minisztérium – jelentette be Horațiu Cosma államtitkár.
A múlt héten aláírt miniszteri rendelet hivatalosan is jóváhagyta a Román Államvasutak és a helyi hatóságok közötti partnerséget. Ez a megállapodás teremti meg a jogi és gyakorlati alapot az elővárosi vasúti projektek előkészítésére, megvalósítására, valamint későbbi üzemeltetésére.
A tervezett projekt a célja Brassóban a megyeszékhely összekötése a környező településekkel, Marosvásárhelyen a metropoliszi vonat a már meglévő vasúti infrastruktúrára épül a Szászrégen – Marosvásárhely – Marosludas útvonalon. Ez a fejlesztés közvetlen és modern alternatívát kínál majd a térségben a közúti forgalmi dugókkal szemben.
"
["post_title"]=>
string(100) "Jóváhagyták a Brassó és Marosvásárhely környékére tervezett metropoliszi vasútprojekteket"
["post_excerpt"]=>
string(184) "A projekt a célja Brassóban a megyeszékhely összekötése a környező településekkel, Marosvásárhelyen a metropoliszi vonat a már meglévő vasúti infrastruktúrára épül."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(89) "jovahagytak-a-brasso-es-marosvasarhely-kornyekere-tervezett-metropoliszi-vasutprojekteket"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-02 12:06:41"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-02 09:06:41"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=463837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3570 (24) {
["ID"]=>
int(463826)
["post_author"]=>
string(2) "95"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-01 08:51:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-01 05:51:00"
["post_content"]=>
string(10509) "
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke azt nyilatkozta a minap, hogy az elmúlt évek politikája azért volt hibás, mert irreális elvárásokat teremtett a lakosságban – olyanokat, amelyek meghaladják Románia valós lehetőségeit. A „reformer” miniszterelnök nem a valóságot próbálja megváltoztatni, hanem az elvárásokat igyekszik a valósághoz igazítani.
Kezdjük egy definícióval: A bérhányad a munkajövedelemnek az összes hazai jövedelemhez viszonyított aránya. Azt mutatja, hogy a bruttó hazai termékben (GDP) mért gazdasági kibocsátás mekkora hányada jut az azt előállító dolgozóknak.
„A bérhányad alakulását jellemző hosszú és középtávú, globális, regionális és nemzeti irányzatokkal jelentős nemzetközi szakirodalom foglalkozik, a témakör hazai irodalma azonban viszonylag szerény” – mutat rá A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában című tanulmányában Kónya István, Krekó Judit és Oblath Gábor. A megállapítás Romániára is igaz.
A hazai gazdasági – vagy akár közéleti – sajtó egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel. Az ok a neoliberális konszenzus. A nyilvánosságban megszólaló véleményformálók szinte kivétel nélkül elfogadják, hogy a vállalatok természetes módon maximalizálni igyekeznek a profitjukat, a fizetések növekedésének legfontosabb feltétele pedig a termelékenység növekedése. Arról már nem beszél senki, hogy a növekedés milyen bázisról indulhat.
A korábban említett, a Közgazdasági Szemle 2021. októberi számában közölt írás három szerzője azzal magyarázza a téma iránt megélénkült nemzetközi érdeklődést, hogy a bérhányadot – hosszú ideig tartó viszonylagos stabilitás után – az elmúlt évtizedekben számos fejlett országban csökkenő irányzat jellemezte. Mifelénk ugyanez a jelenség nem válthatott ki élénk érdeklődést, mivel a bérhányad évtizedek óta meglehetősen stabil. Értsd: stabilan alacsony. Nem véletlen, hogy egy aktív szakpolitikus legfrissebb komolyan vehető megszólalása a témában 2011-es.
Mindez arról jutott eszembe, hogy a minap Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke azt nyilatkozta: az elmúlt évek politikája azért volt hibás, mert irreális elvárásokat teremtett Romániában. Érdemes a nyilatkozatot meghallgatni:
Két állítás fogalmazódik meg az elhangzott mondatban:
1. a romániai lakosságnak olyan elvárásai vannak, amelyek normális körülmények között nem teljesíthetők; és
2. ezek az elvárások meghaladják Románia reális lehetőségeit.
Az vitathatatlan, hogy a román államháztartás egyensúlya felborult. Az elmúlt években sokkal, akár 10 százalékkal is többet költöttünk a bevételekhez képest. A miniszterelnök és az liberálisok reformjait támogató politikusok, elemzők, értelmiségiek is ezt annak a számlájára írják, hogy a román állam túlságosan sokat költ 1) bérekre és 2) szociális kiadásokra.
A valóság ennél jóval árnyaltabb. De lépjünk egyet hátra, és nézzük meg az alapképletet.
A GDP nagyjából két nagy „zsebre” oszlik: a bér a munkavállalókhoz kerül, a profit vagy tőkejövedelem a tulajdonosokhoz, befektetőkhöz, hitelezőkhöz.
Romániában a bérek a GDP mindössze 39,9 százalékát teszik ki. Vagyis minden megtermelt lejből kevesebb mint negyven bani jut az alkalmazottaknak. Szinte az utolsó helyen állunk az Európai Unióban — csak Bulgária van rosszabb helyzetben, 38,7 százalékkal.
Közben Belgiumban ez az arány 51,4 százalék. Franciaországban 50,8. Németországban 49,4 százalék. Hogy érzékeltessük a különbséget, havonta mintegy 750 euróval lenne magasabb az átlagfizetés, ha Romániában a belgiumihoz hasonló lenne a bérhányad.
De ne menjünk Belgiumig, a bérhányad a volt szocialista blokk országaiban is magasabb: Magyarországon 41,8 százalék, Lengyelországban 42,9 százalék.
Amikor tehát Ilie Bolojan arról beszél, hogy a lakosság elvárásai meghaladják Románia reális lehetőségeit, lényegében gazdasági szükségszerűségként állít be valamit, ami nem az.
Ami Magyarország vagy Lengyelország számára nem lehetetlen, miért lenne az Románia számára? Ez nem gazdasági kényszer — ez politikai választás.
Noha a bérhányad kérdése nem áll a romániai nyilvánosság homlokterében – enyhén szólva nem –, sok köze lehet ahhoz a válsághoz, amiben évek óta tengődünk.
Amerikai szakértők már a 2008-as pénzügyi válság után rájöttek, hogy magának a krízisnek az egyik kiváltó oka éppen a fizetések relatív csökkenése volt – fokozatosan, a 70-es évektől. Ez oda vezetett, hogy az elmúlt évtizedekben egyre inkább elterjedt a hitelből finanszírozott fogyasztás. A lakosság egyre többet költött, egyre nagyobb adósságot vállalt, a bankrendszer és a jelzáloghitelezés pedig ezt aktívan támogatta. A kockázat azonban nem maradt az amerikai piacon, és végül hozzájárult a globális pénzügyi válsághoz.
Szakértők felhívták a figyelmet, hogy a háttérben egy mélyebb folyamat áll: a munkából származó jövedelem aránya sok fejlett országban jelentősen visszaesett. Az Egyesült Államokban harminc év alatt tíz százalékponttal csökkent a bérek részesedése a GDP‑ből – a 2010-es évekig –, Görögországban harmincegy, Írországban tizenkilenc százalékponttal. Hasonló visszaesés történt Portugáliában, Ausztriában, Finnországban és Japánban is.
A Nemzetközi Valutaalap és több ismert közgazdász – köztük Joseph Stiglitz – arra jutott, hogy a technológiai fejlődés, a piacok liberalizációja és a szakszervezetek meggyengülése mind hozzájárultak a bérek visszaszorulásához. A reálbérek növekedése elmaradt a termelékenység növekedésétől, miközben a tőketulajdonosok jövedelmei gyorsabban emelkedtek. Az OECD‑országokban a szakszervezeti tagság drámaian csökkent, ezzel együtt pedig a munkavállalók érdekérvényesítő ereje is.
Miért fontos ez politikailag és társadalmilag?
Azért, mert az alacsony bérhányad hosszú távon a nyugdíjrendszereket is gyengíti, hiszen alacsonyabb bérekből alacsonyabb járulékok folynak be, nem utolsó sorban növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. A magas GDP-vel társuló alacsony bérhányad társadalmi feszültséget okoz: mert a számok jól néznek ki, de az emberek nem érzik ezt. Vagy nem ezt érzik.
Ha a román politikusokat és a mérvadó újságírókat hallgatjuk, a munkavállalók el vannak kényeztetve, a vállalkozók pedig meg vannak nyomorítva. A helyzet ezzel szemben az, hogy miközben az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint a teljes munkaerőköltség 19,4%-át teszik ki a munkáltatói járulékok az EU-ban, ez az arány Romániában 2,25%, vagyis csaknem 9-szer kisebb.
Ezért van az, hogy csalókák az olyan kimutatások, amelyek szerint „Romániában viszi el a legtöbb pénzt az állam a fizetésekből a régióban”. Jobb helyeken azért visz el kevesebbet az állam a bruttó fizetésből, mert a járulékok jelentős részét a vállalatok fizetik, nem a dolgozó.
Napjaink politikai válsága történelmi mintázatot követ Clara Mattei olasz közgazdász szerint, aki a liberális gazdaságelmélet és a fasizmus kapcsolatáról írta doktori dolgozatát. A kapitalista rend című, 2022-ben megjelent könyvében állítja, hogy a két világháború közötti időszakban a „liberális gazdaságpolitika” (főként: a megszorítások, a bérek lenyomása, az állami kiadások csökkentése) közvetlenül hozzájárult a fasizmus felemelkedéséhez. Értelmezése szerint a gazdasági szűkösség és a társadalmi frusztráció olyan politikai erőket erősített meg, amelyek autoriter megoldásokat kínáltak.
Visszakanyarodunk Ilie Bolojan nyilatkozatához. Ez egy klasszikus politikai retorika: az elődöket hibáztatja, miközben az ő kormányzása alatt ugyanaz az alacsony bérkultúra maradt, kísérlet sem történt a gazdaság szerkezetének átalakítására vagy az adórendszer megváltoztatására.
Az állítólagos reformer nem a valóságot próbálja megváltoztatni, hanem az elvárásokat igyekszik a valósághoz igazítani. Ez nem csak nem visz előre, de káros, sőt veszélyes. Aki csak felületesen is követte, hogy mi történt Romániában az utóbbi években, annak nem kell különösebben bizonygatni, hogy az elégedetlenség a szélsőségek erősödéséhez vezet.
A heti hírösszefoglalóban áttekintjük Demeter András volt ügyvivő kulturális miniszter lemondását, amely egy álhír gyors elterjedése nyomán következett be, noha vulgáris megszólalásával a miniszter is szolgáltatott muníciót bírálóinak. A héten bekövetkezett a nagyváradi premontrei rend kilakoltatása, az önkormányzat munkásai ugyanis betörtek hajnalban a műemlék épületbe, áttörve annak falát. Szó lesz még XIV. Leó pápa első enciklikájáról is, amelyben a katolikus egyházfő azt feszegeti, miként őrizhető meg az emberi méltóság a mesterséges intelligencia korában.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják arról, hogy hogyan próbálja ellehetetleníteni az autoriter török elnök a fő ellenzéki pártot a jövő évi választások előtt.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Milyenek vagyunk „általában” és „konkrétan”? című jegyzetét.
A bírósági és ügyészségi jegyzők részleges munkabeszüntetéssel tiltakoznak az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
A Dicasterial szakszervezet bejelentése szerint június 2. és 5. között naponta reggel 8 és dél között korlátozott lesz a tevékenység a bíróságokon és ügyészségeken. Az ügyfélfogadás ideje a felére csökken, és csak a sürgős ügyeket intézik majd.
Az oktatási szakszervezetek tegnap Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszterrel tárgyaltak a készülő bértörvényről. A tárcavezető közölte: 1,75 milliárd lejt különítenének el az ágazat számára, ugyanakkor több hiányosságot is találtak a tervezetben.
A szakszervezetek új bértábla-javaslatot készítenek, amelyet a minisztérium szakemberei vizsgálnak majd meg. Simion Hăncescu szakszervezeti vezető szerint a jelenlegi változat elfogadhatatlan, mert például az osztályfőnöki pótlék sem szerepel benne. A végleges javaslat várhatóan június 8-a és 13-a között készül el.
A romániaiak több mint kétharmadát leginkább az életszükségletek drágulása aggasztja, ami miatt csökkentik kiadásaikat és megoldásokat keresnek a kockázatok elhárítására és pénzügyi stabilitásuk védelmére - derül ki egy országos szinten készült felmérésből.
Az áprilisban több mint 1000 személy megkérdezésével készült felmérés szerint a válaszadók több mint 40 százaléka állítja, hogy a pénzügyi nyomás és a biztonság szükséglete egyre inkább uralják mindennapi döntéseiket, illetve aggódnak az általános gazdasági válság bekövetkezése miatt. Ugyanilyen arányban aggódnak a válaszadók a jelentős előreláthatatlan kiadások miatt. A megkérdezettek több mint fele borúlátó a gazdaság alakulásával kapcsolatban a következő 12 hónapban, míg egyharmada beletörődéssel tekint az ország helyzetére. Az alanyok többsége nagyon valószínűnek tartja a gazdasági válság bekövetkezését a következő egy évben, a válaszadók több mint 20 százaléka pedig elkerülhetetlennek tartja a válságot. A felmérésben résztvevők majdnem 37 százaléka számít fogyasztása csökkentésére, 31 százaléka pedig pénzügyi helyzetének olyan mértékű romlására, amely a lényeges kiadásait is érintse, míg az alanyok alig 3 százaléka számít pénzügyi helyzetének javulására az elkövetkező évben.
A Romániai Bírák Fóruma Egyesület azt kéri, hogy a bírák és ügyészek jövedelme maradjon a jelenlegi szinten.
A szervezet a munkaügyi tárca ideiglenes vezetőjének, Dragoș Pîslarunak címzett levelében hangsúlyozza: a bírák és ügyészek bérezésének kellően magasnak kell lennie ahhoz, hogy megóvja őket minden külső befolyástól és nyomásgyakorlástól.
A Romániai Bírák Egyesülete emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az új bérezési törvénytervezet hetedik cikkelyében szereplő, kizárólag öt évig alkalmazandó kompenzációs bérmechanizmus szerintük alkotmányellenes.
