A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2180 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 7,6 banis (1,5 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.
A román fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama több mint 1,5 százalékkal (7 banival) 4,4644 lejre nőtt a csütörtöki 4,3965 lejről.
Az arany grammonkénti ára is enyhén nőtt, 653,5585 lejről 653,5812 lejre.
Az orosz hatóságok az ukrán drónok elleni biztonsági intézkedésként indokolták a lépést, Vlagyimir Putyin ellenzéke szerint azonban az internetes korlátozások valójában a belpolitikai kontroll erősítését szolgálják a négy éve tartó háborúban.
A Reuters több tudósítója a főváros különböző pontjain érzékelte a mobilnet kikapcsolását, azonban ugyanott telefonhívásokat még lehetett indítani.
Az orosz mobilszolgáltatók és az ország legnagyobb bankja, a Szberbank egyaránt arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy az elkövetkező napokban zavarok várhatók a mobil-internet és az üzenetküldő alkalmazások terén. Az idei díszszemlét egyébként az ukrán drónfenyegetés miatt az előző évekhez képest visszafogottabban rendezik meg.
A kormány hétfőn jóváhagyta az állattenyésztési ágazat idei állami támogatási programját – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A keret legfeljebb 137 millió 201 ezer lej lehet. Ebből közel 39 millió lejt szarvasmarhák, bivalyok, sertések és lófélék támogatására fordítanak, míg több mint 98 millió lej a juh- és kecskeágazatot illeti meg.
A támogatást szubvencionált szolgáltatások formájában nyújtják: a gazdák egyes szakmai szolgáltatásokat ingyenesen vagy kedvezményesen vehetnek igénybe, az állam közvetlenül a szolgáltatónak fizet.
A program kiterjed a mezőgazdaságban működő mikro-, kis- és középvállalkozásokra, egyéni és családi vállalkozásokra, termelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyekre, valamint mezőgazdasági termelést folytató jogi személyekre.
Amerikai hírszerzési értékelések szerint Irán nukleáris fegyver előállításához szükséges ideje lényegében nem változott a tavalyi nyárhoz képest – derül ki a Reuters három forrásból szerzett értesüléséből. Tavaly még azt becsülték, hogy egy amerikai-izraeli csapás akár egy évvel is meghosszabbíthatná ezt az időszakot.
Az értékelések akkor is nagyrészt változatlanok maradtak, miután Trump február 28-án elindította a háborút – amelynek egyik deklarált célja éppen az volt, hogy megakadályozza Iránt az atombomba megszerzésében. Az eddigi csapások elsősorban hagyományos katonai célpontokat érintettek, bár Izrael fontos nukleáris létesítményeket is megtámadott.
A változatlan ütemterv arra utal, hogy Irán nukleáris programjának érdemi visszavetéséhez a maradék, erősen dúsított urán (HEU) készletek megsemmisítése vagy eltávolítása lenne szükséges.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2180 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 7,6 banis (1,5 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.
A román fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben is veszített értékéből: a dollár árfolyama több mint 1,5 százalékkal (7 banival) 4,4644 lejre nőtt a csütörtöki 4,3965 lejről.
Az arany grammonkénti ára is enyhén nőtt, 653,5585 lejről 653,5812 lejre.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így…
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon…
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink…
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is…
A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet.
A román külügyminiszter telefonon gratulált hétfő este Orbán Anitának, a Tisza Párt külügyi vezetőjének a választási győzelemhez és romániai látogatásra…
Adásunkban Szávai Géza erdélyi származású íróval, a budapesti Pont Kiadó alapítójával beszélget Mihály István, a Kolozsvári Rádió munkatársa. Szávai Géza…
A Plaza Centers nevű izraeli ingatlanfejlesztő 425 millió eurós kártérítést követelt a román államtól a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi…
Románia csatlakozhatna a visegrádi együttműködéshez – vetette fel Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján. A leendő miniszterelnök szerint Horvátország, Szlovénia és…
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító. A tárcavezető az Antena 3-nak nyilatkozva elmondta, hogy ez jelentős előrelépés Románia számára, mert a ploiești-i finomító ismét gázolajat, benzint és kerozint állíthat elő a hazai piacra. Közlése szerint a finomító a hazai termelés 21 százalékát biztosíthatja, és kulcsszerepet játszhat az üzemanyagpiac stabilizálásában. Ivan hozzátette, hogy így Románia kevésbé szorul majd importra: a belföldi fogyasztás teljes benzinigényét, a gázolajszükséglet több mint 60 százalékát, valamint a teljes kerozinigényt hazai finomítással tudja fedezni. Ivan hangsúlyozta, hogy a finomítóba nem orosz kőolaj érkezik majd, és „egyetlen lej sem jut az Orosz Föderációhoz”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon túli magyar közösségek helyzetéről és prioritásairól - ezt Kelemen Hunor nyilatkozta ma reggel a Kossuth Rádiónak. Közölte, hogy hétfőn pár perces beszélgetésük volt. Kelemen megjegyezte: a szakadékokat fel kell számolni a határon túli magyarok és Magyarország között, ez az RMDSZ-nek állandó törekvése volt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikai programja folytatható-e, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, erről akkor lehet többet mondani, amikor az új kormány előáll a nemzetpolitika programjával. - Az első beszélgetésből nekem az volt a következtetésem, Magyar Péter a határon túli magyarok támogatását komolyan gondolja, hogy milyen formában ez egy másik történet – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki egy nappal korábban a bukaresti parlamentben újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a határon túli magyarok támogatásának kérdésében az alapelvekben nem várhatók jelentős változások, a pénzügyi támogatások terén azonban elképzelhetők módosulások.
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink megértését köszönjük!
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is végzett - jelentette be a tartomány kormányzója.
Hasan Sildak a sajtónak elmondta, a 19 éves lövöldöző az iskola egykori diákja volt és végül saját maga ellen fordította fegyverét. 12 sebesültet kórházban ápolnak, az egyik megsebesült tanár súlyos állapotban van.
A Hürriyet című török lap szerint a fiú többeket túszul ejtett, mielőtt végzett volna magával.
Az ilyen jellegű incidensek viszonylag ritkák Törökországban, ahol helyi szervezetek becslései szerint egyébként több tízmillió lőfegyver van forgalomban, nagyrészt illegálisan.
A hét végén újraindulhatnak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, miután a felek jelezték: a korábbi kudarc ellenére készek visszatérni az egyeztetésekhez. A Reuters értesülései szerint a delegációk akár már pénteken folytathatják a megbeszéléseket, annak ellenére, hogy Washington blokád alá vonta az iráni kikötőket, válaszul Teherán lépéseire a Hormuzi‑szorosban.
Az amerikai intézkedést Irán „kalózkodásnak” nevezte, és figyelmeztetett: minden öbölbeli kikötő veszélybe kerülhet, ha támadás éri az iráni hajókat. A feszültség az olajpiacot is megrázta: az árak előbb emelkedtek, majd a diplomáciai remények hatására száz dollár alá estek.
A konfliktus hátterében továbbra is a nukleáris program áll. A NATO‑szövetségesek eközben a szoros újranyitását sürgetik, attól tartva, hogy a válság világgazdasági következményekkel járhat.
A Hormuzi‑szoros lezárása és az energia‑infrastruktúra elleni támadások napi több mint 10 millió hordós kiesést okoztak márciusban – ez a történelem legnagyobb olajpiaci zavara. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális gazdaság stabilizálódásának egyedüli feltétele, hogy a szoros forgalma legalább részben helyreálljon.
Az Egyesült Államok Irán urándúsítási programjának 20 éves felfüggesztését kérte egy esetleges békmegállapodás feltételeként – derül ki az amerikai sajtóból, miután a hétvégi pakisztáni tárgyalások eredménytelenül zárultak.
JD Vance alelnök vasárnap megállapodás nélkül távozott az iszlámábádi tárgyalásokról. A fő vitapontok az iráni nukleáris program és a Hormuzi-szoros újranyitása körül alakultak ki. A Wall Street Journal szerint Washington 20 éves urándúsítási szünetet kért szankciók enyhítéséért cserébe, Irán azonban csak ötéves felfüggesztésre hajlandó – írja a New York Times. Teherán emellett elvi alapon utasítja el az urándúsítás jogának korlátozását, amelyet polgári nukleáris programja részének tart.
Vance hétfőn úgy fogalmazott: az Egyesült Államok világos határvonalakat szögezett le, és Iránon múlik, folytatódnak-e a közvetlen tárgyalások. Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a kulcskérdés az, hogy Irán adja vissza már meglévő dúsított uránkészleteit, és vállaljon garanciát a jövőbeli dúsítás mellőzésére. Oroszország közben jelezte: kész befogadni az iráni dúsított uránt a területére egy esetleges megállapodás keretében.
Brüsszel rendkívüli lépéseket javasol az iráni háború miatt elszabadult üzemanyag‑ és energiaárak kezelésére. Az Európai Bizottság bejelentette: átmenetileg lazítaná az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok több segítséget adhassanak a leginkább érintett ágazatoknak, köztük a mezőgazdaságnak, a közúti fuvarozásnak és az európai hajózásnak. A támogatások a háború előtti árakhoz képest fizetett többletköltségek egy részét fedeznék.
A Bizottság emellett azt is javasolja, hogy az energiaintenzív iparágak a korábbinál nagyobb, akár ötven százalékot meghaladó támogatást kaphassanak.
A tagállamok már megkezdték a javaslat véleményezését, a végleges szabályokat pedig már a hónap vége előtt elfogadhatják. A brüsszeli testület hangsúlyozza: a könnyítések ideiglenesek, és kizárólag az iráni háború energiapiaci következményeinek enyhítését szolgálják.
Kína gyors ütemben alakítja át energiaellátását, miután az Egyesült Államok és Izrael háborúja Iránnal gyakorlatilag megbénította a Közel‑Keletről érkező szállítmányokat. A világ legnagyobb energiaimportőre 2025-ben még teljes behozatalának csaknem felét a térségből szerezte be, de a Hormuzi‑szoros lezárása óta ez az arány történelmi mélypontra esett. A Reuters elemzése szerint májusra a közel-keleti olaj részesedése mindössze 31 százalékra zuhant, és a finomított üzemanyagok importja gyakorlatilag nullára csökkent.
Peking most Brazíliából, Oroszországból és Észak‑Afrikából próbálja pótolni a kieső mennyiségeket, de a teljes import így is mintegy tíz százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A gáz behozatala szintén visszaesett, különösen a közel-keleti forrásokból.
Szakértők szerint Kína számára továbbra is komoly kihívás, hogy stabil ellátást biztosítson, miközben a globális energiapiacot a háború okozta bizonytalanság határozza meg. A helyzet rendeződése nagyrészt attól függ, hogy a térségben mikor indulhat újra a tengeri szállítás.
"
["post_title"]=>
string(98) "Újrainduló tárgyalások, rekord olajpiaci zavar – mi történik az USA–Irán konfliktusban?"
["post_excerpt"]=>
string(183) "A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "ujraindulo-targyalasok-rekord-olajpiaci-zavar-mi-tortenik-az-usa-iran-konfliktusban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-14 14:57:45"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-14 11:57:45"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461961"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3626 (24) {
["ID"]=>
int(461958)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-04-14 14:49:53"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-04-14 11:49:53"
["post_content"]=>
string(2589) "
A román külügyminiszter telefonon gratulált hétfő este Orbán Anitának, a Tisza Párt külügyi vezetőjének a választási győzelemhez és romániai látogatásra hívta meg a budapesti külügyminiszeri poszt várományosát.
Oana Toiu az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétele a szomszédos ország jövőbeli kormányának képviselőjével, amely lehetővé tette számára, hogy osztozzon vele a változás történelmi pillanatának örömében.
"Elmondtam, hogy csodálom a magyar nép, a magyar etnikumú közösségek példaértékű mozgósítását, valamint az emberekkel való közvetlen kapcsolatra épített választási kampányukat" - számolt be a román külügyminiszter.
Úgy értékelte: a magyarországi országgyűlési választás bebizonyította: a hatalmat nem lehet végtelen ideig megőrizni, attól függetlenül, mennyire erősen ellenőrzik a hatalmi gépezeteket egyes politikusok.
"A polgárok hatalma szuverén, ők szavazatukon keresztül követeltek jobb jövőt, Anita pedig azt hangsúlyozta, hogy a tegnapi választás egyértelműen egy rendszerváltás" - írta Toiu.
Hozzátette: Orbán Anitával folytatott párbeszéde középpontjában Magyarország külpolitikájának új megközelítése állt, amely a kölcsönös tiszteleten és azon a közös törekvésen alapul, hogy a két ország szorosabb együttműködése révén javítsák a román és a magyar polgárok életminőségét.
"Ugyanakkor áttekintettük a nemzetközi együttműködés idén román soros elnökség alatt működő formátumait, amelyek nézetünk szerint lehetőséget teremtenek közös perspektíváink erősítésére ebben a régióban. Végezetül meghívtam Anita Orbánt, hogy látogassa meg Romániát" - zárta bejegyzését a román diplomácia vezetője.
Adásunkban Szávai Géza erdélyi származású íróval, a budapesti Pont Kiadó alapítójával beszélget Mihály István, a Kolozsvári Rádió munkatársa.
Szávai Géza 1950. december 4-én született a székelyföldi Küsmődön. Székelykeresztúron járt gimnáziumba, az egyetemet Kolozsváron végezte. Egyetemi tanulmányai után Csíkszentdomokosra nevezték ki, de Csíkdánfalván, majd Gyergyószentmiklóson tanított. Rövid ideig az Előre című napilapnál újságíróskodott, aztán a bukaresti A Hét című kulturális hetilap szerkesztőjeként dolgozott. 1980–1988 között Bukarestben élt. A csernobili atombaleset következményeként megbetegedett feleségét, Szávai Ilonát 1988-ban Budapestre vitte gyógykezeltetésre, később kislányával, Eszterrel együtt maga is (illegálisan) a magyar fővárosban maradt. Azóta ott él a család. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején több budapesti lap munkatársa volt, míg 1993-ban megalapította a könyveket (és folyóiratokat) több nyelven kiadó Pont Kiadót, majd európai és tengerentúli pályatársaival elindította a Conflux (a conflict – konfliktus ellentéte!) elnevezésű nemzetközi programot.
Bukaresti Rádió/SRR
Szávai Géza prózát és esszét ír. Fontosabb művei: Séta gramofonzenére (regény), Székely Jeruzsálem (esszéregény), Ki látott minket meztelenül? (regény), Oszlik a bál (regény), Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban, Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse (fotóalbummal illusztrált esszé- és emlékezéskötetek), A Zöld Sivatag Vőlegénye (meseregény), Burgum Bélus, a mesterdetektív (meseregény).
Díjai: Új Forrás-díj (1990), Déry Tibor-díj (2001), Fondation Genevoise pro Transylvania Bilingua, Svájc (2014). Arany János-díj (2019), Illyés Gyula-díj (2020), Művészeti Életpálya Elismerés (2020), A Romániai Írók Szövetségének Különdíja (2023), József Attila-díj (2024).
A Plaza Centers nevű izraeli ingatlanfejlesztő 425 millió eurós kártérítést követelt a román államtól a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a Casa Radio – Dâmbovița Center projekt meghiúsulása miatt, írta az economica.net.
A Casa Radio néven ismert épület egyike volt Nicolae Ceaușescu grandomániás terveinek, nemzeti múzeumnak szánták. Az 1986-ban elkezdett épületet a rendszerváltás után az állami rádió- és televíziótársaság kapta meg, de a félkész beruházás pénzhiány miatt leállt.
A 2000-es években Adrian Năstase kormánya 49 évre koncesszióba adta az épületet a Plaza Centersnek, amely vállalta a félkész épületet plázává alakítja, illetve felépít mellette egy ötcsillagos szállodát és több irodaházat.
A 2008-as világgazdasági válság miatt a beruházást leállították. Az izraeli cég 2022-ben beperelte a román államot, arra hivatkozva, hogy miatta hiúsult meg a beruházás.
Románia csatlakozhatna a visegrádi együttműködéshez – vetette fel Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján. A leendő miniszterelnök szerint Horvátország, Szlovénia és Ausztria mellett Románia bevételével akár egy V8-as formátum is létrejöhetne. A magyar-román kapcsolatok javítását gazdasági és kulturális téren egyaránt fontosnak nevezte.
A bevándorlás kérdésében határozott hangot ütött meg: Magyarország nem fogad el semmilyen uniós elosztási mechanizmust, a déli határkerítés marad, sőt be is foltoztatják rajta a lyukakat. A migrációs politika miatt kirótt uniós büntetésről szólva jelezte: meg fogják találni a módot, hogy ne kelljen tovább fizetni a napi egymillió eurós bírságot.
Horvát újságírói kérdésre, hogy mit gondol Orbán Viktor irodájában látható Nagy‑Magyarország térképről, Magyar Péter azt mondta: semmi kivetnivalót nem lát benne. „Nem tagadjuk le a múltunkat, és szeretettel emlékezünk rá” – mondta hangsúlyozva, hogy ez nem jelent revizionizmust.
Magyar Péter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a határon túli magyaroknak is üzent: a Tisza-kormány minden magyart képviselni fog.
A leendő miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy megmarad a kettős állampolgárság, a szavazati jog és a magyarországi támogatás – csak, mint fogalmazott, nem fogják ellopni a nekik szánt pénzeket. Az erdélyi magyarokról szólva úgy vélte, sokan közülük pártpropagandával lettek félrevezetve, és ebben szerepet vállalt az RMDSZ is. Ugyanakkor leszögezte: miniszterelnökként minden olyan szervezettel együttműködik, amely valóban magyar embereket képvisel.
Első nemzetközi sajtótájékoztatóján a leendő magyar miniszterelnököt egy román újságíró megkérdezte, miért mondta azt, hogy Orbán Viktor elárulta az erdélyi magyarokat, amikor a tihanyi apátságban, a romániai elnökválasztási kampányban George Simiont támogatta.
Magyar Péter
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a Szövetség az erdélyi magyarok nagy többségével összhangban támogatta a leköszönő magyar kormányt. Hozzátette: ki kell várni, milyen nemzetpolitikát folytat majd az új magyar kormány – a magyar-magyar kapcsolatok alakulása ugyanis mindig a mindenkori budapesti kormány hozzáállásán múlik.
Közben Magyar Péter telefonon beszélt Kelemen Hunorral, és megállapodtak, hogy jövő héten személyesen egyeztetnek Budapesten.
Az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance hivatalosan reagált Orbán Viktor választási vereségére. A politikus „szomorúságának” adott hangot az eredmény miatt, ugyanakkor közölte, Washington készen áll együttműködni az új magyar kormányfővel, Magyar Péterrel – írja az AFP-re hivatkozva az Agerpres.
„Szomorú vagyok, hogy vereséget szenvedett, de biztos vagyok benne, hogy nagyon jól fogunk együttműködni a következő magyar miniszterelnökkel” – mondta a Fox News csatornának Vance, aki a kampány utolsó napjaiban Budapesten korteskedett a Fidesz és Orbán Viktor mellett. Hozzátette: az amerikai fél tisztában volt azzal, hogy valós esély volt arra, hogy Orbán veszít.
Washington részéről ez az első hivatalos reakció a magyarországi választások eredménye kapcsán. Donald Trump egyelőre nem kommentálta Orbán Viktor vereségét.
Újra 100 dollár fölé emelkedett a kőolaj világpiaci ára, miután az Egyesült Államok tengeri blokádot jelentett be a Hormuzi-szoros térségében.
A legfrissebb adatok szerint a West Texas Intermediate (WTI) hordónkénti ára 104 dollár fölé emelkedett, ami több mint 8 százalékos drágulást jelent. A Brent típusú olaj ára szintén átlépte a 100 dolláros szintet, és 7 százalékot meghaladó növekedést mutatott. Az áremelkedést az váltotta ki, hogy az amerikai hadsereg blokád alá helyezi az iráni kikötőket, miután a térségben kudarcba fulladtak a tárgyalások, és fokozódott a geopolitikai feszültség. A döntést Donald Trump amerikai elnök jelentette be, hozzátéve, hogy több ország is azon dolgozik, hogy Irán ne tudjon olajat exportálni.
Időközben az iráni Forradalmi Gárda azt közölte, hogy teljes ellenőrzés alatt tartja a Hormuzi-szoros forgalmát, és az amerikai kijelentések után azzal fenyegetett, hogy „halálos örvény csapdájába” ejti ellenségeit. A gárda tengerészeti parancsnoksága azt követően tett közzé X-en egy üzenetet, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai haditengerészeti blokád alá veszi a tengerszorost. Mint ismert, az elmúlt időszakban Irán a „baráti” országok egyes hajóinak szabad áthaladást biztosított. Trump szerint Irán megígérte, hogy megnyitja a Hormuzi-szorost, de ezt szándékosan nem tette meg, mert pénzt és nukleáris fegyvert akar. Donald Trump most azt mondta, megindul a haditengerészet a Hormuzi-szorosba és hajtóvadászat is kezdődik. Szavai szerint az amerikai haditengerészet hamarosan „végez azzal a kevéssel, ami Iránból maradt”.
Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új összetételű Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Miután a mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a képviselők igazolják megbízatásukat, leteszik az esküt, amellyel hivatalosan is megkezdik munkájukat. Ezután az új Országgyűlés megválasztja elnökét, alelnökeit és jegyzőit.
A magyarországi Alaptörvény előírása szerint az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, és ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Vagyis a korábbi kabinet az újonnan felálló kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét.
A Tisza Párt rekordrészvétellel zajló választáson aratott győzelmet a 16 éve hatalmon levő Fidesszel szemben. A Tisza Pártra a szavazatok 98,94 százalékos feldolgozottságánál 3 102 831 listás szavazatot adtak le, ami megdönti a mindenkori rekordot: 2022-ben a Fidesznek volt a határon túliakkal együtt 3 millió 60 ezer, eddig az volt a magyar politikatörténetben a legtöbb listás szavazat.
A szavazatok 98,93 százalékos feldolgozottságánál a Tisza 138, a Fidesz-KDNP 55, a Mi Hazánk pedig 6 helyet szerzett a 199 fős országgyűlésben. A listás szavazás 53,06 százalékos Tisza-győzelmet mutat. A Fidesz 38,43, míg a 5,83 százalékot szerzett. A Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nem jutott be az Országgyűlésbe.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító. A tárcavezető az Antena 3-nak nyilatkozva elmondta, hogy ez jelentős előrelépés Románia számára, mert a ploiești-i finomító ismét gázolajat, benzint és kerozint állíthat elő a hazai piacra. Közlése szerint a finomító a hazai termelés 21 százalékát biztosíthatja, és kulcsszerepet játszhat az üzemanyagpiac stabilizálásában. Ivan hozzátette, hogy így Románia kevésbé szorul majd importra: a belföldi fogyasztás teljes benzinigényét, a gázolajszükséglet több mint 60 százalékát, valamint a teljes kerozinigényt hazai finomítással tudja fedezni. Ivan hangsúlyozta, hogy a finomítóba nem orosz kőolaj érkezik majd, és „egyetlen lej sem jut az Orosz Föderációhoz”.
