Az orosz hatóságok az ukrán drónok elleni biztonsági intézkedésként indokolták a lépést, Vlagyimir Putyin ellenzéke szerint azonban az internetes korlátozások valójában a belpolitikai kontroll erősítését szolgálják a négy éve tartó háborúban.
A Reuters több tudósítója a főváros különböző pontjain érzékelte a mobilnet kikapcsolását, azonban ugyanott telefonhívásokat még lehetett indítani.
Az orosz mobilszolgáltatók és az ország legnagyobb bankja, a Szberbank egyaránt arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy az elkövetkező napokban zavarok várhatók a mobil-internet és az üzenetküldő alkalmazások terén. Az idei díszszemlét egyébként az ukrán drónfenyegetés miatt az előző évekhez képest visszafogottabban rendezik meg.
A kormány hétfőn jóváhagyta az állattenyésztési ágazat idei állami támogatási programját – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A keret legfeljebb 137 millió 201 ezer lej lehet. Ebből közel 39 millió lejt szarvasmarhák, bivalyok, sertések és lófélék támogatására fordítanak, míg több mint 98 millió lej a juh- és kecskeágazatot illeti meg.
A támogatást szubvencionált szolgáltatások formájában nyújtják: a gazdák egyes szakmai szolgáltatásokat ingyenesen vagy kedvezményesen vehetnek igénybe, az állam közvetlenül a szolgáltatónak fizet.
A program kiterjed a mezőgazdaságban működő mikro-, kis- és középvállalkozásokra, egyéni és családi vállalkozásokra, termelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyekre, valamint mezőgazdasági termelést folytató jogi személyekre.
Amerikai hírszerzési értékelések szerint Irán nukleáris fegyver előállításához szükséges ideje lényegében nem változott a tavalyi nyárhoz képest – derül ki a Reuters három forrásból szerzett értesüléséből. Tavaly még azt becsülték, hogy egy amerikai-izraeli csapás akár egy évvel is meghosszabbíthatná ezt az időszakot.
Az értékelések akkor is nagyrészt változatlanok maradtak, miután Trump február 28-án elindította a háborút – amelynek egyik deklarált célja éppen az volt, hogy megakadályozza Iránt az atombomba megszerzésében. Az eddigi csapások elsősorban hagyományos katonai célpontokat érintettek, bár Izrael fontos nukleáris létesítményeket is megtámadott.
A változatlan ütemterv arra utal, hogy Irán nukleáris programjának érdemi visszavetéséhez a maradék, erősen dúsított urán (HEU) készletek megsemmisítése vagy eltávolítása lenne szükséges.
A Fidesz-kormány gyűlöletkampányait szervező cég tulajdonosa, Balásy Gyula felajánlotta médiavállalkozását a magyar államnak.
Balásy a Kontroll podcastcsatornának adott interjúban jelentette be döntését.
Az interjúban közölte azt is, hogy az elmúlt években több száz milliárd forintos bevételt produkáló cégei mellett felajánlja az államnak három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is. A vállalkozó könnyeivel küszködve beszélt arról: nem tervez elmenni Magyarországról.
A 24.hu emlékeztet, hogy Balásy vállalkozása 2016 után robbant be igazán, az elmúlt tíz évben pedig hatalmas bevételekhez jutott a kormányzati kampányoknak és állami kommunikációs megbízásoknak köszönhetően. Olyan kormányzati kommunikációs kampányokat valósíthattak meg, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, de az ő nevéhez fűzödtek a „Magyarország jobban teljesít!” kék plakátos kormányzati hirdetések is.
A G7 gazdasági portál szerint a NER kedvenc médiavállalkozójának cégei összesen közel 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
„Megnézve Balásy Gyula interjúját, úgy tűnik, szintet lépett a rendszer összeomlása. A jachtok és a magánrepülők korszaka után, hirtelen az eddigi kiszolgálók – politikusok, cégvezetők, oligarchák – a kamerák előtt, elcsukló hangon keresik a zsebkendőjüket” – reagált Facebook-oldalán a Tisza-kormány leendő kultúráért felelős minisztere. Tarr Zoltán hozzátette: „amit most a képernyőn látunk, az pusztán a felelősségre vonás elől menekülő elit utolsó utáni kríziskommunikációja. A bűntudat illúziója, hogy megússzák a számonkérést.”
Az orosz hatóságok az ukrán drónok elleni biztonsági intézkedésként indokolták a lépést, Vlagyimir Putyin ellenzéke szerint azonban az internetes korlátozások valójában a belpolitikai kontroll erősítését szolgálják a négy éve tartó háborúban.
A Reuters több tudósítója a főváros különböző pontjain érzékelte a mobilnet kikapcsolását, azonban ugyanott telefonhívásokat még lehetett indítani.
Az orosz mobilszolgáltatók és az ország legnagyobb bankja, a Szberbank egyaránt arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy az elkövetkező napokban zavarok várhatók a mobil-internet és az üzenetküldő alkalmazások terén. Az idei díszszemlét egyébként az ukrán drónfenyegetés miatt az előző évekhez képest visszafogottabban rendezik meg.
A kolozsvári ítélőtábla jogerősen elutasította Cristian Anton fellebbezését, így a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított volt vezetője előzetes letartóztatásban…
Új szakaszába lépett a nagyváradi premontrei rend kilakoltatási ügye. Tegnap hosszú órákon át tartott Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi apát kilakoltatására…
Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: szerinte nincs szó belső válságról vagy törésről az RMDSZ-ben…
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség…
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról…
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így…
Nem aggódik Orbán Viktor választási veresége miatt Donald Trump. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy ebben a kampányban ő nem vett részt, és jelezte: tudta, hogy Orbán és a Fidesz jelentős lemaradásban van, ugyanakkor azt mondta, szerinte "Viktor egy jó ember". Az amerikai elnök az ABC News riporterének Magyar Péterről is nyilatkozott, akiről kijelentette: kedveli az új miniszterelnököt. - Szerintem az új ember jó munkát fog végezni, ő egy jó ember - mondta Donald Trump.
Sulyok Tamás magyar államelnök Magyar Pétert fogja javasolni a miniszterelnöki tisztségre - ezt Sulyok Tamás közölte a Facebook-oldalán ma, miután fogadta Magyar Pétert. Közölte azt is, hogy az Országgyűlés alakuló ülését a lehetséges legkorábbi dátumra hívja össze. Magyar Péter közlése szerint május 4-én, 6-án vagy 7-én tarthatja alakuló ülését az új parlament. A Tisza Párt elnöke szerdán a magyar közmédia meghívottja volt. Elmondta, hogy minden eddigi jó intézkedést megtart a Tisza-kormány, ez benne van a 240 oldalas programjukban is. Arról is beszélt, kormánya megalakulása után megtartják és kibővítik a rezsicsökkentést, hazahozzák az uniós forrásokat, új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását. A Tisza Párt elnöke kifejtette: minden magyar ember megérdemel egy olyan közmédiát, amely a valóságot közvetíti, ezért új médiatörvényre, új médiahatóságra és a szakmai feltételek kialakítására lesz szükség ahhoz, hogy a közmédia valóban ellássa funkcióját. Magyar Péter elmondta: a kormányalakítás utáni egyik első lépés az lesz, hogy felfüggesztik ennek a propagandamédiának a hírszolgáltatását, hiszen egészen elképesztő károkat okoztak a magyar embereknek. Közölte: szükségük lesz egy kis időre egy új médiatörvényhez, egy új médiahatóságra és a szakmai feltételek kialakítására ahhoz, hogy a több százmilliárd forintból működő magyarországi közmédia valóban ellássa a funkcióját - mondta Magyar Péter.
Április 21-én, kedden, 19 órakor az aradi nagyszínházban a Halál Velencében című előadást láthatja a közönség Kulka János előadásában - közölte az Aradi Kamaraszínház. A népszerű magyarországi színművész által színre vitt előadás különféle színházi műfajjal kísérletezik: egyszerre performance, hangjáték és monodráma, amelyben az élet, a színház és az irodalom szétválaszthatatlanul összefonódik és sajátos viszonyba lép egymással.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában - közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban. A legnagyobb nettó átlagbért - 12.952 lej - a programozási és IT-tanácsadási tevékenységek, a legkisebbet - 2884 lej - a halászat és akvakultúra ágazatban regisztrálták. Az előző év februárjához képest 3,8 százalékkal nőtt a nettó átlagbér 2026 második hónapjában. Az intézet közleménye szerint az év folyamán a bérek alakulását jelentős mértékben befolyásolják az éves vagy ünnepi prémiumok, amelyeket rendszerint decemberben vagy tavasszal fizetnek a munkaadók, így ezek a hónapok jelentősen befolyásolják a havi összehasonlításokat. Idén februárban a gazdasági ágazatok többségében nőtt a nettó átlagbér a januári értékhez képest, főként azért, mert az előző hónapokban különféle prémiumokat és egyéb juttatásokat - például év végi bónuszokat, természetbeni juttatásokat vagy nyereségrészesedést - kaptak a munkavállalók. Az emelkedéshez az is hozzájárult, hogy egyes ágazatokban nőtt a termelés vagy gyarapodtak a bevételek. A közszférában az előző hónaphoz képest februárban a tanügyben és a közigazgatásban 0,5 százalékkal, illetve 0,2 százalékkal nőtt, az egészségügyben pedig 1,8 százalékkal csökkent a nettó átlagfizetés.
A kolozsvári ítélőtábla jogerősen elutasította Cristian Anton fellebbezését, így a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított volt vezetője előzetes letartóztatásban marad. Az ARR egykori vezetőjét egyebek mellett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. Ugyanebben az ügyben vizsgálati fogságot rendeltek el egy magáncég vezetője, Radu Bogdan Alexandru ellen is több rendbéli megvesztegetés gyanúja miatt. További nyolc gyanúsított hatósági felügyelet alá került. Az ügyészek szerint a Cristian Anton által 2025 decemberében létrehozott és irányított bűnszervezet pénzért cserében segített a hivatásos sofőröknek a közúti árufuvarozói képesítés megszerzésében.
Új szakaszába lépett a nagyváradi premontrei rend kilakoltatási ügye. Tegnap hosszú órákon át tartott Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi apát kilakoltatására vonatkozó bírósági ítélet végrehajtása. A nagyváradi önkormányzat arra hivatkozik, hogy az egykori premontrei rend gimnáziuma immár jogerős bírósági végzés szerint az önkormányzaté, de a rendház is az övé lett, amit az apát jogi képviselője szerint az önkormányzat önkényesen íratott át a nevére azért, hogy felújíthassa európai uniós pénzekből az iskolát. Tisztázatlan jogi helyzet esetén ugyanis a román tannyelvű intézmény elesne a 20 millió euró értékű uniós támogatástól. A kilakoltatás ellen mintegy száz nagyváradi tiltakozott, de jelen volt Tőkés László volt református püspök és Toroczkai László, a magyarországi Mi Hazánk párt elnöke is. Kiderült, hogy harminc napon belül az apát a templom sekrestyéjét is ki kell ürítse, de a Maszol hírportál tudósítása szerint jelezte, nem adja fel a küzdelmet.
Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: szerinte nincs szó belső válságról vagy törésről az RMDSZ-ben a magyarországi választások után, és a korábbi szövetségi elnök, Markó Béla sem mondta azt, hogy le kellene váltani a jelenlegi vezetést. Antal Árpád - akinek nyilatkozatát a Maszol hírportál idézte - hangsúlyozta: „a legkisebb repedés sincs az RMDSZ-ben”, és szerinte a médiában megjelent értelmezések félrevezetők voltak. Úgy fogalmazott, Markó Béla a hírtelevízió riportere által feltett kérdésére adott válaszában nem erősítette meg a vezetőváltás szükségességét, a kijelentéseket pedig szerinte nem teljes összefüggésükben idézték. Antal Árpád szerint Kelemen Hunornak vagy bármely RMDSZ-vezetőnek akkor kellene lemondania, ha az erdélyi magyarok 90 százalékban egy másik pártra szavaznának, mint amelyet az RMDSZ támogat. Mint ismert, Markó Béla bírálta az RMDSZ vezetőségét, hogy egyoldalúan csak a Fidesszel alakított ki viszonyt a magyarországi pártok közül, és e tekintetben változást sürgetett az RMDSZ-ben.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére. A politikustól azt kérdezték az újságírók a parlamentben, hogy lehetségesnek tartja-e a megbékélést az Ilie Bolojan vezette PNL és a Sorin Grindeanu vezette PSD között a szociáldemokraták belső szavazásának időpontja, április 20-a előtt. Kelemen felidézte, hogy 2023-ban, amikor a PSD és a PNL Klaus Iohannis akkori államfő támogatásával kiszorította az RMDSZ-t a kormányból, ő maga is az utolsó pillanatig tárgyalóasztalnál maradt, és megoldást keresett. Úgy vélte, most is van remény és esély kompromisszumra, mert a koalíciónak folytatnia kell a munkát. Mint ismert, a szociáldemokraták várhatóan április 20-án döntik el, hogy a kormányban maradnak vagy más politikai stratégiát választanak.
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) új vezetői: Cristina Chiriac, Ioan-Viorel Cerbu és Codrin-Horațiu Miron. Ugyancsak szerdán lép hivatalába Alex-Florin Florența a DIICOT főügyészhelyetteseként, illetve Marius-Ionel Ștefan a DNA főügyészhelyetteseként. Nicușor Dan államfő múlt szerdán jelentette be, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló rendeleteket Radu Marinescu igazságügyi miniszter javaslatai alapján.
A nyers adatok szerint februárban éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet. Folytatódott tehát a januári tendencia, az ipar ugyanis 3,9 százalékos mínusszal indította a 2026-os évet. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint az ágazat teljesítménye 1,5 százalékkal romlott 2025 februárjához viszonyítva. Az év első két hónapjában az ipar termelése a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint pedig 2,5 százalékkal maradt el 2025 azonos időszakától.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról - derült ki a nemzetközi pénzintézet jelentéséből. Eszerint az IMF 2027-re 2,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít Romániában. A Valutaalap a tavalyi 7,3 százalékos infláció után idén 7,8 százalékos pénzromlással számol, szemben az októberben előrejelzett 6,7 százalékkal. Jövőre az infláció 3,9 százalékra mérséklődhet - olvasható a világgazdasági kilátásokról szóló jelentésben. Az Országos Statisztikai Intézet tegnap közölte, hogy a februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció hazánkban. A szolgáltatások 11 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek csaknem 11 százalékkal, az élelmiszerek pedig mintegy 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító. A tárcavezető az Antena 3-nak nyilatkozva elmondta, hogy ez jelentős előrelépés Románia számára, mert a ploiești-i finomító ismét gázolajat, benzint és kerozint állíthat elő a hazai piacra. Közlése szerint a finomító a hazai termelés 21 százalékát biztosíthatja, és kulcsszerepet játszhat az üzemanyagpiac stabilizálásában. Ivan hozzátette, hogy így Románia kevésbé szorul majd importra: a belföldi fogyasztás teljes benzinigényét, a gázolajszükséglet több mint 60 százalékát, valamint a teljes kerozinigényt hazai finomítással tudja fedezni. Ivan hangsúlyozta, hogy a finomítóba nem orosz kőolaj érkezik majd, és „egyetlen lej sem jut az Orosz Föderációhoz”.
Nem aggódik Orbán Viktor választási veresége miatt Donald Trump. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy ebben a kampányban ő nem vett részt, és jelezte: tudta, hogy Orbán és a Fidesz jelentős lemaradásban van, ugyanakkor azt mondta, szerinte "Viktor egy jó ember". Az amerikai elnök az ABC News riporterének Magyar Péterről is nyilatkozott, akiről kijelentette: kedveli az új miniszterelnököt. - Szerintem az új ember jó munkát fog végezni, ő egy jó ember - mondta Donald Trump.
